Pest Megyi Hírlap, 1976. október (20. évfolyam, 232-258. szám)
1976-10-27 / 254. szám
I 976. OKTOBER. 27., SZERDA ’xMüao Emlékülés az Akadémián A Magyar Tudományos Akadémia filozófia- és történettudományok osztálya, valamint a Magyar Történelmi Társulat kedden emlékülést rendezett Mocsáry Lajos születésének 150. évfordulója alkalmából. Handle Péternek, a Magyar Történelmi Társulat alelnökének megnyitója után Kemény G. Gábor, a Széchényi Könyvtár tudományos főmunkatársa Mocsáry Kelet-Európája címmel tartott előadást. Tóth Ede egyetemi docens Mocsáry La- jós helye a XIX. századi történelmünkben címmel megemlékezett a dualizmus korának kiemelkedő személyiségéről, a magyarországi nemzetiségek nemzeti jogaiért küzdő politikusról. Hosszú távú tervezés, árellenőrzés Tanácskozott az országgyűlés terv- és költségvetési bizottsága A hosszú távú tervezés munkájáról, valamint az ár- szabályozás és termékforgalmazás kérdéseiről tanácskozott kedden Bognár József elnökletével az országgyűlés terv- és költségvetési bizottsága. A két témát tárgyaló írásos tájékoztatókhoz dr. Hetényi István tervhivatali államtitkár és dr. Csikós Nagy Béla államtitkár, az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke fűzött szóbeli kiegészítést. Részt vett és felszólalt az ülésen Inokai János, az országgyűlés alelnöke is. Dr. Hetényi István elmon dotta, hogy a hosszú távú tervezés olyan vezérfonál, ameiy a gazdasági fejlődés korszaÁz akiivitás mércéje Ezekben a hetekben, hónapokban minden pártszervezetben mérlegre került az egyes párttagok aktivitása. S a, tapasztalatok összegzése módot nyújt arra is, hogy átfogó képet alakítsanak ki a pártszervezet egészének politikai tevékenységéről, a cselekvési készség fokáról. Nem új feladat ez, hiszen a pártszervezetek számottevő részében eddig is értékelték időről időre a közéleti-politikai aktivitás színvonalát. Mégis nemegyszer felmerül — újra és újra — a kérdés: hogyan lehet megbízhatóan értékelni, miféle mércét alkalmazzanak, mely kritériumokból induljanak ki? A legfontosabb tényezők Természetesen bőven akadnak már tapasztalatok. Épp ezekből indult ki, vonta le következtetéseit a politikai szociológia, amikor kidolgozott néhány általános szempontot az aktivitás méréséhez. Aki ezeket szemügyre veszi, tapasztalhatja, hogy a tudományos igényű elemezés voltaképpen ugyanazokból a tényezőkből indul ki, mint amelyeket a pártszervezetek is figyelembe vesznek a mindennapos munka során. Az egyik legfontosabb ilyen tényező kétségkívül a pártmegbízatások, a közéleti feladatok vállalása és teljesítése. Érthető és jogos, ha a párt- szervezetekben az aktivitás értékelését általában azzal kezdik, hogy felmérik: a párttagok mekkora hányadának van ilyen megbízatása. A politikai cselekvésnek ez az egyik legfontosabb formája, kerete. Természetesen az aktivitás elemzésénél nem állhatunk meg ott, hogy hányán vállaltak vagy kaptak megbízást. A döntő ezek teljesítésének mértéke, a megbízatás alapján történő valóságos cselekvés. Számításba szokták venni az aktivitás mérésekor a párttagoknak a különféle pártfórumokon, politikai rendezvényeken tanúsított vitakészségét, a hozzászólások, észrevételek számát és tartalmát. Néha egyesek vitatják ennek jogosultságát, mondván: a beszéd még nem cselekvés, fy politikai tevékenységben azonban ezt a kettőt nem lehet úgy elválasztani, mint például' a termelőmunkában: itt nagyon gyakran a szó is tett. A párt- és tömegszervezeti rendezvényeken, munkahelyi vagy lakóhelyi, közéleti fórumokon elhangzó véleményeket, bírálatokat vagy javaslatokat úgy kell tekintenünk, mint a döntések kialakításában vagy a végrehajtás ellenőrzésében való közvetlen közreműködést. Ilyen értelemben ez a politikai aktivitás nagy fontosságú megnyilvánulási módja. A cselekvés kitétele A politikai cselekvés egyik formája a részvétel a különféle — politikai tartalmat is hordozó — akciókban, mozgalmakban. Ennek nagyon sokféle módja lehet, a szocialista brigádok mozgalmától a társadalmi munkaakciókon át a különböző politikai gyűlésekig. A résztvevők száma és a részvétel intenzitása ugyancsak mutatója az aktivitásnak. Közvetett mutató a politikai tudás bővítésére irányuló törekvés mértéke. Közvetett, hiszen a megszerzett ismeretek önmagukban még nem hatnak a társadalmi valóságra. Ám általában feltehető, hogy aki politikai műveltségét, tájékozottságát növeli, azt nem öncélúan teszi, hanem hasznosítani kívánja. Az ismeretszerzés, a tanulás tehát felfogható a hatékony politikai cselekvés felételeinek biztosításaként, s ilyen értelemben az aktivitás értékelésekor is számba vehető. Az aktivitás méréséihez tehát rendelkezünk megfogható — részben számszerűen is kifejezhető — mutatókkal. Mégis, nagyon egyoldalú lenne itt megállni. Ha csak ezeket a mutatókat venné számításba a pártszervezet, óhatatlanul kísértene a formalizmus veszélye. Mint valljuk be, az ilyenféle formális felfogás nemritkán a pártmunka mindennapi gyakorlatában is érzékelhető, tapasztalható. Vannak olyan párttagok, akik mindig részt vesznek a taggyűléseken, olykor fel is szólalnak, valamilyen pártmegbízatást is vállalnak, de amikor ténylegesen ki kell állni a párt politikája mellett, amikor erőfeszítéseket kell tenni valamely elhatározás sikeréért, amikor akár kockázatot is vállalva fél kell lépni valamely negatív jelenséggel szemben, akkor valahogy nem találhatók meg, nincsenek jelen. Márpedig az aktivitásban ez a leglényegesebb: a mindennapos cselekvőkészség, az állandó készenlét — a hely- heiz, időhöz, konkrét megbízatáshoz nem köthető kommunista helytállás. A kommunisták tettei nyomén A mindennapos cselekvés tehát az aktivitás legmélyebb tartalma, lényege. Egzakt számokkal nem mérhető, de minden alapszervezet, minden pártcsoport mindenkor pontosan megállapíthatja, menynyire érvényesül egyes tagjai és az egész kollektíva életében. Természetesen nem önmagáért, hanem a politikai cselekvés hatékonyságának további fokozása céljából. Ennek a mércéje pedig mindenekelőtt és legfőképpen a politikai célok, a párthatározatok gyakorlati megvalósulása. A döntések teljesülésén, az elhatározások valóra válásán mérhető le legjobban az ily módon felfogott politikai aktivitás szintje. Az említett mutatók természetesen jól felhasználhatók az elemzéshez. De az aktivitás tartalmi értékelésének alapja, vezérfonala mégiscsak az, hogy a kommunisták tettei nyomán mennyire valósul meg az adott helyen a párt politikája. Gyenes László kos fő irányát szabja meg: a termelés, a műszaki színvonal világgazdasági szintre emelését — s ami ehhez szükséges — az infrastruktúra eredményeinek felzárkóztatását tartja kívánatosnak. A napirend vitájában felszólaló képviselők felhívták a figyelmet arra: a falu és a város közötti különbségek további csökkentése érdekében igen fontos a különböző településtípusok infrastrukturális ellátása közötti különbségek mérséklése. Kifejtették a képviselők, hogy az anyagi szükségletek mind magasabb szintű kielégítésével egyidejűleg várhatóan növekszenek az igények az oktatás, a művelődés és a sport terén is. Hangot kapott a vitában, hogy hatékonyabban kell érvényesülnie a munka szerinti elosztásnak, következetesebben kell megvalósítani az egyenlő munkáért egyenlő bért elvét, a több és jobb, valamint a nehezebb és bonyolultabb munkát magasabban kell díjazni. Az árellenőrzéssel kapcsolatban dr. Csikós Nagy Béla adott tájékoztatást a bizottságnak a tennivalókról és a feladatokról, A képviselők ezzel összefüggésben kiemelték, hogy a szabadáras ipari termékekre, valamint a szolgáltatásokra vonatkozó árvetéskészítési kötelezettség szabályozása elősegítette a vállalati ármunka javulását és az árellenőrzések eredményességét is. örvendetes, hogy a figyelem előterében áll az ár és a minőség összhangja, az ártervek megalapozottsága, s az, hogy a gyermekellátási cikkek és az olcsó termékek megfelelő választékban álljanak rendelkezésre. A vitában' felszólalt: Antal Imre, Horváth Lajos, Nics János, dr. Novák Béla, (Pest megye 16.. ráckevei választókörzet), Ollári István, dr. Pét hő Ferenc, Pióker Ignác, dr. Szabó Kálmán, Szomszéd Gy. István és dr. Técsi János képviselő, valamint Sándor Sándor, az Országos Anyag- és Árhivatal főosztályvezetője. Az MSZBT-konferencia küldötte Gólyáktól a professzorokig A gödöllői Agrártudományi Egyetem MSZBT tagcsoportja egyike az országban a legelsőknek. Ahol ennyi baráti és hivatalos szállal kötődnek a Szovjetunióhoz — a hasonló jellegű tudományos intézményekhez, tudósokhoz, stb — nem is lehetne másképp. — A barátság és együttműködés gyökerei a felszabadulás utáni első évekbe nyúlnak vissza, amikor nálunk még csak szerveződött az Agrártudományi Egyetem, amikor szinte a semmiből kellett megteremteni az új, nagyüzemi mezőgazdálkodás oktatásának tananyagát: ebben az időben szovjet barátaink siettek segítségünkre, s két-három évre vendégprofesszorokat küldtek hozzánk — magyarázza dr. Gere Tibor, adjunktus, az MSZBT tagcsoport ügyvezető elnöke. — Ilyen vendégprofesszorok szervezték meg nálunk az úgynevezett bázistanszéket, s ők alakították , ki az új ismeretanyagot. Sőt, ennél is többet tettek: személyes példájukkal, messzire kisugárzó emberi hatásukkal segítettek kialakítani nálunk az új, haladó egyetemi tanár típusát, eszményképét. Tagcsoportunk tervei között szerepel — s ezt az egyetem vezetése is magáévá tette —, hogy meghívjuk a még élő egykori vendégprofesszorokat, hadd lássák, mivé nőtt, a mag, amit elvetettek. Néhány mondattód summázzuk az MSZBT-tagcsoport pályafutását. Eredetileg dr. Magyart András professzor tanszékén — az ő kezdeményezésére — hozták létre, majd egy év múltán egyetemi méretűvé szélesedett, soraiban tömörítve mindenkit, a portásoktól, a rektorig, a gólyáktól a profeszorokig.. Hallgatók cseréje A magyar—szovjet barátság ápolásának itt sajátos eszközei állnak rendelkezésre. Az egyik bevált eszköz: az együttműködési megállapodás, amit az ATE kötött a moszkvai Tyi- mirjázev Akadémiával és a Hidromeliorációs Intézettel, s hasonlóról tárgyalnak a Taskenti Mezőgazdasági Főiskolával. — A taskenti intézet nagyon értékes segítséget nyújthat egyetemünk jövendő melegégövi szakának az oktatók, oktatási anyagok és hallgatók cseréjével — tájékoztat dr. Gere Tibor. — A nálunk egyelőre fakultatív jellegű melegégövi oktatáshoz a moszkvai Lumumba Egyetem tankönyveit használjuk (ezen az egyetemen tanulnak a fejlődő országok ösztöndíjasai. — A szerk.), valamint a budapesti Szovjet Kultúra és Tudomány Háza könyv- és filmtárának anyagát. Az elméleti oktatás azonban nem teljes értékű gyakorlati képzés nélkül, s azt szeretnénk, ha a taskenti főiskola válna hallgatóink nyári gyakorlati bázisává. A szovjet intézményekkel kialakult — több mint évtizedes — kapcsolat az utóbbi években sokat fejlődött, különösen, amióta elkezdődött e kapcsolatok decentralizálása, vagyis kialakult az együttműködés a tanszékek, osztályok kisebb egységek között is. — Ezzel olyan lehetőségek kínálkoztak, hogy — például Kezdet 1975 - folytatás 1977 Szünetel a megyei KÖJÁL-székház építkezése Nincs az újságíró számára kellemetlenebb érzés, mint ha önmagát, azt, amit megbízható információ alapján legjobb lelikiismerete szerint megírt, meg kell cáfolnia. Az alapok elkészültek Még tavaly írtuk, hogy végre megkezdődött Budán a Pest megyei KÖJÁL nagyon nélkülözött székházának építkezése. A befejezés határidejéről is tájékoztathattuk az olvasót, vagyis arról, hogy 1978 végétől nem kell többé rossz munkakörülmények között, szűk, kis szobákban ösz- szezsúfolódva dolgozniuk a KÖJÁL munkatársainak. Ami pádig még ennél is fontosabb, a közegészségügyi, járványügyi munkában annyira nélkülözhetetlen vizsgálatokat sem, kell többé, a szükségesnél jóval kisebb mennyiségben az Országos Közegészségügyi Intézet laboratóriumában vendégeskedve elvégezni. Az ország valamennyi KÖJÁL-ja közül ugyanis egyedül a Pest megyeinek nincs saját laboratóriuma. Most aztán meg kell cáfolnunk jelentésünket, a KÖJÁL-székház építése nem fejeződik be 1978-ban. Nem a tetőnél kezdődik az építkezés, előbb az alapot kell lerakni. Nos, a székház alapozása elkészült, hónapokkal ezelőtt műszaki átadása is megtörtént Azóta azonban a székház építkezése szünetel. Miért maradták abba a munkálatok, mikor folytatódnak és mikor fejeződnek be? Ezekre a kérdésekre kértünk választ a székház építését intéző Pest megyei Beruházási Vállalattól. Módosít a kivitelező — Még múlt év elején kapacitásfoglalási szerződést kötöttünk a Középületépítő Vállalattal — feleli Scheuring János, a Beruházási Vállalat igazgatóhelyettes főmérnöke. — örültünk, hogy ez az any- nyi fontos és szép építkezést kivitelező vállalat, többek között a Duna-Intercontinentál, a Hilton szálló, meg a Várpalota építője, vállalta a mi KÖ- JÁL-unk székhazának kivitelezését. A vállalatnak már a neve is a jó munka biztosítéka. A tavaly megkötött szerződés értelmében a középület- építő 1976-ban kezdené meg a munkát és 1978-ban adná át az épületet, amely a Scam- form fémzsaluzó berendezéssel készül. A kivitelező vállalat feltételként kikötötte, hogy a terveket az acélvázas angol zsaluzó berendezéshez alkalmazkodva kell elkészíttetnünk, az alapozással pedig, amit nem vállal, mást kell megbíznunk. A zsaluzó be-' rendezéshez alkalmazkodó tervet a Pest megyei Tervező Vállalat eiikészítette, a Pest megyei Közúti Építő Vállalat azután az alapozást is. Határidőre. — Tehát az építkezést nyáron elkezdhették volna? — Csakhogy a középületépítő bejelentette, hogy folyamatban levő munkái miatt a kivitelezési szerződést csupán 1977 második jelében kezdődő és 1980 végén befejeződő határidővel kötheti meg. Egyelőre még nem szerződtünk, a befejezést 1979-re szeretnénk előbbre hozni. — Bárkiben felmerülhet az ésszerű kérdés, nem akadna-e más, a munkát hamarabb megkezdő és korábbi befejezést ígérő vállalkozó? Érdemes várni? — Talán — hangzik a válasz. — Csakhogy nem rendelkezne Scam-form berendezéssel, amihez ragaszkodnunk kell, nemcsak azért, mert jól és gyorsan lehet vele dolgozni. Át kellene azonban dolgoztatni a terveket, sőt az alapozást is a másik rendszerhez kellene igazítani. Mindaz el sem készülhetne a jövő év közepéig, tehát időt nem nyernénk. Meg aztán az átterveztetés, átalakítás tetemes költséggel is járna. Több százezer forinttal. Tehát, a megyei KÖJÁL- székház építkezése egy esztendőnél hosszabb ideig szünetel, hogy a kiváló Scam- form fémzsaluzó berendezéssel épüljön meg. Biztosan szép lesz, jó lesz, de az a kérdés, mikor, hiszen a kivitelező vállalat már az első előzetes szerződését is súlyosan megszegte. Sz. E. \ — a mi állattenyésztési tanszékünk közös kutatási témákon, dolgozhat a Tyimirjázev Akadémia szarvasmarha-tenyésztési tanszékével. Tavasszal éppen ez ügyben járt kinn tőlünk Magyari professzor, s látogatását szeptemberben E. A. Arzumanjan professzor, a szarvasmarha-tenyésztési tanszék vezetője viszonozta. Az oktatási anyagok, szakmai tapasztalatok cseréjével csaknem azonos jelentőségű a hallgatók cseréje, az a hagyomány, hogy a tanulmányi eredményeik, orosz nyelvtudásuk és politikai aktivitásuk alapján legalkalmasabb diákok évente néhány hetet szovjet mezőgazdasági intézményekben, illetve építőtáborokban tölthetnek. A tapasztalat- gyűjtés és a barátság elmélyítése mellett ez azzal a haszonnal is jár, hogy gyakorolhatják az orosz nyelvet. Otthonosak a Házban — MSZBT-tagcsoport unk kezdeményezésére ma már az egyetem valamennyi KISZ- szervezete, szocialista brigádja, a nőbizottság aktivistái gyakori vendégek a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában. Mindennapi dolog, hogy az egyetemi dolgozó apa fogja a gyerekét, és beruccan Pestre, mesefilmvetítésre a Házba. Gyakran járnak ki hozzánk onnan előadók, és kevés olyan vendége van az SZKTH-nak, aki el ne jönne hozzánk is. Bizonyára ennek a szaros kapcsolatnak is szerepe van abban, hogy a város és a járás vezetői november á-én együttműködési szerződést írnak majd alá az SZKTH vezetőivel. — Terveik? — Most van alakulóban a járás és a város volt szovjet ösztöndíjasainak klubja, ebbe feltétlenül bekapcsolódunk, hiszen 12-en vagyunk, akik az egyetemi diplománkat, és tizenöten, akik tudományos fokozatunkat valamelyik szovjet egyetemen szereztük. — Ön — ezek szerint — mindkettőt? — Igen: afféle hazajáró lélekként, az aspirantúrát is a Tyimirjázev Akadémián végeztem — bólint nevetve. — Szóval, szerepel a terveink között a hallgatók közötti felvilágosító-ismeretterjesztő munka erősítése , is; ennek módszereit a közeljövőben tartandó ügyvezető elnökségi ülés fogja eldönteni. Aztán ... — Ügy tudom, csaknem 30 tudományos dolgozatot — közte két értekezést, három nagyobb tanulmányt — publikált eddig. Mi a kedvenc „rögeszméje"? Újabban: az állatetológia — Az optimális testtömeg jelentősége a hús-tejhasznú szarvasmarháknál —, erről szól a legtöbb tudományos munkám —, illetve, az utóbbi időkben állatetológiával — magatartással — és a szarvas- marhatartás technológiájával kezdtem foglalkozni. — Ön egyike a megye 19 MSZBT-küldöttének a napokban megnyíló országos tanácskozáson. Készül-e felszólalásra, és ha igen, miről beszélne? — Mindenekelőtt az MSZBT- munka egyetemi sajátosságairól, a barátság ápolásának érzelmi és értelmi vonásairól, a tudományos-kulturális kapcsolatok eredményeiről, de rám bízták a megyei tapasztalatok összegezését is, ha szót kapok. Nyíri Éva Tanácskozás kezdődött a vezetők képzéséről A gazdasági vezetők oktatásának, továbbképzésének feladatairól kedden háromnapos tanácskozás kezdődött Budapesten, a Technika Házában a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság és az Országos Vezetőképző Központ rendezésében. A tanácskozáson az ország 29 továbbképző központja munkájának tapasztalatait összegzik. A konferencián két szekcióban folyik a tanácskozás. Pcz. egyiken a felső- és középszintű vezetők, a másikon pedig a munkahelyi közvetlen vezetők képzésének és továbbképzésének gyakorlati tennivalóiról lesz szó. A művezetők képzése jelenleg még nem oldódott meg minden vállalatnál, ezért a tanácskozáson kiemelten foglalkoznak továbbképzésük széles körű megszervezésével. 1
