Pest Megyi Hírlap, 1976. október (20. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-06 / 236. szám

1976. OKTOBER 6., SZERDA Leonyid Brezsnyev: Az enyhüléshez való viszony az államok politikájának gyakorlati kritériuma A francia televízió interjúja az SZKP KB főtitkárának kremIbeli dolgozószobájából / Kedden, párizsi idd szerint pontosan egy órakor a francia televí­zió képernyőjén megjelent a Kreml híres toronyórája és a felirat: «gyenes adás a Kremlből. Az Eurovízió és az Intervízió által egy­aránt átvett adásban ezután Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP KB fő­titkárának dolgozószobáját kapcsolták, és a francia televízió szovjet hetének mintegy házigazdájaként és kalauzaként Leonyid Brezsnyev válaszolt Yves Mourousinak, a francia televízió vezető riporterének kérdéseire. A francia televízió szovjet hetét, amely a „Nyitott kapu a világra’* című új műsortípus első sorozata, nyolc hónapja közösen készítette elő a két ország televíziója. Leonyid Brezsnyev kremlbeli interjúja, hangsúlyozták a francia televízió kommentátorai a nyilatkozat elhang­zása után, a maga nemében első a világon, hiszen először interjúvolta meg ilyen módon, dolgozószobájában, egy nyugati televíziós állomás az SZKP KB főtitkárát, közvetlen továbbításra. A szovjet hét e méltó indítása után — a hírek elhangzását követően, hiszen a Brezsnyev- interjú a megszokott déli híradót nyitotta meg, annak keretében hang­zott el — a helyszíni közvetítés folytatódott: a francia nézők a Kreml történelmi nevezetességeivel ismerkedhettek. Leonyid Brezsnyev — a kér­désekre válaszolva — megem­lékezett a közelmúltban Ka­zahsztánban tett látogatásáról, és elégedetten beszélt arról, hogy az emiberek hangulata jó. Ismételten meggyőződött ar­ról — mondotta —, hogy a szovjet embereket foglalkozta­tó első számú kérdés a tartós béke biztosításának problémá­ja. Ezzel összefüggésben a fő­titkár „enyhén szólva különös­nek” minősítette azokat a vé­leményeket, amelyek szerint az enyhülés csak a Szovjetunió­nak és a szocialista országok­nak jelent előnyöket. Szovjet részről sohasem titkolták, hogy az ország belső fejlesztésének tervei a békés külső feltételek­re épülnek, és ezért az enyhü­lés valóban hasznos a Szovjet­uniónak. De vajon fenyegeti-e bármi rosszal az enyhülés a többi népeket? — tette fel a kérdést Leonyid Brezsnyev. Nézzük meg konkrétabban — folytatta az SZKP KB főtitká­ra —f mit jelent az enyhülés. Utat jelent a konfrontációtól az együttműködéshez, a fenye­getéstől és a fegyvercsörgetés- től a vitás kérdések tárgyalá­sos megoldásához. Egészében pedig a nemzetközi viszo­nyoknak a békés egymás mel­lett élés, a kölcsönös előnyök egészséges alapjain történő át­alakítását jelenti. Mindez meg­teremti a feltételeket az álla­mok közötti gyümölcsöző kap­csolatokhoz, a kereskedelmi- gazdasági, a tudományos-mű­szaki és kulturális csere • fej­lesztéséhez. Igaz, erről úgy be­szélnek, mintha egyirányú ut­ca volna, és megint csak a Szovjetuniónak jelentene egy­oldalú előnyöket. Tévednek, akik azt hiszik, hogy a gazda­sági és a tudományos cserére a Szovjetuniónak nagyobb szüksége van, mint más orszá­goknak — álapította meg Leo­nyid Brezsnyev és utalt arra, hogy a Szovjetunió tőkés or­szágokból származó importja a társadalmi összterméknek mindössze 1,5 százalékát teszi ki, és ily módon nyilvánvalóan nem döntő jelentőségű a szov­jet gazdaság fejlődése szem­pontjából. Nem túlzás azt állí­tani, hogy az enyhüléshez való viszony ma az államok politi­kájának gyakorlatit kritériu­ma, jelentette ki az SZKP KB főtitkára. Sok minden történt annak érdekében — mutatott rá Leo­nyid Brezsnyev —, hogy elisme­rést nyerjen a különböző tár­sadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének szükségessége. Ebben a tárgy­ban egész sor fontos nemzetkö­zi okmányt írtak alá, köztük a helsinki biztonsági konferen­cia záróokmányát. Ahhoz azonban, hogy ezek az irányzatok valóban meg- másíthatatlanokká váljanak, meg kell fékezni a fegyver­kezési hajszát, meg kell szab­ni határát. Ezután pedig visz- sza kell fordítani ezt a folya­matot. Máskülönben egy szép napon elveszíthetünk mindent, amit nagy erőfeszítések árán elértünk — mondotta Leonyid Brezsnyev. A Szovjetuniót — folytatta az SZKP KB főtitkára — cso­dálkozásra készteti az az állás­pont, amelyet egész sor nyuga­ti kormány foglal el ebben a kérdésben. Szavakban, úgy tű­nik, senki sem tagadja a fegy­verzet csökkentésének fontos­ságát. a gyakorlatban viszont kerékkötőknek bizonyulnak. Egyes nyugati körök makacsul terjesztenek különféle mesé­ket valamiféle szovjet fenye­getésről, arra a félelemre spe­kulálnak, amelyet saját maguk keltenek. Valóban, a Szovjet­unió hatásos fegyveres erők­kel rendelkezik, de egyértel­műen és világosan kijelenti: soha senkit nem fenye­getett és nem fenyeget, és bármely pillanatban készen áll arra, hogy megkezdje a fegyveres erők csökkentését a kölcsönösség alapján. Kénytelenek vagyunk töké­letesíteni védelmünket — han­goztatta Leonyid Brezsnyev. Ismétlem: kénytelenek va­gyunk. Azért, mert a zabolát­lan fegyverkezési hajsza té­nye elé állítanak bennünket. Ha a szovjet fegyveres erők színvonala tényleg nyugtala­nít valakit, akkor az tűnne lo­gikusnak, hogy a másik félnek még alaposabb oka legyen ko­molyan foglalkoznia a fegy­verzet korlátozásával, lépésről lépésre közeledni a nagy cél­hoz — az általános leszerelés­hez. A helsinki tanácskozásról szólva az SZKP KB főtitkára megállapította, hogy a Szovjet­unió egészében kedvezően íté­li meg mindazt, ami az össz­európai értekezlet óta a ta­nácskozás határozatainak vég­rehajtása érdekében törtérit. A nemzetközi együttműködés­nek új, kedvező formái szü­letnek. A Szovjetunió a Hel­sinkiben kidolgozott elvek alapján egész sor fontos meg. állapodást kötött a tanácsko­záson részt vett többi ország­gal. Ezek között volt a nukleá­ris fegyverek alkalmazásáról, Franciaországgal ez év júliusá­ban létrejött megállapodás is. A Szovjetunió végrehajtja a nagy hadgyakorlatok előre­jelzéséről és külföldi megfi­gyelők meghívásáról szóló egyezményt, amely igen nagy jelentőséggel bír az államok közötti bizalom megszilárdítá­sa szempontjából — jelentette ki Leonyid Brezsnyev, majd szólt az összeurópai tanácsko­zás határozatainak végrehaj­tásával kapcsolatos problé­mákról is, és felhívta a fi­gyelmet a hidegháború és a nemzetközi feszültség vissza­térését óhajtó erők kísérle­teire, amelyeknek az a célja, hogy elferdítsék a helsinki zá­ródokumentum betűjét és szellemét, és megkérdőjelez­zék magát az egész okmányt. Ilyen erők működnek az Egyesült Államokban, a Né­met Szövetségi Köztársaság­ban és más országokban is. Éppen ezért az európai biz­tonsági értekezlet záródoku­mentumában foglaltak végre­hajtásáért vívott harc egyben küzdelem a hidegháború újjá­éledése és az enyhülés ellen­feleinek kísérletei ellen. Az SZKP KB főtitkára rá­mutatott, hogy a Szovjetunió a maga részéről tiszteletben tartja és végrehajtja a helsin­ki megállapodás egészét. Befejezésül a Szovjetunió és Franciaország kapcsolatairól szólva az SZKP KB főtitkára emlékeztetett rá, hogy a két ország együttműködése jelen­tős szerepet játszott a helsinki tanácskozás sikeres megrende­zésében. A Szovjetunió bízik benne, hogy a két ország kap­csolatai továbbra is a tartós béke és biztonság építésének egyik fő elemét jelentik majd Európában, és nemcsak Euró­pában. Huszár István Japánba utazott Huszár István miniszterel­nökhelyettes a japán kormány és a Japán—Magyar Gazdasá­gi Klub meghívására kedden hivatalos látogatásra Tokióba utazott, ahol megbeszéléseket folytat a két ország közötti gazdasági kapcsolatok fejlesz­tésének kérdéseiről. A delegá­ciót dr. Faluvégi Lajos pénz­ügyminiszter búcsúztatta. Megjelent Senkuro Saiki bu­dapesti japán nagykövet. Je­len volt V. J. Pavlov, a Szov­jetunió budapesti nagykövete. Jugoszlávia gazdasági helyzetéről tárgyalt a JKSZ KB elnöksége A Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottsá­gának Elnöksége hétfőn Belg- rádban tartott ülésén Dzse- mal Bijedicsnek, a kormány elnökének beszámolója alap­ján az ország gazdasági hely­zetével foglalkozott és megha­tározta a kommunisták fel­adatait az 1976. évi gazdaság- politikai célkitűzések valóra- váltásában. Az idén jelentő­sen javult az ország külke­reskedelmi mérlege. A gazda­sági helyzetet 1976 elején a termelés lassulásának a ten­denciája jellemezte az év kez­detétől azonban, a stabilizá­ciós politika eredményeként, az export növekedésével együtt fokozódott a kereslet élénkülése is. Így elérkezett az ideje annak, hogy változtatá­sokat eszközöljenek a gazda­ság fejlesztésének módszerei­ben. Hétesztendős latin-amerikai kapcsolatok I Miként vasárnapi számunkban már közöltük, Losonczi Pál, a* Elnöki Tanács elnöke ma hivatalos látogatásra indul a Venezuelai Köztársaságba, majd a Perui Köztársaságba utazik. A látogatás alkalmából tekintsük át röviden hazánknak e két latin-amerikai országgal való kapcsolatát. Venezuela Magyarország és Venezuela diplomáciai kapcsolatai vi­szonylag újkeletűek, alig hét- esztendős múijsfa tekintenek vissza. A — Különösen ai utóbbi két évben fejlődésnél! indult — kontaktusokat egy sor magas szintű látogatás ala­pozta meg. Legutóbb, idén márciusban Marjai József ta­nácskozott CaracaSban külügyi államtitkárként. Magyarorszá­gon 1968-ban és 1971-ben járt külügyminiszter-helyettes ve­zetésével venezuelai küldött­ség, s 1975-ben látogatott el hazánkba — az országgyűlés meghívására — a venezuelai parlament delegációja, dr. Gonzalo Barrios vezetésével. A két ország kereskedelmi forgalma kedvezően alakult, bár a még kétségkívül megle­vő fejlesztési lehetőségek fel­kutatása és kihasználása a so­ron következő teendők közé tartozik. A magyar ipar autó­buszt, szerszámgépeket, orvosi műszereket, izzólámpákat, gyógyszeripari alapanyagokat szállít a latin-amerikai ország­nak, érdeklődnek azonban ki­kötői berendezések, garázsfel­szerelések és laboratóriumi műszerek iránt is. Az érdeklő­dés felkeltését jól szolgálta a HUNGEXPO „Találkozás Ma­gyarországgal” címmel rende­zett kiállítása ez év júliusában Venezuelában. Ami a kulturális kapcsola­tokat illeti: 1973-ban a két or­szág kulturális együttműködé­sét szorgalmazó okmányt írtak A szovjet rcpiilőakadémia parancsnoka a kényszerleszállásokról Nyikolaj Szkomorohov repü­lő vezérezredes, a Szovjetunió kétszeres hőse, kedden nyilat­kozatot adott az APN-nek az­zal kapcsolatban, hogy a ja­pán hatóságok nem szolgáltat­ják vissza a Szovjetuniónak a Hakodate repülőtéren kény­szerleszállást végzett szovjet repülőgépet és annak pilótáját. A szovjet repülőakadémia parancsnoka a többi között el­mondotta: köztudott, hogy a mai korszerű repülőgépek a hang sebességénél kétszer, há­romszor Is gyorsabban repül­nek. Ennél a sebességnél a pi­lótának a legkisebb manővere­zést is másodpercek alatt kell Együtt a békéért és biztonságért Gerhard Reinert, a Német Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövete az NDK megalakulásának 27. évfordulója alkalmából kedden koktélt adott a nagykövetségen. A nagykövet rövid beszédében méltatta a Né­met Demokratikus Köztársaság fejlődését, majd a két ország barátságáért és a szocia­lista országok egységéért kifejtett tevékeny­ségért kitüntetéseket nyújtott át. Az NDK Népek Barátsága Ligájának Emlékérmét kapta a Mecseki Szénbányák Zobák Bánya­üzemének Ernst Thällman szocialista brigád­ja és Demeter Sándor, a Kulturális Kapcso­latok Intézetének helyettes elnöke. Arany­jelvény kitüntetésben tizen, .ezüstjelvény ki­tüntetésben heten részesültek. A szocialista tdJOr országai — kezdettől fogva — közösen, erőiket egyesítve lépnek fel a nemzetközi küzdőtéren a békéért és biz­tonságért folytatott harcban. Évtizedek mér­lege: hatalmas, valósággal titáni külpolitikai munikát végeztek. Sikerült elérniük az agresz- szív imperialista körök által kialakított „hi­degháború” megszüntetését. A testvéri pártok elemezték a kontinensen kialakult helyzetet, az egymással szembenálló erők csoportosulá­sát és a Varsói Szerződésben részt vevő tag­államok politikai tanácskozó testületéinek ülé­sein, valamint vezetőik találkozóin nemegy­szer rámutattak: az európai béke megszilár­dulásához vezető út csak a második világhá­ború eredményeinek elismerésén, a kialakult államhatárok tiszteletben tartásán, a két egyenjogú és független német állam, az NSZK és az NDK létezésének elismerésén keresztül vezet. A szocialista országok e célok elérését következetes, állhatatos, koordinált külpoliti­kai tevékenységükkel érték el. Ma már nyilvánvaló, hogy a testvéri orszá­gok erőfeszítései nyomán — a többi európai állam békeszerető erői és a kapitalista világ számos kiemelkedő politikai személyiségének reális állásfoglalása segítségével — kontinen­sünkön ténnyé vált a nemzetközi feszültség enyhülése. A megtett út mérföldkövei voltaik: a Szovjetuniónak, Csehszlovákiának és Len­gyelországnak az NSZK-val kötött szerződé­sei, az NDK és a NSZK közötti szerződések és egyezmények, valamint a Nyugat-Berlimnel kapcsolatos négyhatalmi egyezmény, A béke erőinek győzelmét jelentette az európai biztonsági és együttműködési érte­kezlet sikeres befejezése, melyet a szocialista tábor országainak kezdeményezésére hívtak össze. A leszerelés terén elért sikerek nyugtalanná tették a hidegháború híveit, az amerikai „hé­jákat” és a nyugatnémet „ultrákat”, akik megkísérlik a dolgokat visszafelé forgatni, új­ra ki akarják alakítani a feszültség légkörét. A szocialista tábor országainak meggyőződése azonban, hogy a béke és biztonság megszilárdí­tásában elért rendkívüli sikereket mindenáron meg kell védeni. Az eredmények megerősí­tésére és visszafordíthatatlanná tétele érdeké­ben a politikai enyhülést anyagi tartalommal kell megtölteni, katonai enyhüléssel kell ki­egészíteni, el kell érni a leszerelést. Ezt a célt szolgálják többek között a Szovjetuniónak az ENSZ legutóbbi közgyűlésén tett javasla­tai is. Ma már a testvéri szocialista orszá­gok külpolitikájának legfőbb iránya az eny­hülés további folytatódása a nemzetközi vi­szonyok valamennyi szférájában. A békés egymás mellett élés ellenfelei az NSZK-ban most sem teszik le a fegyvert. A B und es tag - vál asztások előcsatározásai során igen éles rágalomhadjáratot indítottak a szo­cialista német állam ellen. E bonyolult körül­mények között az NDK — megőrizve nyugal­mát — mindent megtesz annak érdekében, hogy normális keretek közt megvalósuljanak azok az egyezmények, melyeknek gyümölcseit az NSZK és Nyugat-Berlin lakosai is élvezik. Az enyhülés Európa szívében levő ellenfelei­nek számot kell vetniük azzal, hogy Helsinki­ben elfogadott elvek szellemében a két né­met állam közötti kapcsolatok területén a Szovjetunió és a szocialista államok minden támogatást megadnak a Német Demokratikus Köztársaságnak. végrehajtania. A gép pillana­tok alatt.óriási távolságot .tesz meg. Ilyen sebességnél és nagy magasságban a navigációs be­rendezés meghibásodása esetén nagyon nehéz a vizuális tájé­kozódás. Ez történhetett Be­lenko pilótával is. A pilóta el­vesztette tájékozódó képessé­gét, észrevette, hogy fogyóban az üzemanyag, ezért elhatároz­ta, hogy kényszerleszállást vé­gez a legközelebbi repülőté­ren, ami Hakodate repülőtere volt. A pilóta azért döntött a kényszerleszállás mellett, inert nem akarta veszni hagyni a gépet. Arra a kérdésre, hogy a Szovjetunió hogyan jár el, amikor idegen repülőgépek nem szándékosan hatolnak be légterébe, vagy hajtanak vég­re kényszerleszállást, a repülő vezérezredes a következőket mondotta:-Idegen repülőgépek többször is berepültek a Szovjetunió légterébe, sőt kényszerleszál­lást is hajtottak végre szovjet területen. Három évvel ezelőtt a rossz időjárási viszonyok miatt egy svéd repülőgép vég­zett kényszerleszállást szovjet területen. Természetesen a gép utasait segítség! en részesítet­ték, és a gépet visszaadtuk. Ebben az évben a Kóla-félszi­geten egy finn sportrepülőgép végzett kényszerleszállást, mi­után eltévedt A repülőgépet haladéktalanul visszaszolgál­tattuk Finnországnak. Előfor­dult, hogy a Pamir és Ka­zahsztán térségében kínai re­pülőgépek hatoltak be a Szov­jetunió légterébe. A szovjet fél azonban ezekből az esetekből nem vont le messzemenő kö­vetkeztetéseket és nem túlozta el azok jelentőségét. Behatol­tak hozzánk — a Kuril-szige- tek térségében — amerikai re­pülőgépek is, így például egy DS—8 típusú repülőgép 200 amerikai katonával. A gép sze­mélyzete műszaki segítséget kapott tőlünk és a repülőgép három nap múlva tovább in­dulhatott útjára. Egy évvel ezelőtt ugyanebben a térség­ben az üzemanyagtartályok meghibásodása miatt egy má­sik amerikai repülőgép végzett kényszerleszállást. A szovjet szakemberek segítséget nyúj­tottak a pilótának a hiba kija­vításában és a repülőgép haza­repülhetett. alá Venezuelában, 1975 óta egyetemközi megállapodás van érvényben az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a vene­zuelai központi egyetem kö­zött. Peru Peruval 1969 óta vannak diplomáciai kapcsolataink, a magyar nagykövetség 1970 ele­jén kezdte meg működését Li­mában. Az elmúlt évek során gyakoriakká váltak a magas szintű látogatások, s 1973 jú­niusában — még mint gazda­sági és pénzügyminiszter — Budapesten járt Francisco Moralés Bermudez, Peru elnö­ke is. Kapcsolatainkat 13 ál­lamközi megállapodás fémjel­zi, s az, hogy 1970-ben a két ország gazdasági vegyes bi- 'zottságot hívott életre. A gazdasági, kereskedelmi kapcsolatok számottevően bő­vültek, az egyenjogúság és a kölcsönös előnyök elvén ala­puló együttműködést hosszú lejáratú megállapodások sza­ként gépeket, műszereket, gyógyszer-alapanyagokat _ és fogyasztási cikkeket szállít Perunak. Jó hírűek Peruban a magyar autóbuszok, s jelentős értékű szerződést kötött a Ganz-MÁVAG és az Elektro- Peru: a magyar vállalat be­rendezéseket szállít egy perui vízierőmű bővítéséhez. Perui importunk zöme fehérjetakar­mány, kávé. gyapot és színes­fém. A két ország műszaki-tudo­mányos együttműködése az 1970-ben aláírt megállapodás alapján bontakozott ki: ma­gyar szakértők segítik Peru­ban a különböző műszaki re­konstrukciókat, s mezőgazda- sági területen is sor került szakértők cseréjére. A kultu­rális együttműködést 1973 óta szabályozza államközi egyez­mény, erre épülnek, az egye­temközi megállapodások. Je­lenleg az ELTE és a limai Universad Nációnál Mayer de San Marcos, a Miskolci Nehéz­ipari Műszaki Egyetem és a limai műszaki egyetem, vala­mint a Gödöllői Agrártudomá­nyi Egyetem és a limai agrár- tudományi egyetem között van érvényes együttműködési meg­állapodás. 1971 óta a San Mar­cos egyetemen magyar ven­dégtanárok is tanítanak, míg nálunk, az ELTE spanyol tan­székén perui tanárok látják el a lektori teendőket. 1968 óta Peruban tizeneey, Magyarország életével foglal­kozó kiállítás nyílt, 1974-ben nagy sikerrel rendezték meg Limában a magyar kultúra hetét, rá egy évre Budapesten a perui kulturális napokat. CSAK RÖVIDEM... A PÁRIZSBAN folyó „tapin­tatos, ám intenzív” diplomáciai tevékenység ellenére csak hal­vány kilátás van arra, hogy Franciaország pártfogása alatt megvalósul a libanoni polgár- háborúban egymással hadako­zó összes felek konferenciája. A libanoni nemzeti-haladó erők vezéralakja, Kgmal Dzsumb- latt kijelentette: egyetért a francia békefenntartó erő li­banoni jelenlétének bizonyos fajtájával, hogy a francia je­lenléttel ellensúlyozzák Szíria libanoni katonai jelenlétét. KEDDEN ESTE a Bejrút ke­leti és nyugati szektorát elvá­lasztó „Múzeum-kapunál” rá­lőttek Hasszán Szabii El-Kho* lira, az Arab Liga libanoni megbízottjára, aki a város ke­leti részében Eliasz Szárkisz elnököt akarta felkeresni. Kholii és társai kiugrottak az autóból, amelyet több lövés is ért. Az Arab Liga képviselője és kíséretének tagjai sértetle­nek maradtak. A SPANYOL kormány nem tervezi a rendkívüli állapot bevezetését a hétfő délutáni politikai merényletet köve­tően, bár a merénylet során életét vesztette a koronata­nács tagiának gépkocsivezető­je, valamint három rendőr is.

Next

/
Thumbnails
Contents