Pest Megyi Hírlap, 1976. november (20. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-16 / 271. szám

1976. NOVEMBER 16., KEDD 5 A „mi” szövetkezetünk Kiválóak — egyesülés után A dabasi járásban Önkéntes rendőrök kitüntetése Épül o korszerű broylerfelep Évente 810 ezer kiló csirkehús Hazánk minden lakója ha­vonta elfogyaszt egy csirkét. A Központi Statisztikai Hiva­tal legutóbbi kimutatása sze­rint ezzel jelentős rekord szü­letett: csupán az Egyesült Ál­lamokban és Kanadában ma­gasabb az egy főre eső csir­kefogyasztás. De nemcsak a hazai fogyasztók körében, ha­nem külföldön is egyre ke­lendőbb a magyar csirke. Egy évtized alatt tízsze­resére nőtt az export, és minden jel arra mutat, hogy az elkövetkező években még tovább nö­vekszik. Az ürömi Magyar—Bolgár Barátság Tsz is egyre foko­zódó figyelemét fordít a ba- romfitermelésre, s 22 millió forintos költségelőirányzattal olyan broyterbetepet létesíte­nek, ahol a legkorszerűbb kö­rülmények között, évente 810 ezer kiló csirkehúst termel­nek. Az új broylertelepen a négy — összesen 1100 négy­zetméter területű — nevelő­házban olajfűtésű kazánok­kal biztosítják az egyenletes, szükséges hőmérsékletet. Az etetést, itatást gépesítik. Itt is, és más munkaterületeken is olyan feltételeket teremte- , nek, hogy a munkaerővel is tudjanak takarékoskodni. A korszerű szociális épületben azért csak 14 nő és 6 férfi munkaerő igényes ellátását kell biztosítani. Az új broylertelep naposcsi­be-állományát Bábolna szál­lítja. A tenyésztési terv sze­rint a csirkék ötven nap alatt érik el az ideális, 1 kiló 35 dekás átlagsúlyt. Az építkezés már az elő­irányzott ütemben folyik, s várhatólag 1978 végére meg­történhet a fővárost is szol­gáló, nagy kapacitású csir­kegyár üzembe helyezése. K. Z. Kártevő vadak ellen A veszprémi Nehézvegyipari Kutató Intézetben új szert ál­lítottak elő a vadkár csökken­tésére. A Nevibes nevű szer segítségével olyan ízeket alakí­tanak ki a fák kérgén, vagy a mezőgazdasági növények kül­ső héján, amelyeket az állatok nem kedvelnek. A kutatások kinduláspontja a természet ad­ta tapasztalat, amely szerint az állatok válogatnak az ízek között. Amíg például az alma­fa, a körtefa kérge a vadak kedvence, addig a boróka és a diófa kérgének íze nem ked­vükre való. Ezzel az új ter­mékkel várhatóan csökkente­ni lehet az évente súlyos mil­liókat jelentő vadkárt. Kevés termelőszövetkezet dicsekedhet a megyében az­zal, hogy az egyesülést köve­tő év eredményei alapján el­nyeri a kiváló szövetkezet cí­met. E kevesek közé tartozik a szentmártonkátai Kossuth. 1974. június. 1-én egyesültek az 1971-ben és 73-ban szanált tápiószecsői Egyetértés Tsz­szel, s már az első évben' 3 millió forint nyereséggel zárt a két község termelőszövet­kezete. így emlékezik erre Samu János elnök: „Nem ígérgettünk” — Tápiószecsőn valahogy nem sikerült az a közös gazdaság. A földek hasonló minőségűéit, mint a szentmar tonkátaiak, de nem megfelelő minőségű magot vetettek bele és a ki­alakított technológia sem fe­lelt meg a hetvenes évek kö­vetelményeinek. Ez természe­tesen kissé elkeserítette a tagságot is, hiszen amíg Szentmártonkátán év végi nyereségrészesedést, járadék­kiegészítést fizettek, ott sza­nálni kellett a szövetkezetét. Mikor nyilvánvalóvá vált, hogy egyesíteni kell a két gazdaságot, a szentmártonká- taiak egy kissé féltették az eddig elért eredményeket. Az ő szempontjukból joggal, hi­szen 5 millió forint nyeresé­get házasítottak össze a mér­leghiánnyal. A vezetőség viszont nemcsak azt nézte: mi van jelenleg, hanem azt is, milyen új lehetőségeket nyit meg az egyesülés. A Kossuth­nak mindössze 1800 hektár szántóterülete volt. 1973-ban csatlakoztunk a KITE kuko­ricatermesztési rendszerhez, s ezzel el is köteleztük magun­kat e házasság mellett, hiszen a na®y teljesítményű gépe­ket, a modem agrotechnikát csak megfelelő nagyságrendű területen érdemes alkalmaz­ni. — Mit hozott az egyesülés? — Az volt a legfontosabb eredménye, hogy 4503 hektár­ra nőtt a szántóterületünk, melyen elkezdhettük a kor­szerű gazdálkodást. Nem ígér­gettünk az embereknek. Azt mondtuk, hogy ha becsülete­sen dolgoznak, tisztességes jö­vedelmet várhatnak. Már 1974 őszén átvittük a szent­mártonkátai gépeket a szecsői határba, elvégeztük az alap­műtrágya kiszórását stb. Az első közös betakarítás után 3, 1975-ben pedig 9 millió fo­rint volt a nyereségünk. A tá- piószecsőiek itt kaptak elő­ször nyereségrészesedést. Az emberek meggyőződtek arról, hogy érdemes jól dolgozni, hi­szen tavaly hektáronként 42 mázsa búzát 70,2 mázsa ku­koricát és 386 mázsa cukorré- pát takarítottunk be. A tej­termelés 600 literrel emelke­dett tehenenként. Ezzel nyer­tük el a kiváló címet. Egy tsz, egy tagság Mindez természetesen nem ment olyan könnyen, mint ahogy utólag beszelünk róla. Igaz, hogy az elért eredmé­nyek megváltoztatták az em­berek szemléletét, de jó hoz­záállás nélkül nem születtek volna meg az eredmények sem. Mikor a tulajdonosi szemlélet változásáról beszél­gettünk, ott volt Orosz László, a tsz páirttitkána is. — Mi politikai feladatnak tartottuk és tartjuk az egy tsz — egy tagság elv követke­zetes megvalósítását — mond­ta. — Még az egyesülés előtt megmagyaráztuk az emberek­nek, hogy egyformán szüksé­günk van egymásra, senki se tesz szívességet, s mindenki egyenjogú tagja a szövetke­zetnek. Az értékelésnek egyetlen alapja lehet: az el­végzett munka. Az eltelt két év azt bizonyítja, hogy meg­értették és magukénak vall­ják ezt az elvet. Az alakulás óta eltelt 28 év alatt megvál­tozott a tulajdonosi szemlé­let is. Ma már az összes föld­terület 53 százaléka a tsz tu­lajdona, 47 százalék után fi­zetünk járandóságot. Szinte senki se mondja már azt, hogy ez az én földem volt, hanem a termelőszövetkezeté, a miénk. Iski János, a gépműhely Április 4. szocialista brigád­jának vezetője elégedett fia­talember. Igaz, hogy csak két éve dolgozik a szövetkezet­ben, de szinte mindenkit is­mer. — Anyagilag és erkölcsileg is megbecsülnek bennünket — mondta —, s ami talán a leg­fontosabb, az elnök és párt­titkár mindennap eljön hoz­zánk, megnézik, hogy halad a munka és elbeszélgetnek velünk. Ha ez se elég, bármi­kor, bárki felkeresheti őket, egyiknek sincs fogadóórája. Az emberek segítik egymás munkáját. Most például itt áll egy kombájn a műhely­ben, a komplexbrigád veze­tője hozta be. A kukoricaföld­ről jött, oda is akar vissza­menni vele. Soron kívül meg­javítjuk, Iski János 34 éves. A töb­biek is ilyen fiatalok? — Többnyire igen. 24-en dolgozunk a gépműhelyben, 13-an az Április 4. brigádban. A brigád átalgéletkora 28 év. Vonzzák őket a modem gé­pek, a továbbképzési lehető­ség. Nálunk az a szokás, hogy ha kapunk, mondjuk egy Rá­ba—Steiger traktort, a leendő vezetőjén kívül elküldik tan­folyamra a szerelőt is és ő lesz annak a gépnek a spe­cialistája. Ez rangot jelent a traktorosok és a szerelők kö­zött is. Nem véletlen, hogy az egész szövetkezetből évente alig 7—8 ember megy el, azok többsége is rakodómunkás. A szerelők közül legfeljebb 1, de az is ritka. A brigádok együtt dolgoznak, mindenben segítik egymást. Most pél­dául felajánlottuk, hogy ha szorít a kapca a répaszedés­nél, vállajuk a kézi munkát. A felajánlásunkhoz csatlako­zott a KISZ-szervezet is. Szentmártonkátán tatarozzák a művelődési házat, Tápiósze- csőre járunk szórakozni. A közelmúltban alakult ott egy népi együttes, a Komplex bri­gádból sokan a tagjai lettek. Külön szociális és közművelődési bizottság — Az ilyen és hasonló ren­dezvények, közös színház- mozilátogatások is elősegítik a két község egy közösséggé ala­kítását — vette át a szót újra az elnök. — Nagy erőt kép­visel ez a két szocialista bri­gád, s a többi is, melyek most küzdenek a cím elnyeréséért. Nagyon sok társadalmi mun­kát végeznek mindkét köz­ségben, s minden tevékeny­ségükön látszik a fiatalos len­dület, ami nemcsak annak köszönhető, hogy a tagság át­lagéletkora alig 42 év. Az MSZMP Központi Bizottsága 1974-es közművelődési hatá­rozatát követően külön szo­ciális és közművelődési bi­zottságot hoztunk létre. Min­denkinek van öltözőszekré­nye, fürdési lehetőséget adunk a dolgozóknak, autó­busszal szállítjuk őket, az üzemi konyhán ebédet főzünk a számukra, sőt ha igénylik, vihetnek haza is. Versenyben állunk az iparvállalatokkal, s szeretnénk győztesként kike­rülni belőle. Mindkét műve­lődési házat közös fenntartás­ba vettük, s ki is használjuk TIT-előadások és egyéb ren­dezvények szervezésével. Ha már a kedvezményeknél tartunk, érdemes megemlíteni a háztáji támogatását, hiszen ebben is az élen járnak. — Mi vállaltuk a háztáji gazdaságok koordinálását. Ez azonban nem volt új feladat, hiszen évek óta ezt csináltuk a sertéshízlalással. Most ki­terjesztettük a többi ágazatra is. Az idén például a tápon kívül mintegy 80 vagon sze­mesterményt adtunk a háztá­ji gazdáknak, s megfelelő nagyságú kaszáló áll a ren­delkezésükre. A Hatvani Cu­korgyárból az udvarukra szállítjuk a répaszeletet, s csupán a fuvardíjat kell meg­fizetniük. Elkezdtük a jövő évi naposbaromfi-igények fel­mérését. Eddig 200 ezret kér­tek, melyből 3 ezer a kacsa és a liba. Természetesen sok helyei! hiányos ez a kép, de azt hi­szem, ennyiből is kitűnik, miért érzik magukénak a Kossuth Tsz-t a szentmárton- kátai, és a tápiószecsői tagok egyaránt T. Ágoston László Az Ipari Szerelvény- és Gépgyár 3200 dolgozója mint­egy másfél millió forint érté­kű árut termel évente. Ez év első kilenc hónapjában a vál­lalat termelési tervét 2,7 szá­zalékkal túlteljesítette, árbe­vétele viszont 3,7 százalékkal elmaradt az előirányzottól. Ez azt jelenti, hogy a készáru egy részét nem tudták eladni, raktáron maradt. A feszültségek először a má­sodik negyedévben jelentkez­tek. A legkeresettebb termék­ből az igényeket nem tudták kielégíteni, más gyártmá­nyokból pedig a legnagyobb vevők visszamondták rende­léseiket, és ez készletnöveke­déshez vezetett. Ez a folyamat a harmadik negyedévben is folytatódott. És mi a helyzet most? A késztermék mennyi­sége az eddigi rendelések alapján az év végére jelentő­sen, 73 millió forintról 22 mil­lió forintra csökkent. A havi operatív programok teljesültek, a termelés folya­matos volt — bár ezt bizonyos fokig megkérdőjelezi az, hogy túlóratervüket túlteljesítet­ték. Gazdaságosabban hasz­nálták ki azonban a gé­pek kapacitását. Ezt úgy oldották meg, hogy a munkaerő egy részét a nagy teljesítményű, modernebb gé­pekhez irányították át. Ezzel párhuzamosan 15 százalékkal a termelékenység is emelke­dett. Az anyagellátás az acélönt­vényekből nagyon kiegyenlí­tetlen volt. Ez az oka annak, hogy az ígért gyártmányokat, mint erről már szóltunk, nem tudták szállítani. Hogy miért? Kevés a fóka és sok az eszki­mó, acélöntvényekből népgaz­dasági szinten is nagyobb a kereslet, mint a kínálat. Ez a negatívum ugyanakkor arra ösztönözte a vál.alat dolgo­zóit, hogy valamilyen megol­dást keressenek. Bizonyos mértékig találtak is: a raktá­ron levő anyagok egy részét használták fel a hiánycikkek helyettesítésére. Az anyag- készlet csökkenéséhez ez a kényszerhelyzet is hozzájárult, de egyéb intézkedésekkel, például az országos börzéken való részvétellel, az anyagrendelések év Varga Imre alezredes átadja az ajándékát Pintér Pál önkéntes rendőrnek. Halmágyi Péter felvétele Vasárnap délelőtt a Felső- [ bahádi Állami Gazdaság ta- j nácslenmétaen rendezték meg I a dabasi járás kiváló önkén­tes rendőreinek értekezletét. A hagyományos találkozón megjelent Ihászi József or­szággyűlési képviselő, a járási pártbizottság első titkára is. Varga Imre rendőr alezre­des, a járási rendőrkapitány­ság vezetője, köszöntötte a rendőrség társadalmi aktivis­táit, majd Rédei János főhad­nagy, a járási közrendvédelmi alosztály vezetője beszámolt az önkéntes rendőrök munká­járól. Elmondta, hogy a járás­ban 30 csoportban 212 tár­sadalmi segítő vesz részt a közrendvédelmi és közbizton­sági munkában. közbeni módosításával is elősegítették a kedvező változást. Az általános képhez hozzá­tartozik, hogy az idén azISG- hez csatolták a maiglódi es gyöngyösi — hasonló profilú — gyárat. Az év hátralevőket hónapjában vár rájuk még az a feladat is, hogy Maglódon elkezdjék a jármű tengelyek szerelését, egy olyan üzemben, ahol eddig bevásáriókosara- kat, állványokat és szivattyú­kat gyártottak. A tanulság? Egyebek közt az, hogy el­engedhetetlen a piac és a gyá­ron belüli lehetőségek még jobb ismerete, bár a kockáza­tot teljesen kiküszöbölni nem lehet. Az idei tapasztalatokra építve ezért a jövő évi elkép­zeléseket a gyáregységek ter­vei alapján az üzemgazdasági főosztály koordinálja. Hámor Sylvia Az elmúlt egy év alatt 10 800 esetben intézkedtek önkéntes rendőrök és össze­sen 40 ezer 704 órát töltöttek el szolgálatban. Az eredmé­nyek • ellenére a hatékony bűnmegelőzésért még az ed­diginél is többet kell tenni a dabasi járásban. Bizonyos bűncselekmény-kategóriák­ban — mint a súlyos testi sértés vagy a betöréses lopás — emelkedett az esetek szá­ma a járás területén. Napjainkban az önkéntes rendőri csoportokban több­nyire az idősebb korosztály tevékenykedik, s a jövő szem­pontjából fontos feladat az utánpótlásról való gondosko­dás, a tervszerű fiatalítás. A beszámolót követő hoz­zászólások sorálban Ihászi Jó­zsef, a járási pártbizottság első titkára elmondotta, hogy az önkéntes rendőrök felada­tai között fokozott mértékben kelll hogy helyet kapjon a társadalmi tulajdon megőrzé­se, védelme. Az értekezleten önkéntes rendőröket tüntettek ki. Ti­zennégyen a 15 éves szolgá­latért, huszonegyen pedig a 10 éves szolgálatért kapták meg a belügyminiszter jubi­leumi emlékérmét és az ez­zel járó pénzjutalmat. Ti­zenhatan járási rendőrkapi­tányi dicséretben részesültek, míg tizennyolcán vehették át a gazdasági szervek adomá­nyozta jutalmakat. A kitüntetettek és az ön­kéntes rendőrök legidősebbje, a 70 éves Pintér Pál Gyálról. I960 óta teljesít szolgálatot, nem csekély sikerrel. A má­sik kiváló önkéntes rendőr Gáspár Sándor Hermádról. Az ottani ÁFÉSZ italbolt veze­tője 13 esztendeje önkéntes rendőr. K. P. VÁSÁROLJON MARKA SZÓLÓT! KERESSE A RÓZSASZÍN- ÉS A KÉKBETÉTES KUPAKOT 500 ÉS 100 FORINTOS AJANDÉKUTALVANYT KAP, HA 1976. DECEMBER 31-IG AJÁNLOTT LEVÉLBEN. A NÉV ES A PONTOS CÍM MEGJELÖLÉSÉVEL BEKÜLDI A KUPAKOT A BORGAZDASAGI VÁLLALATOK TRÖSZTJÉHEZ (1054 Budapest, Széchenyi rakpart 6.) A beküldők további értékes — 5000. 3000 vagy 2000 forint értékű - ajándékutalványt nyerhetnek. Ne felejtse el megnézni a kupakot: ON IS NYERHET! „Dali pár pisztolyom64 A címként sze­replő idézet egy ismert kuruc nó­tából van. A dali szó, ismertebb párja a deli, itt vi­téz jelentésben használatos. A ku­ruc vitéz szeretet­tel beszél piszto­lyairól, szinte har­costársának te­kinti őket. Piszto­lyok, mert a nóta is pár pisztolyom kifejezést említ: a kurucok a ló két . oldalán, a nyeregkápán vi­selték. Elöltöltős fegyverek voltak ezek: p uskapor, fojtás, lövedék, és megint fojtás volt a sorrend a csőben. Azért is volt belőlük kettő, ha az egyiket ki­lőtték, ott volt a rr^tsik tartaléknak, mert hosszú ideig tartott a megtölté­sük. Szerencsés, tehetősebb vitéz volt az, akinek duplacsövű jutott Minapában ol­vastam egy kuruc kori történet elbe­szélésszerű feldol­gozását, abban az szerepelt, hogy lo­vasok forgópiszto- lyaikből rövid sor- tüzet adtak le. Forgópisztolyból valóban lehet rö­vid sortüzet lead­ni, hisz a forgó dobtárban. hat- tizenkét töltény helyezkedik el. És a szóban forgó lo­vasok pedig oszt­rákok, akik min­den bizonnyal job­ban voltak techni­kailag felszerelve, mint a kurucok... De a forgópisz­tolyt Colt Sámuel amerikai fegyver- kereskedő találta fel 1842-ben. Hol volt hát ez a fegy­verfajta 1710 tá­ján? Az 1848-49- es magyar sza­badságharcban is elöltöltős piszto­lyokkal, puskák­kal harcoltak mind a magyar honvédek, mind az osztrákok. Ügy tartja a hadi tör­ténet, hogy 1866- ban a königgrätzi csatát a poroszok azért nyerték meg az osztrákok elle­nében, mert hátul- töltős puskát hasz­náltak. Mindezeket, ami­ket elsoroltam, bi­zonyíthatja a Hadtörténeti Mú­zeum világhírű fegyvergyűjte­ménye is, ahol minden kornak a fegyverei láthatók a fejlődés sorrend­jében. Mintegy bi­zonyítva, hogy egy múzeumnak mi­lyen fontos szere­pe lehet a törté­nelmi látásmód ki alakításában, mert sokszor nem­csak az írások be­szélnek, hanem i tárgyak is. Dr. Sasvári LászM Mi maradt a finisre? Év végén az Ipari Szerelvény- és Gépgyárban i i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents