Pest Megyi Hírlap, 1976. október (20. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-27 / 254. szám

Egymással is ismerkedtek Tanácskozott a két ÁFÉSZ ifjúsági parlamentje Eleven, hasznos vita alakult ki Tegnapi számunkban két olyan ifjúsági parlamentről — a járás harminc éven aluli pedagógusainak és népmű­velőinek, valamint a maggyári fiatalok tanácskozásáról — számoltunk be, amelyekről a résztvevők többsége elé­gedetten távozott. Sokat vitatkoztak, időnként felforró­sodott a hangulat, de ezt a jelenlévők természetesnek, az őszinte demokratikus légkör jelének tekintették. „Jobban örülök a keményen bíráló hozzászólásnak — mondta az egyik elnökségi tag —, mint a közömbösség álmos csend­jének”. tak az első mondatok, amíg az igazgatósági elnök azt nem javasolta, hogy a hivatalos formával szakítva, valameny- nyi kérdésre azonnal, elhang­zása után válaszoljanak az illetékesek, hiszen jelen, van minden osztály- és munka­helyvezető. Ügy tűnik azonban, hogy a fiatalok ma még nem minde­nütt gondolkodnak hasonló­képpen. A közelmúltban ke­rült sor a járás két Általános és Fogyasztási Szövetkezeté­nek ifjúsági parlamentjére, mindkettőn jelen voltunk, s bizony, vegyes tapasztalatokat szereztünk. Az Alsótápiómenti ÁFÉSZ és a Monorvidéki ÁFÉSZ is két-két szövetkezet egyesíté­sével jött létre, fiatal dolgo­zóiknak mindkét helyen ez volt az első közös parlament­jük. Sülysápon hiába készített alapos elemző beszámolót Spa- nits Gyula igazgatósági elnök, hiába érvelt: — Immár második alka­lommal kerül sor az ifjúsági parlamentek megtartására. Ezek azt a célt szolgálják, hogy a fiatalok megismerked­jenek az ifjúsági törvényre épülő helyi intézkedési ter­vekkel, a gazdasági, társadal­mi vezetőkkel találkozva, vé­leményt cseréljenek az ifjúság szerepéről, megosszák gondjai­kat és a feltárt hibákat folya­matosan megszüntetve, az if­júság cselekvőkészségét hasz­nosítva dolgozzunk a tervcé­lok megvalósításáért. S az elnök sorolta a ténye­ket, a számokat, a terveket. Őszintén, felelősséggel szá­molt be a parlamentnek a legutóbbi hasonló ta­nácskozás óta végzett if­júságpolitikai munkáról, a különböző intézkedések­ről. An-vkor befejezte, elhangzott még egy hozzászólás, amely­ben a KISZ-vezetőség egyik tagja beszélt alapszervezetük munkájáról, s azután követ­kezett volna az igazi vita. Hiábavaló volt azonban a sok bátorító szó, hiába ültek a kérdésekre váró illetékesek a fiatalok között, a hozzászólá­sok elmaradtak. A bátortalanság oka talán az lehetett, hogy a jogelőd szövetkezetek múlt évi egye­sítését követően, mégiscsak az első közös ifjúsági parlament volt a mostani. Nemcsak ve­zetőikkel, kicsit egymással is ismerkedtek a jelenlevő fiata­lok, akik végül is négy me­gyei küldöttet választottak maguk közül. ★ Ahogy közeledett a kezdés időpontja, valószínűleg úgy kezdtek egyre jobban izgulni a Monorvidéki ÁFÉSZ ifjúsá­gi parlamentjének szervezői is. Mintegy 300 meghívót küldtek ki — ez a szám a dolgozók 40 százalékát jelenti —, de na­gyon lassan teltek meg a szék­sorok. Pilinyi József igazgatósági elnök komor arccal kezdte be­számolóját, amelyben mint maga mondta, csak rövid, vázlatos képet adhatott az elő­ző két évről s a fiatalok ér­dekében történt intézkedések­ről. Ügy tűnt azonban, sok esetben szándékosan hagyta nyitva a kérdést, hogy azzal is élesztgesse a megjelentek vitázó kedvét. Az első hozzászóló ezen a parlamenten is a KISZ-titkár volt, szép munkáról, dicsére­tes eredményekről számolt be, csak az előre elkészített, gépelt szöveg láttán támadt némi nyugtalan mozgolódás az asz­talok körül. A vita itt is nehezen indult. Lassúak, körülményesek vol­Eleinte azonban úgy látszott, csak a KISZ-szervezet kerül szóba, az ő munkájukról esik, elsősorban a kívülállók részé­ről, bíráló megjegyzés. Nem vitatták el a 30 tagú alapszer­vezet eredményeit, csupán azt kifogásolták, hogy a kelleténél — sze­rintük — kevesebbet tö­rődnek a KISZ-en kívü­liekkel, az új tagok felvé­telével. Végül győzött az az álláspont, mely szerint minőségi enged­mények nélkül, de fokozni kell a tagfelvételi munkát. Ekkor talán némi zökkenő következett volna, ha az egyik vendég, Szigeti János, az MSZMP üllői nagyközségi bi­zottságának titkára hatásos, érvelő hozzászólásával fel nem rázza a csendben ücsörgőket. Ami ezután következett, az igazi vita volt. A fiatalok kér­deztek, kértek, javasoltak, s az illetékesek ott, melegében vá­laszoltak, magyaráztak, sőt in­tézkedtek is. Nem csoda, ha végül, ami­kor az öt küldött megválasztá­sára sor került, felengedett a feszültség, s ha kevesebben is voltak a vártnál a jelenlevők, az eredményes munka tudatá­ban indulhattak haza. (jandó — vereszki) Bemutató két községben Az ezüstfurulya Vecsésen holnap, csütörtö­kön, délelőtt 10 órakor, Gyom­ron pedig pénteken, 15 órakor mutatja be az Állami Bábszín­ház Az ezüstfurulya című báb­játékot. A járás munkásmozgalmának történetéből (14.) Emlékek és dokumentumok Vecsés — a századfordulótól a felszabadulásig A Budapest környékén meg­alakult és alakulásban levő szövetkezetek kötelékébe be­vonták az iparosokat is, akik a termelőszövetkezeti tagok részére dolgoztak, és a mun­kájukért a szövetkezet jöve­delméből szintén rendes juta­lékot kaptak. A község új vezetőségének a központi és a helyi feladatok ellátásához széles körű átte­kintésre volt szüksége. Sók akadályozó tényező gátolta a feladatok folyamatos végre­hajtását, a helyben is megle­vő ellenséges elemek minden eszközzel akadályozták a nyu­godt politikai élet kibontako­zását, a közellátás biztosításá­nak zavartalanságát. A zavaró elemekkel szemben a helyi' vezetés fellépett. Május 5-én, Vecsésen ellen- forradalmi megmozdulást szer­veztek, e megmozdulásnak ha­lálos áldozata is volt. Többen súlyosan megsebesültek. A direktórium vezetői több el­lenforradalmi vezetőt, azaz szervezőt, köztük három jegy­zőt és egy csendőrt Budapest­re kísértek, ahol június 20-ig fogva tartották őket. Május 5- én 12 túszt, köztük a községi bírót és a főjegyzőt, ugyancsak Budapestre szállítottak. ■ír A tanácsok hamar rájöttek arra, hogy a szilárd népi ha­talmat csak úgy lehet megte-; remteni, ha az ellenséges ma- gatartású közigazgatási tiszt­viselőket eltávolítják az appa­rátusból. Vecsés községben a munkástanács el is távolította a nem kívánatos tisztviselőket. 1919. június 23-án szomorú esemény történt a vecsési munkásmozgalom életében: G. Szabó János vármegyei direk­tóriumi tagot, vörösőrt orvul meggyilkolták. Vele együtt halt mártírhalált Stiller Nán­dor is, a vecsési munkástanács tagja. A Magyar Tanácsköztársa­ságot megdöntötték. Az ellen- forradalmárok, a burzsoá ro­mán hadsereg katonáinak se­gédletével, megindították a hajszát a helyi vezetők és a vörösőrök ellen. Kezdetét vet­te a letartóztatások és kínzá­sok sora. Boross Imre vezető jegyző és társai bosszúvágyát jellemzi, hogy ténykedésüket augusztus 5-én kezdték meg, előbb, mint ahogy arra a fő­szolgabírótól utasítást kaptak. A községi képviselői testület 1919. augusztus 11-i ülésén hatvannál több ember ellen indított eljárást, akik közül többet internáltak, másokat törvényszék elé állítottak. A községházán véres kihall­gatás folyt, melyet Vay száza­dos és két főhadnagy vezetett. Kovács Bélát a monori agyag­bányában végezték ki, dr. Mu­rányi Gecser Pál, Grenner Antal, az elszenvedett súlyos verések következtében, később vesztette életét. Rátkai Géza, Gubicza József, Szopper Lő­rinc börtönbe, a vörösőrök tá-' piósülyi internálótáborba ke­rültek. ★ Az ellenforradalmi törvény­szék a forradalmárokkal kap­csolatos ítéletet az 1920. június 15—július 5-ig terjedő időben, az alábbiak szerint hozta meg: dr. Murányi Gyula 100 nap fogház, Spitzar Frigyes 150 nap fogház, Medveczky Jenő 9 évi börtön, Horváth István 3 év és 6 havi börtön, Liebe István 5 év és 6 hónap, Tamás László 2 év, Mayer József 3 hónap, Änderte Tamás 8 hó­nap, Kauremszky Antal 1 év és 6 hónap, Bállá István 1 év, Sántha Antal 1 év és 6 hónap, Dobrovitz Mátyás 5 év, Plutzer Tamás 10 hónap, Petz János 3 év és 4 hónap, Gubitza Jó­zsef 2 év és 6 hónap, Kovács (Klein) Géza 1 év és 3 hónap, Tímár Antal 2 év és 6 hónap, Rátkai János 9 hónap, Kollár István 3 hónap, Lenkey Győ­ző 6 hónap, Hegedűs Illés (Czövek) András 3 év és 6 hó­nap, Szopper Lőrinc 3 év és 10 hónap, Reichel János 2 év, Szipli István 10 hónap, Ilovsz- ky Mór 5 évi börtön. Az ellenforradalom dühön­gése pár évre lehetetlenné tet­te a munkásmozgalom tevé­kenységét. A Tanácsköztársa­ság megdöntése után, a moz­galmi életet újra kellett kez­deni. Nehéz körülmények kö­zött, 1922-ben ismét megala­kult a Szociáldemokrata Párt vecsési szervezete. Alapítói: Henczellmann Tivadar, Víqh István, Urbán Lajos és Kovács Sándor. A helyi csoport első elnöke Henczellmann Tivadar lett. ★ A húszas évek közepétől megkezdődött a kommunisták újabb szervezkedése is. A mozgalmi élet fokozódása a Bethlen-kormányt arra kész­XVIII. ÉVFOLYAM, 254. SZÁM 1976. OKTÓBER 27., SZERDA A MÉK raktáraiból Elegendő burgonya — télire Hatalmas prizmákban tárolják a termést járás részére 70 vagon elsőran­gú étkezési burgonya érkezik, 20 kilós csomagokban. Az első két vagon éppen az éjszaka fu­tott be a monori vasútállomás­ra. A többi vagon is folyama­tosan érkezik majd. A szép árut haladéktalanul kiszállít­juk a MÉK boltjaiba, az ÁFÉSZ üzleteibe és a vendég­lőkbe. Szerződés a pilisi termelőszövetkezettel — A MÉK monori kirendelt­sége igyekszik az egész járás NYITOTT SZEMMEL Kukoricaszemek - Ring - Sorompó burgonyaellátásáról gondos­kodni — mondta Marosi Ist­ván. — A lengyel importárun kívül, a vele kötött szerződé­sünk alapján a pilisi Aranyka­lász Termelőszövetkezettől is j vsáároltunk burgonyát, melyet a monori Katalin-csárda mel­letti, hatalmas prizmákban tá­rolunk. Ez a kiváló minőségű burgonya az 1977. év első ne­gyedében, a prizmák felbontá­sa után, szintén a járásbeli boltokba kerül. (k. I.) A szőlősnyaralói és a süly- sápi vasútállomás melletti MÉK-bolt előtt, hetek óta már, kora reggel sorban áll­nak a vevők, és türelmetlenül várnak burgonyára. A napok­ban azzal a szándékkal indul­tunk el az egyik MÉK-üzlet- be, hogy megtudjuk, milyen lesz a téli burgonyaellátás Sülysápon? A bolt előtt, a sorban álló vásárlók között egy asszony a következőket mondotta: — Higgyék el, érdemes sor- baállni, krumpliért, mert a rossz időjárás miatt, a legtöbb helyen csak mogyoró nagysá­gú gumók termettek. Én mon­dom maguknak, nehéz tél elé­be nézünk. Majd ha a fagy beáll, a zimankós, csípős téli időszakban burgonyát még aranyért sem kapunk. Zsákok a platón E mondatok elhangzása után jelent meg a MÉK tehergépko­csija, tele szebbnél-szebb áru­val. Volt rajta karfiol, sárga­répa, petrezselyem, hagyma, kétkilós csomagokban, s a vá­rakozók legnagyobb örömére, takaros zsákokban, több má­zsa burgonya is ott lapult a kocsi aljában. Hetven vagon Lengyelországból A gépkocsival érkezett Ma­rosi István, a MÉK monori ki- rendeltségének bolti ellenőre is. A bolt raktárában megkér­deztük tőle, milyen burgonya- ellátásra számíthatunk télen? — Nyugtalanságra semmi ok — jelentette ki határozottan a bolti ellenőr. — A MÉK Válla­lat képviselői hetek óta Len­gyelországban tartózkodnak, és máris nagy mennyiségben vá­sároltak burgonyát. A monori tette, hogy különböző terror- rendszabályokkal elejét vegye az esetleges egységfront létre­hozásának. A rendőri üldözés eredménye, hogy letartóztat­nak több kommunistát Vecsé­sen is. 1929. október végén zajlott le a vádlottak bírósági tárgya­lása. A letartóztatottak közt ta­láljuk a vecsési Gonauer (Ga- lántai) Nándor bádogossegéd, vecsési lakost, és Wéber Már­ton vecsési lakost. Ellenük a vád a következő volt: „Gonauer (Galántai) Nándor, mint az MSZMP vecsési szer­vezetének tagja, Wéber Már­tonnal együtt szervezte és irá­nyította az ottani kommunista mozgalmat. A megbízást erre nézve ugyancsak a párt köz­ponti titkárságától kapta, s ugyaninnen küldék számára a körleveleket és röpiratokat, amelyek terjesztéséből befolyt pénzösszegekkel és tagdíjak­kal Zwikl Józsefnek számolt el. Ügy őt, mint Wéber Már­tont, Rubin Ede még 1926 szeptember havában felhívta az ifjúmunkásoknak kommu­nista irányban leendő meg­szervezésére, amelyet mindket­ten vállaltak, és ebből a cél­ból az ifjúmunkásokat össze­hívta, nekik Rubin részvételé- vei propagandaelőadásokat tartottak, amelyen a tömeg­szervezésről és a kommunista eszmékről volt szó. Wéber Márton működése a kommunista eszmék terjeszté­se és a kommunista frakció megalapítása körül teljesen egyező Gonauer Nándoréval, akivel együtt működött. Wé­ber az MSZMP központjából Szabó Mihállyal állt összeköt­tetésben, akinek a szervezés­ről jelentéseket is küldött. Megelőzőleg pedig Vági Ist­vánnal és Lőwy Sándorral ál­lott összeköttetésben.” Törő István (Folytatjuk) Teljes erővel folyik a földe­ken az ősziek betalíjarítása. Különösen a kukorica törése jelent nehéz feladatot a közös gazdaságoknak. A maglódi U niverzál Tsz-ben csaknem 1300 hektárról kell a tengerit betakarítani. Igyekeznek is a kombájnok, hogy időben, jó minőségben fedél alá kerüljön a termés. A kukoricát szállító gépkocsi­kat azonban annyira megrak­ják a szemekkel, hogy szállí­tás közben sok az úttestre szó­ródik. Gyomron, a Táncsics Mihály utcában vastag csíkok­ban hever a kukorica, az élel­mesebb utcalakók már össze is seperték. Gondoskodni kellene a biz­tonságos szállításról, hogy egy szem kukorica se vesszen kárba. ★ Monoron a nelyi sportegye­sület ökölvívó-szakosztálya sok nehézséggel küzd. Eddig még ringjük sem volt. A helyi üzemek segítségével azonban sikerült ringet készíteni. Au­gusztus 20-án volt a premier, akkor használták először a sportszert. Azóta azonban a ring ott áll a Schölmann utcai sportszékház udvarán. Pedig a sportkör vezetői megígérték, biztonságos helyre tetetik a sportág legfontosabb kellékét. Azóta sem történt semmi. A ring ott ázik, rozsdásodik az udvaron. Vajon meddig? ^k Gyomron három vasúti át­járó található. A volt kisállo- más melletti zárva tartása miatt joggal bosszankodnak a gépkocsivezetők. Előfordult, hogy több mint negyed órát állt leeresztve, utána felnyi­tották, mert egyetlen vonat sem közlekedett. A vasútállomáson szolgála­tot teljesítő forgalmistáknak több gondot kellene fordíta­niuk a sorompók kezelésére. (— é —) MŰSOR MOZIK Maglód: A huszárkisasszony, Monor: A bankrablás. Nyár­egyháza: A bosszúállók újabb kalandjai. Vecsés: Szépek és bolondok. MŰVELŐDÉSI HAZAK Gombán, 15-től 16.30 óráig az orosz szakkör, 19-től 22-ig a KISZ-klub összejövetele. Maglódon, 18-tól: a nyugdíjas­klub foglalkozása, 19-től: az irodalmi színpad próbája. Menüén, 18-tól 21-ig: ifjúsági klubfoglalkozás. Péteriben, 18- tól 22-ig: hangstúdió, felvétel­készítés. Vásznat festenek Monoron, a kékfestőüzem­ben, havonta esaknem 4 ezer méter textilanyagot festenek meg, különböző mintájúra. Képünkön: Tóth István spe­ciális hengerekbe helyezi a nyomóanyagot. A gépből félkész állapotban távozó vásznat Tatai László a száritórudakról hajtogatja össze. Ifj. Fekete József felvételei i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents