Pest Megyi Hírlap, 1976. október (20. évfolyam, 232-258. szám)
1976-10-31 / 258. szám
1976. OKTÓBER 31., VASÄRNAP Szociális otthonban Ellenségük: a tétlenség öcsától talán két kilométernyire tölgyek és bükkfák árnyékában húzódik meg az egykori Riegel-kastély. Körötte csend honok Öreges csend... — ötven gondozottunk közül húsz férfi, harminc nő. A legidősebbek — Ellenbacher József né és Suhajda Bálint — 95 évesek, a legfiatalabb lakónk — a nevét, kérem, ne írja meg — 42 esztendős, siketnéma, értelmileg károsult — mondja Fentor Lászióné, a dahasi járási hivatal szociális otthonának gondnokhelyettese, könyvelője és élelmezésvezetője. — Hogyan élnek a kisöre- gek? A legtöbbjüknek senkije sincs, de akad olyan is köztük, akinek van családja, élnek a rokonai, csak magára hagyták. Itt közösen étkeznek, együtt nézik a televíziót, s hogy senki se maradhasson teljesen magára, hárman-né- gyen laknak egy szobában. Aki jó erőben van közülük, kirándulhat, ellátogathat a faluba is... Ha nincs nyugdíj: zsebpénz — Az anyagiak? Az otthon egyévi költségvetése 1,4 millió forint. Egy gondozottunkra évente több mint harmincezer forint jut. Mindez élelemre, ruházatra, fűtésre. Akik nyugdíjat kapnak, hozzájárulnak gondozásukhoz; a nyugdíj 80 százalékát fizetik be. Huszonkét gondozottunknak nincs nyugdíja sem. Ök havi 100 forintot kapnak — zsebpénzként. Bednárik Péter most ötvenéves. Ö eteti az otthon sertéseit. Veszteg István hasonló korú. A kertet locsolja, a ház körül segít. Pototczi Imre 67 esztendős. Fűt. Dézs Mária fürgén, frissen követi a nővérkét, s eligazít egy-egy takarót. 67 esztendős, ő a „házi segédnővér”. A nővéreknek segít ugyancsak a két hetvenes: Vonák Menyhértné és Burszán Mihályné ... Néhányan részt vesznek az otthon körüli munkákban, s ezt külön is elismerik: havonta 50—100 forint szorgalmi díjat kapnak. „Foglalkozhatni kellene őket" Az idős ember legnagyobb ellensége a tétlenség. Szó volt azokról, akik/ munkát keresnek maguknak. Mások egyéb elfoglaltság után néznek: — Két hónapja lakom itt. Jól érzem magam, s másnak sem kellene egyedül éreznie magát — mondja Göllei Györgyné. — Hetvenegy éves vagyok. Ha tehetem, dominótok, kártyázom. Van egy játékostársam is, az ötvenegy éves Czerván Márton. A játék segít, nem figyelek a magam bajára. Senkim sincs a világon. 1961- ben meghalt a férjem, testvérem, családom nem volt. Most van időm beszélgetni... Valóban, a folyosón üldögé- lők beszélgetéssel, emlékeikkel töltik az időt. — Foglalkoztatni kellene őket — mondja Fentor László- né. — Sajnos, eddig hiába kerestük a megoldást. Január elsején kapunk egy foglalkoztató nővért, talán ő segít a gondon .,. Rossz egyedül — Rossz egyedül — mondja Fentor Lászlóné. — Két házaspárjelöltünk is van, de sajnos. nem tudunk nekik szobát adni. Inkább megpróbáljuk lebeszélni őket a kései házasságról. Így is együtt tölthetik napjaikat... — Három családom van, meg vagyok velük elégedve — büszkélkedik Schenk Antal. — Hetvenhét esztendős vagyok, s a nyugdíjamból csak 200 forintot kell befizetnem, a többit a családom adja. 1953 óta nem mehettem közéjük, öt évig éltem tüdőkórházban. A beteg ség elmúlt, de féltem, hogy az egyszobás lakásban elkapná tőlem a kicsi. Minden héten meglátogatnak... Hintervizer Ferencnek már kevesebb oka van az elégedettségre: — Senkim sincs. Két testvérem él, de nem látogatnak. Kilencedik éve, hogy szociális otthonban lakom. A gyerekeim még 1951-ben otthagytak. Ma már nem is hiányolom őket. Hogy mivel töltöm a napot? Üldögélek, vagy sétálok, beszélgetek. A televíziót nem nézem. Megromlott már a látásom. Vágyam? Szeretnék közelebb kerülni a két öcsémhez, Budán laknak, s talán azért nem jönnek ide, mert messze vagyok tőlük ... Vasvári G. Pál Vázából készült a lámpa Zsámbékon, a művelődési házban tekinthetik meg az érdeklődök a nemzetközi hírű lámpamúzeumot. A 250 kiállítási tárgy legértékesebbje a 300 éves kínai vázából átalakított állólámpa. Rozsán Péter felvétele . ... v,I -30. C. dkUQOV trvta-tr - I Iszapos holt meder Dunaharasztikan Hogyan lesz 35 millió forintból 63 millió? Eredményesen dolgoznak a területi üdülőhelyi bizottságok Hét esztendővel ezelőtt alakult meg a Ráckevei (Soroksári)-Duna Intéző Bizottsága, a járási párt- és társadalmi szervek kezdeményezésére. Elsőrendű célként tűzték maguk elé azt, hogy sajátos eszközeikkel meggyorsítsák a Dunakanyar alsó részének fejlesztését. S ha figyelembe vesz- szük, hogy 53,3 kilométernyi Duna-szakasz, valamint 140 ezer négyzetméternyi vízfelület tartozik „fennhatóságuk” alá — több mint százezer lakossal, s egy-egy nyári hétvégén nem ritka 130 ezer kirándulóval — mindenki előtt nyilvánvalóvá válik: akad bőségesen tennivaló. Parkosítás, vízvédelem A Ráckevei (Soroksári)-Duna Intéző Bizottsága a napokban elnökségi ülést tartott s ez jó alkalmat kínált arra, hogy megtudjuk: hogyan, milyen módon járulnak hozzá a területfejlesztéshez. Kovács J. Gyula, az intéző bizottság titkára a már megvalósult elképzelésekről, valamint az elkövetkező évek legfontosabb feladatairól tájékoztatta a résztvevőket — Horn Dezső közlekedés és postaügyi miniszterhelyettesnek, a posta vezérigazgatójának, a Ráckevei (Soroksári)-Duna intéző Bizottsága elnökének jelenlété- ’ben. Elismeréssel szólt a helyi tanácsokkal mindenütt szorosan együtttműködő negyven területi üdülőhelyi bizottság tevékenységéről. Az elmúlt ötéves terv során — e bizottságok 42 ezer embert foglalkoztatnak — nem kevesebb, mint 63 millió forint értékű társadalmi munkával járultak hozzá környezetük parkosításához, valamint vízvédelmének és közműellátásának fejlesztéséhez. Ez a szám azért is Különleges fajták Budaörsön Divat - gyümölcsben is Az egyes gyümölcsfajták éppen úgy ki vannak téve a divat változásainak, akár a ruházat, a kozmetikumok, a különböző tartós fogyasztási cikkekt Részben ennek hatására, részben a jobb, gazdaságosabb termelési módszerek kialakítására, a szakemberek világszerte, így hazánkban js egyre újabb fajták létrehozásán tevékenykednek. A laboratóriumi kísérletek után, a széles körű elterjesztés előtt, az új fajtákat, a termelésben, üzemi kísérleteken keli kipróbálni. A Hungarofruct, exportfeladatainak jobb teljesítése érdekében, ugyancsak együtt halad a gyümölcspiac divatigényeivel. Ezért hoztak létre Budaörsön, a hűtőház tőszomszédságában, 27 hektáros fajtagyűjtemény kísérleti gazdaságot. A fajtagyűjteményben most 20 fajta alma, 21 fajta őszibarack, 24 fajta körte, 10 fajta kajszibarack áll megfigyelés alatt. Az ízes gyümölcsök mellett nagy gonddal nevelnek egy újfajta paradicsomot is amelynek termőképessége három-négyszerese a hazánkban honos fajtáknak, tetőtől talpig piros, nincs zöld talpa, amit a fogyasztónak el kell dobnia. A szemes gyümölcsök sorában 19 meggyfajta, és három fajta feketeribizli termését szorgalmazzák. Az új gyümölcsfajták egy része a hazai növénynemesí- tők munkáját dicséri, mások külföldön már jól bevált, a vásárlók körében nagy népszerűséget szereztek, s most azt figyelik: a mi talaj- és éghajlati viszonyaink mellett miként honosíthatok meg, s a gazdaságok vállalkozhatnak-e nagyarányú termelésükre. Az import fajták közül máris jól vizsgázott a japánból származó Mutsi, a jövő jonatánja, a „Micsurin emléke” nevet viselő szovjet és a Golubka elnevezésű svéd feketeribizli fajta. K. Z. t A BKV Metró Üzemigazgatósága felvesz: 18. életévüket betöltött géplakatos, járműlakatos, elektronikai és mechanikai műszerész, villanyszerelő és villamosgép-szerelő SZAKMUNKASOKAT. valamint férfi és női BETANÍTOTT MUNKÁSOKAT. Középiskolai végzettséggel felvesz férfiakat és nőket MOTORKOCSI-SEGÉDVEZETÖI TANFOLYAMARA, MOZGÓLÉPCSŐ- ÉS PERONZARUGYELETESI, valamint ALLOMASPÉNZTAROSI MUNKAKÖRBE. Felvilágosítás és felvétel: a BKV METRO ÜZEMIGAZGATÓSÁGNÁL XIV., Hungária krt. 46. fszt. 59. (a metró Népstadion megállójánál, Irodaház), Telefon: 637-637/367-es mellék. Levélben: 1428 Budapest, 8. Pf. 11. ÉRETTSÉGIZETTEK, SZAKMANÉLKULIEK! A TAURUS ABRONCSGYÁR fejlesztés alatt álló üzemeibe FELVESZ 18. életévüket betöltött férfi- és nődolgozókat, és kiképezi őket gumiipari szakmunkássá. Továbbtanulási lehetőség. Jelentkezés esetén bővebb felvilágosítást ad a gyár munkaügyi főosztálya: 1965 Budapest Vili., Kerepesé út 17. (a Keleti pályaudvar mellett) Telefon: 342-385. elismerésre méltó, mert az indulás évében „csupán” 35 millió forintot érő összefogásra gondoltak, s e jelentős túlteljesítéshez semmiféle kommentár nem szükséges. Érdemes azonban alaposabban megismerni a legjobban dolgozó területi üdülőhelyi bizottságok munkáját, hiszen a tények érzékletesen bizonyítják, szorgalmukat, odaadásukat. A délegyháziak például a negyedik ötéves terv időszakában közösen megépítettek csaknem 3 kilométernyi utat, az egyik tavat pedig könnyűbúvárok közreműködésével megtisztították a tetemes mennyiségű hínártól. Ezenkívül 1,3 hektárnyi területen fásítottak, s elkészítettek egy szeméttárözát is. A legújabb terveik között szerepel az, hogy 1980-ig további 3 kilométernyi utat valamint a meglévő mellé még egy strandot és kempinget is létesítenek. Utat, villanyt, kikötőt Jó eredményekkel dicsekedhet Szigethalmon a Duna-szi- geti üdülőhelyi bizottság is. Másfél év alatt — a helyi tanács . támogatásával — megoldották körzetük teljes ivóvízellátását és elkészült a villanyhálózat is. Most éppen utat építenek. De ez a terület másról is nevezetes: itt található a Dunakanyar alsó részén az egyetlen olyan szerszámkölcsönző kamra, amely díjtalanul áll az üdülők rendelkezésére. Bizonyosak vagyunk abban, hogy ezt a kezdeményezést másutt is érdemes volna követni. A legjobbak között kell megemlíteni Ráckevén a tókerti üdülőhelyi bizottságot is. Tagjai 2,5 kilométernyi utat építettek, s helyére került már a hasonló hosszúságú, új villanyvezeték is. Mindezen túlmenően közúti jelzőtáblákat állítottak fel. Azonkívül két csónakkikötőt készítenek és jelentős nagyságú területen fásítanak is. A felsorolt példák nyomán érthetővé válnak a számok is: az Országos Idegenforgalmi Tanácstól az idén csaknem négy milliót kapott fejlesztésre a Ráckevei (Soroksári)-Duna Intéző Bizottság, s közös erővel, társadalmi összefogással ezt az összeket sikerült megsokszorozniuk — 20 millió forintra. Igaz viszont az, hogy mindig ésszerűen, jó ötletekkel igyekeztek megköny- nyíteni saját dolgukat. A Kvassay-zsilipnél a Közép-Du- navölgyi Vízügyi Igazgatóság által kitermelt 60 ezer köbméter iszapot nem hagyták elveszni, hanem egyenesen a csepeli szeméttelepre irányították a gépkocsikat, ahol a kikotort anyaggal a területet befedték S az eredmény: az egykori hulladékhegy helyén jövőre már erdőt telepíthetnek. 700 gyerek sportja De megközelítően sem adnának hű képet az intézőbizottság munkájáról, ha csak az örvendetes jelenségekről számolnánk be. Az ülésen ugyanis Tarjányi Béláné, a megye 17-es választó körzetének országgyűlési képviselője — az intéző bizottság segítségét kérve — szóvá tette:* Du- naharasztiban rengeteg problémát okoz a Duna posvány- nyal, szeméttel teli, két kilométernyi hosszú holt medre, ahol ráadásul rengeteg a béka és a szúnyog. A környékbeli telkek, hétvégi házak, pihen- nivágyó lakóinak életét igencsak megkeseríti a terjengő kellemetlen szag, amely már- fnár az egészségre is ártalmas. Az országgyűlési képviselő egyebek közt hangsúlyozta: annál is inkább bosszantó ez a helyzet, mert Dunaharaszti- nak például nincs' strandja, fürdésre alkalmas partszakasza, s két általános iskolája közül csak az egyikben található tornaterem. Ilyen körülmények között pedig 7 00 gyerek rendszeres testedzése komoly gondot okoz a pedagógusoknak. Ha viszont a holt medret sikerülne kikotorni és rendbehozni — ehhez a helybeliek társadalmi munkájukkal örömmel hozzájárulnának — megoldódna ez a falugyűléseken is gyakorta felvetett kérdés, s a gyerekek e területen tornászhatnának, mozoghatnának. Tarjányi Béláné elpanaszolta azt is: sajnos évek óta húzódó ügyről van szó, s lehetetlen megnyugtató megoldást találni abban az esetben, ha panaszukkal az illetékesek egymás közt „labdáznak” és egyetlen szerv sem akar igazán segíteni. Az országgyűlési képviselő szavait Kovács J. Gyula még kiegészítette azzal, hogy a Duna- harasztiban levő. eliszaposodott szakaszt még a Duna—Tisza közi csatorna építésekor, három évtizeddel ezelőtt zárták le, idővel teljesen elhanyagolttá vált, s fokozatosan alakult ki a jelenlegi, kétségkívül tarthatatlan állapot. így hát éppen itt az ideje annak, hogy az érdekelt vízügyi szervek — elképzeléseiket mihamarabb egyeztetve —• teljesítsék a dunaharasztiak jogos kérését. Falus Gábor A PRESSZÓBAN KEZDŐDÖTT Öten körülfogták Október 24-én, a délutáni órákban S. Ferenc kőműves hazafelé készülődött, mikor betért az érdparkvárosi Megálló presszóba. Megivott egy üveg sört, de alig nyelte le az utolsó kortyot, egy asszony szólította meg, valahonnan ismerem magát —■ felkiáltással. S. Ferencet ekkor marcona külsejű, harcsabajuszú férfi szólította meg: fizessen neki és társaságának italt. A meglepődött kőműves újabb „biztatást kapott” az asszonytól, már mint azt, hogy „van egy jó csaj’’ és megkaphatja ... Mire S. Ferenc ráeszmélt, hogy kelepcébe került, három nő és két férfi vette körül és nem éppen illedelmesen ki- taszigálták a presszóból, a közeli sportpálya felé. Ott a társulat még „férfiasabban” intézte a dolgot. Körülfogták és egyikük elővett egy borotvapengét. a harcsabajuszú felszólította a kőművest, vagv odaad minden nála levő nénzt vagy a borotvapengével elvágják a nyakát. Ezután a harcsabajuszú falhoz szorította S. Ferencet és többször gyomron vágta. A póruljárt kőművest ezután kirabolták: elvették négyezer forintját, a 27 köves svájci óráját, sőt a nála levő cigarettát is. Néhány nappal később S Ferenc a Megálló presszóban felismerte a harcsabajuszút. A rendőrség elfogta a támadót' Balogh Jenő 31 éves segédmunkás, érdi lakost, aki tavaly nyáron szabadult legutóbbi szabadságvesztéséből, ugyancsak rablás miatt. Balogh aztán „elvezette” a rendőrséget társaihoz. Jakab Józsefné 62 éves, fia, Jakab Béla 23 éves és menye, Kanalas Ilona 18 éves maglód: lakosok vettek részt a rabló- támadásban. Az október 24-én történteknek más .szereplői” is voltak. Jakabné lánya, a 17 éves Jakab Erzsébet 7 hónapos kisfiával együtt volt bent a presszóban, majd szemlélője lett a rablásnak. A maglódiaknak tehát nem a legjobban sikerült kirándulásuk Érdparkvárosban. Ám S. Ferenc is könnyeim" volt. K. P. i
