Pest Megyi Hírlap, 1976. november (20. évfolyam, 259-283. szám)
1976-11-23 / 277. szám
A nap kulturális programja MOZIK Gyömrő: A járvány. Maglód : A rendőrség csak áll, és néz. Mende: Hosszú búcsú. Monor: A fáraó, I—II. Pilis: A négy muskétás újabb kalandjai. MŰVELŐDÉSI HÁZAK Ecseren, 18-tól 20-ig: az iskolai népi tánccsoport próbája. Gombán, 17-től 19-ig: könyvtári órák. Gyömrőn, 15- töl: az orosz levelezőik foglalkozása, 15.30-fól: a gyermek- kórus próbája, 17-től: a kertbarátok klubjának összejövetele és szoliffestanfolyaim, 18- tól: a magnósok és a fiatal utazók klubjának összejövetele, ugyancsak 18-tól: szolfézstanfolyam. Maglódon, 19- től: az irodalmi színpad próbája. Mendén, 18-tól: a tán*c- csoport próbája. Péteriben, 18-tól 22-ig: ifjúsági klubfoglalkozás. Hatvan gyömrői választókörzetben Befejezés előtt a tanácstagi beszámolók Gyomron hatvan tanácstag ezekben a napokban állt, illetve áll a választópolgárok elé, s ad számot az elmúlt időszak változásairól, fejlődéséről. A hónap végéig valamennyi tanácstag megtartja beszámolóját. A választópolgárok értesülhetnek arról, hogy befejezés előtt áll a községben a villamoshálózat rekonstrukciója, amely 25 millió forintba kerül. Jó ütemben épül a Gyöm- rö—Üllő közös vízmű is. Kedvezően gyarapodtak az óvodai helyek, korszerűsödtek az oktatási, művelődési intézmények. A IV. ötéves tervben három és fél kilométer járda, egy kilométer korszerű út épült a községben. A nagyobb forgalmú utcák és a központi park modern világítást kaHárom műszakban Az Észak-Pest megyei Sütőipari Vállalat pilisi 403. számú üzeméből már több éve látják el a környező községek lakosságát pékáruval. Lengyel József üzemvezető elmondta, hogy három műszakban, összesen 30—35 ember dolgozik, s naponta 40—50 mázsa kenyeret sütnek. A Pajtás típusú speciális kemencében gyorsan és jól sül át mindenféle pékáru. Képünkön: Horváth Rozália, a legfiatalabb pékszakmunkás, továbbadja a nyers kenyeret, hogy az a kemencébe kerüljön. •’arid Zoltán felvétele 1 pott. Napközi otthon létesült a falusi iskolában, s a parkban több szobrot is elhelyeztek. A község fejlődése tehát egyértelműen dinamikusnak mondható, erről a lakosság is nap mint nap meggyőződhet. A tanácstagi beszámolókon szó esik az ötödik ötéves terv feladatairól is. A villamos- hálózat rekonstrukciója ebben a tervidőszakban tovább folytatódik, a teljes községben sor kerül a régi vezetékek kicserélésére, terven felül. Minden utcában növelik a lámpahelyek számát. A községi tanács eddig másfél millió forintot fordított a megfelelőbb lámpatestek felszerelésére, 1980-ig ugyanannyit használnak fel a további munkálatokra. 1980-ig utak, járdák építésére, felújítására egymillió 750 ezer forint jut. A strandfürdő korszerűsítésére 100 ezer forintot terveznek. Az új gyermekorvosi rendelő és lakás vásárlására több mint félmillió forint áll a tanács rendelkezésére. Az óvodák bővítése — a helyi üzemek segítségével — tovább folytatódik, egymillió 300 ezer forintot szándékozik fordítani reá a községi tanács. Az általános iskolák tantermei zsúfoltak, ezért szükség van új tantermekre. Négymillió forintot fordítanak rájuk. A szilárd burkolatú utak építésére, felújítására 2 millió forint jut majd a kasszából. Ismét felülvizsgálják a község belvízhelyzetét, s ha kell, újabb beruházásokat hajtanak végre. Az eddigi tanácstagi beszámolók népesek és aktívak voltak. A résztvevők bátran elmondták véleményeiket a község fejlődéséről, s többen a segítségüket is felajánlották a községszépítési, fejlesztési munkához. G. J. MOHOMIDÜD i A P E S T M E G Y E l K l R' L A P K Ü L O N KIAD A. 5 A XVIII. ÉVFOLYAM, 277. SZÁM 1976. NOVEMBER 23., KEDD Mennyi föld jár? Elismerés négy és háztáji bizottság jó Megszoktuk már, hogy egy-egy értekezletet általában akkor tartunk sikeresnek, eredményesnek, ha azon élénk vita alakul ki, nézetek, vélemények ütköznek, és sűrű cigarettafüstben érlelődik a közös álláspont. Akad azonban néhány olyan tanácskozás is, amelyen érdem a témaszegénység s a résztvevők kényszerű passzivitása. A népi ellenőrzési bizottságok ülései, sajnos, ma még gyakran zajlanak le és érnek véget komor hangulatban, elmarasztaló határozattal. „Könnyű más munkájában hibát találni” — sokszor így mentegetőznek azok, akik okkal tartanak a népi ellenőrök vizsgálataitól, illetve már ismerik a bizottság tényfeltáró munkájának alaposságát. Pedig azok az emberek, akik vállalták a társadalmi megbízást, hogy őrködjenek jogaink s a törvényesség felett, maguk is jól tudják, hogy nagyon nehéz hiba nélkül dolgozni, Azt is tudják azonban, hogy hol a határ a jóhiszeműen, illetve a hanyagságból, esetleg szándékosan elkövetett hiba, illetve hibák között. Ök maguk is annak örülnek jobban, ha egy-egy vizsgálat után azt mondhatják, mindent rendben találtak. Bizonyíték erre, hogy a járási népi ellenőrzési bizottság legutóbbi ülésén, amelyen a háztáji területek mértékének és nyilvántartásának négy tsz- tíen végrehajtott vizsgálatáról Házakban, házak között Hulladékgyűjtő, zugó o Lakatos József magabiztosan nyúl a zsebébe, gyűrött, kopott igazolványt vesz elő, s erőnek-erejével a kezünkbe nyomja. Hiába tiltakozunk, mi som rendőrök, sem ellenőrök nem vagyunk, ő mégis ragaszkodik hozzá, nézzük meg Belelapozunk. Hulladék- anyag-begyűjtő, olvassuk és sokáig nézzük a számokat. Ugyanis ez olyan igazolvány, amely azt is tanúsítja, mikor, hol és melyik MÉH-telepnek adott le anyagot, és milyen összeget kapott érte. Az előző hónapban 2 ezer 300 forintot, korábban pedig 1800-at keresett. — Ugye, látják, hogy nem a napot lopom — mondja az önérzetes emberek magabiztosságával. — Pénzért vásárolja a hulladékot vagy cserélnek? — kérdezzük. — Tányért, kanalat, fejkendőt, esetleg szőnyeget ad érte? Nevet. — Hol élnek maguk? — és körbemutat. — Kell is ezeknek az embereknek, akik ilyen szép házakban laknak, az én holmim? Mindenkinek pénzt adok a hulladékért. Az egylovas kocsi alapszíne zöld, de oldalát kideko- rálták. A rongyok és az ócskavasak végében, törött kályhák, Niüzheiyek lógnak, az ülés alatt papírhalmaz. A ve- csési Gyár utca végében állunk. Idős asszony ballag felénk. — Gyere, Jóska — mondja a bakon ülőnek —, van egy csomó rongyom, vasam, elvi- heted, ha megfizeted. Együtt lépünk be a szép kis udvarra. Lakatos József előbb szemrevételezi a már előkészített anyagokat, és miután kétszer-háromszor fellöki homlokáról a kalapját, rávágja: — Egy pirosat adok értük. Kotta Antalné restellkedve mondja nekünk: — Csak útban voltak ezek. Jóskát kisgyerek kora óta ismerem, az apjával járták a falut. Rövid alku után, azonnal rakják is a kocsira a zsákokban levő rongyokat, a halomba hordott ócskavasat. Már az utca másik végében járunk, de még mindig halljuk: — i Ócskavasat, papírt, rongyot veszek! dapesti házaló gyakran kilátogat ide. A vajszínű Zsiguliban ketten ülnek, egy szakállas férfi és egy kisfi ócska. A Fő utca betonhídja melletti házak egyikéből régi ingaórát cipelnek feléjük. Rövid tanakodás után 500 forintot adnak érte! A kocsiból nem szállnak ki', még az órát is á tulajdonos teszi be. Az autó csomagtartójában guzsalyok és egyéb régiségek, java részüket letakarták. Érdeklődünk. Válaszként, egykét durva szó kíséretében, bevágják az ajtót és továbbhajtanak. © © Ecser fejlődő, főváros széli község, lakói mégis ragaszkodnak a hagyományokhoz, ruhaviseletükhöz, tárgyaikhoz. Nem csoda, hogy néhány buA kerékpár kormányára szerelt köszörű olyan ügyes megoldású, hogy a mesternek csak egy kart kell lenyomnia, és a pedál forgatása máris pörgésbe hozza a követ. Csőszik Bertalan érkezésünkkor egy ollót élesít, de a kis szerszámosláda tetején, amelyet úgy helyezett a vázra, mint más a gyerekülőkét, húsdarálókést is látunk. Amikor befejezi a munkáját, megkérdezzük: — Megéri egész nap a falut rónia, legalább jól keres? Gyanakodva néz végig, majd rándít egret a vállán, és előhúzza a vándorigazolványát. — A megengedett tarifánál egy fillérrel sem kérek többet. Amikor nagy nehezen megértetjük vele, mi nem vagyunk ellenőrök, beszédesebb lesz: — Van, amikor csali egy százas jön össze, de akad háromszáz forint napi kereset is. Persze, ha esik az eső, vagy rossz az idő, egy fillér sem... Valamikor üzletem voit Dabason, egyébként alsó- pakonyi vagyok, de jobban szeretem ezt az életet. Vecsé- sen egy hétig is eldolgozom. Fiatal asszony lép közelébb és kérdőn tekint a mesterre. — Tessék, kezét csókolom — és papírt vesz elő, hogy megmutassa, milyen jól vág az olló. Tíz forintot kér érte. Iskolások veszik körül. Az egyik zsebkést húz elő. — Tessék megköszörülni. — Van öt forintod?' — Még huszonöt is. Az élét a kezén próbálja ki. Úgy viszi a szőrt, mint a borotva. — De az iskolába el ne vidd, mert oda tilos késsel járni — adja át a fiúnak egy fejbúbra nyomott barack kíséretében. A Zrínyi utcából többen is jönnek. A köszörűsnek annyi munkája akad, hogy néhány asszonyt még el is utasít. — Holnap is jövök, nacs- csád! — biztatja őket régi- módiasan, miközben sűrűn szórja szikráit keze alatt a nagy kés. — Ez jó acél! — mondja, és nadrágjába törli az élét. Kovács György készült összefoglaló jelentés került megtárgyalásra, az első hozzászóló, Benedek Ádám így kezdte: — Örülök, hogy végre olyan összefoglaló jelentés is készülhetett, amely azt tükrözi és bizonyítja, igenis lehet hibátlanul, dicséretre méltóan dolgozni. Hasonlóképpen vélekedett Kiss Jánosné Is, aki a vizsgálatot vezette: — Gondolom, nem baj, ha azzal dicsekszem, könnyű dolgunk volt. Mind a négy közös gazdaságba váratlanul érkeztünk, mégis minden anyagot, nyilvántartást azonnal megkaptunk, s azok kivétel nélkül áttekinithetőik, világosaik és naprakészek voltak. A népi ellenőrök a maglód! Univerzál, a pilisi Aranykalász, az üllői Űj Tavasz és a vecsési Ferihegy Tsz-ben azt igyekeztek megállapítani, hogy az egyesülések után a közös gazdaságok kialakították-e az egységes háztáji területeket, a nyilvántartásokat elkészítették s pontosan vezetik-e? Vizsgálták természetesen a háztáji bizottságok munkáját is. Könnyű dolguk volt a népi ellenőröknek, mondta a vizsgálat vezetője, de nem könnyűek és egyszerűek azok a feladátok, amelyek a háztáji földekkel f glalkozőkra hárulnak. A négy tsz-ben a földtörvény alapján szabták meg az alapszabályban a háztáji terület, valamint az illetményföld nagyságát, melynek felső határa mind a négy helyen fi ezer, alsó határa 3 ezer négyzetméter. Hogy végülis ki. mekkora háztáji földet kap. az a személyi tulajdon mértékétől, illetve a tsz-tag munkateljesítményétől függ. Valamennyi felkeresett közös gazdaságban kedvezményt kapnak a nők, s közöttük is a terhes- és kisgyermekes anyák. Ugyanígy mind a négy tsz- ben egyformán lehetőséget adnak a föld termésben, illetve forintban való megváltására. Hatezer négyzetméternyi terület helyett, 20—25 mázsa májusi morzsolt kukoricát vagy annak állami fel- vásárlási áron átszámitott értékét kaphatja meg az igény- jogosult tsz-tag; illetve alkalmazott. A felsorolt követelményeknek csak pontos és részletes nyilvántartások alapján lehet eleget tenni. A nyilvántartások a vizsgált tsz-ekben egységesen, április 30-ig készültek el. A háztáji bizottságok vezetői nagy helyi ismerettel, többéves gyakorlati tapasztalattal s példás lelkiismeretességgel végzik munkájukat, eredményesen dolgoznak együtt a háztáji agronómu- sokkal. Feladataik nem hálásak, a népi ellenőrök tapasztalatai szerint azonban, mégis kivívták mind a négy tsz tagságának elismerését cs megbecsülését. A vizsgálat bizonyítja: joggal. S hogy mennyire egyöntetű volt a járási NEB tagjainak véleménye, bizonyság rá: ezekben a napokban levelet kap az említett négy tsz elnöke, amelyben nemcsak a vizsgálat eredményét ismertetik velük, hanem mivel a járási NEB intézkedést igénylő hibát nem állapított meg, továbbá a tsz-ek irányító, ellenőrző tevékenységét és a háztáji bizottságok munkáját is pozitívan értékelte, javasolja, hogy a legközelebbi vezetőségi ülésen a háztáji bizottságok elnökeit és tagjait részesítsék elismerésben és dicséretben. Megérdemlik. Vereszki János Kacsák és gyerekek Piacnap. A Monorról Rákoskertig közlekedő autóbusz alig áll be a MÁ- V AUT-pályaudvarra, az utasok azonnal megrohanják. Ott áll a sorban egy fiatal édesanya, két apróságával, a kislány lehet vagy négyöt-, a kisfiú hároméves. Mindenki félrehúzódik, utat enged a családnak. Egy fiatalember a kisfiút még kézbe is kapja, úgy viszi fel a buszra. A család a hátsó , ülésen helyezkedik el. Egy idős férfi ül a szemközti ülésre. Kezében régimódi szatyor, benne két jól meghízott kacsával. Még le sem ül az öreg, a két gyerek niáris elkezd játszani a békésen utazó állatokkal. Péterinél já- riink, a gyerekek egyre jobban belemelegednek. A jószágok majd ki- ugranak a szatyorból, de az öreg békésen tűri a gyerekek csínytevését. Az édesanya jókora cipót vesz elő, kétfelé töri. s odaadja a kislánynak meg a kisfiúnak. Ok kis falatokat törnek le s etetik a kacsákat. A buszon mindenki őket figyeli. Jókat derülnek az Utasok. A mama, kicsit ideges: hiába utasítja rendre a csemetéket, ők nem hagynak fel a játékkal. Gyömrő következik. A játéknak vége. Az édesanya és a két apróság leszáll a buszról. Az öreg harsányan nevet, amikor lejutnak. — Jót szórakoztunk — jegyzi meg valaki. ■ Valóban, nem unatkoztunk. (—é—) 1 A
