Pest Megyi Hírlap, 1976. november (20. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-19 / 274. szám

BAG Járműrongáíó út A Bagón, Hévízgyörkön. Galgahévízen át vezető út hasi szakasza igen elhanyagolt ál­lapotban van, tele vályúkkal, gödrökkel, s veszélyes mind a gyalogosok, mind a gépkocsik közlekedésére. A községen át­haladó autóbuszok, teherautók esős időben, amilyennek éppen elébe nézünk, bizony „meg­fürdetik” a járdán közlekedő­ket. Az emlékezetes szeptem­ber 15-i súlyos kamionszeren­csétlenség idején az M 3-as- ról erre terelték a forgalmat három napon át. Ezért is ajánljuk — talán még idejé­ben — az illetékesek figyel­mébe: a tél bekövetkeztéig van mód változtatni a helyze­ten, s legalább a nagyobb göd­röket, huppanókat eltüntetni az útnak erről a községen át­vezető szakaszáról. I. A. Városból Hévízgyörkön A hévízgyörki művelődési házban november 20-án 19 órai kezdettel „párosbált” rendeznek. Csárdásverseny, népdalénekesek versenye, há­zaspárok vetélkedője, zene, tánc, tombola várja a páro­sával érkező vendégeket. Je­gyek csak elővételben kap­hatók. Gyermekruhát szabnak, varrnak A Gödöllő és Környéke Há­ziipari Szövetkezetben egye­bek között gyermek- és csecse- mőruházati cikkeket gyárta­nak. Szabó Erazmusné és Buda Józsefné a szabógép se­gítségével egyszerre 170 tex­tillapot vág megfelelő méretre. A különböző ruhaneműk végleges formáikat a varrodá­ban kapják meg, ahol műsza­konként mintegy 100 gyer­mekruha készül el. Képünkön: munkában a Gagarin szocia­lista brigád. Ifj. Fekete Józtsef felvételei A dányi iskolában A nevelés szakmai és tárgyi feltételeinek összhangjáért Tanácsülésen vitatták meg a községi pedagógusok munkáját Pontosain két éve, hogy a dányi községi tanács megvizs­gálta az általános iskola mun­káját. Gödör András iskola- igazgató a napokban az azóta eltelt előrehaladásról és az újabb feladatokról adott szá­mot a tanácsülésen. A 4700 lakosú községben 432 gyereket 25 pedagógus három iskolában oktat. Az 1972-es évi oktatási határozat megva­lósítása óta eredményesebbé vált a kedvezőtlenebb adottsá­gú iskolákban is a munka. Ezt bizonyítja, hogy 250 ezer fo­rint értékű szemléltetőeszköz­zel lettek gazdagabbak, a szekrények, bútorok, padok fel­újítására pedig 180 ezer fo­rintot költhettek. Ennek ellenére varrnak ne­hézségeik. Ilyen, hogy a há­rom iskola három külön épü­letben működik. A korszerű szemléltetőeszközöket jó vagy rossz időben ide-oda kell szál- lítgaitni. A három épület kö­zül csak a tíz éve emelt új­telepi iskola felel meg a kö­vetelményeknek, csak ott vau telefon. Miután halaszthatatlan volt, az öreg iskolát tavaly rendbehozatták. Örömmel vet­ték tudomásul, hogy a községi tanács műszaki felmérést ké­szíttetett a korhadt padlóifi, nedves falú Imre téri iskolá­ban, hogy lássák, jövőre mek­kora összeget kell ráfordítani. Nemcsak a rossz körülmé­nyek nehezítik a pedagógusok erőfeszítéseit. El kell érni, hogy az iskolaköteles korú gyerekek ne csak a nagy­könyvbe beírva legyenek is­kolások. Dányban 40 cigány gyerek iskolás. A szülők ma­gatartása, étetkörülményeik lényegesen jobbak, a gyere­kekre is több gondot fordíta­nak. Mégis van tennivaló, hogy mind a 46 gyerek naponta megjelenjen a tanításon és elvégezze a nyolc osztályt. Az oktatási munka színvo­naláról ezt mondta Gódor András: „Az osztályzatok nem mutatják hűen, valójában mekkora pedagógiai munka fekszik az elérésükben. A kö­zepes eredményt húsz évvel ezelőtt és most is a hármas számmal jelöltük, holott azóta a gyerekek tudásanyaga meg­változott. A tanítás minősége magasabb szintűvé lett. Kísér­leti jelleggel új matematika­kémia tantervek és tanköny­vek kipróbálásával bíztak meg bennünket. A járási szaktár­gyi versenyen történelemből, kémiából és magyar nyelvből jó helyezést értünk el, és elju­tottunk a megyei versenyre. Közben mi. oktatók is szaka­datlanul fejlődünk, mert szel­lemi-nevelöi képességeinket növelni kell.” A, iskolai munka megvita­tásakor számos további tenni­való szóba került. Különösein a íelső tagozatban aiz osztály­főnököknek ki kell alakítaniuk a közösségi érzést, elmélyíteni az állampolgári ismereteket, s tudatosítani a társadalmi együttélés szocialista normáit. Ebben a munkában hasznos segítséget nyújthatnak a kü­lönböző társadalmi szerveze­tek, a szülői munkaközösség. Ez utóbbi Dányban is rendkí­vül sokat tesz az iskola ellá­tásáért, szépítéséért. Azonban a szülők általában — amint a gyerek növekszik — mind kevésbé támaszkodnak az is­kola pedagógiai munkájára, holott éppen a nevelésben szükséges a mainál erőtelje­sebb összefogás. Szépen rendben tartott, de­rűt árasztó porta Lassán Ist­váné Csömörön. A tsz-nyug- díjas barátságosan invitál a házba, amikor jövetelem célját említem. — Hogy miképpen élünk mi nyugdíjasok itt a községben? — ismétli, ízleli a kérdést, s közben pipáját tömi: — Hát tudja kedves, amikor 1926- ban megvettem a IS hold föl­det, igazán nem gondoltam, hogy öregségünkre nem abból fogunk megélni. Sokat dolgoz­tunk a feleségemmel, mert gyarapodni akartunk. Persze, abban az időben »mindenki csak földet akart vásárolni, bútor, efféle nem kellett a pa­rasztnak. Jó volt, ami még a nagyanyánktól maradt. Aztán jött a háború, meg a felszaba­dulás. ezt pedig követte a tsz- agitálás. Megmondom úgy ahogy van, bizony nem na­gyon örültem neki, nem tud­tuk elképzelni mi lesz velünk föld nélkül, öregségünkre. Nyugdíjról nem is álmodtunk, az csak az állami embernek dukált. Az asszony .annyit sírt, mintha mindennap temetés lett volna. Nohát, egy szó mint száz, éjjeliőr lettem a tsz-ben és most 1248 forint nyugdíjam van. Meg aztán itt van a 800 négyszögöl háztáji föld, azon primőr zöldséget termelünk —, a gyerekek is besegítenek. Jól jövedelmez, Az elhangzottak nyomán a tanácsülés határozatba foglal­ta, hogy a tárgyi feltételek ja­vításával segítik az általános iskola oktató-nevelő tevékeny­ségét, a pedagógusok pedig — akik eddig is sokat tettek a közművelődésért, még inkább működjenek együtt a művelő­dési házzal, a könyvtárral és a KIS Z -sz érv szettel, tőlük is kapnak segítséget az ifjúság nevelésében. k. m. Táncház Gödöllőn November 20-án, szombaton a gödöllői művelődési köz­pont színháztermében tánc­ház lesz. A 16-tól 19 óráig tar" tó rendezvényen Jánosi And­rás és zenekara muzsikál. hanem most egy-két éve a Csömöri-patakkal van bajunk. Rendszerint megárad és mivel ez a 20 katasztrális holdnyi te­rület mélyebben fekszik, el­árasztja a víz. Van, amikor kétszer-háromszor is kimos­sa a palántáinkat. Mentünk mi már mindenfelé segítségért, de csak ígéretet kaptunk, azonkívül semmi nem történt az érdekünkben. Pedig ad­nánk pénzt, meg munkát is felajánlottunk. Állatokat nem tartunk már, csak aprójószágot — nem bír­juk erővel. Eközben Pitlik Pál érkezik látogatóba, s azon nyomban bekapcsolódik a beszélgetésbe. — Tíz holdat vittem a tsz- be annak idején. Már 13 éve nyugdíjas vagyok. Hatszáz fo­rint volt a nyugdíjam, most 869. Bizony keveslem, mert én nagyon sokat dolgoztam, ko­csis voltam, vert az eső, tűzött a nap, nem volt könnyű mun­ka. Nem mondom, segít a tsz, bár én nemigen megyek kérni semmit. Lassán komám sem, nem vagyunk rászorulva. Mégis' jólesik, hogy a szövet­kezet minden nyugdíjasának száz forint nyugdíjpótlékot ad. Meg aztán, ha fogatra van szükségünk, azt is kedvezmé­nyesen kapunk, akár az aktív tagok. Azonkívül itt van a szo­ciális bizottság és az arra rá­szorulóknak külön segélyeket Jó, ha jön a postás Ha most lennének fiatalok Tsz-nyugdijasoknúl Csömörön III. ÉVFOLYAM, 274. SZÄM 1976. NOVEMBER 19., PÉNTEK Szocialista brigádok alkotó javaslatai Nagyobb követelmények az árammérőgyárban Az idén júniusig brigádok, műhelyeik, osztályok is indul­tak Gödöllőn a Ganz Műszer- művek Árammérőgyárának munkaversenyében. A kollek­tív szerződés elfogadásával egyidőben kidolgozták az új versenyszabályzatot, megnö­velték a jutalmazási keretet, a minőségi követelményeket állították előtérbe. A legjelen­tősebb .változás, hogy ezentúl csak brigádok vesznek részt a versenyben. Következetesebb értékelés Mint Soós Margit, a válla­lat munkaversenyíelelőse el­mondta, a szocialista brigád- mozgalom hármas jelszavának meghatározó eleme náluk is a termelés segítése, a tervek maradéktalan teljesítése. A dolgok dialektikájához tarto­zik azonban, hogy a fő célki­tűzés hatékony teljesítése a szocialista életmód, a kulturá­lis felemelkedés nélkül fele­más eredményt szülne. Ezt is­merték fel a gyárban, amikor két évvel ezelőtt szigorúbb, következetesebb versenyérté- kelésre tértek át. A munkán kívül fokozatosabban veszik figyelembe a tanulást, a bri­gádtagok egymáshoz való vi­szonyát, a gyár, a tágabb kör­nyezet által nyújtott művelő­dési alkalmak kihasználását, a társadalmi munkát. A ver­senymozgalom résztvevőinek minősítésére vállalaton belül több lehetőség kínálkozik. Az újonnan alakult brigád egy év után pályázhat a szocialista címre — az idén hatan értéit el. Két év elteltével zászló adományozható — tavalyi tel­jesítménye alapján tizennésy brigád érdemelte ki. Az arany, ezüst és bronz plakett, illetve koszorús jelvény már magas követelményt jelent — utal ki. Terményt is vásárol­hatunk, elég szolid áron, már aki állatot tart. Azelőtt nekem is volt két-három tehenem, mert én nagyon szerettem tar­tani őket, magam neveltem fel. Most, hogy beteg lettem nem tudok foglalkozni ilyes­mivel. A feleségem piacozik a ház­tájiból, rendesen jövedelmez. Az elnökünk Fábián Feri, se­gítőkész ember, bár én most egy kicsit orrotok rá. A nyá­ron kapálni hívott a saláta­földre, de engem az orvos nem engedett. Így aztán me­hettem én szalmát, meg ter­ményt kérni, nem adott. Mert annak adta, aki segített a nyáron. Igaz, az időjárás is mostoha volt, burgonya alig termett, beláttam, de mégis rosszul esett. Elhívnak bennünket az ülé­sekre és megkérdezik, hogy helyeseljük-e a terveiket. Nincs ok panaszra, mert a szövetkezet sorsa jó kezek­ben van. Jó szervező az elnök, érti a dolgát, a vérében van a föld szeretete. Gondunk különösebben nincs, és tiszta szívből mon­dom, nem kívánom vissza a földemet, sem az István ko­mám, mert ugyan mit csinál­nék vele öregségemre. Jó ha jön a postás, és leszámolja a pénzt a markomba. Lassán István kissé borús mosollyal teszi hozzá: — Írja csak meg, az a leg­főbb bajunk, hogy megöreged­tünk, mert én még ezt a szép, nyugodt öregséget az asszony­nyal legalább húsz évig sze­retném élvezni. N. S. ötvenkilenc brigád részesült ebben aiz elismerésbein, közü­lük tizennégyen aranyjelvé­nyesek. A nyolcvanhárom szo­cialista brigád közül a „Béke” büszlkéllkedhet a vállalat ki­váló brigádja címmel. Elmarasztalásra, az elnyert cím visszavonására is sor ke­rülhet, legutóbb is aikadit egy olyan brigád, amelyik nem tudta vállalásait_ teljesíteni. Két ütemben A miunlka értékelése két ütemben zajlik: üzemi keretek között és gyári összegezésben, a gazdaságii vezetés, a párt- alapszervezet, a szakszervezet és a KISZ irányításával. A nehézségeket főként az jelenti, hogy a merőben más-más te­vékenységet folytató brigádo­kat nem lehet azonos zsinór­mérték mentén osztályozni, mindenütt figyelni kell a munkaterületek sajátos jegyei­re. Egy sajtolóbrigád és egy technológiai brigád meglehe­tősen különnemű versenycso­port. így nem csoda, hogy gyakran előfordul: a brigádok j visszakérdeznek, ki miért ka- I pott elismerést, kit milyen alaipon rfiairasztaltaik el? Ta­lán az elbírálás pártatlansá­gát is elősegítené, ha gyara­podna az olyan brigádoknak a száma, amelyek a munka ki­váló elvégzésén túl a szocia­lista életmód formálásában is éienjáróaik lennének. Bőven akadnak már követésre méltó kísérletek. Az a bizonyos harmadik Sok brágádtaig jár az általá­nos iskola kihelyezett osztá­lyaiba, s a továbbképzés egyéb lehetőségeit is kiaknázzák. Népszerű a szakközépiskola, a műszerész szakosító tanfolyam és a szemináriumok is látoga­tottak. A közösségi cselekvés szép példái a gödöllői szociális otthon, a Petőfi általános is­kola és a Fóti Gyermekváros patronálása. Az üzemi demokrácia fej­lesztésének fontos szervezeti egységei a brigádok. Az üzem problémáiról,' feladatairól a vállalat központjában éven­ként rendezett brigádvezetöi értekezleten kapnak tájékoz­tatót, a gyárban is gyakran jönnek össze a brigádok, ve­zetők. Itt konkrét felajánlá­sokra, véleményadásra is sor kerül. Az alkotó javaslat sem ritka: az új gépek üzembe­helyezése, az óvoda érdekében társadalmi munka szervezése is a szocialista brigádok se­gítségével valósul meg. G. Z. Az alapszínektől a színkeverésig Remsey Iván ismét Versegen Alig múlt néhány perccel két óra, de már gyülekeztek a vérségi általános iskolában a rajzkör tagjai: várták az „Iván bácsit”. Pedig Remsey Iván festőművész alapfokú is­meretterjesztő előadása csak három órakor kezdődött. A várakozókat nem a puszta kí­váncsiság hozta ilyen gyorsan Vissza a délelőtti tanítás után, hanem az elmúlt havi talál­kozás kellemes élményei. Ak­kor megismerkedtek a színek világával, a színhatásokkal, most pedig az alapszínekből kiindulva eljutottak a színke­verésig, bepillantva a színke­verés legegyszerűbb titkaiba. Az elméleti egyszeregy után I narancsból, kukoricacsőből, tökből összeállított csendéletet festettek a tanulók. Nagy él­ményt jelentett mindannyiuk- nak, hogy maga a festőművész is kezébe vette az ecsetet és sokuknak segített. Az érdekes, tréfákkal fűsze­rezett előadás és a csendélet elkészülése után a művelődé­si házba ment át a lelkes kis csoport, ahol Véber Gábor jó­voltából a festészetnek egy másik alapvető fogalmával, az arányokkal és az arányok sze­repével foglalkoztak, majd megtekintették az Aranymet­szés című színes filmet. I B. M. Tehetséges lányok kerestetnek Jövőre újabb sportosztály Mint ismeretes, Gödöllőn, az Illés István úti Damjanich Jánosról elnevezett általános iskolában ebben a tanévbeVi sporttagozatos osztályok indul­tak. A több száz tíz-tizenkét éves fiúkból kiválogatott két osztályra kívánják alapozni a város minőségi sportját. Az ötlet Nyulószi András tesne- velő tanártól származik, aki támogatásra talált a városi ta­nács művelődési osztályánál, s később az eleinte kissé húzó­dozó tanároknál is. Annyira megnyerte őket a gondolatnak, hogy jövőre még egy osztályt terveznek. A művélődési osztály, az egyetemi sportklub, az általá­nos iskola és az MHSZ nem­régen együttműködési szerző­dést kötött. Az előkészítés munkájában résztvevők szin­tén támogatták az újabb osz­tály életrehívását. Egyetér­tettek abban is, hogy 12 éves kor után célszerű a tehetsé­ges gyerekeket szakosítani; a gimnáziumban is létre kell hozni sporttagozatos osztályt. Köztudomású, a középisko­lát végző diáitok nem mind maradnak városunkban. A képzésükre fordított energia akkor sem vész kárba, ha el­mennek. Ha eredményeket produkálnak, az egyetemes magyar sport hírnevét öregbí­tik. Szó esik az együttműködési szerződésben a honvédelmi nevelésről is. Az iskolai okta­tásban a haza védelméhez nél­külözhetetlen ismeretek né­hány alapelemét is megtanul­ják a gyerekek. Már működ­nek iskolai lövészklubok; az erdőgazdasági pályán a futó­vadlövészetet sajátíthatják el. Az MHSZ városi szervezete tá­mogatja az iskolák ezirányú tevékenységét. Fölvetődött a gondolat, hogy a nyári fölméréshez ha­sonló tehetségkutatást kellene végezni a lányok körében. Valószinűleg akad tehetség közöttük is. A közeljövőben a testnevelő tanárok bevonásá­vá! tartanak újabb megbeszé­lést a testnevelés, illetve a sporttagozatos osztályok kér­déseiről. Cs. J. i

Next

/
Thumbnails
Contents