Pest Megyi Hírlap, 1976. november (20. évfolyam, 259-283. szám)
1976-11-24 / 278. szám
1 Levelek közügyben MEGSZOKOTT GYAKORLAT immár, hogy egy- egy készülő törvényt a nép okos gyülekezete elé terjesztenek, vitára, észrevételeit összegyűjtésére. Az eszmecserék gazdájaként a Hazafias Népfront ily módon tette korábban mintegy közszemlére a családjogi, a társadalombiztosítási törvény tervezetét — több mint száz vitában a közérdekű bejelentésekkel, panaszokkal kapcsolatos új törvénytervezet került terítékre. Az ember — a közigazgatásban dolgozók általános tapasztalata ez — a legtöbbször nehezein fog tollat azért, hogy valamilyen ügyben bejelentést tegyen. Nem szólva természetesen a notórius jelentgetőkröi, a nézeteiket minden apró-cseprő ügyben kifejteiktől, vagy a kifejezetten békétlenekről, akik szívesen keresnek a kákán is csomót. Az emberek többsége csak nagyon mély, feszítő belső kényszerre ír meg egy levelet, tesz még oly közérdekű bejelentést. Nem mondható jónak ez a húzódás, esetenként közöny; viszont megkülönböztetett figyelmet kíván valamennyi közérdekű jelzés, figyelmeztetés. Akkor is, ha első megítélésre személyes jellegű panasznak látszik. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság előadód jól tudják: a hozzájuk érkező ^bejelentések közül ágién sok indul egyéni természetű panasznak — a vizsgálat befejeztével viszont közérdekű, kisebb vagy nagyobb közösséget érintő, esetleg kifejezetten társadalmi érdek ellenében ható visszásságot leplez le. JÖ NÉHÁNY PÉLDÁT is lehet megemlíteni. Közülük most csupán egy: kisebb, bejelentett szabálytalanságot vizsgáltak egy gazdaságban a népi ellenőrök, s közben derült ki, hogy a társadalmi tulajdon súlyosan károsodott. Ha nincs bejelentés a kis ügyben, ha az apró szabálytalanságra senki nem hívja fel a figyelmet, akkor a komoly vétség is büntetlen maradt volna. A közérdekű bejelentések gondos kezelése, keltő kivizsgálása, a panaszokkal kapcsolatos köcrülitekintő is közérdekű. Még akkor is, ha — s ezért is fontos a lelkiismeretes vizsgálat — nem mindegyik bejelentés ül; ha találhatók bennük pontatlanságok, túlzások is. Végső céljuk túlnyomó többségben a segíteni akarás, ha csupán egyetlen ember védelméért születtek is. HOSSZÉ ÉVEK jól bevált gyakorlata, hogy a különböző szervek a közérdekűnek számító bejelentéseket megvizsgálják, s nem dobják olvatsafclaniul papírkosárba a levelet akkor sem, ha felad ójuk elfelejtette a nevét feltüntetni. Vitát kavart ennek kapcsán: vajon a névtelen levelekből foglaltakat szükséges-e kivizsgálni? Sokan azonban arra figyelmeztetnek, hogy a névtelenség nem jelent feltétlenül valótlan közlést, hanem sokszor az esetleges helyi megtorlástól való félelem tart vissza a névaláírástól. Javasoltuk tehát, hogy ne szerepeljen ilyen megkötés a törvényben. A törvény egyébként — az eddigi gyakorlatot is szentesítve — védelmet kíván nyújtani a közérdekű bejelentő személyének, meg akarja óvni minden retorziótól. MONDANI SEM KELL, nem azt célozza a készülő törvényünk, hogy mérhetetlenné duzzadjon a hatóságok postája, s valamiféle bejelentés-áradat induljon meg! De azt igen, hogy az állampolgárok az észlelt hibákra, károkozásra, esetleges visszaélésekre mindenütt bátran, a jog eszközeivel is erőteljesebben védelmezve mutathassanak rá, s szavuknak foganatja legyen — záros határidőn bedlüL V. M. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA III. ÉVFOLYAM, 278. SZÁM 1976. NOVEMBER 24., SZERDA Brigádvezetök a művelődésről A kultúra terjesztése: szolgálat GALAMBSPORT ISASZEGEN Hét tojó és hím a kerületi versenyre A községi tanácsoknak a lakv>iC sóívaCac* K-eciY relcseiiez u.cü megteremteniuk a leite tereitet, íue.ve segítséget' aum a leae- tosegeK untéi/értény Kimamu»- saiioz. Isaszegen pelaauí a nagyközségi tanács a regi ku- koricaoaraió épületét auta bérce a helyi gaiafnbászoK kiuojánaK. A tagon rövid iaó alatt rendbe hozták, s ezzel azon kevesen Köze kerüiten, aniKnen önálló helyiségük van. A galamosportroi oeszélgeí- tünk Hátai János kluotitaar- ral. — Szórakozás, hobbi ez, természetesen szakértelem is kell hozzá — mondta. —Mindenki egyénileg tenyészt, a legszebb galambokat versenyeztetjük. Flözsüri választja ki az arra érdemes példányokat. A versenyre vitt galamboknak általában húsz százaléka ér el helyezést Versenyéletünk eddigi legkiemelkedőbb állomása Rostock volt A 899 kilométeres utat reggel négy órától este hét óráig tették meg kis követeink. Sajnos, az is előfordul, hogy egy-egy szeretett „versenyző” többé nem tér vissza gazdájához. Ennek legtöbbször az az oka, hogy olyan földre száll le eleségért, amelyet vegyszereztek. Hoványi Mihály elnöktől megtudtuk, egyesületük 1952- ben alakult meg. Szervezetileg Budapest I. kerületéhez tartoznak, ezért részt vehetnek a kerületi kiállításon. Hét hímet és hét tojót neveznek be. A legjobbak jutalma oklevél és serleg. A kerületi bemutatón dől el az is, mely galambok vehetnek részt a decemberi országos kiállításon. Jövő év januárjában Angliában rendezik a világkiállítást. Megkérdeztük Debreceni Józsefet, az országos bíráló testület tagját, elképzelhető-e, hogy isaszegi galambok is kikerüljenek oda. — Az A—22-es jó klub, a középkategóriába tartozik. Megnéztem a kerületi vetélkedőre szánt galambokat, továbbjutási esélyük véleményem szerint van, de győzelmet nemigen várhatnak. r. g. A közművelődési törvény megerősítette a nyilvánvaló felismerést: halaszthatatlan teendőink vannak a művelődés, a kultúra területén. Megnyugtató, hogy a továbbiakban alkalmasnak látszó,. jogszabályi fogódzó útmutatásait leszünk kötelesek követni, lehetőségeit kihasználni. No, nem mintha a gödöllői járás művelődési felelősei eddig elhanyagolták volna teendőiket, de nekik is, másoknak is új, korszerűbb módszereket kell keresniük. Az útkeresés kilábalással kecsegtető próbálkozásai közé sorolhatjuk a péceli Vegyesipari Szövetkezetben rendezett találkozót, ahol szocialista brigádvezetők, gazdaságirányitók és művelődésügyi szakemberek beszélgettek, vitatkoztak a szövetkezet és a község közművelődési helyzetéről. A tanácskozás célját Polónyi Péternek, a járás ■ közművelődési felügyelőjének szavaival világíthatjuk meg legjobban: — A népművelés „egyirányú forgalmat” jelentett, a „hivatásosok” kultúraosztó monopóliuma és a „művelésre szorulók” passzív serege állt egymással szemben. A fogyasztani való kész, kipróbált, így vagy úgy bevált szokványok segítségével jutott el rendeltetési helyére. A közművelés már nevében is utal a „kétirányúságra”, a közművelő feladatköre szélesebb lesz: a művelődés ügyein kívül figyelni e kell a tá- gabb értelemben felfogott kulturális környezet jelenségeire is, hol laknak, mit esznek, hogyan közlekednek az emberek? Körültekintő igénykutatást, szükségletfelmérést kell végezniük. A községtől pedig azt várják, hogy mondja el ötleteit, kívánságait; kerüljön közelebb egymáshoz az igény és a szolgáltatás. Az első ilyen jellegű eszmecsere péceli helyszíne nem véletlen. Itt elemezhető legmegfelelőbben a művelődési kínálat-kereslet állapota — a „Zenélő kastély” igényes komolyzenei műsorára kevesen voltak kíváncsiak — a községben közművelődési bizottság működik, a szövetkezet tanácsa pedig az anyagi eszközök koncentrálásával próbál alapot teremteni az erőfeszítések sikeréhez. Palcsó Istvánná, a szövetkezet főkönyvelője a brigádok termelési eredményeiről, a szövetkezet terveiről, a kulturális tevékenység kiszélesítéséről számolt be, Cseremin Péterné, a művelődési ház kínálta, jelenleg többnyire még kihasználatlan lehetőségről, Mucsányi Lászlóné, a könyvtár alacsony látogatottságáról szólt. Mindkét intézmény az aktivisták hiányával küzd. A jobb szervezés, a hatásos propaganda, a lakossággal való közvetlen kapcsolat elengedhetetlen a továbblépéshez. Bán-hidi Istvánná, a Teleki Blanka brigád képviseletében egészség- és nővédelmi TIT- előadásokat, a fővárosi eseményekre is kiterjedő közönségszervezést szorgalmazott. A Kállai Éva brigád vezetője, Kiss Józsefné a szórakozási le- lehetőségek bővítéséről, Talapa Jánosné, a Tyereskova brigád nevében a könyvtárral való kapcsolatfelvétel szükségességéről beszélt. Hódosi István, a szövetkezet párttitkára a KISZ-klub művelődési házban való megszervezését ajánlotta, Szabó Lászlóné az asszonyok—lányok klubjának létrehozásához ígért segítséget. Jubilál a kerepesi pávakör Megalakulásának első évfordulóján nagy sikerű műsort adott a kerepesi pávakör. A művelődési ház igazgatója, Kiss Vilmosné nagyszerű lehetőségeket teremtett a népi együttes sikeres működéséhez. A csoport leglelkesebb tagja Hornyai József, aki családjával együtt énekel, táncol, szervez. Zenei irányítójuk Galambosi Bertalan agrármérnök. A jubileumi műsor első részében kerepesi dalolhat adtak elő szlovákul és magyarul. Az est második felében a kerepesi laliodalmas játékot láthatták. Ez ma már valóban csak játék, kedves, fordulatos, jóízű versekkel, tréfákkal, amely most is magával ragadta a nézőket. Első képünkön Sárvári Józsefné és Túrái Mihály látható, akik páros felelgetőt adtak elő. A pávakörben nemcsak az idősebb nemzedékek képviseltetik magukat, megtalálhatjuk közöttük a legfiatalabbakat is. Második képünkön Bakos Mária népdalokat énekel. (Kép és szöveg: Czangár Gyula) Milyen tanulságokkal szolgált a találkozó? Okvetlenül legalábbis nem volt olyan, aki bebizonyította: hasonló tájékozódásra és tájékoztatásra minden községben, minden munkahelyen szükség van. A szellemi javak terjesztése nem kampányfeladat, nem a statisztikák szépre alakítását szolgálja. A szakemberek a szélmalomharc érzetét csak úgy kerülhetik el, ha állandóan reális Indítékokat keresnek, ha élőbbé, mozgalmasabbá teszik kapcsolataikat azokkal, akikért dolgoznak. Így kap a köz is újabb nógatást: ne féljenek véleményt mondani, ne szégyelljék kíván" ságaikat, szóljanak bele a dolgok folyásába; a kultúra terjesztői nem parancsnokok, hanem szolgálók. Látnunk kell azonban: csak a társadalmi élet minden területén egységesen végbemenő ilyen folyamat eredményezhet változást a közművelődésben is. G. Z. Díjat nviert a pályázaton Monográfia Mogyoródról Kiadja az aszódi múzeum A járási hivatal művelődés- ügyi osztályán a minap született végleges elhatározás: a mogyoródi községi tanács és a Pest megyei Múzeumi Igazgatóság hozzájárulásával kiadják dr. Farkas György, Mogyoród községről szóló monográfiáját, amely a Hazafias Népfront és a Pest megyei Levéltár pályázatán első díjat nyert. Holló Miklós, a mogyoródi községi tanács elnöke, Polónyi Péter, a járás közművelődési felügyelője és Asztalos István, az aszódi múzeum igazgatója megállapodott abban, hogy az aszódi múzeum gondozásában megjelenő kiadvány költségeihez az illetékes szervek anyagi támogatást nyújtanak. Egészséges életmód Egyhetes program Szadán Dr. Nándori Kálmán fog- szakorvos előadásával nyílt meg hétfőn Szadán az egészségnevelési hét. Ma és csütörtökön orvosok, egyetemi tanárok tartanak előadást egészségügyi, higiéniai és nevelési kérdésekről. Pénteken, a hét zárónapján Lakóhelyünk egészségügyi ellátottsága címmel fórumot rendeznek. Remsey Jenő mílteremkiállítása Remsey Jenő festőművész kilenc párizsi útjának legszebb alkotásaiból nyílt műteremkiállítás november 20-án. A december 20-ig nyitva tartó tárlaton a kilencvenkét éves mester előzetes bejelentésre szívesen látja a művészet minden baráját gödöllői műtermében, (Kőrösfői utca 6.). AZ ERDŐKERTESI PÉLDA Jövőre elkészül a tornaterem Közeledik a szabadtéri spor- ] dát és egy igen jól szereplő, tok őszi idényének vége. Né- j tizenöt tagú női együttest. hányban már befejeződtek a küzdelmek, a csapatok megkezdték pihenőjüket, illetve felkészülésüket a tavaszi fordulókra. A tavaszi-őszi rendszerű bajnokságokban például a járási kézilabda-bajnokság idei győztese Erdőkertes csapata. Sikereik titkáról beszélgettünk Kovács Tibor járási-városi sportfelügyelővel. Erdőkertesen a labdarúgásnak és a kézilabdának nagy a tábora. Sok lelkes szurkoló buzdítja a csapatokat hétről hétre. A kézilabdacsapat tagjai fegyelmezett sportemberek, az idén nagyszerű együttessé kovácsolódtak. A férficsapat végig az élen állva nyerte a gödöllői—váci összevont bajnokságot. Az eredményes szereplésben nagy a része Kékesi Péter és Kolonics Károly edzőnek, akiket segi- tett Magyar János, testnevelőszakos tanár is. A bajnokcsapat mellett kineveltek egy huszonkét tagú ifjúsági gárAz erdőliertesi kézilabdázók kiváló eredményei fényesen bizonyítják, hogy egy kis községben is vannak tehetségek, csak felfedezni kell őket. Ebben az évben a bajnoki küzdelmeken kívül, mintegy ráadásként, villámtornát rendeztek, A bajnokságban kitűnően helytálló három csapatot az idén ismét nevezték a Budapest IV. kerületi teremtornára. Sok híve van Erdőkertesen a tornának. Rövidesen elkészül az iskola szomszédságában a tornaterem, ahol a fiataloknak módjuk lesz a korábbiaknál is alaposabban felkészülni a versenyekre. Az erdőkertes! példa tanúsítja: ahol a tanács, a KISZ, az iskola és a sportegyesület összefog, tervszerűen megteremtik és kihasználják a lehetőségeket, ott a kis lélekszám ellenére is nagyszerű eredményeket érhetnek eL Cs. J. Anyakönyvi hírek Született: Kassai Mihály és Hrágyel Erzsébet: Szilvia, Börcz János és Kolozsvári Irén: Anikó, Barcsik József és Zobák Julianna: József, Kiss János és Gémesi Mária Erzsébet: Zsuzsanna, Szabó János és Szokol Katalin: Katalin Lívia, Tóth Balázs és Nagy Ágnes: Balázs, Keszthelyi Kamilló és Gyóni Matild: Krisztián, Kosa Ferenc László és Budai Klára: Péter. László, Hrustinszki Károly és Kuthi Mária Magdolna: Károly, Pikács Pál és Balogh Julianna: Csaba, Bo- zsik István és Fehér Erzsébet: Erzsébet, Sziráki András és Farkas Julianna Erzsébet: Erika, Nagy Sándor és Góman Éva: Andrea, Ivicsics András és Bandúr Julianna: Katalin, Bálint Ferenc és Szokol Katalin: Ferenc, Pálinkás István és Abonyi Edit: István, Kori- csánszky Gusztáv és Magyar Éva: Zsolt. Lados István Imre és Barcsik Julianna: István nevű gyermeke. Házasságot kötött: Molnár László és Szombat Magdolna, Miró Gábor és Bogács Erzsébet Mária, Kovács István János és Nagy Erzsébet, Váradi Imre János és Szekeres Anikó. Névadót tartott: Deme András és Berze Erzsébet: András Lábadi Károly és Duzs Gyöngyi : Szilvia és Hajnalka, Bugyi Sándor és Rétsán Márta: Attila, Fábián Zsolt és Frigyik Mária: Balázs Tamás, Flieg József és Bors Mária: Dániel, Grébel László és Görbe Julianna: László Attila. Gólya István és Gózsa Erzsébet: Levente András, Kardos János és Fiedler Valéria: Katalin, Kelenvölgyi Ferenc és Varga Jolán: Ágnes, Kétszery Károly és Kovács Tünde: Csilla, Len- nert László és Unzsakova Lídia Ivanovna: Lidia, Nagy Lajos és Szűcs Julianna: Noémi Ninetta, Nagy András és Dóczi Anna: Gabriella. Elhunyt: Kovács Annamária, Gödöllő, Kállai Éva utca 11. i
