Pest Megyi Hírlap, 1976. november (20. évfolyam, 259-283. szám)
1976-11-03 / 260. szám
1976. NOVEMBER 3., SZERDA ’xMiatt • • Üzemek, brigádok, helybeliek Százhalombatta évi 3 milliója Rég eldöntött, vitán felül álló kérdés 'az, hogy a települések gyarapodásához szorosan hozzátartoznak azok a számadatok is, amelyeket a köznyelvi szóhasználat ezen a néven ismer: a lakosság társadalmi munkája. Százhalombattán, megyénk e fiatal, ám nagy fontosságú ipari városában alig fél éve annak, hogy -a tanácson tár- sadálmimunka-szervezőt jelöltek ki Kesselring István személyében. Azóta simábban, összéhangoltabban szerveződnek városszerte a lakóhely- szépítési akciók. Nincs éles határvonal — A lakosságot a Hazafias Népfront aktivistáinak és a város tanácstagjainak révén mozgósítjuk alkalmanként — mondja. — A helybeliek már eddig is sok segítséget nyújtottak a városi tanács költség- vetési üzemének, ha utcáik és csatornák karbantartásáról, játszóterek építéséről, vagy a házak előtti részek takarításáról volt szó. A városi tanács terveiben tételesen is szerepel az a haszon, amelyet a helybeli vállalatok, s a lakosság társadalmi munkája alapján megtakaríthat. A mostani ötéves tervben évente hárommillió forintra becsülik azt az ősz szeget, amely ebből a bevételi forrásból származhat. Október közepéig — csupán a befejezett beruházások értékét, tekintve — valamivel több mint kétmillió forint valósult meg az év eleji elképzelésekről. — Ebben az összegben természetesen szerepelnek azok a helybéli üzemek szocialista brigádjai által elvégzett munkák is, amelyeket a lakosságtól kapott segítséggel együtt kezelünk — mondja Kesselring István. — Éles határvonalat, amúgy sem lehetne vonni a két adat Jtözá,,, hiszen a helybeliek túlnyomó többsége a százhalombattai üzemek valamelyikének dolgozója. A különválasztás már cs^k ezért sem lenne helyes dolog. Biigádok tervezték A kétmillió forint említésénél talán többet mond a kézzelfoghatóbb, eseményszerűbb felsorolása mindannak, ami a városban az év eddig eltelt időszakában elkészült. Az iskolaévre való felkészüléshez hallatlanul nagy segítséget nyújtottak a Dunai Hőerőmű Vállalat dolgozói, akiknek segítségével elkészült a város papír- és írószerboltja. A DHV brigádja tervezte és építette fel a szóban forgó üzletet. A DHV, a DKV és a százhalombattai városi KlSZ-bi- zottság közös védnöksége alatt épül az új városi MHSZ-bázis. A legfrisebb felmérések szerint készültségi foka már túljutott a 60 százalékon. Falai állnak már, s az épületben — ahol egyebek között egy lég- puskalőtér, több oktatóhelyiség és néhány szakkabinet kap otthont — már csak a szakipari munkák vannak hátra. Az MHSZ-bázissal párhuzamosan épül Dunafüreden, a DKV támogatásával a városi vízi sporttelep, s ugyancsak a vállalat brigádjai segítenek a több lépcsőben épülő városi sporttelep munkálatainál. Ugyancsak a Dunai Kőolajipari Vállalat vállalt védnökséget néhány, a városi lakótelepeken épülő játszópálya fölött. A fiatalok és a helybeli vállalatok kapcsolata amúgyis ideálisnak mondható. Ennek bizonyítására elég talán annyi is, hogy a DHV és a DKV brigádjai védnökséget vállaltak a város óvodáinak, iskoláinak felújítása, illetőleg oktató és szemléltető eszközökkel való jobb ellátása fölött. Kijelölt felelősök A helybeli üzemektől, vállalatoktól kapott segítség mellett a százhalombattai tanács igencsak számíthat magára a lakosságra is. Ütemterv szerint, tanácsi irányítással folyik az utcák és parkok karbantartása, az árkok tisztítása, a padkák rendezése. A tanács dolga csupán a szervezés, amely az értesítésből és a munkához szükséges anyagoknak, szerszámoknak a helyszínre viteléből áll. Százhalombattán sikerült tehát egy kis leleménnyel, a helyi adottságok jobb kihasználásával olyan szintre emelni a társadalmi munkát, amelyet a városi rang — úgy hisszük — mindenképpen megkíván. Sokat lendít a dolgon a helybeli üzemek és a tanács jó kapcsolata is, amelynek révén sikerült elérni azt, hogy most már valamennyi városi vállalatnak van saját társadal- mimunka-felelőse. B. P. Munkás őrök ünnepi Kastélyból öregek napközi otthona A napközi otthon lakói már birtokukba vették a társalgót. Ifj. Fekete József felvétele Tegnap délelőtt Csővárról, Ácsáról, Püspökhatvanból és Galgagyörkről sok érdeklődő gyűlt össze Galgagyörkön, az egykori uradalmi kastélyban, ahol Barát Endre országgyűlési képviselő, az MSZMP Váci Járási Bizottságának első titkára, Kovács Antalné, a Hazafias Népfront Pest megyei . Bizottságának titkára, Krima János, a váci járási hivatal elnöke, dr. Kampós Katalin városi-járási főorvos, valamint a társult községek párt-, állami és társadalmi vezetőinek jelenlétében Movik Lászlóné, a közös tanács elnöke avatta fel a megyei tanács támogatásával és a községek lakóinak, s a termelő- szövetkezet szocialista brigádjainak nagy értékű társadalmi munkájával kialakított öregek napközi otthonát. Másfél évvel ezelőtt a járási pártbizottság és a járási hivatal azt kérte a községek vezetőitől, keressék meg a lehetőségét, miként tudnak a falujukban élő idős embereknek napközi otthonokat teremteni. E négy község vezetői elsőként jelentkeztek a tervükkel, t melynek nyomán az elmúlt hónapokban a kastély tíz helyiségéből alakították ki a minden igényt kielégítő napközi otthont. Az összefogás erejét bizonyította a tegnapi ünnepség, amikor az avatás szokásos aktusaként dr. Kampós Katalin vágta át a piros szalagot, köszöntötte az építőket, mindazokat, akiknek munkája nyomán e szép intézmény létrejöhetett. Gáspár Lajos, a Galga-völ- gye Tsz építésze — a munka irányítója — a járási pártbizottság és járási hivatal által alapított, Községfejlesztésért elnevezésű díszes plakettet kapta meg; az elismerés azonban az építésben részt vevő valamennyi brigádtagot megilleti. Bátyi István, az otthon jövendő lakója megköszönte a négy község vezetőinek, lakosságának azt a szeretetteljes gondoskodást, mellyel az idős embereket körülveszik. A Hazafias Népfront Pest megyei Bizottsága 30 ezer forinttal, a Vác és Vidéke ÁFÉSZ televízióval járult az otthon berendezéséhez. Bányász Hédi titkára, Kárpáti Ferenc vezérőrnagy, honvédelmi miniszterhelyettes és Földesi Jenő vezérőrnagy, belügyminiszterhelyettes, valamint D. I. Oszad- csij vezérőrnagy, a Szovjetunió budapesti nagykövetsége katonai és légügyi attaséja. A hazánkban ideiglenesen állomásozó' szovjet délrhadseregcso- portot P. V. Butenko, vezérőrnagy képviselte. Jelen voltak a társ fegyveres erők, testületek, a közélet más képviselői. Papp Árpád, a munkásőrség országos parancsnoka az ünnepi parancs kihirdetése után kitüntetéseket adott át. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Vörös Csillag Érdemrendet adományozta Oravecz Ferencnek, a budapesti IX. kerületi zászlóalj parancsnokának, Angel Jánosnak, a mun- kásőr-parancsnoki iskola tanárának, Sörös Gyulának, a dombóvári városi önálló század parancsnokának és Beke Árpádnak, a miskolci városi zászlóalj törzse munkatársának. Kiváló szolgálatért érdemrend kitüntetésben hatan részesültek. Ezekben a napokban a Haza Szolgálatáért érdemérem arany, ezüst és bronz fokozatát 322-en, a szolgálati érdemérem kitüntetést 6-an, a munkásőr emlékjelvényt 72-en, a munkásőrség országos parancsnokának dicséretét pedig 595-en veszik át a falvakban, városokban. A kitüntetetteket Borbély Sándor, a párt Központi Bizottságának titkára köszöntötte. Kilencvenezer pajtás képviseletében Befejeződött a megyei úttörőparlament Hasznos javaslatok - Tizenkilencen az országos tanácskozáson Gyerekek kis csoportjai érkeztek tegnap reggel a Csepel Autógyár környékén fekvő. üzemekbe, iskolába, ahol szekcióüléseken folytatták a hétfőn megkezdett munkát. A megyei úttörőparlament keretében a pajtások az úttörőéletről mondtak véleményt, javaslatokat tettek, amelyek a jobb munkát, a mozgalom színesítését szolgálják. Miről szóltak a pajtások, melyek voltak a legérdekesebb, a legjellemzőbb javaslatok? Halásztelken az általános iskola úttörőotthona pezsgő és szenvedélyes vita színhelye volt. Itt mondta el például Tóth János ceglédi úttörő, hogy az elmúlt évben motoros szakkört indítottak iskolájukban, amelyet egyik tanáruk vezetett. Lehetővé vált így, hogy a nyolcadik osztályt befejező gyerekek jogosítványt kapjanak — segédmotorra. A tanév befejezése előtt azonban elment tanáruk az iskolából, s a szakkör vezető, irányító nélkül maradt. A parlament segítségét kérte. A Pestvidéki Gépgyár nagytermébe, ahol a másik szekció ülésezett, igazán nehéz volt a bejutás. Az ajtón tábla figyelmeztette a belépőt: csak akkor juthatsz be, ha elmondod egy tettedet. Az úttörők munkája eredményeként szemmel láthatóan gyarapodott az a fa, amelynek színes kartonból kivágott leveleire írták a pajtások tetteiket. Miről vallottak hát a falevelek? Az egyikre például Ku- rucz József galgamácsai úttörő jegyezte fel, hogy őrsével együtt társadalmi munkában segítette iskolája építését. Az üllői Záhonyi Krisztina sorai a papír- és hulladékgyűjtésben elért sikereikről tanúskodtak. A Csepel Autógyár művelődési otthonában a túrázásról, a kirándulásokról .beszélgettek ..a pajtások. A gyömrői Hidas László azt javasolta, hogy szervezzenek környezetvédelmi őrsöket, a nagykőrösi Molnár Attila ötlete természetvédelmi területek gondozása volt. A szekcióülések után a gyerekek autóbuszokkal indultak Tökölre, abba az iskolába, amelyet november 6-án, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére adnak át a tanulóknak. A kétszintes, hatalmas tornateremmel és kényelmes ebédlővel berendezett iskola udvarán fűz-, nyár- és tölgyfacsemetéket ültettek az úttörők. Közben másik csoportjuk a tököli parkerdőben megbúvó úttörőtáborban készített ötletes játékokat, amelyek nagy része a testedzést, a sportolást szolgálja. Ebéd után a záró plenáris ülésre gyülekeztek a parlament küldöttei és a meghívottak. Török Gabriella tököli" úttörő, levezető elnök köszöntötte a jelenlevőket. Az elnökségben foglalt helyet dr. Árpást Zoltán, az MSZMP Pest megyei végrehajtó bizottságának tagja, a KISZ megyei Bizottságának első titkára, Komáromi János, az MSZMP Pest megyei Bizottságának osztály- vezetője és Lábai László, a A megyei úttörőparlament elnöksége. A képen balról jobbra: Komáromi János, Török Gabriella, Lábai László, Horváth Tamás és dr. Arpási Zoltán. A gyerekek fát ültetnek a tököli iskola udvarán. Bozsán Péter felvételei Magyar Üttörők Szövetsége Pest megyei Elnökségének elnöke. Először a szekciótitkárok számoltak be csoportjuk munkájáról, az ott elhangzott ötletekről, amelyek között jócskán akadtak olyanok, amelyeket a küldöttek majd az országos út- töröpar 1 amenten is szóvá tesznek. Horváth Tamás százhalombattai úttörő elmondta: náluk 1971-ben alakult meg az MSZBT-tagcsoport. Hamarosan felvették a kapcsolatot az omszki 3-as számú iskolával. Első ízben 1973-ban érkezett 20 pionír a Szovjetunióból Százhalombattára, hogy a fiatal iparvárossal és két nagyüzemével ismerkedjen. Egy évvel később 20 százhalombattai pajtás utazott a távoli szovjet testvérmegyébe. Szekciójavaslatként hangzott j el, hogy tartsanak két nagy- j szünetet az iskolákban. Egyikre az uzsonnázáskor lenne szükség, a másikban pedig játékokat, úttörőénekeket tanulhatnának a gyerekek. Azt is kérték a pajtások, hogy az orvosok a táborozások előtt és a sportversenyek alkalmával i valóban alaposan és tüzetesen vizsgálják meg a gyerekeket. A váci Varga Rita megemlítette, hogy évek óta növekszik az ára az úttörő zsebkönyveknek, s ezért sok pajtás nem veszi meg azokat. A továbbiakban kérte: a jövőben rendezzenek a KISZ-fia- talokkal közösen szolidaritási napot. Arra hívta fel az ország úttörőit, hogy hirdessenek mozgalmat Tiszta, rendes faluért címmel. Közben társai behozták a tettek fáját, majd megköszönték a gyárlátogatást, amelyet a Csepel Autógyár dolgozó; szerveztek nekik. Mint mondták, új szakmákat ismertek meg, s közelebb kerültek a gyári dolgozókhoz, bepillantottak munkájukba, hétköznapjaikba. A vendégek közül felszólalt dr. Árpási Zoltán, a Pest megyei párt-végrehajtóbizottság tagja, a megyei KlSZ-bizott- ság első titkára is. Bevezetőjében átadta a Pest megyei párt- és KISZ-bizottság üdvözletét a jelenlevőknek. — Különösen figyelemreméltó — hangsúlyozta —, hogy a Pest megyei úttörők parlamentjét egy ipari nagyüzemben rendezték, amely termelése nemcsak Magyarországon, hanem a szocialista országok együttműködésében is nagy szerepet játszik. Megismerked-- hettek a pajtások a gyárral, a munkájukat, feladataikat lelkiismeretesen teljesítő felnőttekkel. A parlamentet jellemző jó hangulatra utalva javasolta, hogy azok a küldöttek, akik az országos eszmecserén is részt vesznek, kezdeményezzenek vitát erről a témáról, Hiszen a jó hangulat egyaránt szolgálja saját tevékenységük színesítését, és az egész ifjúsági mozgalom fejlődését. Utolsóként Lábai László megyei úttörőelnök szólt a jelenlevőkhöz. összefoglalta a szekcióüléseken és az úttörőparlament rendezvényein elhangzott ötleteket, kritikus észrevételeket. — Olyan kérdésekről esett szó, amelyekkel már az úttörővezetők és az ifik konferenciákon is többször foglalkoztak. Ez mutatja, hogy az úttörőmozgalomban tevékenykedők ismerik eredményeiket és gondjaikat. Az érdeklődést az is igazolja, hogy a szekcióban általában több mint százan szóltak hozzá, vagyis többen kétszer-háromszor is. Megemlítette: jövőre a Pilisi Parkerdőgazdaság minden természetvédelmi úttörőszakkörhöz elküldi egy-egy munkatársát, hogy azok tapasztalataikkal, ismereteik átadásával segítsék a pajtások munkáját. A megyei úttörőelnök zárszava után a parlament résztvevői tagkönyvük felmutatásával fogadták el a szekciók képviselőinek beszámolóját és Lábai László zárszavát. Ezután 19 küldöttet választottak, akik a VI. országos úttörőparlamenten, Zalaegerszegen képviselik társaikat, s átadják a mostani tanácskozók üzenetét az ország különböző helységeiből érkező pajtásoknak. V. F. Prága Budapesten Szépvölgyi Zoltán, Budapest főváros tanácsának elnöke és dr. Zdenek Zuska, Prága polgármestere nyitotta meg kedden a fővárosi tanács kiállítótermében a Hagyomány és korszerűség Prága fejlődésében című kiállítást. Az eseményen jelen volt dr. Václáv Moravec, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete is. Szépvölgyi Zoltán megnyitó beszédében hangsúlyozta, hogy a két szocialista ország fővárosa között rendszeres, sokoldalú kapcsolatok alakultak ki. A száztornyú, ezeréves Prága fejlődéséről, a műemlékek ápolásáról, felújításáról beszélt megnyitójában dr. Zdenek Zuska. A látogatót egy 1905-ben készült — az akkori városképet őrző — makett fogadja. Filmek, színes diák adnak ízelítőt abból a csaknem 2000 műemlék épületből, amelyek régi korok hagyományaként maradtak fenn Prágában, színes fotókon mutatják be aromán kori (építőművészet remekeit, a gótikus templomokat, a reneszánsz és barokk palotákat, a klasszicista és szecessziós házakat, valamint a kiemelkedő, modern épületeket. Térképek, grafikonok szemléltetik, hogy Prága az ország társadalmi és ipari központja, a politikai élet gócpontja, s ezzel egyidőben világviszonylatban is nagy jelentőségű, egyedülálló kulturális értékek őrzője. A kiállítás november 21-ig, hétfő kivételével, naponta 10- től 18 óráig tekinthető meg. A 1 A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 59. évfordulójáró] emlékeztek meg kedden délután a munkásőrség országos parancsnokságán. A parancsnoki iskolán tartott ünnepségen megjelent Borbély Sándor, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának
