Pest Megyi Hírlap, 1976. november (20. évfolyam, 259-283. szám)
1976-11-16 / 271. szám
’kMHod 1976. NOVEMBER 16., KEDD Változatlan útjelző Napjainkban egy negyedév alatt annyi üdítő italt készítenek a megyében, mint öt évvel korábban egész esztendőben. A mennyiségi több egyben minőségi változások hordozója jé, hiszen mind a termelés, mind a fogyasztás szemszögéből a korábbitól eltérőt, mást jelez. A termék- szerkezet változásának vannak ilyen, cseppnyi példái, s látványosak. Mint az, hogy tavaly már csak 1736 tehergépkocsit bocsátott ki kapuin a Csepel Autógyár, ugyanakkor 10 251 fenékvázat állítottak elő, olyan terméket, amelyből 1970-ben még egy darabot sem készítettek. Növekvő szerep Érdekes tények serege kerülhet be a jegyzetfüzetbe a megye ipari üzemeit járva. így egyebek között az, hogy bár a len- és len típusú szövetek gyártása Budakalászon a Lenfonó és Szövőipari Vállalatnál tetemesen csökkent — a negyedik ötéves terv időszakában 1,7 millió négyzetméterrel —, a termelés gazdaságossága gyorsan növekedett. Másfajta példa: a Forte Fotokémiai Ipar az árukibocsátás meny- nyiségének számöttevő fokozása mellett céltudatosan gazdagította a választékot, azaz többet és többfélét kínál, exportál, mint a korábbi esztendőkben. Hasonló mozgásokat ma már szinte minden iparterületen tapasztalhatunk, s ez arról tanúskodik, hogy nemcsak a kívánságok között, hanem a tettek sorában is növekszik a termékváltás jelentősége, szerepe. Igaz, akadnak átmeneti megtorpanások, amikor nem az_ eredetileg elgondolt határidőre, eredménnyel sikerül végrehajtani a lépésváltást — mint történt ez a külföldi értékesítési lehetőségele túlbecsülése miatt az Ikladi Ipari Műszergyárban, az új gyártó- berendezések akadozó működése következtében az Egyesült Izzó váci fényforrásgyárában —, a hangsúly mégis a mozgás tényén van. Amikor Jeleznek Vannak esetek, amikor kézenfekvő a változtatás szükségessége, hiszen — főként fogyasztási cikkek eladásánál — a vásárlók ítélete egyértelmű. Ez történt például a megye textilüzemeiben nagy gyártási hagyományokkal rendelkező kártolt szövetekkel, mivel értékesítésük meredeken csökkent. Ugyanakkor a kötött, hurkolt kelmék, a belőlük készült alsó- és felsőruházati cikkek kereskedelmi forgalma olyan gyorsan növekedett, hogy az ipar nem tudott lépést tartani azzal. A szerkezetváltozás fő tényezőinek egyike a termék- összetétel korszerűsítése, a jobb jövedelmezőséget, s végső soron a nagyobb nemzeti jövedelmet magukba foglaló áruk arányának növekedése. E tényező alapvetően a vállalati vezetés hatáskörébe tartozik, azon viszont már joggal lehet vita, hogy vajon a termelői közösség érdekeltsége is ilyen egyértelmű-e? Több megyei üzemnél, így az Ipari Szerelvény és Gépgyárnál, a Mechanikai Műveknél megtörtént, hogy az árrendszer furcsaságai, ellentmondásai miatt a jóra, a korszerűre, a népgaz- daságilag nyereségesre egy ideig ráfizettek. A több után Természetes kísérője a gazdasági növekedésnek a termékszerkezet változása, mert hiszen az igények mennyiségi kielégítése után a minőség, az áru használati értékének javulása, vagy az ára divatossága stb. kerül előtérbe. Ezt tapasztalhatjuk napjainkban egyebek között a bútoroknál, a háztartási gépeknél a kereskedelem oldaláról nézve, s az ilyen vagy hasonló jellemzőknek elkerülhetetlenek a termelési hatásai. A változó igények nyitottak utat az Egyesült Villamosgépgyár ceglédi kismotorgyára dinamikus fej• Eldönteni helyben • Átírt ranglista • Az igazodás igénye lődéséhez, vagy ahhoz, hogy a Pest megyei Műanyagipari Vállalat 650 tonnával növelje egy középtávú tervidőszak alatt a műanyag félkész termékek kibocsátását. Volt idő, amikor — a gazdaságfejlesztés ún. exíenzív szakaszában — a hangsúly a mennyiségi többre helyeződött. Ezt követelte a kielégítetlen belső piac, a beruházások nagy üteme, s nem kevésbé a többi KGST-ország hozzánk hasonló helyzete. A hatvanas évek második felében azonban már új vonásokat fedezhettünk fel a termelőeszközök és a fogyasztási cikkek eladásában. A fogyasztók mennyiségi igényeit a termelés egyre jobban kielégítette, a beruházások szorosabban igazodtak a nemzeti jövedelem gyarapodásához, s mind több árucikknél a KGST-országok vásárlóképessége telítődött. Hiány korszerű, új árukból, valamint ún. speciális termékekből volt és van. Aki tehát jól akar eladni, annak ilyen termékeket kell egyre nagyobb választékban és mennyiségben kínálnia. A válla!at ügye Abban a pillanatban, amikor a vásárló, a felhasználó válóban választhat a megegyező rendeltetésű áruk között, igényesebbé lesz, mert nincs kényszerhelyzetben. Az igények e magasabb fokának kielégítését — azok bonyolultsága, sokrétűsége miatt — már nem lehet központilag megtervezni, elrendelni, hanem a vállalatok önálló döntéseire kell bízni ezt. Bizonyos területeken ugyan az állam viszi továbbra is a vezető szerepet a termék- szerkezet változtatásában — így a központi fejlesztési programokkal, a szabályozó rendszer egyes elemeinek módosításával stb. —, de ez csak az útjelzők kitűzése, az úton magán a vállalatok „közlekednek”. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a vállalatok önálló gyártmányfejlesztési joga helyes, lényegében beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Elősegítette a vállalati magatartás változását a termelők és a felhasználók, a termelők és a fogyasztók közvetlenebb kapcsolata, a kül- és belföldi, valamint a termelői árak eltérésének mérséklődése. Ugyanakkor a kívánt változás ellenében hatott, hogy többször módosult a fejlesztési alapok képzésének és felhasználásának módja. A pozitív elemek túlsúlyát igazolja, hogy a megye iparában gyorsult a végtermék-kibocsátás, s a megyei ipar hozzájárulása a nemzeti jövedelem növekedéséhez erőteljesebb léptékű, mint bármelyik korábbi tervidőszakban volt. Kirakatok mögött Elég végignézni a kirakatüvegek mögött látható áruk sorát, hogy képet kapjunk a termékváltás előnyeiről. A megye ruházati boltjaiban eladott kötöttáruk forintban mért forgalma fél évtized alatt megkétszereződött, s ezek a cikkek nemcsak tetszetősebbek, hanem könnyebben is kezelhetők, mint a hagyományos textíliák. A kirakatok mögött persze nem fedezhető fel valamennyi változás, így az sem, hogy gyorsan növekszik a megyében a péksütemények eladása, s csökken a kenyéré, emelkedik a gyorsfagyasztott és mélyhűtött áruk iránti kereslet, az étolaj- és margarinfogyasztás, ugyanakkor kevesebb zsír és zsírszalonna fogy. Hasonló példatár kínálkozik a nagyközönség előtt ismeretlen termelőeszközöknél, beruházási javaknál. A változások ténye biztató. A változások mértéke már kevésbé. A haladás útjelzője, a termékszerkezet már középponti helyet foglal el a vállalati tevékenységben. Csakhogy az útjelzők értelmezése nagyonis eltérő egy-egy cégnél, s ez az értelmezés sűrűn mellőzi a közös érdekek tiszteletét. Ma tehát már nem az útjelzők kitűzésével kell bíbelődni, hanem az lép az első helyre, hogyan értelmezik a termelők — s követik! — a jelzők mutatta irányt. Mészáros Ottó Megkezdődött a fogyasztási szövetkezetek Vili. kongresszusa Tovább fejlődik a szövetkezetekben sí önkormányzaton nyugvó demokratizmus és erősödnek a szocialista vonasd Dr. Molnár Frigyes szóbeli kiegészítője (Folytatás az 1. oldalról.) Dr. Molnár Frigyes elöljáróban kifejezte azt a meggyőződését, hogy a VIII. kongresz- szus a tagságot érdemben képviseli, felkészülten, felelősségtől áthatva lát munkához. Ehhez — a szövetkezetek három évtizedes szocialista múltjának tapasztalatai mellett — nagy segítséget nyújt az MSZMP XI. kongresszusának határozata és az ott elfogadott programja. Rámutatott: a fogyasztási szövetkezetek előző kongresszusán kijelölt céloknak megfelelően a beszámolási időszak során az ÁFÉSZ-ek tevékenysége valóban általános jellegűvé vált; a kereskedelem mellett hatékonyan segítik a mezőgazdasági kistermelést, s e tényről tanúskodnak a jól fejlődő lakás- és munkásszövetkezetek, megsokszorozódott üzleti tevékenységüket jól kiépített hálózattal ellátó takarékszövetkezetek is. A SZŐ VOSZ elnöke a továbbiakban a közelmúlt éveket a mozgalom történelmének egyik kiemelkedő szakaszaként értékelte. Mindvégig érezhető volt a párt messzemenő segítsége, vezető testületéi és területi szervei a lenini szövetkezeti politika szellemében rendszeresen foglalkoznak a szövetkezetek aktuális problémáival. Hangsúlyozta, hogy a szövetkezeti törvény — összhangban a népköztársaság alkotmányával — félreérthetetlenül megerősítette a szövetkezetek szerepét. Hasonlóképp fontosnak ítélte az ágazati törvényerejű rendeletek időszerűvé vált továbbfejlesztését, illetve a lakásszövetkezetekre vonatkozó jogszabály megalkotását. Nagyra értékelte azt a párttól kapott bátorítást, hogy a szocialista demokrácia általános fejlesztésének körülményei között fejlesszék tovább a szövetkezeti önkormányzaton nyugvó demokratizmust és a szocialista vonásokat. A SZŐ VOSZ elnöke ezután szólott arról, hogy a mostani tervidőszak jó alapokról indúlt: az ÁFÉSZ-ek és a szövetkezeti vállalatok múlt évi összes árbevétele 111 milliárd forint volt. A szövetkezetek és vállalataik középtávú terveinek ellátáspoiitikai és fejlesztési céljai, hatékonyság- növelő elképzelései a népgazdasági érdekkel összhangban jól illeszkednek a terület- és településfejlesztési programokba. A jövő évi terveket változatlanul a tagság és a lakosság jobb ellátásának, az életszínvonal-politika megvalósításának szolgálatában kell kialakítani. Az ÁFÉSZ-ek továbbra is a falut, ezen belül a kisközségeket és tanyai területeket tekintik hagyományos és fő működési területüknek. E települések lakói számára az eddigieknél is nagyobb gonddal kell biztosítani a jobb alapellátást, elsősorban a napi közszükségleti cikkekből. Az elkövetkező évek nagy feladatai, a sokrétű állami, gazdasági és kulturális teendő sikeres megvalósítása feltételezi a vezetés színvonalának javítását a mozgalom minden szintjén. Ugyanakkor erőteljesebbé, kezdeményezőbbé kell tenni a szövetségek munkájának gyakorlatát is. Ezt célozza a SZÖVOSZ alapszabályának módosító tervezete is, amelyet több más fontos dokumentummal együtt terjesztettek a kongresszus elé. A SZÖVOSZ elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy a tervezet fő törekvése: helyesen kifejezni az eddig már jól bevált gyakorlatot, s a megnövekedett felelősséget, amelyet a szövetkezetek joggal elvárnak országos tanácsuktól. Dr. Molnár Frigyes beszéde befejező részében a három szövetkezeti ágazat kapcsolatainak elmélyítéséről, az együttműködés szélesítésének fontosságáról beszélt. Az éppúgy nem nélkülözhető a közös érdekű helyi, az országos gazdasági és társadalmi feladatok megoldásában, mint a területi párt-, tanácsi és népfrontszervekkel való együttműködés. A szóbeli kiegészítés azzal zárult, hogy a párt XI. kongresszusán meghatározott világos politikai célok alapján adottak a továbbfejlődés lehetőségei ; a párt, a kormány és a társadalomi számít a szövetkezeti mozgalomra a fejlett szocialista társadalom építésében. kéntesség, a szövetkezeti demokrácia elvén alapuló mozgalomnak, köztük a fogyasztási szövetkezeteknek nemcsak szép múltja, de biztató jövője is van. A fogyasztási szövetkezetek a jövőben is lényeges szerepet Icapnak a társadalmi és gazdasági életben, de növekszenek a velük szemben támasztott követelmények. — A szövetkezeti szektorban a kiskereskedelmi forgalom növekedése előreláthatóan a mostani ötéves terv időszakában is valamivel gyorsabb lesz, mint az állami kereskedelemben. A korábbinál nagyobb aktivitásra, jobb piaci munkára van szükség. A nagy forgalom, tisztes haszon gyakorlatát kövessék, szűkítsék a hiánycikkek körét, bővítsék a választékot Ahol ehhez nem elég a belföldi termelés, a népgazdasági terv biztosítja a szükséges importot is, de a gondos kereskedelmi munkát a legjobb terv sem tudja helyettesíteni. — Az áruellátás javítására használják fel nemzetközi szövetkezeti kapcsolataikat is. A választékcserével, a kisha- tár-menti forgalom ésszerű szervezésével továbbra is gazdagítsák az áruválasztékot. — Pártunk és kormányunk nagyon fontosnak tartja, hogy a szocialista demokrácia mind jobban áthassa társadalmunk életét. Ebből következik, hogy a fejlődés nagy hajtóerejének, a szövetkezeti demokráciának következetes érvényesítése a fogyasztási szövetkezetekben is állandó feladat. — A Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusán — mondotta végezetül a párt Központi Bizotságának titkára — kijelölt, az V. ötéves tervben konkretizált társadalmi, gazdasági és kulturális feladataink sikeres megvalósításában a szövetkezeti mozgalomra, ezen belül a fogyasztási szövetkezetekre nagy feladatok hárulnak. A fogyasztási szövetkezetek eddigi eredményei, fejlődésük kedvező tapasztalatai, valamint a szövetkezeti összefogás. kezdeményezőkészség és helytállás alapián számítunk arra, hogy a következő évek vagy és felelősségteljes feladatait is eredményesen megoldják. Pártunk és kormányunk ezután is megadia a szükséges támogatást ahhoz, hogv idehaza és határainkon túl tovább öregbítsék szövetkezeti mozgalmunk jó hírét. A forradalmár nemzetközisége Kilencven éve született Münnich Ferenc Élete legfontosabb állomásainak puszta felsorolása hasábnyi helyet tölt be a lexikonban. Ország- és helységnevekből kirakhatjuk mozgalmas életútját. Münnich Ferenc Seregélyesen született 1886. november 16-án. Édesapja gyógyszerész, aki később állatorvosi diplomát is szerzett. Diákéveire emlékezve „Viharos út” című önéletrajzi könyvében ezt írja: „Iglón azért csaptak ki a gimnáziumból, mert megtoroltam az elszenvedett sérelmet... Nyíregyházán azért csaptak ki, mert egy ösztöndíjas diákot vettem védelmembe ...” Erős igazságérzete tükröződik verseiben, cikkeiben is. A jogi doktorátus megszerzése után újságíróskodott, több vidéki lap munkatársaként dolgozott. Tartalékos tisztként az orosz fronton hadifogságba esett, s kommunistává Oroszországban lett, a szibériai hadifogolytáborban. A százezer magyar internacionalista egyik vezér- egyéniségeként harcolt az ellenforradalmárok ellen. 1918- ban hazatért, de Itthon mint a KMP egyik alapítóját bebörtönözték. Az indok: a hadseregben végzett forradalmi tevékenység. A Magyar Tanács- köztársaság Vörös Hadserege egyik hadosztályának parancsnokaként a győzelmes északi hadjáratban vezette csapatát. A proletárdiktatúra megdöntése után Bécsben, Csehszlovákiában, Bulgáriában végzett pártfeladatokat. Németországban letartóztatták, aztán majd másfél évtizedig élt és dolgozott a Szovjetunióban. Gazdasági beosztásokban tevékenykedett, gazdasági cikkeket írt. A spanyol polgárháborúban a 11. nemzetközi brigád parancsnoka Flatter Ottó néven. A köztársaság bukása után Franciaországba internálták. Mindig ott jelent meg, ahol a szabadságot, a forradalmat, a haladást szolgálhatta. S ahol a legnagyobb szükség volt bátorságra, tisztánlátásra, akaratra. Fegyverrel vagy tollal, gazdasági szakemberként vagy diplomataként. Sztálingrádnál a szovjet hadseregben harcolt, majd a moszkvai rádió magyar adását vezette — a magyar katonákat s a polgári lakosságot megismertette a fasizmus igazi arculatával, a háború reális képével, buzdított az antifasiszta ellenállásra, a haza valódi értékeinek védelmére. Hetvenöt évesen nyilatkozott életéről. Egyebek között ezt mondta: „Az orosz proletariátus forradalma nemzetközi volt. Nemcsak Lenin tanításainak nemzetközisége folytán, hanem azért is, mert az egész világ dolgozói megértették jelentőségét,.. A mi új életünket is az októberi forradalom és a Magyar Tanácsköztársaság hagyományai határozták még.” E hagyományok szerint élt és küzdött egész életén át. Amikor az interjú készült, államminiszterként dolgozott. Annak a forradalmi munkásparaszt kormánynak az államminisztereként, amelynek megalakításában, 1956. november elején ugyancsak részt vett. Nyolcvan éves korában halt meg. Több mint öt évtizeden át cselekedett, küzdött kommunistaként a magyar és a nemzetközi haladás, a forradalom ügyéért. A fél évszázad bármely dátumát nézzük — az adott időben Münnich Ferenc a nemzetközi munkásmozgalom élvonalában tevékenykedett. Élete, munkássága arra is példa, hogy az igazi kommunista, az igazi forradalmár számára mindenkor eggyé ötvöződik a nemzeti és nemzetközi elkötelezettség. M. D. Németh Károly felszólalása elején átadta a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának szívélyes üdvözletét és jókívánságait, majd így folytatta: — Pártunk lenini elvekre épülő szövetkezetpolitikájából következik, hogy a magyar szövetkezeti mozgalom a szocialista társadalmi gazdasági rendszer szerves részét alkotja. Az. ipari, mezőgazdasági, fogyasztási, takarék- és lakás- szövetkezetek sokrétű tevékenysége termelési, forgalmi részarányukat meghaladó jelentőségű. Szocialista államunk az állampolgárok önkéntes, személyi és vagyoni hozzájárulásával létrehozott szövetkezeteket sokoldalúan támogatja. Szövetkezetpolitikánk ágai továbbra is fontos bázisai legyenek a szocializmus építésének hazánkban. Szövetkezet- politikánk erősíti szocialista rendszerünk legfőbb politikai alapját, a munkás-paraszt szövetséget. — Pártunk Központi Bizottsága a fogyasztási szövetkezetek tevékenységét úgy értékeli, hogy az alapvetően megfelel a velük szemben támasztott követelményeknek. Elismerésre méltó az a nagyszerű fejlődés, amelyet a lakosság áruellátásában, a kereskedelem kulturáltságának növelésében, a szolgáltatások bővítésében, a háztáji és kisegítő gazdaságok termelésének szervezésében és fejlesztésében, a takarékszövetkezeté szolgáltatásokban, a lakásépítési program megvalósításában elértek. — Megelégedéssel állapíthatjuk meg — mondotta azután —, hogy dinamikusan fejlődnek nemzetközi kapcsolataik, erősödik együttműködésük a szocialista országok, mindenekelőtt a Szovjetunió szövetkezeteivel. Helyeseljük, hogy általános politikai törekvéseinknek megfelelően bővítik kapcsolataikat a fejlődő és a tőkés világ szövetkezeteivel, hogy aktívan részt vesznek a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetségének tevékenységében. — A Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusának határozata és a programnyilatkozat kifejezésre juttatja — folytatta ezután Németh Károly —, hogy társadalmi, politikai, gazdasági és kulturális célkitűzéseink megvalósításában a szövetkezeti mozgalom a jövőben is fontos szerepet tölt be. Az ön4 a A szövetkezeti mozgalom a jövőben is fontos szerepet kap a politikai és gazdasági céljaink megvalósításában Németh Károly felszólalása
