Pest Megyi Hírlap, 1976. november (20. évfolyam, 259-283. szám)
1976-11-17 / 272. szám
Minden pénteken Kertbarát klub Csömörön KI MIT TUD? A megyei döntőbe jutottak GÁLAMŰSOR: DECEMBERBEN A csömöri Hazafias Népfront kertbarátok klubja minden hónap első péntekén összejövetelt rendez. Ennek keretében W eckermahn Sándor agrármérnök tart előadásokat a házikertek időszerű munkálatairól, a talajjavítás módszereiről, valamint a jobb, gazdaságosabb kihasználás lehetőségeiről. Megnyílt Reitmayer József fafaragó kiállítása A budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem néprajzi tanszékének és a szadai általános iskola jó együttműködésének szép példájának lehetünk tanúi ezen a héten. Novak Lászlóné igazgató lelkes szervező munkája nyomán egyhetes gyűjtőútra több egyetemista érkezett a községbe. Az egyetemi hallgatók körében is nagy sikert aratott a vasárnap a művelődési otthonban megnyílt kiállítás, amely Reitmayer József isaszegi népművész fafaragásait mutatja be. A kiállítás megnyitásán közreműködött ■ Bige Józef, a rádióból ismert népművész. ÖTVEN ÉV UTÁN A Hévízgyörkön tartott járá- I si Ki mit tud' vetélkedőn el- dőlt, kik képviselik a gödöllői > járást a Szentendrén sorra kerülő megyei versenyen. Bekerült a megyei döntőbe a galga- hévizi citerazenekar, az aszódi Dió-együttes, a veresegyházi Panoráma-zenekar és Forrás irodalmi színpad;- az egyéni versenyzők közül Stefán Szilvia, veresegyházi népdalénekes. Ebben az esztendőben először a közönségnek is lehetősége volt az általa legjobbnak ítélt versenyzőt döntőbe juttatni. A szavazatok összeszámlá- lása után az aszódi művelődési ház néptáncegyüttese bizonyult a legjobbnak. A járási Ki mit tud döntőn a továbbjutottakon kívül számos együttes és szólista kapott tárgyjutalmat. Az aszódi művelődési ház vegyeskara, az aszódi irodalmi színpad, az ikladi néptánccsoport; Pelyva Erzsébet aszódi versmondó, Holló Jó- zsefné zsámboki népdalénekes, Varga István valkói citerás, Csehi Sándor aszódi népdalénekes és Knetik Gábor aszódi dalénekes. \ A megyei döntő résztvevői, illetve a jutalmazott versenyzők december 4-én, a csömöri művelődési házban gálaműsort adnak. Néprajzosok Dányban és Zsámbokon Hetvenévesek is táncoltak A járási hivatal művelődési osztályának kezdeményezésére és meghívására a Magyar Tudományos Akadémia néprajzi j kutató csoportjának tizenkét tagú forgatócsoportja dr. Martin György és dr. Pesovár Ernő tudományos kutatók vezetésável néptánckutató gyűjtésen volt Dányban és Zsám- bokon. Hat órányi anyagot Vettek filmszalagra a két "község legszebb és legősibb tánchagyományaiból. Különösen nagy sikert arattak a hetven éven felüli táncosok. A helyi tanácsi és művelődési vezetők, pedagógusok is mindent elkövettek az eredményes gyűjtőmunkáért, illetve a forgatásért. Nyugalomban az erdő szerelmese Több mint ötven éve, Sopronban végezte az Erdészeti Főiskolát. Még gyerekfejjel elhatározta, erdővel, fákkal foglalkozik majd, ha felnő. Azóta hét évtized telt el. Választott szakmájának szerelmese. Szabad idejéből is. sokat áldozott az erdőkért. Foglalkozásához tartozik a fásítás, erdőnevelés, erdőápolás, -felújítás. Iskoláinak elvégzése után a Bükkbe került, rfiajd 1937-ben a Gödöllői Állami Erdőgazdaság isaszegi erdészetébe jött, Szent- györgypusztára. Nemcsak munkáját végezte becsülettel, emberi magatartása, kapcsolata a dolgozókkal is mindvégig példás. Ezért is említi Rimler László erdőmérnököt mindenki csak így: Laciba esi. Fürgesége, figyelmessége, munkabírása korát meghazudtoló. Amikor tudomást szereztem kitüntetéséről, kerestem az alkalmat, hogy gratuláljak. Autójának motorházára helyeztem jegyzetfüzetemet, ott írtam föl a szülés ég es adatokat, miközben figyeltem örökké mosolygó arcát. Kicsit elérzé- kenyült, nehezen találta a szavakat. Számba vettük kitüntetéseit, csak a nagyobbakat; a Köztársasági Érdemérem, a Bedő-díj mellé most megkapta a Mezőgazdaság kiváló dolgozója címet is. Talán ez az utolsó lesz a legemlékezetesebb. Ötvenegy évi munka után januárban nyugalomba vonult. Tevékenysége nyomán erdők születtek, az irányításával ültetett facsemeték időközben vágásra érett fákká terebélyesedtek. Rimler László jelenleg a dányi Magvető Termelőszövetkezetben intézi az erdészet ügyeit, nagy lelkesedéssel, példamutatással, szorgalommal. Cs. J. Kártevő vadak ellen A boróka és a diófa ízeivel A veszprémi NehézVegyipa- ri Kutató Intézetben új szert állítottak elő a vadkárok csökkentésére. A Nevibesz nevű szer segítségével olyan ízeket alakítanak ki a fák kérgén, vagy a mezőgazdasági növények külső héján, amelyeket az állatok nem kedvelnek. A kutatások kiinduláspontja a természet adta tapasztalat, amely szerint az állatok válogatnak az ízek között. Amíg például az almafa, a körtefa kérge a vadak kedvence, addig a boróka és a diófa kérgének íze nem kedvükre való. Ezzel az új termékkel várhatóan csökkenteni lehet az évente súlyos milliókat jelentő vadkárt. Petőfi vigyázó szeme előtt 2. Meglepetések — sorozatban Az irodában összegezzük a látottakat. Följegyzek egy-két adatot is. Mintegy 320 tanulója van az iskolának. A dolgozók esti iskolájának létszáma valamivel még nagyobb. Az egyetemre jelentkezők kétharmadát fölveszik. Ez sokkal magasabb az országos átlagnál. Nem volt-e jobb — kérdezem az igazgatótól —, amikor a diákok a szakma gyakorlati részét Ik- ladon, a műszergyárban sajátították el. Az igazi élet mégis csali ott zajlik. — Pedagógiai szempontból okvetlenül jobb, ha tanműhelyben vannak, pedagógusok ügyelnek rájuk. Az élettel való kapcsolat a gyárban szorosabb, ez kétségtelen. SZAKKÖZÉPISKOLÁBAN végzett ifjú pályakezdőkkel szemben gyakran tapasztalható ellenérzés a gyárakban. Magam is ismertem néhányat, elég gyengécskék voltak. Pénzes Ferenc egyetért, de hozzáteszi, a szakmai rutint néhány év alatt megszerzik, s akkor már előnyben vannak, mert elméletileg alaposabban képzettek. A műszerész tagozat bevezetésével különben változik az elméleti-gyakorlati napok aránya. Az eddigi öt-egy helyett négy-kettő. Ügy látszik, az igazgató értesítette az embereit az újságíró ittlétéről. Hírnök bújik be az ajtón, jelenti, a tornászok már csak tíz percig gyakorolnak. Ismét útra kerekedünk, néhány lépcsőt le, néhányat fel, s már halljuk a tornatermi zajt: tompa puffanás a szőnyegen, dobbantás, halk sikolyok, felnőtt nőd hang figyelmeztetése: vigyázz. Elsős lányok gyakorolnak a gerendán, felemás korláton, a szőnyegen. A felcsendülő gépzenére egy páran a talajgyakorlatokat Kezdik el. Nyíri Szabolcsúé fáradhatatlanul magyaráz, ügyel, segít a le- ugrásban. Látva az idegent, közelebb jön. — Mi a céljuk a lányokkal? — Részt vesznek az iskolabaj nokuságon, ezek itt ifi III. osztályú versenyzők. — Elképzelhető, hogy kikerül innen egy Medveczky? — Az nem. Túl idősek hozzá. Az általános iskolában kevés helyen van lehetőségük tornászni, alapok nélkül nem megy. Hm. Nézem ezeket a bimbózó teremtéseket. Valamihez már ők is „öregek”. A lehetőség még itt, a gimnáziumban sem korlátlan, folytatja a tanárnő. Negyed órája még olyan zsúfoltan voltunk, szemmel követni is nehéz őket. A lányok ezalatt megállás nélkül dolgoznak. Egy-egy szemvágást nekünk is szánnak, mit szólunk hozzá. Ha már erre járunk, nézzünk meg néhány kabinetet, eddig ugyanis a szakközépiskoláról szóltunk' többet 1— javasolja Cser László. Először egy fizikaterembe kalauzol. Kétoldalt asztalok, a táblákon kapcsolók, konnektorok. A fizikatanárnő kinyitja a fiókokat. kapcsolóvázlatokat, mérőműszereket mutogat Készségesen magyarázza, mi mire való. Félbeszakítani nem merem. Furdal a lelkiismeret. Fölöslegesen pazarolja energiáját a tájékoztatásra. Az egészből Ohm nevére emlékszem. De hát mikor bajlódtam én Ohmmal! A kémiaterem is hasonló nagyságú, enyhe savszag csapj á meg orromat. A fiatal tanár szerencsére egy kézmozdulattal elintézi a bemutatást. A NYELVLABORATÓRIUM zárva. Ezt pedig de szerette volna megmutatni az Igazgató. Váratlanul ismét megkérdezi, nem vagyok-e fázós. Sejtem, az udvarra kellene menni, habozás nélkül rávágom, ilyen időben ki fázik. Enyhe dombhátra kapaszkodunk fel, alacsony, elnyújtott épületbe tessékel. Már kinn is szürkül, benn egyetlen égő segít tájékozódni. — Ez mi ? •— Kondicionáló terem lesz. — Mi volt? — A tanüzem építése idején felvonulási épület. Közepe táján kiszögelés, túloldalán ajtó, ez lesz az öltöző, fürdő. A falakat nemrégen vakolhatták, itt-ott villany- huzalok kandikálnak ki a falból. A mennyezet deszkáit elérném a kezemmel. — így marad, csupaszon? — Besárgítjuk és lakkozzuk. A hosszú, folyosószerű helyiség egyik végében helyezik majd el a húzógépeket, súlyhúzókat, a másik részbe pingpongasztal kerül. — Az a szőnyeg jön ide, amit abban a kis benyílóban láttunk. — Honnan van? — A Hungex pótól. Egyik tanárnőnk férje ott dolgozik, ígv jutottunk hozzá. Összeköttetés is kell. Kapcsolat szocialista brigádokkal. III. ÉVFOLYAM, 273. SZÁM 1976. NOVEMBER 17., SZERDA ■$*>. ^ i lel i * r | fc Ti jj jjjjj Januárió! méretes szabóság is működik Jámbor Sándorné a kötöttáru részlegben női pulóvereket állít össze. I Munka a textilüzemben, ahol a lányok és asszonyok keze alól színes női köpenyek kerülnek ki. Bozsán Péter felvételei Idei 50 millió forintos bevételi tervét,- úgy tűnik, maradéktalanul sikerült teljesítenie a Gödöllő és Környéke Háziipari Szövetkezet tagságának. A viszonylag kis létszámú szövetkezet eredményei annál is inkább szembetűnőek, mivel az említett árbevételi terv 40 százaléka — összesen 20 millió forint — a szocialista országokba irányuló kivitelből származik. A HUNGAROTEX Külkereskedelmi Vállalat közvetítésével kötöttárut, túlnyomórészt pedig csecsemő- és gyermekruházati cikket szállítanak több baráti országba is. Három részleg Köteles Imréné, a háziipari szövetkezet elnöke elmondotta, hogy idén az év végéig mintegy 12 millió forint értékben indítanak útba szovjet megrendelőikhez bébi és gyermek felsőruházati cikkeket, ezek között is tarka, könnyen kezelhető és szemre is tetszetős kötöttruhácskákat, továbbá női kardigánokat és férfipulóvereket. Nyolcmillió forintos keretszerződése van a szövetkezetnek német demokratikus köztársaságbeli, csehszlovákiai és lengyelországi partnerekkel. Az NDK-ba december végéig gyermekruha- szállítmányokat; Csehszlovákiába és Lengyelországba pedig női és férfi kötöttárut indítanak útba. Minden munkát önerőből ők sem tudnak elvégezni. KIÉRVE A SZÜRKÜLETBE, a műhelyfőnök, aki ide is elkísért, megbök: itt is egy meglepetés. A két épület közötti csíkra mutat. Majd az irodában — gondolom. — Oda mit terveznek — kérdezem az igazgatói szobában. — Uszodát. Az egyik tée§z műanyag medencéket gyárt, hatszor tizenkettesét Szeretnénk, ha nekünk hatszor hu- szonötöset gyártanának. 230 000 forintért vásárolunk egy olyan víztisztító berendezést, amellyel elég havonta egyszer leengedni a vizet, s visszaeresztve sem veszít sokat hőfokából. Az uszoda építésénél a község lakosságának támogatására is számítunk. Cserébe ígérjük, minden aszódi kisgyerek megtanulhat itt úszni. Ketten maradunk a szobában. Nincs, aki meglepetésre figyelmeztessen. Szerencsére az igazgató sem szófukar. Kérdezés nélkül beszél terveikről. Nyolc, kilenc holdnyi erdő öleli körül a gimnáziumot, elhanyagolt állapotban. A KISZ-szervezettel elhatározták, parkosítani fogják. A földrajzszakosok feltérképezik a terepet, majd parcellákra osztják. Sorsolással döntik el, ki melyiket gondozza. A Gödöllőhöz tartozó incsői fafeldolgozó igazgatója épp aznap volt náluk. Vállalta, hogy segítenek. Hulladékanyaggal; megmutatják, hogyan kell padot, asztalt ácsolni, a többi a gyerekek dolga. AZ ISKOLA Petőfi nevét viseli. A főbejárattal szemközt nagy méretű portréja néz szembe az érkezővel. Szigorú tekintetét kifelé is a hátamon érzem. Kör Pál (Vége). A szövetkezetben három részlegben folyik a termelés. A textilüzemben a kötöttáru- részlegben és a bőrdíszmű-, divatáruműhelyben. Ez utóbbiban az évenkénti termelési érték összege valamivel három és fél millió forint fölött van. Egyebek közt 18 ezer darab táska és szatyor készül itt. A textil-, kötött- és ruházati részlegekre 26 és fél millió forintos termelési érték előállítása vár az idén. A kilépések okai — Az első félév derekán sók gondot okozott, s jelentősen lassította a munkát a fonalhiány és a steppeltanyagellátás akadozása. Emiatt az év első hat hónapjában 2 mil- j lió forintnyi termelési értéktől esett el a szövetkezet — mondotta Köteles Imréné. — Alaposan össze kell tehát szedni magunkat, ha be akarjuk hozni a lemaradást. Az idei adatokra pillantva nyomban kitűnik, hogy a szövetkezet helyzetét a munkaerő-ellátottság is nehezíti. Üzemeikben a dolgozók száma 210 körül van, a városszerte évek óta a szövetkezet munkájába besegítő bedolgozóké pedig valamivel több 300-nál. A szövetkezet üzemeiben foglalkoztatottak száma azonban ha lassan is, de csökken, s ezt az alacsony bérszínvonal, a kedvezőtlen munkahelyi körülmények magyarázzák. Az elavuit műhelyekben betonpadozaton állnak a gépek. nyitható ablak nincs, s az elmúlt télen még a fűtés is silány volt. Korszerűtlen a f szövetkezet szennyvízelvezető berendezése is, végezetül pedig néhány új gépre is szükség volna. Az idei telet a dolgozók már jól fűtött munkahelyeken kezdhetik meg, s a Pest megyei Beruházási Vállalat egyik tervező kollektívája jutányosán, önköltségi áron vállalja a szennyvízelvezető rendszer rajzának elkészítésé-.: 1978-tól pedig az export növelésére az üzemekből kikerülő termékek minőségénél javítására és a választék bővítésére gallér- és pántkötő gépek állnak munkába. 198 végéig a szövetkezet a jelenlegi technikai feltételek szinten tartására, illetőleg továbbfejlesztésére valamivel több mint 3 millió forint értékben kíván új gépeket vásárolni. Nyele szabó Az idei őszi Budapest: Nemzetközi Vásár szép sikereket hozott a szövetkezetnek. Jövő évi kötöttáru kapacitásukat már októberben teljes egészében lekötötték. Nem fenyegeti tehát létbizonytalanság a kollektívát. A fejlődés; jelzi az is, hogy a szövetkezet telephelyén egy új méretes női és gyermekruházati szalon építése a befejezéshez közeledik. Gödöllő első méretes szabósága nyílik meg a szövetkezet kezelésében a jövő év januárjában, ahol a nyitás napján nyolc szabó várja majd az érdeklődőket. B. P.
