Pest Megyi Hírlap, 1976. október (20. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-26 / 253. szám

MONOR'VDMI P E S T MEGYE I - H I R *L A P KÜLÖNKIADÁSA XVIII. ÉVFOLYAM, 253. SZÁM 1976. OKTOBER. 26., KEDD A magyári harminc éven aluliak sikerei Kérdések; javaslatok; határozatok Tanácskozott a fiatal pedagógusok és népművelők parlamentje is Javában zajlanak járásunkban is az ifjúsági parlamentek. A múlt hét végén szintén több üzem, intézmény fiatal dol­gozói gyűltök össze, találkoztak munkahelyük vezetőivel, hogy halljanak az eredményekről és a gondokról, a nyilvá­nosság előtt kérdezhessenek, kérhessenek. Sok hozzászóló beszélt egyéni, illetve közös problémákról, több jó javaslat is elhangzott. Mi ezúttal két ifjúsági parlamentről tudósítunk, talán szokatlanul, nem az esemény teljes krónilcáját tárva az ol­vasó elé, hanem inkább a hangulatot, a légkört érzékeltetve. A monori járás csaknem kétszáz fiatal pedagógusa és népművelője közül szinte mindenki ott volt a parla­menten. Ez, bizony, elég sok gondot okozott az iskolákban, aihol nagyon nehezen, sőt több helyen egyáltalán nem tudták megoldani helyettesí­tésüket. Nem csoda: a járásbeli pedagógusok és népművelők 40 (!) szá­zaléka fiatal. Jogos volt tehát az előzetes érdeklődés, hogyan sikerül majd az emberfők kiművelé­sére vállalkozó új generáció parlamentje? A tanácskozás jelentőségét bizonyítja, hogy részvevője volt Kozák Sándomé, az MSZMP járási bizottságának titkára, dr. Bencsik Mihály, a járási hivatal elnöke és Var­ga Jenő, a járási KISZ-bi- zottság titkára is. Magócsi Károly, a járása hi­vatal művelődési osztályának vezetője alapos, az országos eredményekre, gondokra is kitekintő, s a helyi problémá­kat is jól tükröző beszámoló' készített. Volt tehát vitaalap S volt vita is. Több mint húszán kértek, s kaptak szót. A népművelők azt kifogásolták, hogy nem kapnak elegendő segítséget pedagógustársai totói, hozzá­juk képest hátrányos körül­mények között dolgoznak. Munkakörülményeikkel a ne­velők sem dicsekedtek: kevés a tanterem, nagyok a tanuló- csoportok, rosszul felszerel­tek a szertárak, nines, aki megjavítaná az audiovizuális segédeszközöket. Ne higgye azonban senki, hogy csak önmagukkal törőd­tek a fiatalok. Több felszóla­lásban nyíltan, vagy kimon­datlan megfogalmazódott: társadalmi munkaakciót kell indítani a hiányzó tantermek felépítéséért. A fiatal pedagógusok és népművelők készek a társadalmi munkára. Egy másik javaslat: alakul­jon járási pedagógusklub. hogy a különböző községek­ben dolgozók megismerhessék egymást, megbeszélhessék kö­zös gondjaikat. Szóba került az is, hogy még tovább lehet­ne növelni a KISZ-tagok szá­mát a pedagógusok és nép­művelők között. Varga Jenő javasolta, alakítsanak a fiata­lok pedagógus alapszervezete­ket, biztos sikerül növelniük a szervezettséget. Jó hangulatú, kritikus szel­lemű parlament volt. A vé­gén a szavazás módja váltott ki vitát. Végül a 11 küldöttet demokratikusan, nagy több­séggel választották meg a je­lenlevők. ★ A Vetőmagtermeltető és Ér­tékesítő Vállalat monori köz­pontjában szinte csupa fiatal arcot látni egyébkor is, nem­csak ifjúsági parlamentjükön. S amint a parlamenten is megerősítették: az átlagélet­kor egyre csökken, több a fia­tal munkás, a fiatal szakem­ber. S az egybegyűlteknek jólesett, hogy köztük volt a vállalat nyugalmazott igazga­tója, Jónis Sándor íis. Vámos Géza igazgató nem előre elkészített beszédet, mondott és statisztikai adato­kat is csak akkor emlegetett, ha nagyon szükség volt rá. A harminc éven aluliak gond­jait, örömeit jól ismeri, tud­ja, mit várnáik, kémek, s hogy hol várja a gyár az ő lendítő segítségüket, friss energiájukat. Sokat tesznek a vállalatért, a mindennapi, s a társadalmi munkában is helyt­állnak. KlSZ-alapszervük ta­valy nyerte el a KISZ KB di­csérő oklevelét, a KISZ -kongresszusra fel­ajánlott, s maradéktala­nul teljesített vállalá­saikért a közelmúltban kaptak erkölcsi, anyagi el­ismerést. A párt- és gazdasági veze­tők hozzászólásai is megerő­sítették az igazgató által el­mondottakat. Tizenöten álltak fel az asztalok mellől, hogy beszéljenek a megoldásra vá­ró feladatokról, a szabad idő jobb kihasználásáról, a ver­senyhíradó létrehozásáról, a munkatársi kapcsolatok javí­tásáról, egy gyáron belüli if­júsági klub megteremtéséről a patronált iskolájukkal, az Ady útival való még eredmé­nyesebb együttműködésről. Az elhangzottak jegyző­könyvbe kerültek, hogy ha kell, gyakran visszatér­hessenek rájuk. Az ifjúsági parlament rész­vevői határozatot fogadtak el az ifjúsági törvény 1976—77. évi végrehajtásáról, majd négy küldöttet választottak, akik felsőbb szinten képvise­lik a gyár fiataljait. (V ereszki—Koblencz) Gyermekeink biztonságáért Megkezdődött a fűtési sze­zon. Minap egy ismerősöm felháborodva újságolta, a szomszédja őrizetlenül hagyta két kiskorú gyermekét, akik az égő kályhából kiszivárgó szénmonoxidtól súlyos gáz­mérgezést szenvedtek. Üllőn a kályhából kipattanó szikra gyújtotta meg a közelben levő ágyneműt, s a hétéves Sz. Er­zsiké súlyos égési sebekkel ke­rült kórházba. Tudjuk, hogy a kismamák reggelente sietnek,*sok az el­foglaltságuk, megfeledkeznek a legelemibb elővigyázatos­ságról. A nagymamák, nagy­papák, akik elvállalják a kis­gyermek gondozását, mégín- kább feledékenyek. A kiskorú gyermekek mozgékonyak, min­dig tennének-vennének, fel­ügyeletük nagy lelkiismeretes­séget, gondosságot és türel­met igényel. Egy pillanat elég, hogy a veszélyeztetett környe­zetben (égő tűzhely, gázpa­lack, konnektor, stb.) bajt okozzanak, hiszen ők nem is­merik a veszélyforrásokat. Mindig gondoljunk erre, amikor reggel eltávozunk ott­honról. Az ajtóból még egyszer forduljunk vissza, győződjünk meg róla, minden rendben van-e, megtettünk-e mindent, hogy nyugodtan végezhessük munkánkat a hivatalban, gyárban, hogy gyermekünk, féltve őrzött kincsünk biz­tonságáról megfelelően gon­doskodtunk. Hörömpő Jenő KLUBELET GYOMRON Kirándulások, vendégvárás PROGRAM - MINDEN PÉNTEKEN Sor kerül október végén az első külföldi útra is: Csehszlo­vákiában, Rákóczi-emlékhe- lyeket keresnek fel a klub tag­jai, akik négy napig lesznek távol. JEGYZET Mindennapi kenyerünk? /gyakran cikkezünk mosta- ^ nában a kenyérellátás­ról. Szinte nem múlik el hét, hogy felháborodott hangú le­velek ne kifogásolnák az ellá­tást, a szállítást, a minőséget. Aztán, ha válaszolnak is az il­letékesek, gyakran marad min­den a régiben. A kifli 9—10 órakor kerül a pultra, és a vásárló, mert nem tehet mást, mindennap másna­pos kiflit visz haza. De vajon nem lehet-e mást tenni? Vajon szükségszerű-e, hogy az évtize­dek óta megszokott friss kifli mostanában ne kerüljön az asztalra? Hétfőn felháborodott monori-erdei asszonyok telefonáltak a községi tanács­ra: délelőtt fél 11-kor még sem friss kenyér, sem péksüte­mény nem volt a helyi boltok­ban. A gyerekek közben dol­gozni mentek a szőlőkbe, a ki­csik iskolákba, óvodákba — két-háromnapos kenyérrel. Már akinek maradt még pén­tekről, szombatról. Vajon az általános, jó köz­érzet kialakítását mennyire szolgálja az ilyen szolgáltatás? Vajon valóban kevés-e az ille­tékes vezetők jogköre ahhoz, hogy erőteljes, példamutató intézkedésekkel gátat vessenek a helyzet további romlásának? C ha délután megjelenik az ^ üzlet előtt a péksüte­ményt szállító kis kocsi, olda­lán a reklámfelirattal: REG­GELIRE FRISS ZSEMLE, KIFLI, az enyhén szólva bosz- szantó. Legalább ne csúfolódjanak a vásárlóval. (sz.) A rendkívül szép októberi időt használták fel a gyömrői utazóklub tagjai, hogy éves programjuknak megfelelően, felkeressék Vácrátótot és Szo- kolyát, Mányoki Ádámnak, a fejedelem festőjének szülőhe­lyét. A kirándulást, a Szövetkeze­ti Szállítási Vállalat Vietnam szocialista brigádjával kötött szerződés értelmében, a brigád tagjaival közösen szervezték meg, és azon képviseltette ma­gát a Paiaky Művelődési Köz­pont Túrázó brigádok klubja is. A három helyről verbuváló­dott kiránduló társaság egész nap nagyon jól érezte magát. Együtt tervezik az év utolsó itthoni túráját is, melynek so­rán Verőcemarost és Zebe_ gényt látogatják meg. A szil­vesztert a klub Hollóházán akarja tölteni. A Rákóczi Ifjúsági Klubbal kötött megállapodás értelmé­ben, minden hónap, utolsó péntekjére vállalták a közös összejövetelek programjának megszervezését. Ezeken a na­pokon, a TIT helyi szervezeté­vel kötött; szerződés szerint, sportolót, lapszerkesztőt fogad­nak, a Balázs Béla Stúdió rendezőjét látják vendégül, s diaporáma programot biztosí­tanak majd a közös péntek es­tékre. A klubtagok szívesen látnak mindenkit a pénteki napokon kívül, keddi összejöveteleiken is. F. G. A változó nagyközség Épül a rendelőintézet Beköltözhetnek a Schölmann utca hetven lakásába A Schölmann utcai lakótelep sarkán épül a szolgáltató­ház. A munkások már a falakat rakják. Ifj. Fekete József felvétele Orvosok, betegeik egyaránt türelmetlenül várják Monoron. a 22 munkahelyes, új rendelő- intézet átadását, hiszen a régi, elavult rendelőintézetben szo­ronganak a várakozók, s a szakorvosok sem tudják úgy ellátni munkájukat, ahogyan szükséges lenne. A TtlZÉP-telep már hó­napokkal ezelőtt új hely­re költözött, s régi területén, ahol a ren­délőintézetnek kell felépülnie, megjelent egy toronydaru. — Nem korai? — nézegetik az arrajárők, hiszen még az alapozás sem kezdődött el. Mi dr. Zimányi Gyulának, a nagyközségi tanács elnökének tettük fel a kérdést. — Az a fontos — válaszolt —, hogy végre •megkezdődött a munka a jövendő rendelőin­tézet helyén. Nehéz évek vá­rakozása után biztató, hogy a Ceglédi Építőipari Vállalat ígérete szerint, 1977 első negyedévének végéig 4 millió forint ér­tékű munkát végeznek el, 1978-ban. kell befejezniük. Re­mélhetőleg határidő-módosítás nélkül teljesítik is a válla­lást. Dr. Zimányi Gyulától azt is megtudtuk, hogy egy hónapon belül költözhet már a Schöl- mainn utcai lakótelep 70 laká­sának tulajdonosa is. A lakó­telep mellett még az idén új utat és korszerű autó­parkolót ad át a KPM Budapesti Közúti Igazga­tóságának monori útmes- tersége. A munkások serényen dolgoz­nak, hogy időben elkészülhes­senek. K. Zs. MŰSOR MOZIK Gyömrő: Nyestfiak, Mag­lód: A huszárkisasszony. Men- de: Keserű csokoládé. Monor: A bankrablás. Pilis: A nagy attrakció. Üllő: Fehér farka­sok. Vecsés: Szépek és bolon­dok. MŰVELŐDÉSI HAZAK Ecseren, 18-tól 20 óráig: az iskolai népi tánccsoport próbá­ja. Gombán. 17-től 19-ig: könyytári órák.. Maglódon, 19- től: az irodalmi színpad próbá­ja. Mendén, 18-tól: a tánccso­port próbája. Péteriben, 18-tól 22-ig: ifjúsági klubfoglalkozás. Vecsésen, 19-től: Sláger-olim­pia (vidám, zenés műsor, köz­reműködik Hegedűs Csaba bir­kózó, Szűcs Judit, Korda György és Baka esi Béla tánc- dalénekes. a Drucker—Gátos duó, konferál Keleti Pál). A járás munkásmozgalmának történetéből (13.) Emlékek és dokumentumok Vecsés — a századfordulótól a felszabadulásig; A vecsési ipari munkásság száma állandóan emelkedett a századforduló óta. Követke­zésképp intenzívebbé vált a mozgalmi élet, kialakult a te­vékenység számtalan formá­ja. Például 1911-ben megala­kult a Munkásdalkör és a Sportegylet, 1912-ben, a Frühwirt János-féle vendég­lőben szocialista összejövetelt tartottak, Ceglédi János, Ceg­lédi László ős Wiederlechner Imre vezetésével. Az 1912. május 23-i véres csütörtökön a vecsési szocia­listák szervezett csoportja is részt vett és Frühwirt János súlyosan megsebesült. ★ 1914-ben kitört az első vi­lágháború, mely pár évre megzavarta a mozgalmi éle­tet. A katonai behívások, a háborús hírek az emberekben félelmet keltettek. Ugyanak­kor a nehéz életkörülmények, az élelemhiány, a háborús és halálhírek a munkásokat rá­döbbentették a bajok igazi okaira. A mozgalmi élet 1916- tól ismét felújult. Vecsésen megalakult (a Kolozsvári vendéglőben) a Szociáldemok­rata Párt egyik csoportja. Az SZDP helyi vezetői: Wieder­lechner Imre, Kenyeres Ár­pád, Brünner János. Ugyan­csak ez idő tájt alakult meg a Magyarországi Munkások öregségi és Rokkantsegélyző Egyesület helyi csoportja, va­lamint a Magyarországi Mun­Sebes Gusztáv élménybeszámolója A Pilisi KSK vezetősége szurkolói ankétot rendez no­vember 6-án, '18 órai kezdet­tel, a művelődési ház nagyter­mében, melyre meghívták Se­bes Gusztávot, az egykori aranycsapat szövetségi kapitá­nyát, aki élménybeszámolót tart. Levetítik az emlékezetes 6:3-as, illetve a 7:l-es ered­ménnyel végződött angol— magyar, magyar—angol mér­kőzést is. kások Biztosító Intézetének helyi csoportja is. 1918-ban Vecsésen megala­kult a Magyarországi Famun­kások Szakszervezetének ve­csési csoportja, Sánta Mihály, Henzelmann Tivadar, Seinlé- der Imre, Fogarasi József, Liebe Mátyás, Jancsin Imre vezetésével, a Magyarországi Építőmunkások Szakszerveze­tének helyi csoportja, Wéber Jakab, Dein József, Strenner Antal és Tóth Ferenc vezeté­sével, a Magyarországi Gyár­ipari Segédmunkások Szak- szervezetének helyi csoportja, Hackl János és társai, a Vas- és Fémmunkások Szakszerve­zetének helyi csoportja, Sza­bó László, Koncz János és Rátkai Sándor irányításával. Ebben az időben alakult meg a munkások fúvószenekara és a munkás műkedvelő gárda is. A lelkes mozgalmi szerve­zők és népművelők gondolata volt először a Munkásotthon felépítése, melynek anyagi fe­dezetét rendezvények bevéte­lével akarták biztosítani. Ter­vük az akkori politikai ese­mények következtében nem valósulhatott meg. A háború vége felé az elé­gedetlenség fokozatosan nőtt. A forradalmi helyzet — a me­gye több községével egy idő­ben — már az 1918-as év fo­lyamán Vecsésen is kialakult. Az 1918-as polgári forradal­mat követően, a községben is létrejött a néptanács, amely a községi elöljáróságot és a képviselőtestületet felváltot­ta, 1918 decemberében meg­alakult a Kommunisták Ma­gyarországi Pártjának helyi szervezete, Szűcs Sándor, Bar- la István, Járdánházi János, Jánosi Imre és Simonovics Ferenc vezetésével. ★ 1919. március 21-én dicső­séges időszak kezdődött né­pünk történetében. Megala­kult a Forradalmi Kormány­zótanács, győzött a Magyar Tanácsköztársaság, Magyar- ország proletársága a maga kezébe vett minden hatalmat A Forradalmi Kormányzó- tanács. haladéktalanul meg­kezdte a szocializmus . és kommunizmus előkészítését és megvalósítását. Március 21. után, néhány nap alatt Pest megye községei zömében is megalakultak a forradalmi ta­nácsok. A vecsési tanács akkori ve­zetője, a később mártírhalált halt G. Szabó János lett, akit 1919. április 3-án a Pest me­gyei Direktórium — intéző bizottság — tagjául is megvá­lasztottak. 1919. március 23-án. Med- veczky Jenő és társai a köz­ségházán a hatalmat átvették és a régi bírót, Wirth Nán­dort eltávolították. Létrehoz­ták a munkás-, katona- és földművestanácsot. Tagjai: Szabó István, a munkástanícs és a forradalmi törvénys.Jik elnöke, az intéző bizottság el­nöke, G. Szabó János, Wéber Rózsa, Liebe István, Früh­wirt Ignác, Stiller Nándor, Horváth István, Tamás Lász­ló, Wiederlechner Imre, Kol­lár István, llovszky Mór, Mu­rányi Gyula, Szűcs Sándor, Kovács Géza, Kenyeres Ist­ván, Buzi Gábor, Almann Ist­ván, Kauremszky Antal, Já­nosi Imre, Bállá István, Sán­ta Antal, Medveczky Jenő, Herczegh Albert, Rátkai Gé­za, Havas Miklós, Lehrer Fe­renc, Dobrovitz Mariska, Spit- zár Frigyes, Gecser Pál, Lei- meter József. ★ Az újonnan választott ve­zetők még kevés gyakorlattal rendelkeztek, de nagy akarás­sal, óriási feladatok megvaló­sítására vállalkoztak. Egyik ilyen nagy feladata a Vecsé­si Direktóriumnak, illetve a munkás- katona- és földmű­vestanácsnak a munkások el­látása volt. A termelőszövetkezetek lét­rejöttéről a Vörös Újság 1919. május 8-án igy ír: TERME­LŐSZÖVETKEZET 30 000 HOLDON, BUDAPEST KÖR­NYÉKÉN. „Budapest környékén egy- re-másra alakulnak meg a termelőszövetkezetek, eddig mintegy 30 000 holdon alakí­tottak termelőszövetkezeteket a volt nagybirtokosok béresei és cselédjei, de újabb szövet­kezetek alakulásai is folya­matban vannak. A szocialis­ta szempontokon kívül, a szö­vetkezetek alakításánál első­sorban Budapest szükségleté­nek a biztosítása a cél.” A főváros környékén ebben az időben szervezték meg, Halompusztán, mintegy 1500 katasztrális holdon a szövet­kezetei. Törő István I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents