Pest Megyi Hírlap, 1976. november (20. évfolyam, 259-283. szám)
1976-11-21 / 276. szám
XX. ÉVFOLYAM, 276. SZÁM 1976. NOVEMBER 21.. VASÄRNAP Melléjük állnak a szövetkezetek Kapjanak több támogatást a háztáji termelők Javaslatok a járási pártbizottság feladattervében Aktívaülésre hívta meg a járási pártbizottság gazdaságpolitikai és járási hivatal mező- gazdasági osztálya azokat a szövetkezeti és más területen dolgozó vezetőket, akik a háztáji termeléssel valamilyen kapcsolatban állnak, fejlesztéséért, a termelési kedv fokozásáért tehetnek valamit. A termelőszövetkezet elnökei, párttitkárai, háztáji agronómusai, a körzeti állatorvosok az ÁFÉSZ-ek, az állami gazdaság, az állatforgalmi vállalat kénviselői arról tanácskoztak, ■ mit kell közösen tenniük azért, hogy a háztáji gazdálkodás csökkenésének folyamata lassuljon, illetve — mint ahogyan a népgazdasági tervek számolnak is vele — az ötéves terv időszakában fokozódjék is. Gulyás Miklósnak, a járási pártbizottság munkatársának bevezető szavai után, Török Antal, a járási hivatal mező- gazdasági osztályvezetője adott tájékoztatást. Utalt azokra a vitákra, amelyekben sokan azon az állásponton voltak, hogy a szocialista nagyüzemi gazdálkodás és a háztáji rendszere nem fér meg együtt, de ők sem tagadhatták, hogy a háztáji szerepét egyelőre, s még hosszú évekig nem képes átvenni a nagyüzem. A legutóbbi adatok szerint ugyanis, a mező- gazdasági termékek 36 százalékát ma még a háztáji gazdasagok állítják élő. A járási adatok is azt mutatják, hogy az előző években, különböző okok miatt, jelentősen csökkent a termelési kedv. Míg 1970-ben 1346 szarvas- marha és 13 ezer 621 sertés volt a járás háztáji istállóiban, tavaly már csak 1069, illetve 11 ezer 440. Mi lehet a nagy arányú és egyáltalán nem ■ kívánatos csökkenés oka? Elsősorban minden bizonnyal az, hogy a szövetkezetek egyre biztosabb megélhetést nyújtanak tagjaiknak, másrészt azonban — s ezzel is számot kell vetni — a háztáji támogatás országos és helyi rendszere sem felelt meg a kívánalmaknak. Tavaly már több új, kedvező intézkedés született, s a járási pártbizottság javaslatára, a szövetkezetek, az ÁFÉSZ-ek és mások is egyre többet tesznek a háztáji termelés támogatásáért. Támogatást jelentett például a kocakihelyezési akció, vagy az, hogy minden termelőszövetkezet ágazati, illetve főágazati szintre emelte a háztáji termelést, háztáji agronó- musokat állított munkába, akiknek a háztáji gazdaságok termékeinek értékesítése, a növényvédelem, az alapanyag- és a terményellátás, a szaktanácsadás a feladatuk. A szövetkezetekben, az említetteken kívül is sok jó módszer honosodott meg. s mint a hozzászólások ugyancsak bizonyították, még a tarsolyban is akadnak megvalósításra érdemes ötletek. Ahogyan Kovács Antal, a Galgavölgye Tsz elnöke elmondta, kertbarátkört alakítottak s a takarmány-, valamint az alapanyeg-ellátáson kívül, szaktanácsadással és ötletekkel is segítik a háztáji termelőket. Segítségük ered. ményeként alakult meg például a fóliás szakcsoport, melynek a szövetkezet szakemberei adnak majd tanácsot a primőrtermeléshez. A püspökhatvaniaknak egyébként is fontos szerep jutott a háztáii termelés segítésében, hiszen a jövő évtől kezdve ők látják el tenyészanyaggal a háztáji gazdákat. E feladattal kapcsolatban mondták el, hogy a tavalyi akció sikere egyebek között azért maradt el, mert a gazdák nem ismerték a többnyire tápon neveit, kényes állatok tartási, a háztáji körülményekhez szoktatási módját. Tanácsadásként, a Galga- menti községekben a télen előadásokat tartanak, s előadások tartását javasolják a körzeti állatorvosoknak, valamint a háztáji agronómusoknak is. Több felszólaló foglalkozott a kocakihelyezési akció tavalyi hibáival. Kezdetben úgy látszott, hogy igen sok állat kerül a háztájikba, de a késői szállítások miatt, számosán lemondták a megrendelést. Az sem titok, hogy jó néhány selejtes állat is került a kiszállítottak közé. Az idén, a püspökhatvani és a többi termelőszövetkezet együttműködése nyomán, minden bizonnyal'sikerül kiküszöbölni a korábbi hibákat. Dr. Pál László, járási főállatorvos és kollégái szerint, elsősorban a Dunakanyar községeiben ellentétes a tanácsok törekvése a háztáji gazdálkodás fokozásának középtávú terveivel. A helyi testületek egyre- másra hozzák az állattartást szigorító vagy kifejezetten tiltó rendelkezéseket. Példaként említették Gödön, ahol a vasút és a Duna közötti területen egyáltalán nem, a vasút másik oldalán pedig csak egy, vagy legfeljebb két sertést szabad tartani családonként. Valamennyiük véleménye megegyezett abban, hogy az üdülők, az egészségügyi létesítmények közeiében ne tartsanak állatokat, de minden más tiltó rendelet ellenkezik az ország érdekeivel. Bírálólag szóltak viszont a Dunakeszi Hűtőházról, melynek udvarán több sertést is tartanak: néhány ezer forintnyi haszon reményében, milliós értékű élelmiszereket fenyeget a fertőzés veszélye. Katona Miklós, gödi főmezőgazdász arra hívta fel a jelenlevők figyelmét, hogy ne erőltessék az olyan háztáji termékek előállítását, amelyeknek hagyománya nincs egyes községekben. Arról is szólt, hogy Dunakeszin és Gödön kiválóan működő, az országban a legnagyobbak közé tartozó kertbarátkörök működnek. Tevékenységüket a szövetkezet az ingyenes szak- tanácsadáson és a különböző előadásokon kívül, tizenegy üzlettel is segíti, amelyekben például terményt és szaporítóanyagot vásárolhatnak. Rasman István, a szobi ÁFÉSZ elnöke, biztató számokat tett közzé. Tavaly például 8 vagon nyulat értékesítettek szakcsoportjaik, terményt árusító boltjaikban a tavalyi 8 vagon szemestakarmánnyal szemben, az idén 80 vagonnal adtak el, ami egyértelműen bizonyítja, hogy megnövekedett a háztáji termelési kedv. Azt is bejelentette, hogy még az idén szerszám- és kisgépkiállítást. illetve -vásárt rendeznek. A járási pártbizottság feladatterve alapján, ajánlásokat is ismertettek a jelenlévőkkel. E javaslatok szerint, a kemence—bemecebaráti, a perőcsé- i nyi, a letkési termelőszövetke- í zet elsősorban a bogyós gyü- ! mölcsök termelésében segíti a ! termelőket, Kosdon a közös- j ben málna helyett más gyü- 1 mölcsöket telepítenek, de n háztájiban továbbra is foglal- * kozni kell az exportnövénynyel. A szarvasmarha- és sertéstenyésztés támogatása majdnem minden szövetkezeti vezetőség feladata. A zöldség- termelőket a kosdi, a püspökhatvani, a kisnémedi. a sződi, a gödi, a fóti közös gazdaságok, a budapesti Béke Termelőszövetkezet és az ÁFÉSZ-ek karolják föl. Az Alagi Állami Tangazdaság szintén vállalkozik a háztáji gazdálkodást segítő feladatokra. Cs. A. VALASZ CIKKÜNKRE Természetes porszűrő a növényzet November 11-i számukban olvastam „A cementpor hatása a fákra” című írást. Én is foglalkoztam ezzel a témával, s kétévi megfigyelés után, tapasztalataimat a Kertészeti Egyetem Növénytani Tanszékének irányításával, szigorlati dolgozatban írtam meg. Vizsgálataim kezdetén, meg kell vallanom, mint váci lakos, elfogódottan nyúltam a témához. A mindent betakaró por, amely a gyár közelében már szabad szemmel is látható, a levegőben, úgy véltem, nagy károkat okoz a növényzetben. Az eredmény számomra is meglepő volt. A növényzet porszennyeződéssel szembeni tűrőképessége iszinte hihetetlen. A legjobb példa erre a gyár közvetlen közelében található erdősáv. Egyes fajokban ugyan tapasztalható némi károsodás, de ez nem számottevő. Jelentősebb viszont a cementpor miatti gazdasági kár, s az egészségromboló hatás. A gyümölcsökre olyan mértékben rakódik le a por, hogy az már egyszerű öblítéssel nem is mosható le. Vác környéke, valamikor jó málnatermő terület volt, de kinek kell a cementporos málna? A város határában betakarított taltarmány cementporbevonata a tüdőben, sőt a kérődzők gyomrában is lerakódik. Szólnom kell még az emberi egészségre gyakorolt hatásról, s ezzel kapcsolatban hadd idézzem Torna Anikó írását, a Tatai Herman Ottó Kör munkái (1974—4, 83—88) című kiadványból. „A szennyezettebb levegőjű helyeken élőknek szervezeti ellenállóképessége csökken, betegségek hamarabb terjednek, gyógyulás elhúzódó. Légzés reflexszerűen felületessé, lassúbbá válik ... Mit lehet tenni eme káros hatások ellen? Felszerelni porszűrő berendezéseket. Amint ezt olvastam, egy ilyen beruházás el is kezdődött. A szántóterületek helyére, egészen a városig, erdőt kellene telepíteni, növelve az eddig meglevő erdősávot. Mindezt már csak azért is meg kellene tenni, mert a cementgyártáshoz szükséges mész kibányászásával a Naszály előbb-utóbb eltűnik, s erdeit, valamilyen módon amúgyis pótolni kell. Bűn lenne a növényzetnek ezt a csodálatos tűrőképességét ki nem használni. Füke Pálné, Vác, Diófa utca 7. A muflonok északra húzódtak Még nem szállt fel teljesen a hajnali köd, a majdnem csupasz ágakról néha sodródik le egy-egy levél. Vastag tölgy- és bükkavarban baktatunk, időnként dagonyákat, a vaddisznók kedvelt sárifürdőjét kerülgetve. Az őszi. gazdag termésből hírmondónak maradt csak néhány rücskös fatönkön megülő laska- és koromfekete tölcsérgomba. November második felében vagyunk, s ez már a telelő. Az. erdő vadjainak a táplálék megszerzése, amint lehull az első hó, igen nehézzé válik. Ebben az időszakban a vadgazdálkodó szervek, a vadásztársaságok biztosítják az élelem egy részét az állatoknak. A téli etetés nemcsak az éhezéstől óvja meg a vadakat, hanem felkészíti szervezetüket a tavaszi erős igénybevételre is: a magzat kihordására és az agancs fejlesztésére. A volt püspöki erdőben, a Naszály nyiladékain és cser- készútjain bandukolunk, megszemlélve a megerősített, V- alakú, zsindelytetős etetőket. A növényvilágot óvó erdészek, a vadásztársaság vezetőjével együtt indultak a nagy hidegek beköszöntése előtti utolsó ellenőrzésre, hiszen az élelem hiányában az állatok nagy kárt tehetnek a frissen telepített, fiatal erdőkben és mezőgazdasági földeken. Sok a szarvas és az őz Kereszt ül-kasul — csatan- golásumkban eljutunk a Zsuk- máig. A vadászok legjobb szarvaslövő helye ez a mély völgy. ' A hegyoldalon magasles, 100 —150 méterrel lejjebb egy újjáépített etető. A vályúban szarvastápszer, szürke kis golyók, amelyek az agancs fejlődését segítik elő. Mert a naszályi szarvasok fejdísze bármilyen szépre fejlődik is, súlyra két-három kilóval alatta marad egy hasonló zalainak, az ásványi anyagokban szegény talaj okából. Világhírű trófeára ezen a vidéken nem is igen lehet szert tenni, utoljára 1969-ben ejtettek el aranyérmes állatot, pedig különben gazdag a szarvas- és az őzállomány. Nem lehet ugyanezt elmondanunk a néhány évvel ezelőtt telepített muflonról, amelyből máir egyet sem találunk a Naszály lankáin. Az eredetileg Szardínia és Korzika szigetén őshonos állat egyébként elszaporodott a magyar hegyek között, különösen jelentős a Mátrában és a Telki környékén élő állomány. A naszályi telepítéskor azonban hibáztak: mindössze hat kost és jerkét hoztak ide, holott a muflonok húszas-harmincas csoportokban élnek. Ezért az állatok hamarosan felhúzódtak északra, a Börzsönybe, a nagyobb csordákhoz, az itteni vadászok bánatára, mert a muflon fejdísze, a csiga még mindig ritka zsákmány. Drága passzió? A növényevő patásokon, az apró vadakon és a gyakran veszettséget terjesztő rókákon kívül, a ragadozók vadászata általában iilos. Még a Naszályban rendkívül elszaporodott nyulat és fácánt pusztító vadmacskák közül is csak három kilövését engedélyezték az idén, ezért aztán apróvadhajtásokon többnyire az Alföldön, vendégként, más társaságok meghívására vesznek részt az itteni vadászok. A . Naszály csaknem négyezer hektáros erdőségének vadjait a NIM Jóreménység Vadásztársaságának 28 tagja birtokolja, akik elsősorban ezekben a hónapokban járnak ki lesre, hiszen a legtöbb állat kilövése szeptembertől, tél végéig engedélyezett. Ügy hírlik, a vadászat drága passzió, de sokkal inkább arról van szó, hogy igen nehéz bekerülni a "már évek óta telített társaságokba. Az évi tagdíj a Jóreménységben például 400 forint, ezért minden szezonban egy harminc kilós süldő és egy fél őz jár, továbbá apróvadás hajtóvadászátokon a tagok két fácánt vagy nyalat vihetnek haza. A többit a kereskedelmi vállalatnak, a MAVAD-nak kell átadniuk, és az érte kapott összegből tartja fenn a társaság vadásziházait, fizeti a vadőrt és a vadkárt, biztosítja a táplálékot az állatoknak. Nem .pusztul ki A vadászatot, ami még mindig őriz valamit a természet és az ember ősi kapcsolatából, az utóbbi évszázadok civilizációja egyre szőkébb területre szorítja. A fejlődő ipatr területfoglalásával, a mezőgazdaság , korszerűsödésével a vad élőhelyének kiterjedése és a természetes takarmány mennyisége erősen csökken. A gazdaságilag fejlett államok jelentős részében egyre gyakrabban merül fel az egymást kizáró alternatíva: vagy mezőgazdaság és erdőgazdálkodás, vagy vadászat. Olaszországban már nem sok gondot okoz ez a kérdés, mivel az Appenin-félszigeten alig akafl vadon élő állat. A magyar hegyvidéken, korszerű vadgazdálkodással elkerülhető az olaszországihoz hasonló helyzet kialakulása. Babus Endre HÉTFŐN Tanácstagi beszámolók A váci város tanács tizenhárom tagija tartja évi beszámolóját holnap, hétfőn este 6 órakor: Szintai Márton (28. körzet) a KIOSZ székhazában, Nemeskéri Ferenc (26. körzet) a Báthori utcai iskolában. Rónai Ferenc (73. körzet) a Népek barátsága úti óvodában, Szalui István (30. körzet) a Báthori utcai iskolában, Pornói István (70. körzet) a mezőgazdasági szakközépiskolában, Toldi Sándor (11. körzet) a Köztársaság úti iskolában. Kovács Mihály né (39. körzet) a fonógyár étkezdéjében, Tari Kálmán (27. körzet) a Spartacus Klubban, Urbán Gyula (46. körzet) a Mártírok útjai iskolában, Zopcsák Jözsefné (76. körzet) a MüM 204. számú Intézetében, Fábián József (22. körzet) a kisegítő iskolában, Mojzes Zoltán (8. körzet) az Árpád úti iskolában, Kórból Ilona (68. körzet) a Diófa utcai iskolában várja körzetének lakóit, hogy beszámolhasson, mit tett tanácstagként az elmúlt esztendőben. Vízi útiét ők toborzása . A váci úttörőház Globus Dunai Flottája tagtoborzást kezdett az általános iskolák felsőtagozatos tanulói között. Várják mindazokat, akik vonzalmat éreznek a vízi élet szépségei iránt, csábítja őket a víz- reszállások, a téli-nyári túrák, a kirándulások, az uszodalátogatások, a tábortüzek romantikája. A foglalkozásokat kedden, szerdán és pénteken tartják, 16—18 óra között, s oda hívják az érdeklődő fiúkat, lányokat, ugyanebben az időben. HOLNAP Egészségügyi ankét Dunakeszin A dunakeszi nagyközségi tanács, a pártbizottság, valamint a Vöröskereszt hely; szervezete november 22-én. holnap, délután 4 órakor egészségügyi anikétot tart a tanácsháza dísztermében. A nagyközség egészségügyi ellátásáról és a továbbfejlesz tés feladatairól dr. Kampó Katalin városi-járási főorvo és dr. Sátori Árpád, a hely rendelőintézet igazgatója tar előadásit, amelyet vita követ. Az ásványőrlőben Termékeiket országszerte ismerik — A környéken csak úgy hívják: púdergyár, pedig igazán semmiféle kozmetikai cikk nem készül a zebegényi ásványőrlő üzemben. Az elnevezés onnan ered, hogy a csodálatos zebegényi völgy lakóit sokáig bosszantotta az üzem pora, ami rátelepedett a növényekre, terjengett a levegőben. Ma már, nem kis ösz- szegbe kerülő korszerűsítés után, sokkal kevesebb a panasz, lényegében megszűnt a levegőszennyeződés — tájékoztatott Herédi József üzemvezető-helyettes. Termékeiket az egész országban ismerik, keresik. Különösen a ldkásfestéshez nélkülözhetetlen. bécsi fehért, ami ugyanis hiánycikk az utóbbi hónapokban. Talán éppen azért, mert ez a termék nemcsak a falfestés nélkülözhetetlen anyaga, hiszen a műanyaggyártáshoz, a színesfémkohászathoz és számtalan egyéb célra is használják. A zebegényiek egymaguk nem győzik kielégíteni az igényeket, mert más termékek készítésével is foglalkozik a száz munkást foglalkoztató üzem, következésképp a közeljövőben új bányák nyílnak. A mezőgazdaságban dolgozók ismerik másik terméküket, a futárt is, mely állatok takarmányába keverve elősegíti a csontok erősödését, emeli a tyúkok tojáshozamát. Egészen más területen, az olajbányászatban használatos a barit, a fúrólyukak legjobb mmmm: ? 0* tömítő anyaga. Importpótló termékük, a hegyi kréta például az ablakgitt készítésében használatos. Irta és fényképezte: Grósz Sándor — Ebben a nagy kazánban égetik a közvetlenül az üzem mellett bányászott mészkövet — mutatja Herédi József üzemvezető-helyettes.
