Pest Megyi Hírlap, 1976. október (20. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-05 / 235. szám

6 xMiitm 1976. OKTÓBER 5., KEDD Ellenőrzés - éjjel Sokan ráfizettek a vendéglátóiparban A Pest megyei Vendéglátó- ipari Vállalat vezetőinek az a célja, hogy a lakosságot meg a hazai és külföldi turistákai közmegelégedésre lássa el. Mégis gyakran megesik, hogy valamelyik üzlet ellen pa­naszt emelnek. Ezek megelőzésére szolgál az ellenőrhálózat. A fogyasztói érdekvéde­lemmel, az áruforgalom hiányosságainak feltárá­sával foglalkoznak. Vizsgálják a társadalmi tu­lajdon védelmét, az árkal­kulációt, a bizonylati fegyel­met, az előírt egészségügyi feltételek betartását. A munka nagyságát mutat­ja, hogy csupán most, aiz év első felében több mint 1600 próbavásárlást végeztek. Ilyenkor nemcsak a felszolgált ital mennyiségét, hanem mi­nőségét is vizsgálják. Ha a gyors refraktométeres próba minőségrontást jelzett, a be­vitt minta alapján a hatósági vizsgálatot a KEKMI labora­tóriumában végezték el. Sajnos, több esetben találtak ide­gen árut, olyat, amelynek az eredetét a boltvezető nem tudta számlá­val igazolni. Az ellenőrzési osztály gya­korta tartott késő esti, ille­tőleg éjszakai vizsgálatot. Az eredmények, mint az várható volt, rosszabbak voltak, mint nappal, mert az italboltokban, vendéglőkben ilyenkor már nem számítottak az ellenőr­A fegyelmezettség nemcsak a munkás kötelessége A tulajdonosi szemlélet kialakításán munkálkodik a PÁÉV Szív-ssen hangoztatjuk, hogy az építőiparban — bármely más iparághoz hasonlítva — a legnehezebb jegyeimet tarta­ni. Nincsenek zárt kapuk, a munkást nem szögezi szalag mellé a gép, mint a gyárban, ahol a dolgozó csak úgy tudja elhagyni az üzemet, ha elha­lad a portásfülke előtt. Nem mentség mindez arra, hogy az építőiparban szemet hunyja­nak az immár általánossá vá­ló fegyelmezetlenség felett. An­nál is inkább, mert az hátrá­nyos gazdasági következmé­nyekkel jár. Épp ezért a vál­lalatoknál egyre jobban reflek­torfénybe kerül a probléma. Ezt bizonyítja a fegyelem ellen vétők fokozottabb felelősségre vonása, amely a gyakoribb, szigorúbb ellenőrzés eredmé­nye. Összetartó erő a brigád A Pest megyei Állami Építő­ipari Vállalatnál a munkás­küldöttek közelmúltban meg­tartott tanácskozásán is napi­rendre került a munkahelyi fegyelem kérdése, s ezzel ösz- szefüggően a társadalmi tulaj­don védelme, továbbá a taka­rékos gazdálkodás. A jelenle­gi helyzetről, továbbá a fegye­lem megszilárdítása érdekében tett intézkedésekről beszélget­tünk Rehák Sándorral, a PÁ- ÉV szakszervezeti bizottságá­nak titkárával. — Miben látja az okát az egyes munkaterületeken ta­pasztalható fegyelmezetlenség­nek, s milyen nevelő eszközö­ket alkalmaznak? — A PÁÉV munkaterülete szerteágazó a megyében. Cse­pel, Vác, Szentendre, Sziget- szentmiklós, a budai és a mo­nori járás körzetében 50—60 építkezésen vagyunk jelen, az ipari tanulókkal együtt mint­egy háromezer dolgozóval, a létszám a beruházások nagy­ságától függően oszlik meg, s a munkásokat irányítani, el­lenőrizni kell a megye külön­böző pontján. A rövid átfutási idejű építkezések határidőre való befejezése elsősorban a dolgozó folyamatos, fegyelme­zett munkájától függ. A fel­ügyeletnélküliség csábít a kö­telesség elmulasztására, tétlen- kedésre, sőt a munkahelyről való távolmaradásra. Az idén márciusitól a vezetőség elren­delte a fokozottabb, spontán ellenőrzéseket. Főként a reg­geli időszakban, a hétórai munkakezdéskor figyeljük a megjelenést. Tapasztalat: a fi­zikai munkások nagy része be­csületesen dolgozik, különösen ott, ahol a vezetők is példamu- tatóak, pontosan ledolgozzák a a kötelező munkaidőt. Azokban a közösségekben, ahol több szocialista brigád van, egysége­sebb légkör alakult ki, ott a munkások magatartása is más, a brigád- és csoportvezetők jobban kézben tartják a gár­dát. A rendbontók 90 százalékát a vándormadarak teszik ki, fe­gyelmezetlenségük rossz hatás­sal van a többiekre is. Hogyan nevelik meg ezeket az embere­ket? Vándormadaruk alkonya — Kevés sikerrel jár min­den próbálkozás. Létszámhiá­nyunk ellenére, mi elzárkó­zunk az olyanok felvételétől, akik egy éven belül 3—4 mun­kahelyen is megfordultak. A kompromisszumos megoldások balul ütnének ki. Ha szemet­zesre. (k. m.) Kik voltak az „ürgések”? Űsi életforma emlékei a Tapló mentén hunyunk, tovább gyűrűzik a fe­gyelmezetlenség, s nagyobb ká­rosodás éri a vállalatot, mint­ha egy-két embertől kénytelen megválni. Az idén 368 volt a belépők száma, s 472-en távoz­tak különböző okok miatt. Az utóbbiból 280-nak mindössze féléves vagy annál is rövidebb munkaviszonya volt a PÁÉV- vel. Ittasság, késés, távolmara­dás, rossz munka, a társadal­mi tulajdon hanyag kezelése, a technológiai fegyelem meg­sértése. Ezek a jellemző laza­ságok, amelyekért nem marad el a felelősségrevonás. A válla­latnál nagyon sok a kiesett munkaidő: 16 százalékot mu­tattak ki az időelemzők. Per­sze ez magába foglalja a rend- szertelen anyagellátás miatti állásokat éppúgy, mint azokat a tíz perceket, amikor a mun­kás rágyújt, vagy megtoldja az ebédidejét. A fegyelem függvé­nye a termelékenység, ezért fontos a veszteségidők csök­kentése, a tört- és egésznapi időkiesések megszüntetése, a fluktuáció mérséklése. Társadalmi ellenőrzés — A kollektív szerződés is nagyobb nyomatékkai foglal­kozik e problémával? — Természetesen. Most négy igazolatlan nap után a dolgo­zót nem illeti meg nyereségré­szesedés: egy napnál 20, kettő­T.él 45, és három napnál 75 százalékkal csökkentik a része­sedés összegét. Az ellenőrzést lársadalmasítani akarjuk, eh­hez azonban az kell, hogy a dolgozókban kialakuljon a tu­lajdonosi szemlélet. A társa­dalmi szervek, az aktívák pél­damutatásán is múlik, hogy megváltozzon a dolgozók felfo­gása, hogy rádöbbenjenek, a rendbontással, hanyagsággal nemcsak a népgazdaságot ká­rosítják, hanem maguk ellen is vétenek, egy idő után magu­kat károsítják meg. . Szeretnénk elérni, hogy maguk a dolgo­zók fedjék fel a fegyelemsérté­seket. Ha egy Tápió menti faluban lakót tréfásan „ürgés”-nek (azaz ürgeevőnek) titulálnak, az így vág vissza: nálunk ugyan soha nem, de a szom­széd faluban még ötvein éve is ettek ürgehúst..., azok az ür­gések! A tréfás csúfolódás (amelj’et a legfiatalabbak már nemigen értenek) eredetét nagyon me sz­üze kell keresnünk. Turjánok, gulyajárások Pest megye területén a múlt század 50-es, 60-as évei körül a vadvizek szabályozása, a ha­talmas ugarok termőre fogása előtt Monortól Nagykátáig az elmocsarasodott kis erek, s a Tápió mentén kisebb nagyobb turjánok (bozótos, nádas, ingo­ványos helyek), óriási gulyajá­rások és sűrű erdők váltották egymást. E területeken leltek otthonra az akkori társadalom legszámkivetettebb elemei; a nincstelen zsellérek, kóborló ci­gányok, akiket sem falu, sem város nem fogadott be polgá­rai közé, s bújdosott errefelé sok 48-as honvéd is. Kezdetlegesen összetákolt gunyhókban laktak, létfenntar­tásukról a természet gondos­kodott; a legősibb, legprimití­vebb gyűjtögető, vadászó, ha­lászó életmódot folytatták. (A napi betevő falat előterem­tése nem kevés munkát igé­nyelt, ezért téves az a hiede­lem, hogy ezek a sorsüldözött emberek dologkerülők lettek volna.) Igazi pákászélet a turjánok­ban nem alakult ki, de vannak olyan emlékek, hogy Monoi- környékén vesszővarsákkal csíkhalat fogtak. Az arasznyi hosszúságú, kígyóforma halat éjjelre sós vízbe rakták, reg­gel megmosták, kibelezték és hagymás zsíron kisütötték. (Említésre méltó, hogy Tápió- szecsön — az idősebbek emlé­keznek rá — még az 1910-es években is fogtak csíkhalat, kézzefl, a kenderáztatókban és a fent leírt módon készítették el.) Mikor már szemezi Az erdei-mezei emberek leg­főbb állati eredetű tápláléka az ürge húsa volt. A „vadásza- ' tot”, az ürgészést, július elején volt érdemes elkezdeni. Ügy tartották, hogy „az ürge akkó jó, mikó már szemezi magát”, azaz hízná kezd az elhullaj- tott gabonamagvaktól. Ürgész- ni, derült, szélcsendes időben mentek, mert az ürge borús, szeles napokon nem hord, nem gyűjt magot az üregébe. Csap­dákkal is fogták, de többnyire vízzel öntötték ki az állatokat, ha aztán előbújt a lyukból, két ujjal megragadták, a nyakát kitekerték és tarisznyába tet­ték. Egy-egy földbirtokos, ha hírét vette, hogy földjein ür- gészők járnak, szekérrel, hor­dókban vitetett ki nekik vizet, hogy a vadászat eredménye­sebb legyen. Ilyenkor a napi zsákmány az 50—60 darabot is elérte. A megölt ürgét hátsó lábainál fogva felakasztották egy faágra, megnyúzták. Ha az állat még meleg volt, felvágták a bőrét a hasán, és nádszállal le­vegőt fújtak a bőre és a teste közé. Az irha ezáltal elvált a testtől és a nyúzás lényegesen könnyebb lett. Az ürgehúsból leggyakrab­ban hagymás zsíron paprikást készítettek, a hátsó combokat kirántották. Ahol zsír sem akadt a háznál, nyársra húzva, egészben sütötték meg az álla­tot. Az ürgehúst — az emléke­zet szerint —, akik ették ízle­tesnek, a csirke húsához ha­sonlatosnak találták. Az ürge­májat meg különösen jónak tartották farkassitítje (farkas- vakság) ellen. Az ilyen beteg­ségben szenvedőknek ezt aján­lották a javasemberek is. A módosabb gazdák, ha nem is fogtak, de ettek ürgehúst. Egy fél sonkát adtak tíz far­sangi ürgéért. Állítólag ilyen­kor volt a legfajinabb a téli eleségén felhízott ürge húsa ... Telente még varjúkat is fog­tak. Kukoricaszembe vékony zsineget húztak, ha a madár lenyelte a szemet, „horogra akadt”, megvolt a levesnek való. (Egy idős asszony emlék­szik arra, hogy varjút még a századforduló után is fogtak, sőt, a nagykátai piacon az 1920-as években néha árulták is a varjúfiókákat!) Galambbegy és földibodza Az erdőn, mezőn élő csalá­dok nőtagjai gyűjtötték a nö­vényi táplálékot. Február vé­gén mér szedték — a hó alól is — a galambbegyet, (vadsa­látát) és a sóskát. Az utóbbit nyersen is ették, de mártást, főzeléket is készítettek belőle. A legszegényebb helyeken a sóskát vízben addig főzték, amíg szét nem mállóit, tejet és lisztet habartak bele. Ha így készítették el, a főzelék olyan lett mint a csiriz; nyúlós, ra­gadós. A födibodza bogyójából lekvárt főztek, amit köhögés elleni orvosságnak használtak. Táplálékuk volt a gomba is. Tápiószecsőn április közepén már szedték a papsapka for­májú szentgyörgygombát, a fűz- és nyárfagombát. Ismer­ték a borsikagombát (csiperke) és a veresgombát (sampinyon). A gombát hagymás zsíron abálták, tojást ütöttek bele, vagy csak levest főztek belőle. Télen sem pihentek az „ür­gések". A legjobb fonott kosa­rak és a nyárfa törzséből vájt teknők ezeknek az embereknek a kezéből kerültek ki. Portéká­jukat a falvakban sóért, zsí­rért, levetett, ócska ruháért cserélték. ■■V A századfordulón Monor környékén a Gyáli Vízszabá­lyozó Társulat levezette a tur­jánok vizét. A Tápiót pedig a húszas években szabályozták. Beszántották az óriási gulya­járásokat is, kezdték kitermel­ni az erdőrengeteget. Az erdőt, mezőt lakók behúzódtak a fal­vakba, uradalmi cselédnek sze­gődtek. A gyűjtögető életmód már rég a múlté, lassan teljesen fe­ledésbe merül. Csak a legidő­sebb emberek emlékeznek már — azok is nagyszülőik elbeszé­lése alapján — az „ürgések” keserves sorsára... Letűnt vi­lág emlékét őrzi a bevezető­ben írt tréfás csúfolódás. Vörös István — A fegyelmezettség azon­ban nemcsak a kétkezi mun­kásra nézve kötelező... — így igaz. A szervezetlenség, a rossz műszaki előkészítés, a tervfegyelem megszegése mind megannyi táptalaja a fegye­lemsértésnek. Rengeteg múlik a koordináláson, azon, hogy a munkás folyamatosan dolgoz­hasson. Ne kelljen ölbe tett kézzel várnia míg megérkezik az anyag, vagy munkakörétől eltérő megbízásokat kelljen teljesítenie. A rosszul szerve­zett munka is fegyelmezetlen­ségre szoktathatja az embere­ket Tehát mind az aisóbb gaz­dasági vezetőknek mind az épí­tésvezetőségek vezetőinek is sürgős teendője, hogy rendet teremtsenek saját házuk táján, s ha megkövetelik a munkás­tól a pontos hétórai munka­kezdést, akkor ők se nyolckor sétáljanak be irodájukba. A vállalattal szemben támasztott követelmények egyre nőnek: az idén nem kevesebb mint 675 millió forint értékű terme­lési tervet kell teljesíteni, 30 millió forintos nyereséggel. Erre csak fegyelmezett kollek­tíva lesz képes. II. A. Import kisgépek - kisgazdaságoknak A lakosság gyümölcs- és zöldségeilátásában jelentős sze­repet betöltő kisgazdaságok szerszám- és kisgépellátását se­gíti elő a Hermes Általános Fogyasztási és Értékesítő Szö­vetkezet és a Hungarocoop magyar szövetkezeti külkeres­kedelmi vállalat külföldi part­nerekkel kötött, több mint fél­millió dollár értékű, 1977. évre szóló megállapodása. A mostani'megállapodás sze­rint a kisgazdaságokban hasz­nálatos talajművelő és növény­védő gépeket, továbbá korsze­rű kerti szerszámokat hoznak be osztrák, olasz, svájci, angol és japán cégektől. APRÓHIRDETÉSEK • TV;" ÁLLAS A ceglédi Lenin Mg. Tsz. esztergályos szak­munkásokat keres fel­vételre Jelentkezni le­het; Cegléd XII., Mi- zsei út 13. Forgácsoló. A SZOLNOKI CUKORGYÁR FELVESZ férfi és női segéd­munkásokat, valamint nyugdíjasokat. Férfi munkásszállás van. Jelentkezés: Szolnok, Vörös Hadsereg u. 31. Munkaügyi csoportnál. Felvételre keresünk szakmai gyakorlattal rendelkező modellező könyvkötő szakmun­kásokat. Budapesti la­kos részére vállalati gépjárművel a közle­kedést biztosítjuk. Ér­deklődni lehet: Dabasi Nyomda 2373 Dabas III., Tanácsköztársaság út 65. Azonnali belépéssel felveszünk csömöri raktárházunkba tar­goncakarbantartó la­katost. Budapesti mun­kavállalók kiszállítá­sáról gondoskodunk. Jelentkezés szombat kivételével: Munkaru­házati Kereskedelmi Vállalat Budapest VIII.. Üllői út 14. Telefon; 133—458. ________________ Fe lvételre keresünk legalább 5 éves szak­mai gyakorlattal ren­delkező villanyszerelőt. Jelentkezés: Gödöllő és Környéke Háziipari Szövetkezet munka­ügyi csoport Gödöllő, Isaszegi u. 10—12. Az Orthopaediai Kli­nika felvesz segédfű­tőt. Budímest XI. kér. Karolina út 27, A Humán Oltóanyag­termelő és Kutató In­tézet felvételre keres budapesti, „D” kate­góriájú jogosítvánnyal rendelkező gépkocsi- vezetőt. Jelentkezés a munkaügyi osztályon 2100 Gödöllő, Táncsics Mihály utca 82. Abonyban három csa­lád részére alkalmas ház beköltözhetően, 1200 négyszögöl kerttel, gazdasági épületekkel sürgősen eladó. Ér­deklődni: 2740 Abony, Türr István út. Ben­csik Ferenc. ____________ Tö rzskönyvezett ír- szetter szukák és festő­kompresszor eladó. Ér­deklődni 17 óra után. Cegléd, Bezerédi utca 13. Szabó.______________ El adó 5—6 mázsa kö­vidinka szőlő. Cegléd, Szüret utca 8._______ ID . rendszámú most vizsgázott Wartburg Lim. gépkocsi eladó. Érdeklődni: Abony, Péter út 3.___________ Du nakeszin 180 négy­szögöl építésre alkal­mas telek, szőlővel be­telepítve eladó. Cím: 2120 Dunakeszi, Marti­novics 6. Telefon hét­köznap; 176—748. Gödöllő központjában családi ház, nagymé­retű, komfortos, ker­tes, 2 családnak is al­kalmas, beköltözhető­en eladó. Érdeklődni: Gödöllő, Kossuth L. u. 20., üzlet. ____________ Ul lpn 3 szobás, előszo- bás ház 440 négyszög­öl telekkel, beköltöz­hetően kp-ért eladó. Bp-i kisebb lakás is érdekel. Érdeklődni: Kóka, Felsővásár tér 26. Klssék.___________ Gö döllőn, Kazinczky lakótelepen két szoba, összkomfort sürgősen eladó. Cím: Pethő Fe­renc, 2100 Gödöllő, Mo­solygó Antal utca 5/c. I. em. 6. ______________ Jó karban levő tanya eladó. Törteli út mel­lett, az iskola szom­szédságában. Érdek­lődni: Nagykőrös,. Lu­das 23. Bimbó István. Eladó villanymotorral kalapácsos" daráló, i colos szivattyú, Nagy­kőrös HL kér. Béke u. 22. Kertes ház eladó. Nagykőrös, Ádám László út 20. szám alatt. Érdeklődni bár­mikor. Zárt kert eladó. Nagy­kőrös, Bokros dűlő 19. sz. alatt. _______________ 180 négyszögöl telek eladó Zrínyi utcában. Érdeklődni: Nagykő­rös, Kossuth u. 101. sz, alatt.___________________ El adó IS Zaporozsec, most vizsgázott és OK ET3 motorkerékpár Érdeklődni: Nagykő­rös I., Hétvezér u. 14., délután 2-től. _____ El adók 6 méteres vas­gerendák. Nagykőrös, Kossuth 105. Bérbe vennék Ceglé­den 2—3 éves időtar­tamra raktárhelyisé­get. Pevdi Cegléd, Sza­badság tér 3. _______ Fe hér cementből min­tás mozaiklap kapha­tó. Somogyiné, Pestlő­rinc, Vörös Hadsereg útja 163.______________ Pa rkettcsiszolást vállal Folyó Antal kisiparos, Gödöllő, Röges u. 71. Autósok, figyelem! Üreges alvázvédelmet garanciával vállalok. Atkári autófényező, Cegléd III. kér. Vitéz utca 2/A.___________' Ba latonfüreden és Har­kányban épülő társas­üdülőből lakrészek elő­jegyezhetek a buda­pesti 49. Ügyvédi Mun­kaközönségnél, Bpest XII., Alkotás u. 11. 369—338. Kérjen tájé­koztatót! Vidékieknek! Nyelv- tanítás 70 forinttól ha­vonta levelezéssel, an­golul, németül, fran­ciául, oroszul, olaszul, spanyolul telefoneti- kusan (835—761) dr. Farkas külföldi diplo­más szaktanár, 1149 Budapest, Tábornok huszonegy.____________ Es kiivőiruha-kölcsönző nyílt a Délinél, vado­natúj árukészlettel vi­dékre is. Budapest XII., Greguss u. 6. Redőnykészítés, javí­tás, felújítás. Telefon- űgyelet: 414—509. Ezüstfenyő (Glauca) 15—20 cm-es, államilag ellenőrzött, iskolázott csemete továbbnevelés­re, karácsonyfa-telep létesítéséhez, százan­ként négyszáz forint. Díjmentes szakszerű csomagolás, postai szállítás, szaktanács- adás. Fizetés utánvét­tel, közületeknek át­utalással. Németh Je­nő, 9444 Fertőszentmik- lós, Petőházi u. is Most olcsóbb! IDŐSZAKOS ÁRENGEDMÉNYES VÁSÁR szeptember 27-től október 9-ig Budapesten, Pest, Komárom és Nógród megyében az erre kijelölt boltokban. HÁZTARTÁSI CIKKEK padlófényesítő, bőrimpregnáló, rovarirtó, molyirtó, KOZMETIKAI ARUK, TESTÁPOLÓ SZEREK hajlakk, habfürdő, desodor, alapozó krém, körömlakk PIPERETÁSKA, SZATYOR, GUMISZIVACS, FESTÉK, ECSETARUK, HAJKEFE ÉS KEFEKÉSZLET és még sok más termék 2O-30°/o-kal olcsóbban kapható. Használja ki a kedvező alkalmat, vásároljon olcsóbban, amíg a készlet tart!

Next

/
Thumbnails
Contents