Pest Megyi Hírlap, 1976. október (20. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-09 / 239. szám

Mai magyar grafika és kisplasztika Pest megyei művészek kiemelkedő szereplése a Magyar Nemzeti Galéria tárlatán 1976. OKTOBER 9., SZOMBAT A grafika a festészet, a kis­plasztika a szobrászat hol­napját készíti elő, a jövő mű- helye, ahol esztétikai mérések- ; kel válaszolnak a sikeres ku­tatások a kételyekre. Kiküszö- . bölhetetlen ez a laboratórium f jellegű mérlegelés, s örvende­tes, hogy képzőművészetünk­nek magabiztos ez az alapozó . felderítése. A Magyar Nemzeti v Galéria most negyedszer vál- ■ lalkozik arra, hogy rajzi ös- i vénytörésünkről számvetést i készítsen a stílusok és szerné- } lyiségek széles és ezért tárgyi- : lagos panorámája alapján. El­ső eset, hogy a grafikához a kisplasztikát társította, s ezzel az ajánlat választékassá.ga is meggyőzőbb. Az összbenyomás az, hogy művészetünk az avantgarde eredmények fel- í használása után érkezett egy ! jóval erőteljesebb, egyeteme­sebb társadalmi és stiláris rea­lizmushoz. Hazai képírásunk általános szintje világszínvo­nal, s ha valahol hiányérze­tünk támad, akkor az a prob­léma Európában is honos. Túl a minőségi kérdéseken, a lényeg az, vajon napjaink ha- jirlyktga zai képzőművészete képes-e - teDb arra, hogy B: Suplca Magdolna szavaival a mindennapok élet- , gazdagító többletét sugározza. Képes rá. Dús változatok jele­nítik életünk polifóniáját. A grafikában Kondor Béla sajná­latos kiválása után megjelen­tek az új fáklyák és világító- tornyok Csohány Kálmán, Sza­bados Árpád műveiben. Ago- tha Margit, Rozanits Tibor, Rékássy Csaba műfaji komoly­sága a mérték, új színt jelente­nek Tóth Menyhért ceruzaraj­zai. Jelentősek, gondolatilag, képileg egyaránt körülhatárol­tak Kopasz Márta linóleum- metszetek Pest megye grafikusai ki­emelkedően vesznek részt az október végéig nyitva tartó tárlaton, melyet felhívás alap­ján Ferenczi István és Zichy Mihály emlékének szenteltek úgy, hogy a múltidézés már a jövőt hangolja. A Foton nevel­kedett Banga Ferenc fantázia­gazdaságáért méltán kapta a KISZ KB díját. Meggyőző az érdi Rozanits Tibor, a Nagy­maroson született Raszler Ká­IfJ Pál Mihály: Ébredés roly szereplése —, szerettük volna látni Sáros And­rás Miklós új lap­jait is, a már lá­tottak helyett. A szobrászok mérsékel- válogatás. Nem jelzi ponto­san kisplaszti­kánk igazi érté­keit. Míg Bar- csay és Hincz mester rajzokkal jelentkezett, a szobrászatban ez nem ismétlődött; sokan távolma­radtak megyénk alkotói közül is. Annál kelleme­sebb meglepetés! jelentett a gyöm- rői ifj. Pál Mihály minden szempont­ból hiánytalan Ébredés-e, a Nagykőrösön szü­letett Csikai Már­ta szerves fejlődé­se, Rajki László, Csvkszentmihályi Róbert, Rá- tonyi József, Olcsai-Kiss Zol­tán megújulása. Ez jellemzi a minden szobrában tartalmas és fáradhatatlan Szabó Ivánt, aki életvitelének hitelével és szak­mai megalapozottságával pél­da a középnemzedék számára, akik közül Nagy Sándor mél­tán nyerte el a SZOT díját Győr és Ráckeve festője Raszter Károly: Nagymarosi gesztenyék zés le nem zárt határait. Való­ságuk és távlatuk van. Patay Éva élete: utazás. Bajmóc vára vezette Isaszegre, ahol a Képzőművészeti Főis­kola elvégzése után tanított. Az isaszegi templomdomh ugyanúgy képeket adományo­zott számára, mint Gödöllő és Érd. Ö mindig képekkel a szí­vében utazott, így talált rá Győr, Révfalu, Ráckeve egyéni formáinak általánosítóható festői látomásaira. Győr után, Budapest előtt köszöntjük festményeit Pest megyében, ahol évekig élt és alkotott, ahová rendszerint visszatér a képék embemövelő távlatai­val. Losonci Miklós Eltemetnék Túrán Pál akadémikust Mély részvéttel búcsúztat­ták pénteken a Farkasréti te­metőben Túrán Pál, kétszeres Kossuth-díjas akadémikus, egyetemi tanárt. A Magyar Tudományos Aka­démia képviseletében Tarján Imre, akadémikus, a matema­tikai és fizikai tudományok osztályának elnöke mondott búcsúszavakat. Méltatta Túrán professzor világviszonylatban is kimagasló tudományos ered­ményeit, sokoldalú nevelői, kutatói és közéleti tevékenysé­gét. Surányi János egyetemi ta­nár. az Eötvös Loránd Tudo­mányegyetem Császár Ákos akadémikus a Bolyai János Matematikai Társulat, Alexits György, akadémikus, pedig az Akadémia matematikai kutató intézetének nevében búcsúzott. A tanítványok köszönetét Ha­lász Gábor kandidátus tolmá­csolta. Kitüntetés cs köszöntés A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Ormos Tibornak, ; Képző- és Iparművészeti Lek­torátus igazgatójának nyug­állományba vonulása alkalmá­ból, több évtizedes művészet- politikai irányító munkája elismeréséül a Szocialista Ma­gyarországért Érdemrend ki­tüntetést adományozta. A ki­tüntetést Pozsgay Imre kultu­rális miniszter pénteken dél­előtt adta át. Dr. Vendel Miklós Kossuth­díjas akadémikust, nyugalma­zott egyetemi tanárt, a bányá­szati tudományok doktorát, kö­szöntötték pénteken Sopron­ban. A nemzetközi hírű tudós most 80 éves. Születésnapja tiszteletére munkásságát mél • tató ünnepi tudományos ülés szakot rendeztek a városban Az idős tudós jelenleg is ak­tívan részt vese a közéletben s a tudományos munkában. A cseliszIovákkuSlwra és barátság napjai Fogadás a nagykövetségen — Előadás a Fészek klubban Dr. Milan Klusak, a Cseh Szocialista Köztársaság kultu­rális minisztere pénteken a Fészek művészklubban elő­adást tartott a csehszlovák kulturális életről. Az előadá­son megjelent dr. Pozsgay Imre kulturális miniszter, és a kulturális, a művészeti élet számos képviselője. A csehszlovák nagykövetsé­gen dr. Milan Klusak és dr. Václav Moravec, a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete fogadást adott a csehszlovák kultúra és barátság napjai magyarorszá­gi rendezvénysorozata alkal­mából. A fogadáson megjelent dr. Pozsgay Imre kulturális mi­niszter, Roska István külügy­miniszter-helyettes, valamint a politikai, a társadalmi és a művészeti élet számos ismert személyisége. Patay Éva: Kívülállók Patay Éva festőművész ki­állítása mától, október 9-től a hónap végéig látható Rácke­vén a nagyközségi tanács dísz­termében. A tárlatot Fegyó Já­nos, az Árpád Múzeum igaz­gatója rendezte, Patay Éva művészete arra utal, hogy bár a tudás és ké­pesség elengedhetetlen kellé­kek, mégis külsőségek, ö belül figyelt, összpontosított, s a kéz csak lejegyezte a hömpölygő felismeréseket, melyek élmé­nyek vagy megrendülések. Tá­jékozódott, de ez a körülte­kintés nem zavarta .meg em­beri és festői törvényeit. A hétköznap emelkedik ünneppé, a megfigyelt, sűrített, kifeje­zett élet. Soha nem érdekelte a divat és az érvényesülés, Pa­tay Éva a valóság igazságait kutatta csöndes szenvedéllyel. Alapja, bázisa, kincse önmaga és a világ, mely talmi csillo­gás helyett rendre találkozik és testesül műveiben. Észre­vette a Tehenes több évezre­des formáját, ez a tartós kate­gória jellemzi a Borsófejtő ^meghittségét, de az élet szélén j vergődő Kívülállók magánya reped, társadalmunk fájda­lamszüntető igyekezete felold­hatja, feloldja. Csak a gondol­kodásban hozzá magasodott szemlélő képes rádöbbenni gazdagságára, a felületesség nem ismerheti fel mart, kín­lódó csoportjainak szemünkkel és értelmünkkel felfogható üzenetét. Patay Éva nem látványos; mély. Csöndesen, alig észreve­hetően, de mégis megváltozunk képeitől. Mozdít rajtunk, s már azért szeretünk élni, mert jobbak lehettünk a szépség e különös, első pillanatban már- már nyomasztó, terhes súlyá­tól. Festői gondolkodása jelké­pes. A Tálbanyúlók mohósága, a ráckevei mozaik sűrített ré­tegei miközben jelenítik a lát­ványt. ki is lépnek belőle, bel­ső tájon járnak, az alkotómű­vész és a mi érzelmeinkben. Azt kísérik, annak nyújtanak szellemtápot. Ilyen értelem­ben testesülnek hídformái, mellyel Győr és Ráckeve ro­konságát hangoztatja, ilyen megközelítéssel terebélyesül­nek festői térré faodvai. önarc­képei, horgászai. önmaguk képi arcán túl sejtetik a léte­Tiszteletbeli doktor Tiszteletbeli doktaravató ün­nepi közgyűlést tartottak pén­teken az Eötvös Loránd Tu­dományegyetemen. Az egyete­mi tanács David Artur Davies- nek, a Meteorológiai Világ- szervezet főtitkárának legfel­sőbb szintű nemzetközi me­teorológiai tudományos veze­tői tevékenysége és kimagasló szakmai kutatómunkája elis­meréséül a természettudomá­nyok tiszteletbeli doktora cí­met adományozta. Az egyetem pecsétjével ellátott díszes ok­levelet dr. Ádám György rektor nyújtotta át a tudós­nak. A megyei napilapok főszerkesztőinek találkozója Bondor Józseffel A megyei napilapok főszer­kesztői, a vidéki rádióstúdiók vezetői október 7-én és 8-án az Építésügyi és Városfejlesz­tési Minisztérium vendégei­ként látogatást tettek a Város- építési Tudományos és Terve­ző Intézetben, előadást hall­gattak a területrendezés ak­tuális kérdéseiről, az építészet mai problémáiról. Meglátogat­tak néhány budapesti építke­zést, majd találkoztak Bondor József építésügyi és városfej­lesztési miniszterrel, aki vá­laszolt kérdéseikre. Hasznos útbaigazítások - fiataloknak Megjelent a Pályaválasztási Tanácsadó 1977 A napokban megkezdődnek Pest megyében a december 15-ig tartó pályaválasztási he­tek, hogy az általános és a kö­zépiskolák végzőseinek és szüleiknek még az újév után esedékes döntés előtt segítsé­gükre legyenek. Előadások, üzemi látogatások, osztályfő­nöki órák és szülői értekezle­tek, sőt néhol a megyében ki­állítások, pályaválasztási ve­télkedők szolgálják ugyanezt a célt. Nagy a jelentősége ezen a téren a Pest megyei Pálya- választási Tanácsadó Intézet most megjelent, és az iskolák­nak szétküldött kiadványának, a Pest megyei Pályaválasztási Tanácsadó 1977-nek. Még mindig divatos szakmák Ilyen könyvet minden esz­tendőben eddig is kiadott az intézet. A mostani azonban tartalmilag különbözik az előzőktől. Természetesen ezút­tal sem hiányzik belőle a me­gyében és a Budapesten levő szakmunkásképző intézetek, szakközépiskolák és gimnáziu­mok felsorolása, de újítás benne, hogy az egyes szakmák választását kizáró egészségügyi tényezőket is részletesen közli, valamint a szakmunkások to­vábbtanulási lehetőségeit, be­leértve a felsőfokú tanulmá­nyokat is. Figyelemmel azon­ban a korlátozott munkaképes­ségű fiatalokra felsorolja hol, milyen tanintézetben folytáé SZÍNHÁZI ESTÉK Aranyvölgy Dunajevszkij-ősbcmutató a Déryné Színházban Mi kell egy mai operetthez? Tulajdonképpen ugyanaz, mint egy régihez. Szükségeltetik két szerelmestpár (esetleg három), akik közül az egyik pár ko­moly és megfontolt, a másik vidám és ugribugri. A négyes tagjai kezdetben nem a he­lyes összeállításban szerepel­nek egymás mellett (azaz egy komoly, egy ugribugri), de az­tán minden elrendeződik. (Ha van egy harmadik pár is, ak­kor annak illik idősebbnek, az előző két párhoz viszonyítva atyai-anyai korúnak lenni). Aztán kell egy nem túlsá­gosan bonyodalmas cselek­mény, amelynek során ki-ki megleli a maga párját, mi­közben elég sok félreértést, s ebből származó haragot, ha- ragszomrádot, duzzogást, mi­egyebet kell tisztázni, megbo­csátani, elsimítani. No és per­sze kell a mai operetthez is muzsika, számok a párok min­den egyes- tagjának, kettősök, finálék, táncbetétek; kellenek friss, élénk dalok és kellenek érzelmes, andalító számok. Dunajcvszkij operettje, az Aranyvölgy, melyet színpadon még nem játszottak nálunk, pontosan megfelel a fenti szabványoknak. Van két pár, Nyina, a botanikus lány, meg Pável, a növényvédelmi tech­nikus, valamint Olga, az egészségügyi nővér és Nyi'ko- láj, a vízügyi szakember, aki­ről a cselekmény során kide­rül, hogy nem egészen helye­sen választottak, így aztán Ol­ga Pávelé, Nyina Nyikolájé lesz. Van egy kedvesen évődő idősebb pár is: Ketó, a sza­kácsnő, és hódolója, Bobri­kov, az éjjeliőr. & van komp­likáció is: a virágokat terme­lő híres kaukázusi kertésze­tet, az Aranyvölgyet nagy csa­pás éri: egy hegyomlás elzár­ja az éltető vizforrást és amíg — a katonaság segítségével, akiket ki más vezetne, mint Tán ja hadnagy, Ketó szakács­nő csinos lánya — sikerül új­ra megnyitni a forrást, eliga­zodik az emberek (azaz a pá­rok) sorsa is. Közben persze megszólal a zene is, Duna- jevszkij közismerten dallamos, fülbemászó muzsikája, amely­ben ezúttal — a cselekmény helyszínéhez igazodva — fel­bukkannak kaukázusi ritmu­sok, grúz dallamok is. Az előadás — melyet Ladna László rendezett — elsősorban arra törekszik, hogy a kedve­sen naív történetet és a kel­lemes muzsikát gördüléke­nyen közvetítse a nézőknek. Ez sikerül is. Sostarics Zsuzsa egyszerű díszletében, Rimóczy Yvonne a mai viseletét a kau­kázusi népviselettel ízlésesen vegyítő jelmezeivel színes, élénk az előadás külső képe is. A kicsiny zenekar Lukács Lóránt vezetésével jól kíséri a számokat. A szereplőgárdából elsősor­ban a női szerepek alakítóit kell megemlíteni. Szántó Mar­git kedves-katonás Ketó sza­kácsnő, Szatmári Olga termé­szetes és jókedvű Olga, Ka­tona Júlia kellemes megjele­nésű Nyina, Mártonffy Mária nőiesen katonás és katonásan nőies Tánja. A látott előadá­son Bihari Zoltán játszotta Bobrikov hálás szerepét, jó humorérzékkel, de kicsit ta­lán többet kacsintva össze a közönséggel, mint illene. He- tés György, mint az Arany­völgy kertészet igazgatója (és Nyina nagypapája) visszafo­gottan komédiázik, Balogh Béla (Pável) és Kozma Pál (Nyikoláj) helytállnak szere­pükben. Egy kicsit frissebb, szellemesebb, íróibb igényű szöveget ugyan szívesen ven­nénk, s nem történne s^mmi, ha a körülmények folytán amúgy is nehezen megoldható táncbetétek is kimaradnának — de az Aranyvölgy előadása így is jól szórakoztat. T. I. hatják a számukra kenyérke­reső foglalkozást biztosító szakmai képzésüket. Rámutat a könyv egyik fe­jezete, hogy még mindig vi- ! szonylag sokan — a múlt tan- í évet végzettek 14,6 százaléka — jelentkeztek gimnáziumba. Évről évre többen, az 1975/76. tanévben végzett általános is­kolások 29,6 százaléka szakkö­zépiskolában kívánta folytatni tanulmányait, szakmunkáskép­zőben, viszont 45,4 százalékuk. A mostani tanév előtt külön­böző tanintézetek 292 fiatalt utasítottak el, a legtöbbjüket gyenge tanulmányi eredmé­nyük, vagy nem kielégítő egészségi alkalmasságuk miatt. Különösen gyakori volt az elutasítás, ha a jelentkezési la­pon első és második helyén divatos iskolát jelöltek meg, ahonnan az első jelentkezők közül is többeket el kellett utasítani helyhiány miatt. Érdemes figyelembe venni A budapesti Kossuth Zsuzsa egészségügyi és óvónő, a Bem József óvónő, a Rippl Rónai utcai és Fáy András közleke­désgépészeti szakközépiskola nem tudta befogadni az összes Pest megyei jelentkezőket. A megyei szakközépiskolák közül pedig a váci egészségügyi, a nagykőrösi óvónőképző, a ceg­lédi Török János növényter­mesztő és állattenyésztő, vala­mint a váci Lőwy Sándor gé­pészeti szakközépiskola. Ta­nács: aki első helyen ezeket az iskolákat jelöli meg, második helyen lehetőleg olyat írjon jelentkezési lapjába. amelyik­be nem tolonganak olyan so­kan. Azt is jó tudni a pályavá­lasztás előtt állóknak, hogy a ceglédi Bem József ipari szak­munkásképző és kihelyezett részlegéi, valamint a ceglédi kereskedelmi és vendéglátó­ipari szakmunkásképző utasí­tott vissza többeket helyhiány miatt. Főleg autószerelő, szo­bafestő. női szabó. ruházati eladó, felszolgáló és cukrász szakmákban volt túljelentke­zés. Budapesti intézetek eze­ken a szakmákon kívül karos­szérialakatosnak és fodrász­nak jelentkezőket sem tudtak befogadni. Mindezt az 1977/78. tanévre történő jelentkezésnél nagyon ajánlatos figyelembe venni, mert ezekben a szak­mákban mindig kevesebb a hely a jelentkezők számánál. Középiskola ufán A középiskolát végzők 35 százaléka jelentkezett múlt. tanév után felsőfokú taninté­zetbe. Hatvankét százalékukat nem vették fel. túlnyomó több­ségüket nem is a helyhiány miatt, hanem mert a felvételi vizsgán nem feleltek meg. A középiskolát végzetteknek évente általában nyolc-Silenc százaléka megy szakmunkás- tanulónak. Azért ilyen kevesen, mert nem sokat tudnak a középiskolai végzettséghez kö­tött szakmákról. Összesen ti­zenkilenc ilyen szakma van, valamennyit felsorolja a Pá- I lyaválasztási Tanácsadó 1 Sz. E.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents