Pest Megyi Hírlap, 1976. október (20. évfolyam, 232-258. szám)
1976-10-27 / 254. szám
1976. OKTOBER. 27., SZERDA %MA<m Heti jogi tanácsok • Az állami vállalatoknál dolgozó munkások lakásépítésének támogatásáról. Több olvasónk tett említést arról, hogy lehetetlen figyelemmel kísérni a lakásépítés vállalati támogatásával kapcsolatos jogszabályokat. Any- nyi van már belőlük, hogy még a jogban járatosak is sokszor eltérően értelmezik. A fizikai munkásoktól érkezett problémákat összegyűjtöttük, s most megpróbáljuk egy cikk keretében a kérdéseket megválaszolni. Az állami vállalatoknál dolgozó munkások (fizikai dolgozók, művezetők, a továbbiakban együtt: munkások) — függetlenül házastársuk foglalkozásától — abban az esetben építhetnek (vásárolhatnak) lakást állami támogatással. ha az alábbi feltételek együttesen fennállnak: a) többszintes lakóházépítés — a szervezésre, a kivitelezőre és a lebonyolítás módjára tekintet nélkül — a jogszabályban meghatározott településeken valósul meg, b) a többszintes lakóházépítés — ha jogszabály kivételt nem tesz — telepszerűen valósul meg, továbbá c) a vállalat a Lakásépítési alapjából a szociálpolitikai kedvezmény és az állami támogatás együttes összegével csökkentett építési költség (eladási ár) legalább 20 százalékának megfelelő összegű kamatmentes vállalati kölcsön- támogaitást nyújt, illetőleg — különböző vállalatoknál dolgozó munkás házaspár esetében — a vállalatok 10—10 százalékos kamatmentes vállalati kölcsöntámogatást nyújtanak. Ha a többszintes lakóház építése az előzőekben írt feltételek szerint történik (meghatározott településeken, telepszerűen), a lakást építtető (vásárló) munkást megillető állami támogatás mértéke a következő: a) egyszobás lakás esetében 60 ezer Ft, b) másfél szobás lakás esetében 70 ezer Ft, c) kétszobás laikás esetében 80 ezer Ft, d) két és fél szobás lakás esetében 90 ezer Ft, e) három- és ennél több szobás lakás esetében 100 ezer Ft • Melyek a tBbb szintes lakóházépítés (vásárlás) általános pénzügyi feltételei a munkások esetében? — kérdezi több olvasónk. Ezek a következőik: A szociálpolitikai kedvez- Vény és az állami támogatás együttes Összegével csökkentett építési költség (eladási ár) 10 százalékát kell csupán a dolgozónak előtörlesztésként megfizetni. Az építési költség (eladási ár) 70 százaléka erejéig az említett vállalati köl- csöntámogatás kiegészítéseként az OTP kölcsönt nyújt. A kamat mértéke a kölcsön teljes összege után évi egy százalék, és a törlesztési idő 35 év. Az előtörlesztést három vagy ennél több eltartott gyermek esetében — kérelemre, egyedi elbírálás alapján — részben vagy egészben, a lakásügyi hatóság — a vállalat javaslatára, a jövedelmi, vagyoni és szociális helyzet figyelembevételével — az állami költségvetés terhére elengedheti, vagy a vállalat — a | munkaerőgazdálkodási érdekeire tekintettel — a lakás- I építési alapja terhére, a mun- I kás helyett, vissza nem térí- ' tendő támogatásként megfi- fizetherti. • Milyen törlesztési kedvez- menyeket kapnak a munkások? A 36/1975. (XII. 10.) MT. számú rendeletben meghatározott — az OTP útján nyújtott, — építési (vásárlási) kölcsönök törlesztési kedvezményei a következők: a) a tanácsi órtékesítésú lakás vevője, valamint az állami vállalatoknál dolgozó munkások lakásépítésének tá mogatása keretében létesü lő laikás építtetője (vásárlója) részére nyújtott kölcsön havi törlesztő részletét az első öt évben 20 százalékkal mérsékelten kell megállapítani. Az ebből eredő különbözetet a hátralevő harmincévi törlesztési idő alatt egyenletes elosztásban kell megfizetni; b) a többszintes lakásépítési formákban épített (vásárolt) lakásoknál a fiaital házaspá rok és a három vagy több gyermeket eltartók esetében a kölcsön havi törlesztő részletét — kérelemre, a szociális helyzet figyelembevételével az első öt évben legfeljebb 30 százalékkal lehet mérsékelni. Az ebből eredő különbözetet a szerződésben meghatározott törlesztési idő hátralevő évei ben egyenletes elosztásban kell megfizetni; c) a sorkatonai szolgálatot teljesítők részére nyújtott kölcsön havi törlesztő részlete —- kérelemre — a szolgálati idő tartamára mérsékelhető vagy a törlesztés felfüggeszt hető. A fentieken kívül az Országos Takarékpénztár az általa nyújtott kölcsön havi törlesztő részletét az első három évben átlag 150 Ft-tal mérsékelheti oly módon, hogy a mérsékelt törlesztő részlet ne legyen kevesebb a hasonló, tanácsi értékesítésű lakásra megállapítható havi törlesztő részletnél. Az így kieső összeget a kölcsön hátralevő törlesztési időtartamára elosztva kell megfizetni. Az Orszá gos Takarékpénztár a mérséklést kérelemre, egyedi elbírálás alapján engedélyezi. Tanácsi értékesítésű lakásoknál munkások esetében — ha három, vagy ennél több gyermek eltartásáról gondoskodnak — a lakásügyi hatóság az előtörlesztést — kérelemre, egyedi elbírálás alapján — részben vagy egészben elengedheti. Ilyen esetben a kölcsönt az elengedett összeggel növelni kell, kivéve, ha azt a vállalat a lakásépítési alapjából a munkás helyett vissza nem térítendő támogatásként megfizeti. • A pályakezdő fiatalok lakásépítésének (vásárlásának) támogatása. A téma aktualitását különösen az adja meg, hogy országszerte folynak az ifjúsági parlamentek és ezeken a fiatalok lakáshoz juttatásának lehetőségei, eredményei is napirendre kerülnek. Korábban többször elhangzott, hogy a jogszabályok a pályakezdő fiatalok támogatását nem teszik olyan mértékben lehetővé, mint ahogy erre szükség lenne. A pályakezdő fiataloknak nagy gondot jelent összeszedni az előtörlesztés összegét, és Tíz nap rendeieteibő i A háztáji és kisegítő gazdaságok jövedelemadójáról a 36/1976. (X. 17.) MT. rendelet intézkedik. (Tanácsok Közlönye 48. szám.) Az idegenvezetésről kiadott 17/1976. (XI. 11.) Bk. M. rendeletet is ugyanitt találják meg az államigazgatásban dolgozó érdekeltek. A pályakezdő szakemberek munkába lépéséről, akik a felsőoktatási intézmények nappali tagozatán végeztek, a 12/ 1976. (X. 3.) Mü. M. rendelet intézkedik, amely a Munkaügyi Közlöny október 22-i számában jelent meg. A képesítés nélküli pedagógus munkakör bértétele 1450— 1900 Ft-ra módosul — rendelkezik a 206/1976. (M. K. 19.) OM—Mü. M. számú együttes utasítás, amely a Munkaügyi Közlöny 13. számában jelent meg. A hadkötelesek és hozzátartozóik szociális ellátásáról kiadott 8/1976. (VII. 15.) Eü. M. számú rendeletet a Társadalombiztosítási Közlöny 10. száma közli. A felsőoktatási intézmények nappali tagozatos hallgatói részére juttatható állami támogatásokról az oktatási miniszter 138/1976. OM. számú utasítása a Művelődésügyi Közlöny 16. számában és az Egészségügyi Közlöny 20. számában található. nem segít helyzetükön az sem, hogy a munkáltatók a kollektív szerződés értelmében részletfizetési kedvezményt engedélyezhetnek a lakásépítés támogatására nyújtott kölcsön visszafizetésére, A fiatalok érdekében is számos rendelkezés született, amelyek a kedvezmények körét itt is bővítették és lehetővé tették, hogy a munkáltatói kedvezményekben minél több fiatal részesüljön. Elsősorban erre szolgálnak a vállalati kollektív szerződések lakásépítést támogató szabályai, továbbá, ha a pályakezdő fiatal fizikai dolgozó, ugyanúgy vonatkoznak reá is az előbbiekben ismertetett kedvezmények Nagyobb a gond az egyetemről kikerült diplomás fiatalok esetében, akiknek munkabére egy ideig eléggé alacsony. Kétségtelen, hogy ebben az esetben is a vállalatoknak kell a segítségnyújtás lehetőségét megtalálni, mert a lakásépítési hozzájárulást, illetve a lakás használatbavételi díját el is lehet engedni, és ezzel is megoldódik sok-sok fiatal gondja. Természetesen az ilyen kölcsönelengedés csak a részesedési alap vagy a jutalomkeret terhére történhet, ami a támogatást nagyon megnehezíti és bizony emiatt sok esetben tartózkodnak a fiatalok támogatásától. Több helyről elhangzott már olyan igény, hogy a fiataloknak is biztosítani kellene a munkásokat megillető valamennyi kedvezményt. Ilyen igény elsősorban anyagi kérdés, és bizonyára az ifjúsági parlamenteken elhangzandó problémák megoldását is szorgalmazni fogják az illetékesek. Annyit azonban már most is el lehet mondani, hogy amíg a korábbi jogszabály az- ifjúsági takarékbetét-akció feltételei szerint folyósításra kerülő külön kölcsön összegét csak a telepszerű többszintes lakó- házépítés (vásárlás) esetén tette lehetővé az előtörlesztés összegének beszámításába, most már az újabb rendelkezés lehetővé teszi, hogy az OTP által folyósított külön kölcsön összegét valamennyi lakásépítési forma esetében az előtörlesztés összegébe beszámítsák. A szociálpolitikai kedvezményt is a fiatalok vehetik igénybe. Dr. M. J. Reális értékben Az új kisajátítási rendelet alapelvéről Fejlődésünkkel együtt jár, hogy a szükségletek magasabb szintű kielégítése érdekében újabb üzemeket, lakótelepeket, szolgáltató részlegeket, utakat, kulturális és sportintézményeket építsünk, s természetesen az is, hogy településeink egyre rendezettebbek legyenek. Ezeknek a céloknak az elérése közben gyakori, hogy szükségessé válik egy-egy ingatlan kisajátítása. Az ilyen intézkedéseket — éppen mivel a tulajdonjogot érinti — állami rendeletek szabályozzák. Szeptember 5-én új kisajátítási törvényerejű rendelet jelent meg (76. 24. sz. Tvr.), ugyanakkor látott napvilágot a végrehajtására, vonatkozó 33/1976-os minisztertanácsi rendelet is. Az új intézkedések kitérnek a kisajátítás körébe tartozó kártalanítási összeg kifizetésére, valamint az értékkülönbözet megfizetésére. Az új törvényerejű rendelet 1977. január elsején lép életbe. Elavult táblázat — Változik-e alapvetően a kisajátítás rendszere? — Az új rendelet lényegileg változatlanul hagyja a kisajátítás rendszerét, de több fontos változást tartalmaz — válaszolt dr. Kara Pál, a megyei tanács igazgatási osztályának jogügyi csoportvezetője. — A törvényalkotók abból a jogpolitikai alapelvből indultak ki, hogy az ügyeket ott intézzék el 'megfelelően, ahol felvetődnek. — Milyen alapvető változást tartalmaz a rendelet? — Mindenekelőtt azt, hogy a kártalanítás összege, az ingatlan tényleges forgalmi értekével fog megegyezni. Eddig — és még ebben az évben is — a tanácsok egy kötött iránytáblázat alapján állapították meg a kártalanítás ösz- szegét. Ez a táblázat azonban már nem tükrözte az ingatlanok reális forgalmi értékét. Érdemes néhány példát idézni: egy városi, magas fokon közművesített telek (villany, ivóvíz, csatorna, gázelosztó, vagy távfűtés) négyszögölenkénti árát maximum 300 forintban. állapíthattuk meg, ugyanez nagyközségben 150— 200 forint, ha a telek országos jelentőségű üdülőövezetben volt (Balaton, Dunakanyar), akkor a legmagasabb ár 600 forint volt. Ha a telek nem érte el a magas közművesítést szintet; akkor az Itt felsorolt áraknál csak jóval kevesebbet állapíthattunk meg. Négy fő szempont — így magikárosult az, akinek a telkiét kisajátították? — Nem. Az eljárás vált formálissá. A tanácsok megállapították a kártalanítási összeget, a tulajdonos pedig VÁLASZOL AZ ILLETÉKES Építési tanácsadó Hogyan készül a ragasztott vízszigetelés? A ragasztott szigetelés az építményeket a talajpára, a felszívódó talajnedvesség és az időnként magasra emelkedő talajvíz káros hatása ellen védi. Pincék építésénél fontos, hogy ismerjük a talajvíz legmagasabb állását. Ennek ismeretében készítik el az úgynevezett teknőszigetelést: a pince földbe süllyesztett dobozát minden oldalról összefüggő védőréteggel látják el; a padló és falszigetelés folytonos felületet ad, s elzárja a víz útját. Többnyire szükséges, hogy az aljzatbeton alá nagyszemű kávicsból körülbelül 15 centiméteres réteget terítsünk. Ez megakadályozza a kapilláris víz felszívódását. Sajnos, gyakori építési hiba, hogy közvetlenül a földre terítik a betont, s így a szigetelőréteget fokozottabb igénybevételnek teszik ki. A falszigetelés síkja és a járdavonal között a hagyományos szerkezetű családi és hétvégi házaknál legalább 15 centiméteres távolságot kell hagyni. A szigetelőlemezek védőanyaga általában bitumen, de lehetnek különböző műanyagok is. A tekercsek, melyek jelenleg kaphatók, egy méter szélesek. A lemezeket a fal szélességétől függően hosszú csíkokra vágják és 15 centi- méteres átfedésekkel fektetik egymásra több rétegben. A ragasztóanyag rendszerint a helyszínen megolvasztható bitumen. A lemezeket a betonfelület felől és kívülről is védőhabarcs-terítéssel szokták óvni. Az aljzatot gondosan meg kell tisztítani szigetelés előtt, mert egy-egy apró kavics is átszúrhatja a lemezt, s utat nyithat a felszívódó víznek. A korszerű alapozási eljárások csökkenthetik a szigetelési síkra ható nedvességet. Ha pince nélküli épület készül, célszerű azt betoncölöpökre vagy pillérekre helyezni. Ilyenkor megszakítjuk a föld és a szigetelőfelület kapcsolatát. A szigetelés állaga természetesen romlik az évek során. Például, ha feltöltött, de meg nem ülepedett talajra a szigetelés alá vasalatjan betont tesznek — ami gyakori hiba —, akkor a föld süppedésével eltörik a beton, s a szigetelés is. Hasonló ok miatt a padló- szigetelést is csak a fal ülepedése után célszerű elkészíteni; így hibátlan maradhat a csatlakozás. A szigetelés utólag már csak falbontások árán, s nagy költségtöbblettel készülhet. Pótolható- viszont egy jól bevált, s viszonylag olcsó eljárással: magyar találmány, az úgynevezett elektroozmotikus utólagos falszárítási módszer, melynél a falfcia 30—40 centiméterenként lyukakat fúrnak, s ezekbe földelt acélrudakat helyeznek. A rudak szintje fölé már nem jut el nedvesség; és a fal fokozatosan kiszárad. Csíki Róbert építészmérnök automatikusan a bírósághoz fordult, és kivétel nélkül minden esetben megnyerte a pert, azaz jelentősen felemelték a kártalanítást. Gyakorlatilag tehát nem a kisajátító hatóság, hanem a bíróság döntött. — Milyen szempontok szerint fogják a tanácsok meghatározni a kártalanítási ösz- szeget? — Teleik kisajátításnál négy j fő szempontból indulunk ki: a település jellegéből (üdülőterület, város, község); a telek ezen belüli fekvéséből; a megközelíthetőségből; illetve a beépítési lehetőségből. Épület és építmény kisajátításánál figyelembe vesszük a műszaki állapotot és a beköl- tözhetőséget. Itt meg kell említeni, hogy a luxusberuházásokat — például fotocellás garázsajtó — nem vesszük figyelembe az értékelésnél. A földérték megállapításánál meghatározó a föld minősége (aranykorona értéke); fekvése; mezőgazdasági hasznosíthatósága és a mezőgazdasági művelési ága. A spekuláció ellen — Gondoltak-e a törvény- alkotók az ingatlanspekuláció visszaszorítására ? — Igen. Véleményem szerint ez az új törvényerejű rendelet másik fő pozitívuma: korlátozni igyekszik a munka nélkül szerzett jövedelmet. Ingatlan kisajátításnál a kártalanítási összeg megállapítása attól függ is függ, hogy a tulajdonos mikor szerezte a telket. házat, vagy földet. Ha a vásárlás a kisajátítás előttí tíz éven belül történt, akkor figyelembe vesszük a vásárlási összeget. Ez csökkenti a kártalanítás mértékét. — A jelenlegi rendelet pontosan szabályozza, hogy milyen jogcímen lehet kisajátítani egy ingatlant. Történik-e ebben változás? — Csak viszonylag kis mértékű. A jövő évtől üdülőtelep építésére is kisajátíthatok ingatlanok. A jogcím alapjaiban nem változott: kisajátítást lehet kezdeményezni az állami szervek és vállalatok működéséhez szükséges gazdasági, szociális, kulturális és egészségügyi létesítmények létrehozása céljából. Szakértők segítségével — Az új rendelet biztosítja- e továbbra is a fellebbezési jogot? — Természetesen. A kisajátítást szenvedő (állampolgár, vagy intézmény) az illetékes járásbírósághoz fellebbezhet a kisajátítás módja és mértéke ellen. De meggyőződésem, ■ hogy az ilyen pereknek a száma jelentősen csökkenni fog, hiszen a kártalanítás kiinduló pontja a reális forgalmi érték lesz. Ráadásul a tanácsok megfelelően tudják majd képviselni álláspontjukat, hiszen, döntéseiket telek-, építési és mezőgazdasági szakértői hálózat segítségével hozzák meg. Az új törvényerejű rendelet megjelenése és hatálybalépése között négy hónap telik eL Kriszt György A Legfelsőbb Bíróság döntése A dolgozók igazolatlan mulasztásáról Egy vállalat tisztviselőjét az igazgató fegyelmi úton azzal az indokolással bocsátotta el, hogy az illető munkahelyéről öt napig igazolatlanul távol maradt. Súlyosbító körülményül szolgált, hogy korábban is egy napot igazolatlanul mulasztott, ezenkívül többször később jelent meg munkahelyén. Emiatt megintették, sőt, évi részesedését is csökkentették. A határozat ellen a tisztviselő a munkaügyi döntőbizottságnál panaszt emelt, de elutasították, ezért a munkaügyi bíróságon pert indított, de eredménytelenül. A jogerős ítélet ellen a legfőbb ügyész törvényességi óvást emelt, amelynek a Legfelsőbb Bíróság helyt adott és a munkaügyi bíróság ítéletét hatályon kívül helyezve, új eljárást és új határozat hozatalát rendelte el. — A Munka Törvénykönyve értelmében a dolgozó egyik alapvető kötelessége, hogy munkára a kijelölt helyen és időben megjelenjen és a munkaidőt dolgozva kitöltse — hangzik a határozat. Ez a kötelezettség csak akkor nem terheli a dolgozót, ha annak teljesítése a Munka Törvény- könyvében meghatározott valamely esemény vagy ok miatt nem várható el tőle. Ilyen például amennyiben elháríthatatlan ok miatt nem tud munkahelyén megjelenni. A tisztviselő is lényegében ilyen, a munkát akadályozó és egyben elháríthatatlan okra hivatkozott: egy alkalommal rosszul lett, orvosi segítségben részesült és ezért nem tudott dolgozni. Az ötnapi mulasztásával kapcsolatban előadta: egyedülálló testvérével él együtt, akinek két kisgyermekről kell gondoskodnia. Testvérét tbc-vel kezelik. 'Egy éjjel rosszul lett, nem tudta kire bízni öt-, illetve hároméves gyermekét, ezért ő vállalkozott erre. E kényszerhelyzetre tekintettel a testvérét kezelő orvos egy hétre fizetés nélküli szabadság megadását javasolta. Hogy ezt megkaphassa, munkahelyén megjelent, felmutatta az orvosi javaslatot, de főnöke meg sem hallgatta. Testvére gyermekeiről egy hétig neki kellett gondoskodnia, ezért munkahelyétől távol maradt. — Ezeket a körülményeket •sem a munkaügyi döntőbizottság, sem a munkaügyi bíróság nem tisztázta — szögezte le a Legfelsőbb Bíróság. — A munkaügyi bíróságnak bizonyítást kellett volna elrendelnie arra vonatkozóan, hogy a tisztviselő testvére — betegségére tekintettel — gondoskodhatott-e kiskorú gyermekeiről, vagy más módon — például bölcsődében vagy óvodában történő elhelyezéssel — megoldhatta-e eltartásukat. Be kellett volna szerezni a kezelőorvos szakvéleményét, hogy a beteg testvér egészségi állapota megengedhette-e gyermekeinek gondozását, illetve betegsége ebben meddig akadályozta. Amennyiben bizonyítottan nem tehetett eleget szülői kötelességének, a tisztviselőtől, mint testvérétől, joggal elvárhatta, hogy a saját ellátásukra még képtelen kisgyermekekről ő gondoskodjék. Annak a korábbi mulasztásnak a körülményeit is tisztázni kellett volna, amikor a tisztviselő — állítása szerint — rosszul lett, és ezért munkáját nem tudta ellátni. Ki kellett volna vizsgálni, igaz-e, hogy a tisztviselőt főnöke nem volt hajlandó meghallgatni, illetve kérése teljesítését anélkül tagadta meg, hogy annak indokait beosztottja elmondhatta volna. A főnök ezt tagadta, ezért meg kellett volna kísérelni az ellentmondás feloldását. esetleg szembesítéssel is. A bíróság ítélete ennek elmulasztása miatt is megalapozatlan. Amennyiben a tisztviselő állításai nem nyernének' igazolást, súlyosbító körűimé- nyül értékelendő korábbi mulasztása és fegyelmi büntetése. H. E. 1 1 f