Pest Megyi Hírlap, 1976. november (20. évfolyam, 259-283. szám)
1976-11-21 / 276. szám
i Testedzés Van-e pompásabb dolog, mint úgy estefelé felkapaszkodni egy üres HÉV- szerelvényre a gödöllői végállomáson? Az Örs vezér térig ötven perc. Remek kikapcsolódási lehetőség. Az ablakon túl a sötét, zi- mankós táj, a kocsiban felhőtlen elheveredés. Nosza, elő az újságot, térd közé a könyvet; olvassunk, informálódjunk — mi másra lenne jó ezt a kurta órácska? Kissé ugyan hűvös a levegő, no áe csak pár percbe telik, s a villamos fűtés drága melege bizonyosan szétárad a vonat belsejében. Mogyoródnál feltűnik, hogy sürgősen új, lehetőleg bélelt téli«cipőre kéne mihamarább szert tenni, a lábujjak kifejezetten rosz- szul tűrik a mínuszokat. Szilasligetnél ildomos még egy hurkot kötni a sálra, állítólag az eszkimók is azért burkolóznak orrig vastag cumókba, nehogy a nehezen összegyűjtött meleg a nyakuk mentén hagyja őket cserben. Kerepesnél elhományosodnak a betűk: a pára fagyott volna rá recehártyánkra? Kistarcsá- nál dühös rugdalózás; Ilo- na-telepen tornagyakorlatok, dakotánál teljes re- ményvesztettség: a vezető melegvérű ember, nyilván nem fázik. A tervezett hasznos időtöltés persze nem vész el, csak átalakul. Szerencsére senki más nem fagyoskodik a kupéban: lehet énekelni, ordítozni. Lehetőleg pattogó indulókat, fürge népdalokat. Sashalomtól Nagyiccéig kocogás a kocsi egyik végétől a másikig, utána széki sűrű, pásztorkopogós és kurjantós betyáros óv a fagyhaláltól. A fene sajnálja az elmaradt olvasást, az önművelés ilyen széles skáláját végigzongorázni sokkal nagyobb gyönyörűség volt. az. Kétmilliós túlteljesítés Szocialista brigádok a járási úttörőtábor felépítéséért Biztatóan fejlődik a szocialista brigádmozgalom a péceli Vegyesipari Szövetkezetben. A legutóbbi értékelés óta eggyel emelkedett a brigádok száma, a nyolc szocialista brigádban öszesen 99-en tevékenykednek, a dolgozók több mint 50 százaléka. A szövetkezeti bizottság és a pártalap- szervezet nemcsak évenként összegezi az elvégzett munkát, rendszeresen figyelemmel kíséri a versenyvállalások teljesítését; tanulásban, művelődésben való előrehaladást A szövetkezet huszonkilenc- milliós tervét éppen a brigádfelajánlások következtében előreláthatólag kétmillió forinttal túlteljesítik. Tizenötezer forintnyi hozzájárulással segítik a járási úttörőtábor felépítését, ezt az összeget a kommunista szombat 23 ezer forintos bevételéből utalták át. A központi telephely és a műhelyek környékét a brigádok tartják rendben, ők vállalták a szovjet hősök sírjainak gondozását is. Harminckilencen járnak politikai oktatásra, a szakmai képzésen is szép számmal képviseltetik magukat. A napokban közművelődési tanácskozáson vettek részt a szocialista brigádveaetők, ahol a község és a járás kulturális szakembereinek beszámoltak gondjaikról, és elmondták kívánságaikat, ötleteiket. (g.) A pedagógusok kezdeményezésére Ifjúsági klub Kistarcsán Ifjúsági klub alakult Kistarcsán, a községi tanács által a fiatalok rendelkezésére bocsátott épületben. Az iskolai pedagógus KlSZ-szervezet kezdeményezésére létrejött kluib vezetője Bíró Sándor lett. Az avatáson megjelent fiatalokat a járási hivatal nevében köszöntő közművelődési felügyelő, Polónyi Péter kiemelte: a klub megalakulása azért is jelentős, mert a községben nincs művelődési ház. Az épületben testedzőtermet rendednek be; bekapcsolódhatnak á község fiataljai a premierplán filmklub, az amatőr filmesek klubjának, az iskolában működő modellező kör munkájába. Tervezik, hogy a későbbiekben felveszik Rajk László nevét. Képzőművészet és zene Új ismeretterjesztő sorozat a művelődési házban Képzőművészet és zene címmel új ismeretterjesztő sorozat kezdődik a városi és járási művelődési házban november 30-án. Az első előadás címe: A középkor világa a zenében és a képzőművészetben. A továbbiakban a reneszánsz, a barokk, a klasszicizmus és a romantika a képzőművészetben és a zenében, végül a zene és a képzőművészet az impresszionizmustól az első világháborúig címmel tartanak előadásokat. Az ismeretterjesztő sorozatot Maksay László művészettörténész és Sz. Farkas Márta zenetörténész vezeti, diák- és zeneművek felhasználásával. Belépődíj hat forint. Bérletek is válthatók — november 21-től a művelődési házban — felnőtteknek 24 forintos, tanulóknak 12 forintos áron. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA III. ÉVFOLYAM, 276. SZÁM 1976. NOVEMBER 21., VASÁRNAP Egy vizsgálat eredményei Gépek a lejtős földek művelésére A biztonság és a teljesítmény egyaránt fontos Hazánk rét-, legelő- és szántóterületének igen jelentős része lejtős. Az ilyen viszonyok között gazdálkodó állami gazdaságok és termelő- szövetkezetek gondját növeli, hogy a talajművelést, a növények ápolását a betakarítógépek üzemeltetési módját a terep adottságé nagy mértékben befolyásolja. Kisebb lejtőn nincs különösebb akadálya a hagyományos, sík vidéken alkalmazott gépek, gépcsoportok üzemeltetésének, a gazdaságos termelés megvalósítható. Az erősebb lejtésű táblákon azonban, részben a biztonságtechnikai követelményeik megtartása, másrészt az szab határt a meglevő gépek használatának, hogy azokkal — a nehéz terep miatt — csak megközelítően lehet olyan jó minőségű munkát végezni, mint a síkon. Milyen tulajdonságokkal? Hogy a mezőgazdasági nagyüzemeink meglevő gépei mennyiben felelnek meg ezeknek a követelményeknek, azt Amíg a bor kiforr (1.) Nyitástól takarásig készült, húsz liter pennetlé fórt. A vízhordó — asszony vagy nagyobb gyermek — megkönnyítette valamelyest a permetező munkáját, mert nem kellett mindig kímennie a kocsihoz, ha kiürült a gép. Mint az elején mondtam, a szőiőt figyelni kell. Kedvező időjárás esetón a meghagyott csapokon levő szemek kifakadnak, kifejlődnek, mostoha időben viszont — gyenge fagy, alacsony hőmérséklet — a tőkefejen levő láthatatlan szemek is kifakadnak. E vadhajtásokat le kell tördelni, mert különben elszívják a csapokra hagyott hajtásoktól a táp- erőt, s a szőlő elburjánzik. Ez a válogatás. Közben többször kötözni és kapálni (horolni, sarabolni) is kellett, ahányszor a szőlő kívánta. A kötözés gyakoriságát az új hajtások növekedésének mértéke szabta meg, amire azért volt szükség, hogy a szél le ne törje. A horolás a gyomosodástól függött. Ezek egész napos munkák voltak, r ha közben megeredt az eső, össaekoszmoródtumk a guly„ hóban. Ma már gulyhó is csak négy van. SZÜRET UTÄN egyetlen munka maradt hátra, a takarás. Késő ősszel betakargattuk a szőlőtőkéket, miként a krumplit szoktuk tölteni. A nagyapám szerint erre azért volt szükség, hogy a tőkék meg ne fázzanak. De ez a fel. fogás ma már elavult... A szőlő művelése az utóbbi években népszerűtlenné vált A tulajdonosok kiöregedtek, a fiatalabb nemzedéket pedis már nem érdekli a szőlő sor sa. Ha valaki végigsétált nyá ron a Körtélyesen vagy a Muszajban, a szőlőhegy megközelítőleg felét gondozatlannak láthatta. A szövetkezet megalakulása óta kevés gazda akadt, aki megtrágyázta volna a szőlőjét, a talaj ereje kimerülőfél - ben van. Kiöregedtek maguk a tőkék is: többnyire hetvennyolcvan évesek. Másrészt a téesz is t a gosí tani akarta már ... Néhányan ennek ellenére is szépen rendben tartják, főleg idősek, nyugdíjasok Elmotyognak lassacskán a szőlőben.. t Bene Mihály (Folytatjuk) a gödöllői Mezőgazdasági Gép- kísérleti Intézetben vizsgálják, s megfelelő javaslatolMt tesznek arra, hogy mely gépek, milyen lejtőértékig használhatók gazdaságosan, s melyek végeznek ott jó minőségű munkát. Ezzel közvetlenül hasznos tanácsokkal szolgálnak a nagyüzemeknek a megfelelő gépek kiválasztására, másrészt befolyásolhatják a kereskedelmet, hogy olyan gépek beszerzésére is törekedjék, amelyek alkalmasak a lejtős területek művelésére. S noha a gondok e téren még számos tennivalót adnak, a kutatások azt is célozzák, hogy a jövőben paind több ilyen föld speciális gépekkel legyen hasznosítható'. Az elmúlt években a lejtős táblákon termesztett szálas takarmányok betakarításának gépesítését vizsgálták meg az intézetben Szeghalmi János tudományos munkatárs vezetésével. Egyebek közt megállapították, hogy a szálasok betakarításában, 17 százalékos lejtésiig a KZ—3 fűkasza használható a legjobban, de jól megfelelnek a KSZ—2,1 és a K—213—R típusúak is. A rendsodrást vontatott géppel is lehet végezni — ha a táblákat a gépesítésnek megfelelően alakítják ki. Igaz, a 17 százalékos lejtőig megfelelő PZK—7 rendsodró teljesítménye 60 százalékára csökken a sík vidéken elérhetőnek. A szénarendek felszedésére, az említett viszonyok között, a Hamster—Major—3,5 típusú rendfelszedő pótkocsi felelt meg a legjobban. Ha ezt a 17 százalékos felső határértékű lejtőn üzemeltetik, akkor az úgynevezett súlyteljesítménye mindössze 90 százalékára csökken a síkvidékinek. Stabilitás 25 százalékos lejtőn Ugyancsak értékelték az MGI-ben a szálasok szecsfcó- zásos betakarításának lejtőkre alkalmas gépsorát. Figyelemre méltó, hogy a nagy teljesítményű John Deere—5400 szecskázó gép gyakorlati stabilitása 25 százalékos lejtőig is megfelelő. Teljesítménye — a sík vidékihez képest — a 17 százalékos lejtőn 78, a 17—25 százalékos lejtőn a 68 százalékot érte el. Mint a vizsgálat megállapítja: a lejtős területeken a szecska esetén is a legnagyobb gondot a szállítás okozza, különösen a 12 százalékosnál meredekebb lejtésű táblákon. A stabilitás szempontjából gyakorlatilag még megfelelőnek bizonyult IFA—LA/K típusú tehergépkocsik például nem voltak képesek a szecskázó géppel jól együtt haladni. Kedvezőtlen adottságok a járásban is Sok tehát még a tennivaló a lejtők gépesített művelésének javításában. A tanulságokról szólni talán éppen a mi járásunkban nem hasztalan, hiszen az itteni terepadottságok sok helyütt kedvezőtlenek, mint mondani szoktuk: mostohák. De, mint ahogy az elmúlt években jelentős erőfeszítéseket kellett tenni a gépesítés fejlesztésében a gyártóknak és az üzemi szakembereknek, amíg a mostani szintet elérték, a lejtős területek jobb hasznosításán dolgozni éppen ilyen alapos feladat lesz Fehér István Részeg a moziban A gödöllői Petőfi Filmszínházban kedden a félhatos előadáson tízszer szakadt el a film, tizenötször hanghiba miatt volt élvezhetetlen. A reklamáló, kiabáló, fütyülő közönséget ilyenkor egy részeg szórakoztatta, aki a széksorok között botorkálva kereste a feleségét. A sok szakadás miatt a nézők máig sem tudják, mi lett a történet vége. Sajnos az utóbbi időben a Petőfi moziban nagyot esett a színvonal, pedig korábban jó műsorpolitikája révén közkedveltségnek örvendett. Cs. Zárt ajtó — nem ajtó Vannak tárgyak, amelyek I megtanítják az embert arra, hogy nem bánhatunk velük makacsul. A szerszámok — ezek a hasznos eszközeink — alkalmasak arra, hogy alakítsuk velük a vasat, az acélt. A gépek arra, hogy hegyeket hordjunk el velük a helyükről. De, ha rendellenes használattal „ellenük” fordulunk: csípnek, rúgnak, harapnak, oldalba vernek ... A gépkocsi, ha okosan nyomjuk a gázt s a féket, jól forgatjuk a kormányát — elröpít addig sosem látott tájakra. Az utak mentén élő filmet vetít elénk a kocsik törékeny, átsugárzó üvege ... De, ha elfelejtjük, hogy ezt a sok acélból, lemezből, csavarokból összerakott alkotmányt — s okos, kormányozható kerekeit — a mechanika olykor véges törvényeire méretezték, akkor kegyetlen módon „hálátlan” lesz. Vannak aztán tárgyak, amelyek csendes szolgálatot tesznek, s hacsak lce- gyetlen daccal nem támadunk nekik, nem ártanak nekünk. Hacsak utunkat nem állják. Ámbár nem mindig ők tehetnek arról sem. Mert mit tehet arról a gödöllői ÁFÉSZ-áruház bejárati ajtaja, hogy egyik felét — a csuda tudja, miért mindig zárva tartják. Így aztán hol a befelé, hol meg a kifelé igyekvők hosszú sora pi- tizhet neki, mondván: Tárulj már ki ajtócskám! Az pedig, szegény, mint egyszerű tárgy, csak áll, zárva egy láthatatlan lakat alatt. A vevők pedig igyekeznének kifelé is, befelé vs, udvariaskodásuk rekordot dönt — egy fél, alig használt 1ajtó miatt. (kaposi) VAL.KÖ EAKOSSÄGA évszázadokon át elsősorban mezőgazdasággal foglalkozott. Határában a 18. században kezdett nagyobb területeket hódítani a szőlő. A török hódoltság utáni esztendőkben egy-egy családba évente átlagosan harminckét liter bor jutott. Az utána következő évtizedekben viszont a szőlővel betelepített határrész területének rohamos növekedésével párhuzamosan emelkedett a termés- és bormennyiség is. Érdekes, hogy itt nem csupán a telkes gazdáknak volt szőlő- birtokuk, mint Versegen, hanem a zselléreknek is. A szőlő népszerű növénnyé válásának két oka is volt. Egyrészt: több munkát igényelt ugyan, mint a krumpli vagy a kukorica, de nagyobb hasznot is hozott. Másrészt, és főként ezért: a szőlő a birtoklók saját tulajdonát képezte, szabadon rendelkezhettek vele, eladhatták, vehettek hozzá, ugyanakkor nehezebben vehették el tőlük, mint egyéb birtokrészeiket. S ha mégis sor került rá, abban az esetben az eltulajdonosító- nak „igaz becsük” szerint kellett kárpótolnia őket, mégpedig minden addigi beruházásukat és munkabefektetésüket. Érdemes volt tehát szőlőt telepíteni. Azóta századunk második feléig ötszörösére növekedett á szőlő területe a községben. Az alvégben Sibak Mihály házához nyitok be. Az udvart sátorszerű lugas fedi. Éretten csüngenek le a bordó és sárga fürtök. Sok helyen látható még hasonló a faluban. Amilyen szép e lugas, olyan gondozott Sibak Mihály szőlője a Körté- lyesben (Körtvélyes) és a Muszajban. Szereti a szőlőt. Tavasztól őszig alig akad nap, hogy ki ne kerékpározna széjjelnézni, pedig messze van a szőlőhegy, s ő sem fiatal már: közel jár a hetvenhez. — A 6ZŐ1Ő olyan, mint a gyerek — mondja —, figyelni kell rá, és lelkiismeretesen gondozni. Ügy érdemes! — Miivel „múlatta” kinn az idejét? Ragyogó arccal beszéli el. — Kora tavasszal, amint az idő engedte, megkezdődött a nyitás. Az egyik legnehezebb munka, mert a tőkék nyakát teljesen meg kellett tisztítani a földtől, kapával ez nehézkesen ment, ezért metszéskor kiskapaccsal, de leginkább kézzel tisztogattuk. Nyitás után a metszés következett, amit igazán csak a vincellérek értettek. Azoktól hallottam: csercsap, ugarcsap, termőcsap. Az elsőt máig sem tudom, mit jelent. Az ugarcsapot egy szemre hagytuk, hogy a következő esztendőben a termő- csaoot megnevelje. Ez egyfajta óvása a szőlőnek, s biztosíték a jövő évi termésre. Ezt a magunkfajta kistermelők nem használtuk. A termőcsapon három-négy szemet hagytunk. Amikor nagyobbacska gyerek voltam, azt mondta a nagyapám: gyere, fiam. el tudod te is vágni a vesszőt! Mennem kellett, és ócskán eltanultam a fortélyát. METSZÉSKOR kerítettünk sort a hiányzó tőkék pótlására is. Ahonnan hiányzott, a helyéhez legközelebb esőn meghagytunk egy szál vesszőt, a kívánt helyre vezettük, maid úgy temettük be, hogy a végén két-három szem szabadon maradt,. A vessző gyökeret eresztett. A szőlő szaporításának ezt a mód lát neveztük mi porbujtásnak. 1926-ban magam is vásároltam ilyen meggyökereztetett vesszőt, nem is keveset, ezer darabot a Schossber- ger-féle uradalomból. Az uraság szőlőgazdaságában ugyanis foglalkoztak gyökeres szőlő eladásával is. Ott a tőkék közötti távolság meghaladta az egv métert, meg az uradalom trágvával is bírta, és ez a por- bujtásos eljárás duplán vitte neki a oénzt. Első évben ugyanis a jófajta szőlő még két kiló termést is hozott a bujtás révén. A gyökeret eresztett por- bujtásokat ősszel kiszedték, télire elvermelték a pincében, tavasszal pedig értékesítették. A SZAPORÍTÁSRA és a hiányzó tőkék pótlására használtunk egy másik módszert is, a döntést. A dönitendő töke körül a hiányzó tőke irányába negyven centi mély gödröt vájtunk, s abba fektettük, miután az oldalgyökereit levagdostuk. Egyedül a talpgyökerét hagytuk meg. Vesszőit bármilyen irányba lehetett húzni. Aki négy jó vesszőnél többet hagyott meg a lefektetett tőkén, az elérte ugyan a jó kihasználtságot, de ki is zsarolta a döntött tőkét. A szaporítás e két módja között a szembetűnő különbség, hogy az előbbivel egy tőkét, az utóbbival pedig többet lehetett pótolni. A döntést azonban csak a jól gondozott szőlőben volt érdemes alkalmazni, ahol erősek a vesszők. Az első vegyszeres permetezés május első felében zajlott le. Szükségességét arról ismerték fel a magamfajta egyszerű emberek, hogy az új hajtásokon öt-hat levél zöldellett. Ezelőtt negyven évvel csak négyszer-ötször öntöztük évente, s általában egyszázalékos vizet használtunk, vagyis egy hektó vízhez egy kiló rézgálicot adtunk, és kétszer annyi meszet oldottunk fel benne. Persze, akadtak olyanok is, akik négyszázalékos permetlével öntöztek, hogy szebb legyen a szőlőjük. Mostanában nyolcszor-tízszer is permeteznek. Szelczei András például tizenhatszor öntözte meg szőlőjét az elmúlt esztendőben. A termés mégis kétséges. Az oka talán abban van, hogy a legkülönbözőbb vegyszerek állnak rendelkezésünkre, és nem ismerjük mindegyiknek a hatását, a mellékhatásukat meg még annyira sem. A permetezés egyébként a másik legnehezebb munka. A vizet többnyire itthon készítettük el, s kocsival vittük ki a szőlőbe. A permetezőgépbe, amely rézből
