Pest Megyi Hírlap, 1976. november (20. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-03 / 260. szám

1976. NOVEMBER 3., SZERDA %mat> 7 Heti jogi tanácsok Pedagógusok a gyerekekért Legutóbb ígértük, hogy nemcsak olvasóink kérdéseire válaszolunk, hanem egyes ese­tekben a vállalatoknak, egyéb szerveknek is. Most ilyen választ közlünk, mivel többen a jóléti és kul­turális alap képzésével, fel- használásával kapcsolatban tettek fel kérdéseket. A jóléti és kulturális alap képzésével és felhasználásával kapcsolatos egyes kérdésekről. A jóléti és kulturális alap képzéséről szóló rendelkezése­ket a gazdálkodó szervek többféleképpen értelmezik. Ezért van szükség egységes állásfoglalásra. A rendelet szerint azok a vállalatok, amelyeknek 1975. évben a gyermekintézmények miatti „R”-fix-szel (korábban az „R”-fix-ben elszámolt), il­letve a szakmunkástanulók 1975. évi tényleges étkezési költségeivel csökkentett egy főre jutó 1975. évi „R”-fixe az 500 Ft-ot meghaladja és a 750 Ft-ot nem éri el, jóléti és kul­turális alapként 750 Ft/fő/év összeget számolhatnak el. Abban az esetben, ha az előbbi módon számított 1975. évi „R”-fix nem éri el a 400, illetve az 500 Ft/fő/év összeget, a vállalat az 1975. évi tényle­ges — bevételekkel csökken­tett', tehát nettó — kiadását, de legfeljebb 500, illetve 600 Ft/fő/év összeget számolhat el. Ennek megfelelően 500 Ft ak­kor számolható el, ha a koráb­bi „R”-fix nem érte el a 400 Ft-ot, de a tényleges felhasz­nálás meghaladta az 500 Ft- ot. Probléma merült fel, hogy mi a helyzet az 1976-ban ala­pított vagy összevonással lé­tesült új vállalatok jóléti alap képzésével kapcsolatban. Ha az új vállalatnak jog­elődje van, az összevont vál­lalatnak a jogelőd vállalatok képzési tényszámai alapján az általános szabályok szerint kell a jóléti és kulturális alapot képeznie. Jogelőd nélküli vál­lalatok az általános rendelke­zések szerint a tényleges, de legfeljebb 750/fő/év nagyság­rendben képezhetik alapjukat. Ahol szakmunkástanulók is vannak, az étkeztetéssel kapcsolatban 14 Ft/fő/nap el­számolását teszi lehetővé a rendelkezés. Természetesen, ahol az e címen kifizetett ösz- szeg nem éri el a 14 Ft-ot, ott csak a tényleges kiadást Szá­molhatják el a képzésnél. A nyugdíjasok táppénzéről és a nyugdíj-megállapítás idejé­ről. A. J. gyömrői olvasónk azt panaszolja, hogy 1327—32358/ 76/22. szám alatt hetedik hó­napja van folyamatban nyug- díjmegállapítási kérelme, P. M. gödöllői olvasónk pedig azt sérelmezi, hogy nyugdíjas, és három éve nem tud dol­gozni, mégsem kap táppénzt, pedig azt hallotta, hogy a nyugdíjasoknak is jár táppénz- szolgáltatás. Előbbi olvasónkat próbáltuk megnyugtatni, hogy nyilván a szolgálati idők megállapítása miatt húzódik a döntés. Le­veléből ugyanis az volt megál­lapítható, hogy „vitája” van a nyugdíjmegállapító szervek­kel a katonai szolgálat és a fogságban eltöltött idejét ille­tően. Az illetékes szervet is megkerestük, és kértük, tájé­koztassanak bennünket, hogy mi okozza nyugdíjmegállapí­tási kérelmében a döntés meg­hozatalát, és lehetünk-e eset­leg segítségükre. Reméljük, le­vélírónk megelégedésére rövi­desen rendeződik az ügye, mert igaza van abban, hogy a mindössze két ízben kapott előleg nem oldja meg anyagi problémáit. Végleges döntést vár. Másik olvasónk kérdésére adandó válaszunk már nem ilyen egyszerű. Igaz, hogy a nyugdíjasokat táppénz illeti meg. Ezt mond­ja ki a 17/1975. (VI. 14.) MT. számú rendelet 35. §-a, és a 3/1975. (VI. 14.) SZC$T számú szabályzat 21. §-a. A nyugdíjasoknál a) a táppénzre jogosultság időtartamának a megállapítá­sánál csak azokat a munka- és munkaszüneti papokat le­het figyelembe venni, ame­lyekre a biztosított nyugdíja­zása után munkabérben, táp­pénzben. baleseti táppénzben vagy terhességi-gyermekágyi segélyben részesült, b) a táppénz összegének a megállapításánál, csak a nyug­díjazás után elért munkabért lehet figyelembe venni; c) a nyugdíjas táppénzre a biztosítás fennállása alatt Is csak akkor jogosult, ha az a) pontban említett időtartamok után 15 napon belül válik ke­resőképtelenné. A kérdező olvasónkat azért nem illeti meg táppénz, mert a nyugdíjazást követően nem volt biztosításban eltöltött ideje. Sajnos, részére nem tu­dunk kedvező választ adni. Egy másik nyugdíjas olva­sónkat, O. L. budaörsi lakost már megilleti a táppénz, mert nyugdíjazása után munkaviszonyban állt, mun­kabért kapott, és a mun­kaviszony lejárta után 15 na­pon belül vált keresőképte­lenné, nem úgy, mint az elő­ző olvasónk, aki több, mint 3 év után lett beteg. Ez utóbbi olvasónk azt is kérdezi, hogy hogyan kell a táppénz napi összegét megál­lapítani. Részére a SZOT Tb. Főigazgatóság állásfoglalásá­val válaszolunk kivonatosan a konkrét kérdés kapcsán. E szerint, ha a sajátjogú nyugellátásban levő — mint olvasónk is. aki öregségi nyug­díjas — munkaszerződésében nincs meghatározva, hogy a naptári héten belül rendszere­sen mely napokon köteles munkát végezni (ugyanis havi 70 óra keretben kötött szer­ződést), akkor a kereset napi átlagát — ide nem értve az év végi részesedést, és a jutalom napi átlagát — úgy kell kiszá­mítani, hogy a nyugdíjazást követően az irányadó időszak­ra, illetőleg a keresőképtelen­ség hónapjának első napjától a keresőképtelenség első nap­jáig járó keresetet el kell osz­tani az ebben az időszakban biztosításban töltött napoknak a heti pihenőnapokkal csök­kentett számával. Ha az em­lített időszak alatt olvasónk táppénzben, illetőleg a bizto­sított baleseti táppénzben (ter­hességi-gyermekágyi segély­ben) részesült, az osztószámot ezek figyelembevételével is csökkenteni kell. A teljes állásfoglalás a Tár­sadalombiztosítási Közlöny ez évi 7. számában található. Dr. M. J. Milyen legyen a családi ház fala? A hagyományos szerkezetű családi házak falai téglából, kőből, vagy egyéb falazóelem­ből készülhetnek. A falazó­elemek összekötésére és az át­adódó terhek egyenletes el­osztására a habarcs szolgál. A legismertebb téglafonnák: a kisméretű tömör, az ikersejt­és a blokktégla. Ezek, vala­mint a különböző válaszfaltég­lák meghatározott kötési rend­ben kapcsolódnak egymáshoz. Építésük szakértelmet igényel, ezért még a házilag kivitele­zett épületek készítésekor is csak kőműves szakmunkás vé­gezheti a falazást. Nagy gondosságot igényel a téglasorok vízszintes elhelye­zése és a függőleges síkok be­tartása, mert csak így biztosít­ható a megfelelő teherátadás. Az épületeknél megkülön­böztetünk teherhordó szerke­zeti falakat és térelválasztó falakat. Az előbbiek vastagsá­gát a terhelés és a hőtechni­kai igénybevétel határozza meg. Kéményeket, pilléreket — és általában nagy terhet viselő falakat — csak váloga­tott, elsőosztályú anyagokból készíthetünk. Ma még sokfelé használatos a vályogfal és a vertfal is. A vályogtéglafal legalább 38—50 centiméter vastag — ez a tég­lamérettől függ —, nem fagy­A közművelődésről az 1976. évi V. tv.-t az államigazgatás­ban dolgozók a Tanácsok Köz­lönye október 28-án megje­lent 49. számából is megismer­hetik. Ugyanitt található az első­sorban szintén a tanácsi ap­parátusban dolgozókat érintő, a tanácstagok választásával kapcsolatban kiadott 1976. évi VI. törvény. Az egyes közművelődési te­vékenységeket végzők szakké­pesítése és foglalkoztatása tár­gyában a kulturális miniszter 5/1976. KM. számú rendelete a Magyar Közlöny október 26-i számában jelent meg A szülői munkaközösség nem az oktatás módszereit akarja meghatározni, hanem a pedagógusokkal karöltve a ne­velés hatékonyságát szeretné fokozni. Joggal követelhetjük meg tehát a szülői munkakö­zösségtől, hogy együttes fóru­ma legyen az iskolai és a csa­ládi életnek. Társadalmi munkával A szülői munkaközösség és az oktatási intézmény kapcso­lata fontos tényező. A nép­frontmozgalomban egyre töb­bet hallunk erről a cseppet sem problémamentes kérdés­ről. Óvodákban, általános is­kolákban egyaránt fontos fel­adat a társadalmi összefogás a nevelő munka érdekében. Bandúr Erzsébet vezető­óvónő — a HNF Pest megyei nőbizottsági ülésén — budaör­si példákkal illusztrálva szólt legutóbb a szülői segítségről. A pedagógusok a szülőkkel együtt állítják össze a kis kö­zösség házirendjét. A szülők elmondják otthoni gondjaikat és az óvónők mindezek figye­lembevételével foglalkoznak a kicsikkel. A szülőik szívesen vállalkoz­nak arra is, hogy részt vegye­nek az intézményt segítő tár­sadalmi munkában. Mert ki ne segítene az udvari játszótér gondozásában, vagy a pöttöm gyerekek játékainak javításá­ban. Sőt. a szülői munkakö­zösség segítséget nyújt az óvodai ünnepségek rendezésé* ben is. Budaörsön nagy ér­tékben végez társadalmi mun­kát az ottani munkaközösség álló, s a vízben is könnyen szétázik, ezért jól kell szige­telni. Előnye a vályogfalnak, hogy tartós hőszigetelő. Vi­szont a falban levő nyílások áthidalására (legfeljebb egy­méteres fesztávolságig) égetett téglából kialakított boltváll, boltöv szükséges. Ennél na­gyobb távolság áthidalására 'kiváltógerendát használnak. A födém- és kiváltógerendák fel­fekvési helyén legalább két sor égetett téglát kell befa­lazni ! Az időjárásnak ellenálló, tartósabb falakat kőből épít­hetik. Ezek lehetnek faragott és terméskőfalak is. Gyakorta használják falak alapanyagául a könnyűbetont és kerámia­elemeket is. Ezek kiválasztásá­nál a helyi körülményeket, építési viszonyokat figyelembe véve járjunk el, s a leggazda­ságosabb megoldásra töreked­jünk. Sokan nagy távolságból szállítják a fal nyersanyagát, s az szállítás közben sérül, tö­rik. Ezt a megoldást tehát csak akkor válasszuk, ha a helyben kapható anyagok mi­nősége nem megfelelő, s al­kalmatlanok a beépítésre. Az építőelemeket gondosan tároljuk, s törekedjünk mi­előbbi beépítésükre — ezzel is nő a fal élettartama. Csíki Róbert építészmérnök Az egyes közművelődési te­vékenységek díjazásával kap­csolatban kiadott 6/1976. (X. 26.) KM—MüM. rendeletet is ugyanitt találják meg az érde­keltek. Az öregségi nyugdíjasként szerzett ösztönző nyugdíjpót­lékra jogosító idővel kapcso­latban kiadott SZOT elvi ál­lásfoglalás a Tanácsok Közlö­nye 49. számában is megta­lálható. A műszaki magánkereske­dők vizsgálatáról a Kereske­delmi Értesítő 27. szátnában jelent meg az OKF közlemé­nye. irányításával a szülők derék hada. Legutóbb a 4-es számú óvodában 30 ezer forint érték­ben csatornáztak, árkot ástak. Környezettanulmány Ugyanitt a gyermekvédelem sem marad ki a pedagógusok látóköréből. A szülői munka- közösséggel együtt környezet- tanulmányokat végeznek, szemügyre veszik a kicsik ott­honi körülményeit. Ennek kö­szönhető, hogy az anyagilag rászorultak szociális támoga­tásban részesülnek. Bódis Rózsa általános is­kolai tanár véleménye szerint hasonló szerephez jut a szülői munkaközösség az iskolás ko­rú gyerekek nevelésében. A fiatalok személyiségformálá- sában nem elhanyagolható az a tényező, hogy szülő és tanár őszinte légkörben beszéljen egymással. S ennek legfőbb hasznát nem más, mint a gye­rek érzi — hosszabb távon. A szülők véleménye éppen a munkaközösség révén jut el a tantestületig. Ugyancsak a szülőkön múlik, hogy gyerme­keik ne csak a divatos szak­mák iránt érdeklődjenek, ha­nem józanul ítéljék meg sa­ját képességüket, adottságai­kat) lehetőségeiket. Megye- szerte gyakoriak a szülők ál­tal megszervezett gyárlátoga­tások. Egyelőre azonban az isko­lának adott szülői segítség in­kább a társadalmi munkában merül ki, semmint a nevelési tapasztalatok cseréjében, bő­vítésében. Még napjainkban is fejfájást okoz, ha arra gondo­lunk, hogy sokan nem végzik el az általános iskola 8. osz­tályát. Egy idős ember korábban szövetkezeti tag volt, de ké­sőbb tagsági viszonyát meg­szüntette. Nyolc évvel ezelőtt — hatvannyolc éves korában — ismét belépett egy mezőgaz­dasági termelőszövetkezetbe, ott azonban egyetlen napot sem dolgozott. Ennek ellenére 1600 négyszögöl háztáji földet jelöltek ki részére, öt év óta tsz-járadékban részesül. Nem­rég a szövetkezet felülvizsgál­ta a tagok földhasználati jog­viszonyát és megállapította, hogy a most hetvenhat éves járadékos mellett mások is munkateljesít­mény nélkül, jogtalanul, háztáji földet használnak. Ezért tőlük ezt a jogot megvonta. A határozatot a tsz döntőbi­zottsága helyben hagyta. Ezek után a járadékos a szövetke­zet ellen pert indított, amely­ben a korábban engedélyezett háztáji föld visszaadását kérte. Az elsőfokú bíróság 490 négy­szögölnyi területre vonatkozó használati jogosultságát meg­állapította, figyelembe véve, hogy 344 négyszögöl házkörüli kertje van. A megyei bíróság ezt az ítéletet jogerőre emelte. Törvényességi óvásra a Leg­felsőbb Bíróság mindkét dön­tést hatályon kívül helyezte, és a keresetet elutasította. A ha­tározat iránymutatóul szolgáló Indokolása a következőket mondta ki: — A termelőszövetkezet alapszabályában foglaltak sze­rint a legkevesebb 800 négy­szögöl háztáji föld használatá­ra való jogosultságot férfitag esetében 150 munkanap telje­sítése szabja meg, illetve a tag már a belépés évében ekkora háztáji föld használatára jogo­sult, ha abban az évben 150 munkanapot teljesített. A ta­got^ — a tagsági viszony fenn­állása alatt — a kijelölt háztá­ji föld használatának joga ak­kor is megilleti, ha a részére megállapított munkamennyi-1 S ha a fiatalkorú nem tanul tovább, nem helyezkedik el dolgozni, a tétlenségből hamar válik csavargás. Ez pedig el­vezeti a pedagógusokat és a ! szülőket az ifjúságvédelem­hez. Dr. Kányádi Gabriella, bíró­nő a megyei bíróság fiatalko­rúakkal kapcsolatos ítélkezé­si gyakorlatát elemezte. Az mindnyájunk előtt ismeretes, hogy Pest megye átutazó for­galmával és nagyvárosi közel­ségével különleges helyzetben van. Elgondolkoztató adatok 1974-hez viszonyítva 25 szá­zalékkal növekedett a fiatalko­rú bűnelkövetők száma, s ta­valy csaknem minden elítélt fiatalkorú volt. A családi kö­rülmények rendezetlensége je­lentősen hozzájárul a fiatalok veszélyeztetettségéhez. Statisz­tikailag bizonyított, hogy_ az úgynevezett csonka családok­ban többen térnek rossz útra. Ugyanakkor azokban a csalá­dokban, ahol látszólag renee- zetten élnek, olykor egy-egy szülő életmódja , hat rossz pédaként a felcseperedő gye­rekre. A fiatalkorú bűnözésben el­ső helyen Pest megyében a va­gyon elleni bűncselekmények állnak. Serdülő gyerekeket ér­nek tetten víkendházbetörés- kor, gépjárműlopáskor. De az erőszakos bűncselekmények I sem ritkák, így a mindenféle indíték nélkül kezdeményezett verekedések. A szülők, és a pedagógusok eddig is sokat tettek az ifjúság védelméért. De a jövőben is lesz még sok tennivaló, külö­nösen a gyerekek szabad idejé­nek céltudatos irányításában. Kamarás Péter séget a vonatkozó rendeletben felsorolt okokból nem teljesí­tette. Nem köteles a közös munkában részt venni, ha a tsz-nyugdíjra jogosult korha­tárt betöltötte, vagy rokkant, függetlenül attól, részesül-e nyugdíjellátásban. Az öreg, rokkant, vagy tartósan mun­kaképtelen tsz-tagot azonban a háztáji föld használatának joga — a munkavégzéstől füg­getlenül — csak akkor illeti meg, ha ennek az • állapotá­nak bekövetkezése előtt vagy után a szövetkezeti közös föl­dekből a háztáji föld használatá­ra való jogosultsághoz szükséges, a tsz által meg­határozott munkamennyi­séget teljesítette. — Ebben az esetben a tsz- járadékos a szövetkezetbe tör­tént belépése után az előírt munkamennyiséget nem telje­sítette — hangzik tovább a ha­tározat. — Önmagában azon­ban az a körülmény, hogy a nyugdíjkorhatárt elérte, a ház­táji föld használatára való jo­gosultságát annak ellenére sem alapozza meg, hogy a kö­zös munkában nem volt kö­teles részt venni. Ez követke­zik a törvény végrehajtási utasításának abból a rendelke­zéséből is, amely szerint, ha a termelőszövetkezeti tag az öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt elérte, megrokkant, | vagy tartósan munkaképte- [ lenné vált, a kijelölt háztáji földet a korábban végzett munkája alapján megállapí­tott keretben használhatja. — Nem sértett jogszabályt a termelőszövetkezet, ami­kor a jogosulatlan háztáji földhasználatot a felperes­től visszavonta. Ellenben a szövetkezeti szerv határozatának megváltoztatá­sával a perben eljárt bírósá­gok törvényt sértettek, ezért döntésüket hatályon kívül kel­lett helyezni, és a keresetet elutasítani. MOZIMŰSOR NOVEMBER 4-TÖE CEGLÉD, Szabadság 4— 7: Vértestvérek 8—10: Délutáni előadáson: Nősülni tudni kell 8—10: Az utolsó vérbosszú CEGLÉD, Kamara 4— 7: A kékruhás nő 8—10: Szombat este, vasárnap reggel* GÖDÖLLŐ 4— 7: Nősülni tudni kell 8— 9: A cél kiválasztása I—II. 10; A hiéna utazása SZENTENDRE 4— 6: A cél kiválasztása I—II. 7: Mérnök veszélyes küldetésben 8: A hiéna utazása 9— 10: Fehér csuklya VÁC, Madách Imre 5— 7: Az ötödik pecsét 8—10: Az utolsó szolgálat* ABONY 4: Maréknyi szerelem** 5: Titokzatos szakács 6: Támadás hegedüszóra 7 j Nocturne 8— 10: Derszu Uzala I—II. BUDAÖRS 4— 7: Fehér csuklya 8: öten az égből 9: Mérnök veszélyes küldetésben 10: Titokzatos szakács DABAS 5— 6: Az őrvezető hét menyasszonya 7— 8: Fekete tollú fehér madár 9— 10: A Saturnus csapdájában I—II. DUNAHARASZTI 4— 7: Bankrablás 8— 9; Vannak még csodák DUNAKESZI, Vörös Csillag 4— 7: Az utolsó szolgálat* 6— 7: Esti előadáson: Tecumseh 8— 9: Az ötödik pecsét 10: Oly távol, oly közel •Csak 16 éven felülieknek! NOVEMBER 10-IG DUNAKESZI, Rákóczi 3— 4: Volt egyszer egy vadnyugat I—II. 6— 7: Vörös rekviem 8: Az Ötödik pecsét 10—11: Csendesek a hajnalok I—II. ÉRD 3— 4: Nincs visszatérés 7— 8: De hová tűnt a 7. század? 9—11: Talpuk alatt fütyül a szél FÓT 4: Ne hagyd magad, Pitkin 5— 7: Talpuk alatt fütyül a szél 8— 9: Bankrablás GYAL 4: 2x2 néha öt 5— 6: Ordasok között 7: Pajzs és kard I—II. 8: Berlinből jelentkezem I—II. KISTARC5A 4— 5: Bátor emberek 6— 7: A hetedik töltény 8— 9; Solaris I—II. NAGYKÁTA 4— 5: Nocturne 6— 7: Vakmerőség 8—10: Csillag a földön I—II. PILISVOROSVÁR 5— 7: Talpuk alatt fütyül a szél 8—10: Fehér Agyar visszatér POMÁZ 4— 7: Éjfélkor indul útjára a gyönyör* 8— 9: A Saturnus nem válaszol RÁCKEVE 4: Biciklitolvajok 5— 7: A pillanat embere 8— 9: A fej nélküli lovas SZIGETSZENTM1KLÓS 4— 5; A fej nélküli lovas 6— 7: Öten az égből 8— 9: Menyasszony a zsákban ••Csak 18 éven felülieknek! VÁLASZOL AZ ILLETÉKES Építési tanácsadó Tíz nap rendeletéiből A LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG DÖNTÉSE A fsz-járadékos földhasználati jogáról

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents