Pest Megyi Hírlap, 1976. október (20. évfolyam, 232-258. szám)
1976-10-06 / 236. szám
1976. OKTÓBER 6., SZERDA UtMan 5 Változó igények Tápiószőlősön A falu hosszú útja rül munkába álló szőlősi laFiatal tanácsi dolgozók - életükről Tanulságos válaszok a szakszervezet kérdéseire Kevesebben kosaraznak Felvásárlóés elárusítótelep Pátyon Takaros, új portán, Sárai Szabó Ferenc telkén nyílt meg Pátyon a biatorbágyi ÁFÉSZ zöldség-gyümölcs boltja és egyben felvásárlótelepe augusztus végén. A telek tulajdonosa feleségével együtt vállalta a munkát. Itt van a község tápszer- és takarmánybe- szerző központja is. A szövetkezet egész ellátási körzete számára jelentősnek ígérkezik a pátyi felvásárlóhely. A községben ugyanis három éve működik a mezőgazdasági szakcsoport, s fóliás eljárással 2700 négyzetméteren termesztik a kertekben a zöldségféléket. A sátrak alól kikerülő primőr zöldségből 15—20 ezer fej salátára, 10—15 ezer csomó zöldhagymára, ugyanennyi retekre, s 20—20 mázsa körüli paprikára és paradicsomra számít az ÁFÉSZ a jövő esztendő kora tavaszán. Ez a mennyiség jelentős mértékben hozzájárul a körzet lakosságának ellátásához, a helyi szükségletek kielégítéséhez. A siziervezett termelésen kívül minden kis tételű árut fölvásárol az új pátyi telep. Ezekben a . hetekben a helyi felvásárlásból került a zöldségboltokba feketeretek, szőlő és birsalma. A tojás szintén a kistermelők udvarából származik. Most ez is szervezettebbé válik, mert a szakcsoportba újabb háztáji termelők léptek be a baromfi- állomány ukkaL — A nyitás óta eltelt rövid idő alatt is tapasztaltuk, hogy jóval kevesebben kosarazzák be árujukat a pesti piacokra. — mondotta. Sárai Szabó. Ferenc. — Előnyösebb a kistermelőknek, ha a helybeli telepen értékesítik fölöslegeiket. S ennek szövetkezetünk egész körzetének lakossága hasznát látja, sőt a MÉK is, mert a körzet szükségletét meghaladó részt a megyei árualapba juttatjuk. Akár Cegléd, akár Tápiósze- le felől érkezik az ember Tá- piószőlősre, a Petrik-féle csárdánál kell lekanyarodni. Kocsmafélé vendéglátó egység ez; sziesz van minden mennyiségben, ételt csak a külső táblák kiabálnak — mindhiába, hiszen évek óta nyomát sem látták itt a hirdetett halászlének, vagy a bográcsgulyásnak. — Gyalogosan akar a faluba térni ? — kérdezi az egyik, napszítta arcú kocsmai vendég — merthogy majd hét kilométer hosszú a mi utcánk. Mi tagadás, megvártam a legközelebbi autóbuszt: hiába szeretek gyalogolni — az Üj Barázda Tsz központja messze van, meg aztán a keskeny, aszfaltos úton nem nagyon akar egyik szembejövő autó sem helyet hagyni a lábnak... Központ: a szövetkezet Tápiószőlős népének 1960 óta az Üj Barázda Termelőszövetkezet adja a kenyeret, a munkát. Pontosabban az Üj Barázda név csak tíz éves; a tá- piószentmártoni Úttörő, s az itteni Petőfi szövetkezet társulásából jött létre a mostani, 2770 hektár területtel rendelkező gazdaság. Bezzegh János elnökhelyet- ’ tes is itt volt a bölcsőnél. Fiatalos, energikus ember. Még- hogy ötven éves! Neki mégis elhiszem, mert szavai, nagy tapasztalata tanúsítják, hogy másfél évtizede mindent tud a tsz-ről, a faluról, s a környékről is. Kapásból sorolja az adatokat. Tápiószőlős háromezer lakójából 1350 az aktív keresők száma, 550 ember dolgozik a tsz-ben. Közülük kétszáznyolcvan a nyugdíjas, nyolcvanan tartoznak a fiatal korosztályba. Tavaly az egy főre jutó jövedelem 24 és fél ezer forint volt. Amikor a buszmegállóban a tsz felől érdeklődtem, olyan ember is dicsérte, akinek még rokona sincs a tagok között. Dicsérte mégis, mert biztonságban hiszi faluja lakóit. Mert bármilyen rendezvényen, melyet a tsz szervez, részt vehet akárki. Mert a kislány, akinek, udvarol, ajándékot kapott a nőnapra. S ha nincs is jogi kapcsolata az Üj Barázdával, tud minden olyan eseményről, mely faluszerte emlékezetes: az augusztus 21-i öregek napjáról, amikor 157 idős embert köszöntöttek; a kirándulásokról, amikor Miskolctapolcán, Sopronban, Budapesten ismerkedtek a mással, pihentették fáradt tagjaikat. Nem az elnökhelyettes dicsekedett: a közkútnál a hírmondóasszonyok, hogy az aratást az esőzések ellenére soha nem látott rövid idő alatt fejezték be. Bezzegh János akkurátusán húzta elő fiókja mélyéről a papírlapot: Búzából a tervezett 35 helyett 46 mázsát arattak hektáronként, árpából hasonló terv mellett 40 mázsát takarítottak be. 310 hektáron eredményesen termesztik a kukoricát, s a nádudvari KI TE-rend-szenben 490 hektáron termelt napraforgó is évről évre nyereségesebb. Hétszáznegyven szarvasmarhájuk van. Száz hektárnyi a zöldséges, s a kertészet termékeit saját boltjaikban árusítják a faluban. — Igaz, már a sokadik új kenyeret szegjük az idén, a szőlősi aratók munkáját mégsem szabad elfelejteni: a nyolc kombájnos és a tizenhat szállító az árpát 6, a búzát 16, s az egyéb gabonát 7 nap alatt takarította be. A Laposon van egy 150 holdas búzatábla: 54 mázsát adott hektáronként... Csoda-e, hogy a falu népe figyel a tsz-tagok munkájára? Sokain, eljárnak dolgozni Tá- piószelére, Nagykátára, Ceglédre — de az utóbbi időben mind többen térnek vissza dolgozni. Örökölt gondok Mértanilag pontosan a falu közepén áll a tanácsháza. Az alvég, s a felvég lakói is nyitott kapukat találnak a korszerű épületben. Szombati Ilona tanácstitkár négy éve látja el itt munkáját, hasonló beosztásban azelőtt évekig a szomszéd faluban, Újszilváson tevékenykedett. Beszélgetésünk során szó esik a problémákról is, mert azok is vannak.... Tápiószőlős nemcsak az egyetlen. főutcája hossza miatt sajátos település: Újszilvás, Tápiószele, Cegléd, Tápió- szentmárton között terül el a néhány évtizede még igen elmaradott életű helység. — Nehezen fejlődött itt a közművelődés, és tulajdonképpen a mai napig is itt van a legtöbb gond. Képtelenek vagyunk fontossági sorrendet összeállítani az intémények- ről. — Azért a tanácstitkár azt javasolja: ceruzával kövessük a falu alaprajzán szereplő, 'bekarikázott helyiségeket. A mozi. Évek óta életveszélyt jelentő körülmények között vetítik a filmeket. Több panaszlevelet, hivatalos iratot vitt a posta a Pest megyei Moziüzemi Vállalathoz — hiába. Repedt falú, düledező épület az, még a MOZI felirat betűi is leesnének, ha nem embereinek meg magukat. Ebben az évben a volt egészségház épületében megnyílt a KISZ-klub, egyelőre azonban — talán érdektelenségből? — hiányzik a szervezett klubélet. A fiatalok, ha munka után hazarántja őket az autóbusz, pihenni térnek inkább, hiszen másnap korán csörög az ébresztőóra, ha mégsem így tesznek, akkor három kocsma közül is választhatnak. (A prasz- szó forgalma havi 293 ezer forint!). Az ifjúsági klub csak este hat órakor nyit, s az 5090 kötetes könyvtár pedig csak kedden és csütörtökön várja az olvasókat... A tanácstitkár szavait idézem: Napirenden van a veszekedés, civódás, néha előkerül a bicska is; sók a bögrecsárda, a zugkocsma, jócskán vannak olyanok, akik megértek már a kötelező elvonókúrára. Ellenük azonban keveset tehet a tanács vagy a hatóság: olykor alkalmi munkát vállalnak, s mint csa- ládfenntatók, nem kötelesek a „meszelt ég” falai közé vonulni. A körzeti megbízott területéhez tartozik a hasonló nagyságú szomszéd falu, Újszilvás is... Kimondottan rossz a közlekedés. A néhány autóbusz- járat felsorolását mellőzve a tanácstitkár egy példát említ: a Cegléden, hét-nyolc óra kökosnak el kell mennie a reggeli 5 órai járattal. S ugyan mit csinál a városban munkakezdésig? Ott is sok az italbolt. A legfájóbb pont — az iskola szegényessége. A 360 kisdiáknak szegény iskola jutott Tápiószőlősön. Nincs tornaterem, nincs iskolanapközi, s a 9 tanteremben három váltásban tanulnak a gyerekek. Szeptembertől júniusig fő a tanárok feje: hogyan is oldják meg a rendszeres tanítást a 17 tanulócsoporttal? Tervek, építkezések A falu panaszait hallgatva eszembe jut az, amiről az imént beszélgettünk a tsz vezetőivel: hiába volt a zord időjárás, sikerrel vették az akadályokat, eredményes aratást könyvelhettek el. Így lesz ez majd Tápiószőlős életében, is. Mintha gondolatomat olvasná, a jövőről beszél Szombati Ilona: — Az V. ötéves tervben mindezek a gondok megszűnnek, s talán megváltozik az emberek igénye is. Van már új egészségházunk, felépült a fogorvosi rendelő is; s a 4 millió 700 ezer forintból jut majd a 75 személyes óvodára, a 20 személyes öregek napközi otthonára, iskolanapközire is. A tervidőszak végén kerül sor az új iskola alapozására. Nem mi terveztük: a falu népe vállalta, hogy mindehhez 900 ezer forint értékű társadalmi munkával járul hozzá. Tápiószőlős lassan ébred, az elmaradottság, a szegénység felszámolásához idő kell.., ★ Idő és megértés. Tápiószőlős nem főútvonalon feleszik, csak a falu egyik végét jelző tábla látszik ide, a Jászberényi útra. És néhány új lakóépület. Néhány alap is, melyre hamarosan felhúzzák a falakat, rátesziík a tetőit. A Közalkalmazottak Szak- szervezete Pest megyei Bizottsága az ifjúsági törvénnyel kapcsolatos eredmények, gondok vizsgálatát folytatja. E célból járási alapsaarvezetei útján 35 kérdéscsoportra kért választ a harmincadik életévü-' két még be nem töltött tanácsi dolgozóiktól. 77 nő cs 13 férfi A ráckevei járási vizsgálat eredményéről szólunk. Itt 90 fiatal dolgozik, tizenhárom férfi és hetvenhét nő. Válaszaik valóságos szociográfiai képet adnak a fiatal tanácsi dolgozóik helyzetéről. Egyikük csak tizennyolc éves, nyolcán a húszat betöltötték, s a legidősebb tíz megkérdezett 1944 és 46 közötti időpontban született. Legtöbben, éspedig 66-an középiskolát végeztek, további négyen még csak folytatják középfokú tanulmányaikat. Tizenhárom csupán nyolc általános iskolát járt, hat viszont egyetemi, négy főiskolai és egy tanács- akadémiad oklevéllel rendelkezik. Politikai műveltségük sem le- kicsinyiandő. A kilencven közül marxista—leninista középiskolát 50, egyetemet és szakosítót egy-egy végzett. Politikai tanulmány okát jelenleg tizenheten folytának. Szakmai vizsgát 66-an tettek, 13-an most vesznek részt ilyen oktatásban. Elégedett a fizetéssel A megkérdezették egyike kisegítő gépkocsivezető, tizenhét adminisztrátor, kettő gyors- és gépíirónő, ötvenöt előadó, kilenc főelőadó, négy csoportvezető, és kettőjük beosztása az osztályvezetőnél is magasabb. Arra a kérdésre, hogy elégedett-e a fizetésével, 67 adott igenlő választ, 23 azonban nemmel felelt. Mindenesetre kettőjük fizetése nem éri el az 1500 forintot. Negyvenhété 1500—2000 forint között mozog, 34-en keresnek 2500—3500 forintot, míg hétüik fizetése eléri a 3500—4000 forintot. Lakásviszonyaik általában -jók. Negyvenötön laknak ugyanabban a községben, ahová munkájuk köti őket, ugyanennyien bejárók a szomszédos községekből, illetve néhányan Budapestről. Mindössze hat az albérlő, de egy társbérlő is akad köztük. Három főbérletben lakik, 39 pedig családtagként. Öröklakás vagy családi- ! ház-tulajdonos 41. Csupán 16- maik lakása komfort nélküli. E§y szohában egyedül 24, másodmagával 47 lakik. Viszont 19 osztja meg szobáját két személynél többel. A 90-ből harmincnak nincs gyermeke. Jelenleg ketten vannak szülési szabadságon és lien veszik igénybe a gyermek- nevelési segélyt, amivel három évig, 30-an voltak távol a hivataltól. Ellenben 24 csak rö- videbb ideig, vagy pedig egyáltalán nem vette igénybe. Családi jövedelem szempontjából a házasok nem állnak rosszul. Csupán öt megkérdezett házastársinak 1500—2000 forint a havi fizetése, 25-é 2000—3000, és ugyancsak 25-é 3—4 ezer forint. Négyezer forint feletti havi fizetése tizenegyük házastársánák van. Nem1 él házasságban 24 fő. Ki segített a pályakezdőknek? Megkérdezték a fiatal tanácsi dolgozóktól, mely szerv érdeklődött pályakezdésük idején problémáik iránt A legtöbb, 56 fő felelete szerint senki sem érdeklődött, 27 esetben a hivatal vezetés, ötben a KISZ- szervezetet jelölik meg,, az MSZMP-szervezetet és a szakszervezetet azonban csak egy- egy. A munkahelyi beilleszkedésben csupán 16 fiatalt nem segítette senki, 42-t egyes kollégáik, 29-et a munkahelyi vezetés, kettőt a KISZ, egyet a pártszervezet és ugyancsak egyet a szakszervezet. Az erre a két kérdésire adott válaszok mindenesetre elgondolkoztatok. Feljegyzésre érdemes az utolsó, a 35. kérdés: hogyan látja munkahelyi, személyi, családi helyzetét öt év múlva? Erre 71-en nem válaszoltak, a többiek a tanácsakadémia, egyebem vagy főiskola elvégzésére, továbbá családalapításra, lakásépítésre gondolnak. Sz. E. Keresse fel a SZIGETHALMI „SZIGET” RUHÁZATI KISÁRUHÁZUNKAT a Csepel Autógyár mellett. Kisáruházunk rögzített áras gyermekruházati cikkek árusítására kijelelt egység Nagy választékban kaphatók többek között fiú és lányka iskolaköpenyek, kordbársony „Gabi” nadrágok, fiúpantallók. Állandóan jó minőségben és változatlan áron. Imre András Eladó egy liter víz — Feladom — mondta ingerülten a fiatal költő, aki már két hónapja várta a munkaügy; miniszter kedvező válaszát, engedélyt a korkedvezményes nyugdíjazásához. — Ne add fel — szólt a békés, öreg író nyugodtan, mert tegnap írta alá az új szerződést az Irodalmi Kiadóval és százhúszéves koráig nem lesz anyagi gondja. — Feladom, igenis feladom! Mibe kerülhet az nekem? Életemben először eszem a táppénzes kalácsot, ülök a téren, prédikálok a verebeknek. — Verebeknek? — Igen, mert azon az átkozott téren még galamb sincs. — Mit prédikálsz nekik? — Űj könyvemből, a Magyar Félreértelmező Szótárból a címszavakat, meg szórom a táppénzes kalácsból a legyeket. — Legyeket? Nem mazsolákat? — Nem! Legyeket! Tele van velük a kalács. Mondok neked két legyet. Hallgasd: „Felvételi Iroda a kórházban. A kórház igazi kapuja, mert itt kezdődik a beteg találkozása a gyógyító intézménnyel. Van benne három íróasztal, a hozzátartozó hölgyekkel és egy üres szék. Az a betegeké. Amikor beléptem, egy hölgy átszellemült arccal táplálkozott, világos, hogy nem tehetett iratokat az íróasztalra a szétrakott ennivalók tetejére, a második telefonált, ötpercnyi ácsorgás, s a huszadik «•nem, szívem« után intett, üljek le. A tizedik percben a harmadik hölgy már pattogtatta felém a szavakat: »-Személyit a tokból vegye ki, adja ide...«. Adatok után újabb vezényszó: »■ruhát leadja, fönt fürdik.« Beleizzadtam a kihallgatásba, meg féltem is.” — Féltél? — Igen. Nem érted? Felvételi Iroda. Ha megbukom, csinálhatom a műtétet magam. — Te, ez tényleg légy. Milyen a másik? — Berendeltek felülvizsgálatra. Boldog voltam. — Mitől? — Pontosan reggel kilencre hívtak. Figyelmeztettek, ne késsem el, segítsem ezzel is az orvos munkáját. — És? — Ott voltam öt perccel előbb, illetve ott voltunk mind a tizenketten. — Tizenketten? — Igen. Ennyi beteget rendeltek be, valamennyit kilencre. Vártunk a sorunkra, mint raktári polcon az anyacsavarok, csak kissé anyátlanul. — Szép! — Nem szép — szebb! A főorvostól mehettem vissza a körzeti orvoshoz, mert elfelejtette aláírni a táppénzes lapomat. — De ott beengedtek soron kívül?! — Majdnem. Egy órán belül. — Te — ez is légy !l De mégse add fel! — Feladom. Kerül amibe kerül, feladom! — Nyughatatlan vagy. Mással is megtörtént. Nem adta fel. Pedig az 1 e g. — Micsoda? — Leg. — Az mi? — A 1 e g-elismertebb, a 1 e g-ismertebb, és így tovább: 1 e g. Azaz: LEG. — Vedd tudomásul, én is 1 e g vagyok. Anti le-g. Tudósító a magyar líra Beimuda-há- romszögéből. — Honnan? — Onnan. Ez a divatos téma. Rejtélyes eltűnések földrajzi pontja. A tudósok szerint legalább három ilyen hely van a földön. — Akkor add fel! — Előbb eladom a vizet. — Mit? •— Egy liter vizet a szerkesztőnek. — Mint egy gebines? Miben? .— Tisztán. Egy liter tiszta vizet. Pénzért. A szomorú verebeket meg nekiadom ingyen. Reklám ráadásnak. — És megvesz egy liter tiszta, közönséges vizet? — Aha. Szöveggel. A honoráriumból meg feladom. — A szöveget megírtad? — Melyiket? — A vízhez. — Igen. Megírtam, hogy egy liter tiszta vízzel lehet mosakodni, virágot öntözni, ablakot mosni, papírhajót úsztatni a gyerek örömére, szappanbuborékot fújni, és meginni, szomjúságot oltani. Egy liter víz: tisztaság, természetvédelem, tisztánlátás, közös jó öröm a gyerekünkkel, s eltűnik a szomjúság. — És a másik? Hogyan adod fel? A vegyes rovatban, így: Magyarországon egyedül Gács Zénó könyvkereskedésében kapható a nyugdíjas, fiatal költő „Kostörő falak” c. kötete. *— És a verebek? Mitől szomorúak? — Meséltem nekik a magyar kamukáze repülőkről. ’ — Iszonyatos a tévedésed. Azok a repülők japánok voltak. A második világháború öngyilkos pilótái, akik gépükkkel zuhantak a célra, hogy megsemmisítsék. Kamikáze — így nevezeték őket. — Te tévedsz. Ezek magyarok. Most csapnak rá a célra: villára, csodakocsira. Ők is, a cél is, sértetlenek maradnak. A közerköícs pusztul, önzők, esküszegők, kalandorok, bitangok, harácsolok. Kamukázék. A kamiká- zék halála értelmetlen volt. — Mondd, hogy sír a veréb? ... Borbély Tibor i i
