Pest Megyi Hírlap, 1976. október (20. évfolyam, 232-258. szám)
1976-10-28 / 255. szám
Közlemény a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1976. október 26-i üléséről i. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1976. október 26-án Kádár János elvtárs elinöküatével kibővített ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a Központi Bizottság osztályvezetői, a megyei pártbizottságok első titkárai, a budapesti pártbizottság titkárai, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkárai, az Oktatási Minisztérium és a Kulturális Minisztérium vezetői, valamint a központi sajtó főszerkesztői. lárdult. Jobban eligazodik a szocializmus építésének aktuális kérdéseiben, reálisabban ítéli meg a társadalmi folyamatokat, nagyobb hozzáértéssel oldja meg feladatait. A XI. kongresszust követően a párttagok nagyobb figyelmet fordítanak a társadalmi fejlődés új kérdéseire. Fokozódott érdeklődésük a társadalomtudományok iránt. Ennek is köszönhető, hogy növekedett a tanulási kedvük, eszmei igényességük, kritikusabbak önmagukhoz és környezetükhöz, tevékenyebben, vesznek részt a közéletben. II. A Központi Bizottság Győri Imre elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztése alapján megtárgyalta és elfogadta a pártbizottság marxista—leninista felkészültségéről, a pánt propagandájának tapasztalatairól, néhány főbb elvi kérdéséről szóló jelentést és határozatot hozott a további feladatokról. A Központi Bizottság ülésének napirendjén ezenkívül szervezeti, személyi kérdések szerepeltek. A Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusa, amely meghatározta a fejlett szocialista társadalom építésének feladatait, megállapította: az új teendők fokozott követelményeket támasztanak a pánt szervezeteivel és a párt tagjaival szemben. A Központi Bizottság ennek alapján áttekintette a marxista-leninista propaganda és oktatás helyzetét, megszabta a további tennivalókat. Csak a forradalmi elmélettel felvértezett párt, az elméletileg jód képzett, a marxista—leninista elvek szellemében küzdő, dolgozó párttagság képes egész népünket mozgósítani nemzeti programunk valóra váltására, a fejlett szocialista társadalom megteremtésére. O A Központi Bizottság a párttagság ideológiai felkészültségét, a pántpropaganda helyzetét behatóan vizsgálva hangsúlyozta a marxista gondolkodás fejlesztésének növekvő társadalmi jelentőségét. A marxizmus— leninizmus élő, fejlődő tudomány, a forradalmi munkásmozgalom kipróbált elmélete. Pártunk tevékenységében a marxizmus—leninizmus élveiből, a magyar forradalmi munkás- mozgalom és saját csaknem hat évtizedes harcának tapasztalataiból indul ki, épít a Lenin alapította Szovjetunió Kommunista Pártjának gazdag elméleti és gyakorlati tapasztalataira, a nemzetközi kommunista mozgalom minden osztagának tapasztalatára. A marxista—leninista elmélet mélyebb elsajátítása, a társadalomtudományok új eredményeinek ismerete és alkotó alkalmazása a fő forrása s egyben biztosítéka annak, hogy a pánt sikeresen vezesse a szocialista építőmunkát. Ez elengedhetetlen ahhoz, hogy a párt, a párttagság még felkészültebben teljesítse feladatát a politika valóra váltásában, a közéletben, a munkában, és eredményesen mozgósítsa a társadalom erőit szocialista nemzeti céljaink elrésére. A Központi Bizottság megállapította, hogy a marxizmus—leninizmus eszméinek terjesztése a párt egész tevékenységében jelentőségének megfelelő helyet foglal el. A marxista propagandában meghatározó szerepe van a pártoktatásnak. Hazánkban az utóbbi időben évente átlagban több mint 2 millió 200 ezer ember vett részt a marxist©.—leninista képzésben, tanulmányozta , ideológiánkat a pártoktatásban, a KISZ, a szakszervezetek, a Hazafias Népfront szervezésében és az egyetemeken, főiskolákon. A szervezett pártoktatásban tavaly a párttagok 73 százaléka, s rajtuk kívül jelentős számú pártonkívüli tanult. Az egyetemek és a főiskolák nappali és levelező tagozatain mintegy 110 ezren fog'a1 koztak a marxizmus— leninizmus elsajátításával. A sajtó, a rádió a televízió, valamint a politikai könyvkiadás megnövekedett figve’met fordított az ideológiai kérdésekre, hozzájárulva eszméink terjesztéséhez. A pártoktatás szervezete megfelel a követelményeknek. A . különböző oktatási formák — előadássorozatok, vitafórumok, tanfolyamok, esti iskolák, esti egyetemek, pártiskolák — egymást kiegészítő, egymásra épülő rendszert alkotnak. Ez lehetővé teszi a párttagoknak és pártonkívülieknek a folyamatos ismeretszerzést és a magasabb szintű továbbképzést is. Az MSZMP Politikai Főiskolája, budapesti és megyei oktatási igazgatóságai, amelyek megkülönböztetett szerepet töltenek be a n á rtok tatás ban, eredményesen végzik munkájukat. A pártoktatás tartalma általában megfelel a politikai és ideológiai szükségleteknek, a résztvevők érdeklődésének. A filozófia, a politikai gazdaságtan, a munkásmozgalom története mellett kellő hangsúlyt kaptak benne társadalmi életünk fő kérdései. Az oktatás színvonala javult; a propagandisták a marxista társadalomtudományok legújabb eredményeinek ismertetésére törekedtek. A Központi Bizottság elismerését és köszönetét fejezi ki annak a mintegy 42 ezer propagandistának, oktatónak s több tízezer előadónak, akiknek túlnyomó része társadalmi munkában tudásával, szorgalmával a legtöbbet tette és teszi a párttagok marxista—leninista ismereteinek, képzettségének növeléséért. O A párttagság elméleti, politikai képzettsége az elmúlt években gyarapodott; világnézeti megalapozottsága tovább sziO A Központi Bizottság az eszmei nevelőmunka továbbfejlesztésének kérdéseit vizsgálva megállapította: a pártoktatás- nak az a feladata, hogy a XI. kongresszus követelményeinek színvonalára emelje a párttagság ideológiai felkészültségét. Ezt az oktatás minőségének javításával kell eléírni. A pártoktatás marxista—leninista alapelveinik ismeretének elmélyítésével, a jelen teendőinek és a fejlődés távlatainak bemutatásával készítse fel a párttagságot, hogy a jövőben is eredményesen dolgozzon szocialista céljaink megvalósításán. Küzdje te az elmélet leegyszerűsítésére, mechanikus elsajátítására irányuló törekvéseket. Ügy fejtse ki és terjessze forradalmi elméletünket, hogy az a gondolkodást és a cselekvést még jobban meghatározó meggyőződéssé váljék. Vértezzen fel mind a dogmatikus, mind a revizionista téveszmékkel szemben. Az oktatási programok jobban épüljenek a marxizmus—lenim,izmus klasszikusai, Marx, Engels, Lenin műveire. A sokoldalúbb és elmélyültebb munka megköveteli, hogy a párttagok — különösen a propagandisták — az eddiginél alaposabban tanulmányozzák a klasszikusokat. A pártoktatás erősítse annak felismerését, hogy forradalmi tanításaink a valóságos társadalmi folyamatokban, ellentmondások feltárása és leküzdése közepette jutnak érvényre. Jelentőségének megfelelően, több figyelmet keli fordítani pártunk tapasztalatainak közkinccsé tételére. A párt munkájának, küzdelmeinek története időtálló . tanulságokat ad a szocialista Magyarország megteremtéséhez. A párt általánosítható elméleti, politikai következtetéseinek jobb megismerése és megismertetése hozzásegít a marxizmus alkotó alkalmazásához, a hibák elkerüléséhez, fegyvert szolgáltat a jobb és baloldali torzításokkal szemben. Váljanak még jobban az oktató-nevelő munka részévé a kommunisták nemzetközi harcának tanulságai, a testvérpártok együttműködéséből születő eredmények, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom ideológiai és gyakorlati tapasztalatai. A pártoktatás fejlessze a párttagság dialektikus és történelmi materialista szemléletét, melynek segítségével felismerheti korunk és társadalmunk átfogó törvényszerűségeit, tendenciáit, kopikrét összefüggéseit, megértheti a fejlődésünkkel együttjáró ellentmondásokat, s megoldásuk útjait. A társadalomtudományi kutatás — alapvető feladatának részeként — jobban törekedjen az eszmei nevelőmunka igényeinek kielégítésére. Segítse megválaszolni azokat a kérdéseket, amelyeknek tisztázása különösen fontos a párttagság elméleti színvonalának emelésében. a párt gyakorlati tevékenységének fejlesztésében. A sajtó, a rádió, a televízió, valamint a politikai könyvkiadás saját eszközeinek és lehetőségeinek jobb kihasználásával járuljon hozzá a marxista—leninista eszmék szélesebb körű terjesztéséhez, a tudományos világnézet elmélyítéséhez. ágjff A propaganda meggyőző erővel fejtse * ki marxista elveinket, amelyeknek alapján megválaszolhatók a hazai építőmunkával, a nemzetközi kommunista és munkás- mozgalom fejlődésével, valamint a szocialista és a kapitalista világrendszer ideológiai harcával kapcsolatos új kérdések. Az aktuális ideológiai kérdések^ között az eddiginél is nágyobb figyelmet kell fordítani a fejlett szocialista társadalom építésével, az állam- hatalom jellegével, a szocialista hazafisággal és a proletár internacionalizmussal összefüggő témákra. a) A fejlett szocialista társadalom megteremtése minden területen nagyobb követelményeket támaszt. Növekszik a kölcsönhatás a gazdaság és a politika, a társadalmi fejlődés objektív és szubjektív feltételei, az anyagi javak termelése és a szocialista életmód között. A dolgozók mozgósításának, aktivitásának, általában a pozitív társadalmi magatartásnak fokozott jelentősége van. A munka hatékonyságának növelése a gazdasági tevékenységen is túlmutató, szélesebb érvényű kövtelmény, segíti a társadalmi erőforrások és tartalékok feltárását, a kiegyensúlyozott haladást céljaink felé. A társadalmi fejlődés sajátosságainak és törvényszerűségeink ismerete elengedhetetlen feltétele az alkotó marxista-leninista, gondolkodásnak. A fejlett szocializmus kérdéseinek tanulmányozása növeli a társadalmi tudatosságot, erősíti és gazdagítja a szocialista közgondolkodást. Hozzájárul ahhoz, hogy a társadalom tagjai a növekvő lehetőségek között mind jobban megtalálják képességeik kibontakoztatásának a közösség számára is leghasznosabb módját, elősegíti a szocialista életmód térhódítását. (Folytatás a 2. oldalon) PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XX. ÉVFOLYAM, 255. SZÁM ARA SO FILLÉR 1976. OKTÓBER 28., CSÜTÖRTÖK Lázár György Jugoszláviába ufazott Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke Dzsemal Bije- dicsnek, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi köztársaság Végrehajtó Tanácsa elnökének meghívására szerdán hivatalos, baráti látogatásra Jugoszláviába utazott. A Minisztertanács elnökét útjára elkísérte Faluvégi Lajos pénzügyminiszter, Roska István külügyminiszterhelyettes, Tordai Jenő külkereskedelmi miniszterhelyettes, dr. Marczali László kulturális miniszterhelyettes, Littvai István kohó- és gépipari miniszterhelyettes. Halász József, a Magyar Népköztársaság belgrádi nagykövete Jugoszláviában csatlakozik a miniszterelnök kíséretéhez. A kormány elnökének búcsúztatására a Keleti pályaudvaron megjelent Aczél György és Havasi Ferenc, a Minisztertanács elnökhelyettesei, Nemeslaki Tivadar kohó- és gépipari miniszter, Púja Frigyes külügyminiszter, dr. Simon Pál nehézipari miniszter, dr. Várkonyi Péter államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke, dr. Varga József, a Miniszer- tanács titkáráságának vezetője. Jelen volt a búcsúztatásnál Bosko Srdanov, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. Megnyílt a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának ülésszaka A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának ülésszaka szerdán délelőtt a Kremlben megkezdte munkáját. Az ülésszakot Vitalij Ruben, a Legfelsőbb Tanácskozik az ŰKISZ kon Lázár György miniszterelnök beszédét mondja az OISISZ kongresszusán. Csaknem ezer szövetkezet több mint 300 000 dolgozójának képviseletében 523 küldött és mintegy 200 meghívott részvételével kezdte meg munkáját szerda reggel az építők székiházában az ipari szövetkezetek VII. kongresszusa. Pest megye ipari szövetkezeteit 28 küldött és 2 meghívott képviseli. A tanácskozáson megjelent Lázár György, Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára szerdán Békéscsabára látogatott. Részt vett a párt megyei végrehajtó bizottságának ülésén, majd a megye vezetőinek társaságában a népfront Békés megyei bizottságára látogatott. Dr. Bíró József külkereske- reskedelmi miniszter és Garai Róbert külügyminiszter-helyettes fogadta Héctor Her- nándesz mexikói kereskedelmi államtitkárt, aki — hazája delegációjának vezetőjeként — október 25—27 között Budapesten részt vett a magyar— mexikói kormányközi vegyesbizottság első ülésén. A mexikói delegáció tegnap elutazott Budapestről. Dr. Polinszky Károly oktatási miniszter tárgyalásokat folytatott Delhiben A. Ramath Andran államtitkárral, az indiai műszaki fejlesztési bizottság vezetőjével. Dr. Tury Ferenc, . hazánk nagykövete, * fogadást adott dr. Polinszky az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a kormány elnöke és Havasi Ferenc miniszterelnök-helyettes. Ott volt az MSZMP KB és a kormány több tagja, az országos főhatóságok, a magyar szövetkezeti mozgalom társágazatainak, valamint a társadalmi és tömegszervezetek számos vezetője is (A tanácskozás eseményeit a 3. oldalon ismertetjük.) Délután Sarlós István az ezer vagonos békéscsabai hűtőházat kereste fel. Látogatási programját Sarlós István az MSZMP Békés megyei Oktatási Igazgatóságán fejezte be, ahol a megye politikai, gazdasági és tömegszervezeti vezetőinek adott tájékoztatást az időszerű politikai kérdésekről. Károly tiszteletére, amelyen több magas rangú indiai személyiség is megjelent. A Szili Géza nehézipari miniszterhelyettes vezette delegáció, amely részt vett a magyar—kínai műszaki-tudo- mányos együttműködési bizottság 15. ülésszakán, hazaérkezett Pekingből. Az ülésszak befejezéseként ' jegyzőkönyvet írtak alá az 1977. évre szóló magyar—kínai műszaki-tudományos együttműködésről. Az okmányt Szili Géza, illetve Ma Ji, a Kínai Népköztársaság 1-es számú gépipari minisztériumának miniszterhelyettese, az együttműködési bizottság társelnökei írták alá. Tanács Nemzetiségi Tanácsának elnöke nyitotta meg. A megnyitót követően jóváhagyták az ülésszak napirendjét, amelyben szerepel a Legfelsőbb Tanács Elnöksége új alelnökeinek megválasztása, az 1976—1980-as évekre szóló X. népgazdasági terv és az 1977. évi népgazdasági terv törvény- javaslatának előterjesztése, az 1975. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló beszámoló. Nyikolaj Bajbakov miniszterelnök-helyettes, az Állami Tervbizottság elnöke terjesztette elő a Szovjetunió X. ötéves és 1977. évi népgazdaság- fejlesztési terveinek tervezetét. Hangsúlyozta, hogy az ötéves tervet az 1976 elején nyilvánosságra hozott és megvitatott, majd az SZKP XXV. kongresszusa által jóváhagyott népgazdaságfejlesztési irányelvek alapján dolgozták ki. A szovjet nép, valamennyi szovjet köztársaság érdekeinek megfelelő terv biztosítja, hogy megvalósuljon az SZKP-nak a nép anyagi és kulturális élet- színvonalának állandó javítására törekvő irányvonala. A népgazdaság dinamikus és arányos fejlődése, hatékonyságának fokozódása lehetővé teszi, hogy a következő öt évben 26 százalékkal, vagyis 93,5 milliárd rubellel nőjön a Szovjetunió nemzeti jövedelme. Az ötéves terv széleskörű, az anyagi termelés növelésén és hatékonyságának emelkedésén alapuló életszínvonal-javító programot tartalmaz — folytatta a szónok. — A nemzeti jövedelem emelkedése lehetővé teszi, hogy a következő öt évben 21 százalékkal nőjön a lakosság egy főre jutó reáljövedelme. A munkások átlagfizetése 1980-ra eléri a 170 rubelt. Ennél nagyobb mértékben, 26 százalékkal emelkedik a kolhoztagok munkabére, amely a tervidőszak végén átlagosan 116 rubel-lesz személyenként. 31 millió dolgozót érint a nem termelő népgazdasági ágazatokban végrehajtandó fizetés- emelés. A lakossági bevételek további növelését segíti elő a társadalmi fogyasztási alapok 27 milliárd rubellel, azaz 30 százalékkal történő emelése. Ez lehetővé teszi a nyugdíjak, a társadalombiztosítási összegek, a gyermekgondozási segélyek további növelését. Jelentős összegeket fordítanak az egészségvédelem és az oktatás fejlesztésére. Folytatódik a korábbi években megkezdett gyors ütemű lakásépítés. Öt év alatt 500 millió négyzetméter területű lakás épül fel, s ez több mint 50 millió ember számára teszi lehetővé, hogy új lakásba költözzön — mondotta Ny. Bajbakov. (Folytatás a 2. oldalon) Sarlós Isívan Békés megyében KÖZÉLET *
