Pest Megyi Hírlap, 1976. november (20. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-17 / 272. szám

A PEST MEGYE! HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA CEGLÉDI JAOAS ES CEG XX. ÉVFOLYAM, 373. SZÁM 1976. NOVEMBER 17., SZERDA Férficipők, kis sorozatban Gép könnyíti a kétkezi munkát Gyorsjavítót nyitnak az új lakótelepen A cipőipari szövetkezetben korábban kézzel kellett kaptafára húzni a cipőket, ma már gép segíti ezt a nehéz munkát. Apáti-Tőth Sándor felvétele Együttműködik a Volán Vállalat, a Kossuth Tsz és az iskola A régi foglalkozások közé tartozik a cipész, csizmadia és a szíjgyártó mesterség. E régi szakmák szerszámai és külön­böző munkafogásai évszázadok óta változatlanok. A hagyományos kézi varrású bőrcipőkből azonban egyre kevesebb kerül ki az idős mes­terek keze alól. E régi szakma legjobb hagyományait őrizve termel a Dél Pest megyei Ci­pőipari Szövetkezei. Elnökétől, Tóth Istvántól megtudtuk, hogy áruik iránt mind na­gyobb az igény. Fő termékük a bőrből készült, kis sorozatban gyártott kézműipari jellegű férfi félcipő. Ebben az évben várhatóan több mint tizennyolcezer párt készítenek belőle. Cipőik és papucsaik a kiske­reskedelmi hálózaton keresztül eljutnak az ország minden részébe. Bő választékot kínál­nak vásárlóiknak. Található ott ünnepi lakk lábravalótól a már jövő tavaszra készült fo­nott tetejű, kényelmes cipőig, negyvenkét féle modell. A vál­tozó igények ■ felmérésére rend­szeres piackutatást végeznek. A néhány évvel ezelőtti ter­melést gépesítéssel, jobb mun­kaszervezéssel megháromszo­rozták. Június óta szalagrend­szerben dolgoznak. Könnyeb­bé vált az addig nehéz, apró­lékos kétkezi munka. Nem is olyan régen még műszak vé­gén kétrét görnyedve, fájó A MÉK és az ÁFÉSZ tár­gyalásokat folytatott a kocsé- ri Űj Élet Termelőszövetke­zettel a jövő tavaszi és nyári zöldségfélék, főleg a paprika- és paradicsompalánták neve­léséről, kiskertesek részére. Abban állapodtak meg, hogy összeírják a háztáji és kis- kertes termelők palántaszük­ségletét, s előreláthatólag fél­millió palántát megrendelnek a tsz-nél. Az Üj Élet Tsz az idén vi­rágkertészetet létesített 1500 négyzetméter alapterületen. Főleg szegfűt nevelnek és cse­repes virágot. A szegfű már szépen nyílik, s eddig ötezer /. csuklóval fejezték be a mun­kát a fárahúzók. Ma már há­rom ember teendőit egyetlen gép látja el. További üzem- szervezéssel jövőre már húsz­ezer pár cipőt készítenek. Jelentős mennyiségű bér­munkát is végeznek. Nyugati exportra készülő magasított talpú cipők részmunkájának elvégzését vállalták el az .idén, összesen har-minfnégyezer pá­rat. Elégedettek a megrende­lők, amit bizonyít, hogy ez a mennyiség jövőre várhatóan megduplázódik. Napi több száz pár gyermekcipő- és pa­pucsfelsőrészt is gyártanak. A szövetkezet méretes rész­legében a legmodernebb fazo­nú férfi, női cipőket, szandálo­kat és csizmákat is elkészítik a megrendelő kívánsága szerint, ha kell, divatlapból vett kép után. Gyorsjavító és felvevő részlegünk több helyen működik a járásban. Bőségesen akad munkájuk a szíjgyártó részleg dolgozói­nak. Alig győzik a sok sport- felszerelés javítását. Emellett bőröveket, óraszíjakat, kutya­pórázt és nyakörveket gyárta­nak. Hagyományos lószerszá­mot már évek óta nem készí­tenek, s javítani is csak ritkán hoznak belőle. Mindkét mesterségben nagy a szakemberhiány. Az elmúlt két évben egyetlen fiatal sem jelent­szálat adtak el. Az ültetvény az egész télre gazdag virág­zást ígér. A kocséri virágkertészet lé­tesítését, szaporítóanyaggal és szaktanácsokkal, a ceglédi Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezet virágker­tészete segíti. K. L. Népes a művelődési ház minden terme délután és este Albertirsán. A zeneiskolai órák, varrótanfolyamok, a népdalkor és a fotoszakkör foglalkozásai, az angol és né­met nyelvtanfolyamok sok ér­deklődőt vonzanak. kezett hozzájuk ipari ta­nulónak. A szövetkezet, hogy lépést tud­jon tartani a növekvő mennyi­ségi és minőségi igényekkel, további korszerűsítése törek­szik. A lakosság jobb ellátása érdekében Cegléden — az Ár­pád utcaihoz hasonlóan — az új lakótelepen épülő szolgál­tatóházban ds megnyitják gyorsjavító, felvevő és termé­keiket árusító részlegüket. A LATIN SZAVAKAT a magyar államiság kialakulása óta megszakítás nélkül vesz- szük át, még ma is, főleg a tu­dományos, technikai kifejezé­seket. Az átvétel folytonossá­ga mellett mégis van a latin hatásnak néhány kiemelkedő pontja, amikor nagyobb tö­megben és többé-kevésbé egy­séges fogalmi csoportokban kerültek át nyelvünkbe latin szavak. Az első ilyen korszak a kereszténység elterjedése, a feudális állam kialakulása, megszilárdulása. A második jelentékenyebb latin hatást a 16. századi reformáció, s vele a szélesebb rétegekben elterje­dő művelődés hozta magával. Harmadik, szintén igen erős hatás volt a 18. században az állami, jogi élet és a társada­lom nagy rétegeinek ellatino- sodása. Ez a 0arokk-latinság mély nyomot hagyott nyel­vünkben a művelődés több te­rületén. Leginkább a jogi, köz- igazgatási, gazdasági beren­dezkedésre vonatkozó sza­vainkban mutatkozik. Cegléden — az előforduló le­véltári iratanyag alapján — csak az utolsó (18—19. századi) latinosodási folyamatot vizs­gálhatjuk meg. A 200 évvel ez­előtti Cegléd mezőváros elöl­járósága kiterjedt levelezést folytatott, főleg a korabeli Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármer gye településeivel. Csak né­hány levelet írtak Derecskén, Szegeden, Szatmárnémetiben, Troppauban, Pásztón, Nagy­szalontán, Kunszentmárton- ban, Karcagon, Alsónyéken, Debrecenben. A legtöbb irat Cegléd közvetlen környékéről érkezett, Nagykőrösről, Bércéi­ről, Pilisről. Albertiről, Abony- ból, Törteiről, Kecskemétről. Ünnepség van az üzemben, a tanácskozóterem széksorai­ban a munkások, a szocialista brigádok tagjai ülnek. A do­bogóra feláll egy úttörő­egyenruhás gyerek, s verset mond. Utána kamarakórus fog dalba, csengő gyerekhan­gon. Színe, fénye lett az ün­nepségnek. A tsz-ben, az öre­gek napján úttörők köszön­tik az ünnepeiteket, s ha kell, hát félretéve a patyolatinges egyenruhát, ott szorgoskodnak a gyümölcsszüretnél, répasze­désnél a gyerekek. Gyakori, hogy egy-egy munkahely az iskolának segít. A kapcsolato­kat van, ahol együttműködési szerződésbe foglalják. Hivata­los okmány, melynek látha­tatlan pecsétje a tenniakarás. A napokban a ceglédi Czá- rák dűlői, külterületi általá­nos iskola 4912. Petőfi Sándor Úttörőcsapatával kötött ünne­pélyesen együttműködési szer­ződést a ceglédi Kossuth Ter­melőszövetkezet vezetősége és a Volán l./ll. Vállalat ceglédi üzemegységének vezetősége. Elhatározták, hogy együtte­sen segítenek érvényre vinni a közművelődési törvény meg­valósítását, ki-ki a saját esz­közeivel segít ebben. A Kossuth Termelőszövetke­zet a többi között úgy határo­zott, hogy ettől a tanévtől kezdve társadalmi ösztöndíjat ad az érvényben levő feltéte­lek mellett azoknak a gyere­keknek, akik mezőgazdasági pályán akarnak továbbtanul­ni. Segítik a külterületi is­kola gyakorlókertjét, oktató­filmeket. szakembereket köl­csönöznek a gyakorlati fog­lalkozásokhoz, üzemlátogatást szerveznek a pályaválasztás előtt álló nyolcadikosoknak. Anyagi támogatással, a tsz KISZ-alapszervezete pályáza­tok kiírásával segíti az úttö­rőcsapat munkáját, A Volán l./ll. Vállalat szo­cialista brigádjai és KISZ- alapszervezete a maga mód­ján támogatja az úttörőcsa­patot, az iskola politikai, er­kölcsi és világnézeti nevelési célkitűzéseit ők is segítik. El­határozták, hogy a közleke­dési ismereteket a ceglédi if­júsági KRESZ-parkban mu­tatják "Bé.'s oktatják a Czá- rák-dűlői gyerekeknek. Az is­kola kulturális életét film­előadással, irodalmi rendez­Általános elvként mondható, hogy a latin szavak használa­tának gyakorisága csökken, ha időben a régebbi kortól a közelebbi felé haladunk. A le­velek 15 százalékában egyál­talán nem használtak latin ki­fejezést, de ilyenek csak a múlt század elejétől fordulnak elő. A latin szavak csökkené­sében az 1806—1807. évek cso­mópontját lehet kiemelni. Ez is bizonyítja Kazinczyék nyelvújítási törekvéseinek szé­les társadalmi hátterét. Gazdasági, jogi, közigazga­tási fogalmak kifejezésére al­kalmazták a latin szavak nagy részét. Előfordult még néhány katonai, iskolai, orvosi és egy­házi fogalom is, amit latinul jelöltek meg. A legtöbb latin szót a fiskálisok, prókátorok használták leveleikben, ami összefüggött a jogi fogalmak egykori latin kifejtésével. Sok latin szót használtak a falusi, városi, megyei tisztviselők is. Meglepően kevés latin kifeje­zést találunk a többi értelmi­ségi; pap, tiszttartó, birtokos, orvos, geometra, postamester, tanító leveleiben. Tehát való­színű, hogy a latin nyelvű szavak nagy tömegű alkalma­zása már az iskolázott rétegek körében sem volt egyértel­műen elterjedt. A műveletlen vagy alig művelt széles népré­tegekkel állandó, didaktikus érintkezésben álló papok, taní­tók, orvosok, ispánok szinte rákényszerültek, hogy a nép számára idegen (latin) kifeje­zés helyett magyar szót hasz­náljanak. Legkevesebb latin szót, érthető módon, a legke­vésbé művelt rétegek képvise­lőinél találunk: céhmester, polgár, kereskedő, katona. Milyen latin kifejezéseket vénnyel színesítik. Mint a tsz- beliek, ők is vállalták, hogy ifivezetőket küldenek a csa­pathoz és segítenek a pálya- választásban is, felkészítik az úttörőket a KISZ-életre. Az iskola vállalta, hogy ab­ban segít: a termelőszövet­kezet és a Volán Vállalat dolgozói közül azok, akik nem fejezték be az általános is­kolai tanulmányaikat. mi­előbb elvégezzék a 8. osz­tályt. (e. k.) Nyugdíjasai számára talál­kozót rendezett a Ceglédi Há­ziipari Szövetkezet, a Dózsa György ifjúsági klubban. Meg­hívást elsősorban azok kap­tak, akik régebben mentek nyugdíjba és volt munkahe­lyük keveset tud róluk. A meghívottak közül sokan jöt­tek el, s fehér asztal mellett hallgatták meg a tájékozta­tást: hogyan megy most a szö­vetkezetbeliek sora, mennyivel jobbak a körülmények, mi­lyen elismeréseket szereztek szorgos munkájukkal és mi­lyen tervek megvalósítása kö­vetkezik. A meghívottak saját életük menetéről, nyugdíjas napjaikról számoltak be. Egy­behangzó vélemény volt, hogy nemcsak a havonta érkező nyugdíj, hanem az is megelé­gedést és biztonságérzetet ad, ha a volt munkahely tovább­ra is törődik azokkal, akik a A járási labdarúgó-bajnok­ság kilencedik fordulója is ho­zott váratlan eredményeket. A kiegyensúlyozott teljesít­ményt nyújtó Dánszentmiklós legyőzte a karatetétleni csapa­tot, a Bem SE 11. viszont csak döntetlent ért el a nagykőrösi vendégek ellen. EREDMÉNYEK: Dárazentmiklősi Tsz SK—Kara- tetétleni SE 2:1* használták ceglédi elődeink? A gazdasági kifejezések közt igen nagy számban előforduló latin szavak az új gazdasági, társadalmi folyamatokra utal­nak. A 18. században erőtelje­sen fejlődik az árutermelés, a pénzgazdálkodás, amely meg­követeli a pontos feljegyzések, szerződések, fizetések, szám­adások írásos rögzítését, amit addig esetleg csak szóban in­téztek el. A GAZDASÁGI ÉLETRE VONATKOZÖ latin szavak közül legtöbb a pénzgazdálko­dással kapcsolatos, pl.: adstrin- gálni (megindíttatni), bonifi- catio (kártalanítás, megtérítés), catalogus, consignatio, lajst­rom, paleta, specificatio (jegy­zék, feljegyzés, részletes fel­sorolás), mortificatio (temetési költség), cautela (óvadék), quintantia (nyugtatvány), stb. A jobbágyrendszeren már a 18. században rést ütő tőkés gaz­dálkodás megnyilvánulása, hogy a földbirtokos haszonbér­be adta a földjét: arenda (ha­szonbér), conventiós (szegőd - ményes). A szabad versenyes kapitalizmus csíráira utal a licitatiá (árverés), collicital (túlkínál) kifejezés. Az alap­jaiban továbbélő jobbágy­rendszerhez szintén sok latin szó kapcsolódik: absolváltat (felmentet valaminek a meg­fizetése alól), beneficium (ja­vadalom), competencia (illet­mény, járandóság), fundus, sessio (telek), hogy csak né­hányat. ragadjunk ki. A jogi kifejezések a latin szavak mennyiségének mint­egy negyed részét tették ki. A vagyonbiztonság joggyakorla­tához tartoznak pl. az authen- ticál, authorizál (hitelesít, jó­váhagy), evictor (szavatos, ke­Ifjú kommunisták vetélkedője A KÖZGÉP 2. számú gyá­rának KISZ-bizottsága és a Magyar—Szovjet Baráti Tár­saság tagcsoportja KISZ— Komszomol találkozót rende­zett szombaton, amelyre meg­hívták a Magyar—Szovjet Ba­rátság Termelőszövetkezet, va­lamint az Április 4. Közgazda­sági Szakközépiskola ifjú­kommunistáit is. A gyárláto­gatás után a fiatalok klubjá­ban vetélkedőt tartottak, mely­nek témája a Szovjetunió volt. Ezt követően labdarúgó-mér­kőzést rendeztek. A baráti ta­lálkozó hangulatos klubestjei zárult. fejlődéshez az alapokat lerak­ták. A találkozó alkalmával a szövetkezeti bizottság hangu­latos műsorról gondoskodott, S ebben az ifjúsági klub mű­kedvelő szavalói, dalosai is közreműködtek. Ismerkedés a húros hangszerekkel A ceglédi Kossuth Művelő­dési Központban november 18- án, csütörtökön délelőtt 11 óra­kor diákhangverseny lesz, az Állami Erkel Ferenc Zeneisko­la bérleti sorozatának első előadása. A műsor címe: Is­merkedés a húros hangszerek­kel. A hangversenymester Er­délyi Sándor, a bemutatót a Musica Humana kamarazene- kar tartja. Törteli Tsz SK—Kecskéscsárdai SC 5:0, Cegiédberceli VSC—Alberti rs.'ii VSE II. 4:1, Bem SE II.—Nagykőrösi Kinizsi n. 0:0. A BAJNOKSÁG ÉLCSOPORTJA: 1. Cegléd bércéi 8 7—1 29-11 14 2. Bem SE II. 9 5 2 2 44- 9 12 3. Törtei 8 5 2 1 17-11 12 4. Dánszentmiklés 9 4 14 17-19 9 IFJÚSÁGIAK: 1. Karatetétien 6 5 — 1 24- 5 10 2. Abony 4 4---------17-0 8 3. Ceglédbercel 4 2 — 2 8-14 4 (m. 1.» zes), executio (végrehajtás), sucessor (örökös), satisfactio (elégtétel). A büntetőeljárás­hoz kapcsolódnak az excessus (kihágás), investigátio (nyomo­zás), incaptivált (elfogott), areston (fogság) kifejezések. A közigazgatási kifejezések alkotják a vizsgált latin sza­vak másik negyedrészét. A gyakoriságuk érthető, hiszen a legtöbb levelet falvak, városok elöljárói, a megyei tisztviselők írták. Néhány jellegzetes köz­igazgatási fogalom: comissa- rius (biztos), magistratus (ta­nács), nótárius (jegyző), passus (útilevél, marhalevél), publi­ca! (közzétesz), perceptor (adószedő, pénztáros), con­ductor (gondnok), c urrentál (köröztet) stb. Az előző csopor­tokhoz képest jóval kevesebb katonai kifejezés fordul elő latin nyelven, sőt a szavak döntő többsége nem a hadmű­vészet, hanem a közigazgatás területén született: assentiroz (újoncom), inquartetizál (be­szállásol), desertor (szöke­vény), exercerózás (hadgyakor­lat), compania (csapat). A né­hány orvosi latin szó is — is- pitály (kórház), pestis (jár­vány), praxis (gyakorlat), vi­sum repertum (látlelet) — a közigazgatási tárgykörhöz kap­csolódik. A 18. SZÁZADI ceglédi nyelv számos latin elemet tar­talmazott. Ennek ellenére , a latin szavak nagy tömegű használata még az iskolázott értelmiség körében sem egyér­telmű, jobbára csak a közigaz­gatás és a törvénykezés terü­letén működő tisztviselők szakszavai voltak. A 18. század második felé­től lassan visszaszoruló latin szavak a nyelvújítási eszmék hatására az 1800-as évek ele­jén zuhanásszerűen csökkentek náluk is. Általános törekvés volt az addig latinul kifejezett fogalmak magyar nyelven tör­ténő jelölése. Szabó Attila levéltáros KŐCSER Palántát és virágot nevel az Új Elet Tsz kertészete Kőhalmi Dezső Kétszázéves levelek Kik használták a latin szavakat? GONDOLNAK RÁJUK Nyugdíjasok találkozója Járási labdarúgó-bajnokság Jól szerepel a Dánszentmiklós

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents