Pest Megyi Hírlap, 1976. november (20. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-02 / 259. szám

Brezsnyev Jugoszláviába látogat Leonyid Brezsnyev, a Szov­jetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtit­kára november közepén Joszip Broz Titónak, a Jugoszláv Szo­cialista Szövetségi Köztársaság elnökének, a Jugoszláv Kom. munisták Szövetsége elnöké­nek meghívására baráti láto­gatást tesz Jugoszláviában. Ciprus - szolidaritás A ciprusi szolidaritási vi­lágkonferencia vasárnap Maj- na-Frankfurtban befejezte munkáját. Megkezdődő!* a megyei parlament KHmmmer útim nevében Az úttörőparlament elnökségében. Beszél: Sarkad! Károly. Mel­lette: Török. Gabriella, Lábai László és Gabányi Lajos. Bozsán Péter felvétele tek Veresegyházáról, s ag­gódva tudatták, baj lesz a vízzel, apadnak a kutak. Ebben nincs szikrája sem a körülményeket félretoló, sértett hangú panaszkodás­nak, annál inkább meg­lelhető informátoraim sza­vaiban a jogos félelem a köz érdekeinek esetleges csorbulása miatt. E veres- egyháziak nem azzal ér­veltek, hogy Isaszegen, Kartalon, Pécelen miért folyik a lakások egy vagy nagyobb részében vezeték­ből a víz, hanem azzal, mi lesz velük. A györgyei ifjú polgárnő viszont ott té­veszti el az irányokat és arányokat, hogy a szolnoki üzletek kínálatát veti össze a helybeliekkel, árgus szemmel figyeli, hol léptek egyet, s kárhoztatja, a ma­ga lakóhelye miért nem tart ott, ahol az a másik. Nyugtalansága, izgalma persze sok mindenben in­dokolt. Hiszen a tervezett­nél több gyermeket falai -közé befogadó óvoda kapu- ’ ja nehezebben nyílik meg az ő kicsinye előtt, mint ott, ahol — ritka, mint a fehér holló az ilyen — ele­gendő az óvodai hely. S igaz, jó lenne gazdagabb áruválaszték az üzletek­ben — ám a györgyei vi­szonyok között is hol lenne a határa a minden vevő valamennyi igényét kielé­gítő árukészletnek? —, leg­alább olyan, mint Nagyká- tán, s jó lenne bölcsőde, mint Tápiószelén. , S zomszédasszony tyúk­jának nagyobb a to­jása — mondták va­lamikor, s úgy tűnik, ne­héz e hagyománnyal sza­kítani. Igenám, de vajon hányszor, s egyszerre hány helyre kellene költöznie annak, aki környezete minden részletét hibátlan­nak akarja látni?! Hiszen a veresegyháziakat jól ki­épített járdáikért például sok más településen irigy- lik, s lám, azt nem halla­ni, bezzeg a vizük ... Tá- piógyörgyétől elirigyelheti sok közelebbi és távolabbi Szomszédja a nyolc tanter­mes, új általános iskolát, de az ilyesfajta pillantga- tással sehol sem mennek előbbre. S azért szintén irigykedhetnek a községre a járás több más telepü­lésén, hogy már épül a vízvezeték, csak éppen le­vélírónk szerint lassan, so­káig. Mert neki a falban a vezeték, ezért érzi hétnek a napot, évnek a hónapot. Saját igényeinket nem azonosíthatjuk a közösség velünk szembeni kötele­zettségeivel. A társadal­mat képviselő helyi szer­veknek — s elsőként a ta­nácsnak — valóban sok­féle kötelessége van, ami­nek maradéktalanul meg kell felelnie. Ezt azonban nem értelmezhetjük úgy, hogy mindenütt azonosak a teendők, ami az egyik he­lyen van, annak min­denütt meg kell lennie. Sorrendről, arányokról per­sze nehéz tárgyilagos képet alkotni akkor, amikor napi gondjai szorítják az em­bert, amikor a könnyebb­séget keresi. Gondolkozá­sunk e tárgyilagossága még jórészt kívánalom. S meg­lehet, lassabban formáló­dik, mint dologi szükség­leteink, igényeink kielégí­tése. Mészáros Ottó H aragos, panaszos levél­lel keresett meg H. Istvánné Tápiógyör- gyéről, s nem sok jót írt lakóhelye tanácsáról, an­nak vezetőiről, mert, mint a levélben állt, „a szom­széd falukban mindenütt ott a vízvezeték, nálunk meg csináljon ki mit tűd, nem fáj miatta a vezető­ség feje.” Folytatódott a sor a boltokkal — „vagy Kátára, vagy Szolnokra kell menni jobb, nagyobb dolgokért” —, s befejező­dött az óvoda zsúfoltságá­val. A levélíró fiatal asz- szony, házuk két esztende­je készült el, ülünk a szobában, mondja, mutat­ja, mi minden hiányzik még, mit kell majd kicse­rélni „jobbra”. Szavaiból süt a türelmetlenség, a mindent akarás, a semmi­vel be nem telés. Második gyermekét szülte, gyer­mekgondozási szabadságon van, vasúti pénztáros a foglalkozása, férje szintén vasutas, műszaki tiszt. Nem szépíti a dolgot, mérgében írta a levelet, mert úgy érzi, „belefullad ebbe a faluba”. Nem idevalósi, férje viszont igen, s apó- sáéktól ingyen kapták a telket, -azért építettek-,--,-^'«— gadtak meg” itt. Érdekes lenne ugyan kö­vetni a fiatal asszony csa­pongó gondolatait, ám csu­pán ezek egyetlen darab­káját érdemesíthetjük iga­zás figyelemre. Azt, hogy újra meg újra összehason­lítja lakóhelyét más tele­pülésekkel, közöttük a szomszédosokkal, ahol mintha minden lenne, itt meg semmi. Bizonykodik, hogy így igaz, mert hallot­ta nemegyszer, meg — ez az adu! — olvasta az új­ságban is, hol mi készült el. mit avattak fel. Mi ta­gadás, példái tényekre tá­maszkodnak. Farmoson valóban van vízvezeték, s Tápiószelén bölcsőde, azt viszont már nem tudja, vagy nem akarja tudni, hogy Farmoson is még csak a lakások negyedébe ju­tott el a vezetékes víz, s a szomszédos Szelén ugyan­csak zsúfolt az óvodai el­helyezés, mint itt, Györ­gyén. Azt meg végképp nem tartja indoknak, hogy a györgyei boltok forgal­mának öt és félszeresét le­bonyolító nagykátai üzlet- hálózat áruválasztéka, áru­ellátása, raktárkészlete is más elbírálás alá esik. R itkaság lenne egyéb­ként kedves, de kör- ( nyezetét lenéző fia­talasszonyunk nézőpontja, vélekedése, magatartása? Elszakadt a városi kom­forttól — Szegedről költö­zött férje szülőfalujába —, s úgy érzi, megrövidítik, ke­vesebbet kap állampolgári jogán, mint mások, „a sze­rencsésebbek”. Mérgét ki másokon töltené ki, mint azokon, akik a falu élén állnak, őket hibáztatja, bennük látja a hiányok okát. Rokonlelkek százai­val, ezreivel találkozha­tunk napról napra, s nem kell ahhoz városi születés, falura költözés, hogy vala­ki a fiatalasszonyhoz ha­sonlóan elégedetlenkedő le­gyen. Húzzuk meg azonban, mégpedig élesen, a határ­vonalat elégedetlen és elé­gedetlenkedő között. Arra gondolok, hogy megkeres­Befejeződtek a c.sapatszintú és a járási úttööröparlamenlek, amelyeken mintegy 90 ezer Pest megyei úttörő vitatkozott az iskolai életről, a szabad idő kellemes és hasznos eltöltésé­nek módjairól, a játékról, a sportról és a kirándulásról. Tegnap délelőtt pedig Pest me­gye egyl'k nagyüzemében, a Csepel Autógyárban ültek ösz- sze képviselőik, hogy összegez­zék kétéves munkájúikat, s el- küldjék üzenetüket az orszá­gos úttörőparlamentnek, ame­lyet az idén Zalaegerszegen rendeznék meg. Dal, gitárzene, vidám han­gulat. Ez jellemezte leginkább a Pest megyei úttörőparla- Jnent színhelyének, az autó­gyár művelődési központjának' légkörét tegnap, nem sokkal a kétnapos tanácskozás megnyi­tóját jelző fanfarok előtt. A zenét szolgáltató két fiatal, a torai Seres István és a váci Kocsis György hangszerének dallamaira énekelték a pajtá­sok az úttorődalokat. (Folytatás a 3. oldalon.) PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK XX. ÉVFOLYAM, 259. SZÁM ARA 80 FILLER 1976. NOVEMBER 2., KEDD Befejeződött az MSZBT országos értekezlete Apró Antalt ismét a társaság elnökévé, Nagy Máriát főtitkárává választották Vasárnap Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az MSZBT elnöke veze­tésével, az elnökség beszámolója és a szóbeli kiegészítő fölötti vitával folytatta munkáját a Parlament kongresszusi telimében a Ma­gyar—Szovjet Baráti Társaság VI. országos értekezlete. Az elnökségben foglalt helyet Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkaira is. Felszólalt a vitában dr. Sze­kér Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese, aki a kor­mány üdvözletét és jókíván­ságait tolmácsolta az országos értekezletnek, a Magyar— Szovjet Baráti Társaság társa­dalmi munkásainak. Hangsú­lyozta: a Magyar—Szovjet Ba­ráti Társaság működésének kezdetétől tevékenyen járult hozzá a két nép barátságának elmélyítéséihez, politikai, gaz­dasági és kulturális kapcsola­tainál! széles körű fejleszté­séhez. A továbbiakban arról szólt, hogy már az 1948. februárjá­ban aláírt első magyar—szov­jet barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés hűen. kifejezte or­Elméleti kenferentfo a Pest megyei pártbizottságon Tegnap délután, az MSZMP Pest megyei Bizottságának székházában, dr. Pozsgay Imre kulturális miniszter előadást tartott az elméleti előadásso­rozat keretében, Kulturális politikánk időszerű kérdései címmel. Az elméleti konferenciát az elnöklő Cservenka Ferencné, az MSZMP Központi Bizott­ságának tagja, a Pest megyei 'pártbizottság első titkára nyi­totta meg. Az elnökségben foglaltak helyet Arató András és Balogh László, a megyei pártbizottság titkárai. Svéd kommunista vendégek a dunavarsányi Petőfi Tsz-ben Dr. Tresser Pál (balról) tájékoztatja a gazdaság eredményeiről C. M. Hermanns ont. Középen a svéd vendég felesége és a tolmács. Bozsán Péter felvétele Az MSZMP Köziponti Bizott­ságának vendégeként hazánk­ban tartózkodó C. M. Her- mansson, a Svéd Baloldali Párt—Kommunisták Központi Bizottsága végrehajtó bizottsá­gának tagja, a svéd kommunis­ták parlamenti csoportjának vezetője, valamint felesége, tegnap délután a dunavarsányi Petőfi Tsz-be látogatott. A vendégeket elkísérte dr. Ola­jos Mihály, a Pest megyei párt- bizottság gazdaságpolitikai osz­tályának vezetője. A közös gazdaságban dr. Tresser Pál, a szövetkezet elnöke adott tájé­koztatást egyebek közt arról, hogy 4 ezer hektáron gazdál­kodnak,, s az idei termelési ér­tékük várhatóan 550 millió fo­rint lesz. Elmondta azt is, hogy az ötödik ötéves terv során 320, millió forintot költenek a szövetkezet fejlesztését szol­gáló beruházásokra. Ismertet­te a vendégekkel á közös gaz­daság szervezeti felépítését, hangsúlyozva a közgyűlés je­lentős szerepét. Ezután Cselé­nyi Dezső, a termelőszövetke­zet pártvezetőségének titkára beszélt a vendégeknek a gaz­daság pártéletéről, a KISZ- szervezet munkájáról. Mivel a szövetkezet fő pro­filja az állattenyésztés, a svéd vendégeknek bemutatták a korszerű 720 férőhelyes, Hol- stein-friz fajtával betelepített szarvasmarha-tenyésztő, tej­termelő telepet, s a bábolnai rendszerű sertéstelepet. A szö­vetkezet elnöke örömmel újsá­golta, hogy az év első kilenc hónapjában 351 Holstein-friz tehén átlagosan 4091 liter tejet adott. A sertéstelepen jelenleg 420 kocát tartanak, s évente 10 ezer hízott sertést értékesí­tenek. A vendégek késő délután a termelőszövetkezet klubját ke­resték fel, ahol a házigazdák­kal baráti beszélgetést folytat­tak a magyar falu mai életé­ről, a mezőgazdaság minden­napjairól B. I. szagaink közös érdekeit, az új típusú államközi kapcsolato­kat. A Szovjetunióval kialakí­tott gazdasági együttműködés­nek meghatározó szerepe volt és van népgazdaságunk fejlő­désében. Gazdasági kapcsola­taink döntő mértekben segí­tették elő országunk szocia­lista iparosítását, majd azóta iparunk korszerűsítését, szer­kezeti átalakítását. Jelentős eredményekkel járt az együttműködés mezőgaz­dasági téren is; mezőgazda­sági exportunk egynegyede a Szovjetunióba irányul. Az együttműködést 15 éves, 1990- ig szóló program foglalja ösz- sze. Fölszólalt Duschek Lajosr.c, a SZOT titkára is, aki a szov­jet szakszervezetekkel kiala­kult gyümölcsöző kapcsolatok­ról szólva kiemelte, hogy ör­vendetesen növekszik a csere- üdültetési akciók száma. Barabás János a KISZ KB, az ifjúsági szövetség és az úttörőszövetség nevében kö­szöntötte az országos értekez­letet, majd hangsúlyozta; az ifjúkommunisták mozgalmi munkájának minden területé­re kiterjed a népeink törté­nelmi múltban gyökerező ba­rátságának erősítése. Több felszólaló foglalkozott a szovjet kulturális és művé­szeti értékeik megismerésének jelentőségével. A tudomány munkásai azokról az immár rendszeressé vált kapcsolatok­ról szóltak, amelyek — nem utolsósorban a társaság mun­kája nyomán — főleg a test­véregyetemek és kutató inté­zetek között váltak a koráb­binál szorosabbá. A vitában elhangzottakra vá­laszolva Nagy Mária főtitkár hangsúlyozta: a hozzászólások egyik, legfőbb tanulsága az volt, hogy a magyar—szovjet kapcsolatok bővítése, a két nép barátságának elmélyítése ma már társadalmi méretű igény hazánkban. Az értekezlet ezután elfo­gadta az országos elnökség be­számolóját, annak szóbeli ki­egészítésiét, valamint a társa­ság új működési szabályzatát Az. országos értekezlet ez­után megválasztotta a Ma­gyar—Szovjet Baráti Társaság 177 tagú új országos elnöksé­gét. Az elnökség első ülésén megválasztotta a 15 tagú ügy­vezető elnökséget. Az MSZBT elnöke, Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja. Alelnö- kök: Duschek Lajosné, a SZOT titkára, dr. Ligeti Lajos aka­démikus, Rapai Gyula, a Kos­suth Könyvkiadó igazgatója, dr. Tasnádi Emil, az Országos Találmányi Hivatal elnöke, dr. Tétényi Pál akadémikus, a Magyar Tudományos Aka­démia Izotóp Intézetének igaz­gatója, Veres József nyugal­mazott miniszter; az MSZBT főtitkára Nagy Mária, titkára Regös Gábor. Apró Antal zárszavában az újonnan megválasztott elnök­ség nevében köszönetét mon­dott a bizalomért, amely — mint mondotta — további, még eredményesebb munkára Ösz­tönöz a magyar és a szovjet nép kapcsolatainak, együttmű­ködésének továbbfejlesztésé­ben. (Jegyzetünk a tanácskozásról a 3. oldalon.) Az ENSZ-közgyűlés politikai bizottsága előtt A leszerelés problémái Az ENSZ-közgyűlés poli­tikai bizottsága hétfőn meg­kezdte a fegyverkezési hajsza beszüntetése és a leszerelés problémáinak megvitatását. Vaszilij Kuznyecov, a szov­jet külügyminiszter első he­lyettese a bizottság ülésén hangsúlyozta: a Szovjetunió szilárdan és következetesen állást foglalt amellett, hogy szüntessék be a fegyverkezési hajszát és gyökeres fordulat történjék a leszerelés kérdé­seiben. A Szovjetunió megér­téssel viszonyul ahhoz az el­gondoláshoz, hogy hívják ösz- sze az ENSZ közgyűlésének rendkívüli ülésszakát a lesze­relés megvitatására és a rend­kívüli ülésszak megtartását közbeeső szakasznak tekintené a leszerelési világértelcezlet összehívása felé. KÖZÉLET. Az MSZMP Központi Bizott­sága táviratban üdvözölte a Nepáli Kommunista Pártot megalakulásának 25. évfordu­lója alkalmából. Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke táviratban fejezte ki jókívánságait Houari Bou- mediene-nek, az Algériai De­mokratikus és Népi Köztársa­ság elnökének, Algéria nemze­ti ünnepe alkalmából. Biszku Béla, a Politikai Bi­zottság tagja, a Központi Bi­zottság titkára részt vett és fel­szólalt tegnap a budapesti pártbizottság kibővített ülésén. Anton Benya, az Osztrák Szakszervezeti Szövetség (ÖGB) elnöke, s a vezetésével hazánkban tartózkodó kül­döttség hétfőn látogatást tett a SZOT Központi Iskoláján, Gás­pár Sándornak, az MSZMP Po­litikai bizottsága tagjának, a SZOT főtitkárának társaságá­ban. Benya elnök előadást tartott az osztrák szakszerve­zeti mozgalomról és találko­zott a szaktanács elnökségének tagjaival. — Az osztrák kül­döttséget a Parlamentben fo­gadta Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke. Massimo D’ Aleina, az olasz KISZ főtitkára megbeszélése­ket folytatott dr. Maróthy Lászlóval, az MSZMP Politi­kai Bizottsága tagjával, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség központi bizottságá­nak első titkárával, és a KISZ más vezetőivel. D’ Alema és az általa vezetett küldöttség teg­nap elutazott. Jakab Sándornak, az MSZMP KB tagjának vezeté­sével magyar pártmunkáskül­döttség érkezett a mozambiki fővárosba, Maputóba. i \ SzoinsKétl

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents