Pest Megyi Hírlap, 1976. október (20. évfolyam, 232-258. szám)
1976-10-24 / 252. szám
EiSiimyt Leiner József Életének 66. évében, tragikus hirtelenséggel elhunyt Leiner József gyömrői lakos, a községi 2. számú (Erzsébet-te- lepi) pártalapszervezet titkára. Már fiatal korában bekapcsolódott a munkásmozgalomba. Az AutóvillaWfOssági Felszere- lések Gyárában dolgozott. A felszabadulás óta tagja a pártnak és a vasasszakszervezetnek. Nyugalomba vonulása után, a gyömrői pártbizottságban tevékenykedett, a 2. számú pártalapszervezet titkáraként. Nem volt ismeretlen számára a pártmunka, hiszen a gyárnak sokáig függetlenített párttitkára is volt. Elnyerte a Jubileumi Emlékérmet, valamint A kohó- és gépipar kiváló dolgozója címet. Csendes, szerény ember hírében állott, mindig a közösségért munkálkodott, ezért is váltott ki halálhíre mély megdöbbenést a községben. Az MSZMP monori járási bizottsága Leiner Józsefet saját halottjának tekinti. Végső búcsúztatása holnap, hétfőn, 14 órakor lesz, Gyomron, a keleti temetőben, a nagyközségi tanács által adományozott díszsírhelyen. MOHOMIDEn A :p [ S T Mi G YE I H I R L A P KÜLÓNK IÁD AS AXVIII. ÉVFOLYAM, 252. SZÁM 1976. OKTÓBER 24., VASÁRNAP Állategészségügy Vecsésen Egyre több a jószág a háztáji gazdaságokban Felújítják a szarvasmarha-telepet Vecsésen nincsenek hagyományai az állattenyésztésnek, de az utóbbi években, főleg a lakosság körében megnövekedett a kisállattenyésztés iránti érdeklődés. A tanács végrehajtó bizottsága éppen ezért rendszeresen napirendre tűzi az állategészségügy helyzetének tárgyalását, mint ezt legutóbbi ülésén is tette. A tanácskozáson jelen volt dr. Bencsik Mihály, a járási hivatal elnöke és dr. Fodor János járási főállatorvos is. Dr. Benczik Kálmán, aki a község felszabadulás utáni első önálló állatorvosa, beszáSp őrt jegyze t Nemcsak az ág... o Szegény embert az ág is húzza. Ez a népi mondás jellemző a monori labdarúgócsapatra is. Legutóbb Budaörsön például a gárda egyik legjobb játékosát, Jarábikot kellett nélkülözni, aki a Gödöllő elleni találkozón megsérült. László György igazolását ugyanakkor a vezetők Mono- ron felejtették. Ehhez érdekes, egyben elgondolkoztató történet fűződik. B. Tóth játékvezető — amikor a monori edző és a szakvezető bement az öltözőbe — hajlandó lett volna (!) igazolás nélkül is játszatni a játékost. Ebbe a megoldásba — igen helyesen — a monori vezetők nem mentek bele. © A játékvezető indiszponált- ságára jellemző a második, szabálytalán budaörsi gól megadása. Egy előreívelt labda a víz- tócsában elakadt, a nagy len-’ dülettel érkező Sallert a budaörsi játékos kézzel kilökte az alapvonalon túlra, s az őt követő középcsatár értékesítette a gólhelyzetet. A bíró megadta a gólt, ami a partjelzőnek sem tetszett. A monori edző rábeszélésére játszottak tovább az elkeseredett fiatal játékosok. Ami történt, nagyon lesújtotta őket. © Két kapufát • rúgtak az első félidőben a monoriak. Az egyiket Burján, 25 méterről. A labda a gólvonalon vánszor- gott. A másikat László Sándor, nyolc méterről (be kellett volna rúgni!). Ez a mezőnybe vágódott vissza. Nagyon szép volt viszont a monoriak egyetlen gólja: Kécskei legurított labdáját Somodi nagy erővel lőtte a felső sarokba, ahogy mondani szokás, beleadva apait, anyait. A meg nem ítélt 11-esről is legyen szó. Kécskeit a második félidő 35. percében felvágták a 16-oson belül, a síp néma maradt. Ennek ellenére a monori sportvezetők elismerték: jobb csapat a Budaörs, megérdemelte a győzelmet. Hörömpő Jenő MŰSOR MOZIK Ecseren: Narancsszínű tüzek éjszakája. Gomba: Árvácska. Gyömrő: Elszakadás. H.: Nyestfiak. Maglód: Keserű csokoládé. Monor: De hová tűnt a 7. század? Délutáni előadáson: Harc a sátánnal. H.: Bankrablás. Nyáregyháza: Aranyvadászok. H.: A bosszúállók újabb kalandjai. Pilis: Egy király New Yorkban. H.: A nagy attrakció. Süiysán: Követem a kijelölt irányt. Űri, v.- h.: Vigyázat, vadnyugat! Üllő: A nagy attrakció. H.: Fehér farkasok. Vecsés: Volt egyszer egy vadnyugat, I—II. Matiné: két bors ökröcske. H.: Szépek és bolondok. MŰVELŐDÉSI HÁZAK Ecseren, 18.30-tól 22 óráig: az ifjúsági klub foglalkozása. Gombán, 17-től 22-ig: a-KISZ- klub összejövetele, holnap. 14.30-tól 17.30-ig: tánciskola. Bényén és Káván, 14.45-től, ugyancsak holnap: a népdalkor összejövetele. Maglódon, hétfőn 19-től: a pávakör próbája. Mendén, hétfőn, 19-től: a pávakör próbája. Péteriben, 9-től 12-ig az MHSZ-, 16-tól 20-ig a nyugdíjasklub foglalkozása, 16-tól 18-ig: hangstúdió. Vecsésen, 18-tól: táncest, bemutatkozik az Interpress együttes, közreműködik a Szerpentin együttes. * \ Ügyeletes orvos Gombán, Bényén és Káván: dr. Nagy Márta (Káva, tanácsháza), Gyömrőn, Péteriben: központi ügyelet (Gyömrő, Steinmetz kapitány u. 12., telefon 26.), Monoron, Mono- ri-erdön, Vasadon és Csévha- raszton: központi ügyelet (Monor, Petőfi Sándor u. 30., telefon: 407.), Maglódon és Ecseren: dr. Párrés Tibor (Maglód), Pilisen és Nyáregyházán: dr. Fehér Gsaba (Pilis, Rákóczi u. 67.), Sülysápon, Üriban és Mendén: dr, Józsa András (Mende), Üllőn: dr. Balázs László, Vecsésen: dr. Túri István tart ügyeletet. Ügyeletes gyógyszertár: Monoron a főtéri, Vecsésen a Halmy-telepi. Ügyeletes állatorvos: dr. Bálint Ferenc, Üllő. Beteg állatok bejelentése a járás területén: vasárnap reggel 8-tól 17 óráig (13-tóí 15-ig ebédszünet) Monoron, a főtéri gyógyszertárban, egyéb időpontban az ügyeletes állatorvos címén. mólójában elmondotta: a termelőszövetkezet szarvasmarha-állományát fokozatosan felszámolja, ezzel szemben a jól jövedelmező és a zöldségtermesztési profillal is összhangba hozható juhtenyésztést fejleszti, 800 anyajuhot számláló állományát ezer jószággal • gyarapítja. Az eltelt hónapokban a közös gazdaság juhai között csalt kisebb betegséget észleltek, amelynek továbbterjedését még idejekorán sikerült megállítani. A jelenlegi állomány egészséges. A még meglevő tehenek és lovak is csak kisebb emésztési zavarokkal gyengélkedtek az elmúlt félévben. A Felsőbabádi Állami Gazdaság vecsési igazgatóságának területén jelenleg 600 tehenet tartanak. Ezek tejtermelése, a korábbi évekéhez viszonyítva, fokozatosan emelkedik. Az állategészségügyi helyzet kielégítő, de ha a következő években, a terveknek megfelelően, felújítják a szarvasmarhatelepet, a tartási viszonyok korszerűsödésével tovább javul majd. A háztáji gazdaságokban végre nem csökken tovább a tehenek száma, s ez a tény már önmagában is nagy eredménynek számít. Jelenleg ösz- szesen 16 szarvasmarhát tartanak a nagyközségben, tejüket csecsemők is fogyaszthatják, mivel az állatok között nincsen gümőkóros. A háztáji sertésállomány csökkenése is megszűnt, sőt — újabban ismét egyre többen vállalkoznak hizlalásra. Jelenleg 2 ezer 800 sertést hizlalnak a vecsési háztáji gazdaságokban. A legutóbbi akció keretében 25 vemhes kocát juttattak magánosoknak, azonban, nyilván szállítási hibák következtében, elég gyakran fordul elő elvetélés. Az idén tovább nőtt a ba- romfiállomány is, a szárnyasok száma már a 36 ezret is meghaladja, s ami nagyon örvendetes, közöttük csak kevés megbetegedés fordul elő, az is takarmányozási hibából. A baromfipestis elleni oltás befejezéséhez közeledik. Sajnos, még mindig akadnak, akik nem oltatják be jószágaikat, veszélyeztetve a.z egész község b aromf iállományát. A nyúltenyésztés is egyre népszerűbb Vecsésen. A kisállattartók között azonban még sokan nem ismerik a helyes gondozási és takarmányozási előírásokat. Gyakran túl sok tápot etetnek, amit az állatok úgynevezett rostszegénységét idézi elő, a helytelen szálas takarmányozás pedig már több esetben felfújódást okozott. Az új ebadórendelet sem szegte a vecsési kutyatartók kedvét, hiszen ebben az évben 250 kutyával többet oltottak be, mint korábban. Az oltási morál azonban továbbra sem jój és nem lesz jó mindaddig, amíg a be nem oltott kutyák elszállítása meg nem oldódik. Ugyancsak gond, hogyan fogják be a nagyközség belterületén kóborló gazdátlan kutyákat. Űj dögkútra is szükség lenne, és módot kell végre találni az állati hullák elszállítására. K. Gy. Alapozó munkálatok Üllőn megkezdték az új, 16 tantermes iskola alapjainak építését. Egy 1300 négyzetméter alapterületű épülettömb vasbeton-alapjának fémszerkezetét Nagy István, Kiss György és Szeműk József szereli. A közművesítés már csaknem teljes egészében befejeződött. A Pest megyei Víz- és Csatornamű Vállalat Balogh József brigádjának tagjai egy 2500 literes tartályt emelnek le a kocsiról. A tartály a szivattyúházba kerül, Ifj. Fekete József felvétele! NOVEMBER 1-TOL 30-IG Tüdőszűrés Monoron Ahogy a monoriak már megszokták, minden esztendőben egy-egy intézmény ad helyet a megismétlődő tüdőszűrésnek. Az idén a tüdőszűrés a Vörös Hadsereg út 46. számú házban lesz. Ezt az épületet a tanács a közelmúltban vásárolta, egészségügyi célokra. November elseje és harmin- cadika között kereshetik fel a tüdőszűrőt a monoriak. Nem kap mindenki dátumra szóló idézést, mint eddig, a tüdőszűrés elmulasztása viszont változatlanul szabálysértési eljárással, pénzbírsággal jár. A járás munkásmozgalmának történetéből (12.) Emlékek és dokum entumok A KMP tevékenysége Gyömrőn és környékén Háromesztendős folyamatos, aktív tevékenység után, Gyömrőn és környékén a kommunista szervezeteket megsemmisítette a hatósági terror. A szervezet gerincét alkotó 24 kommunista bíróság elé, majd börtönbe került. Szabadulásukat követően, a szigorú megfigyelés, állandó zaklatás elől csaknem valamennyien a fővárosba költöztek. Mit jelentett munkásságuk, harcuk a mozgalom számára? A három év alatt, a szervezet irányításával, pezsgő politikai és kulturális élet alakult ki a gyömrői, maglódi, ecseri és péteri munkásotthonokban, szakszervezetekben. A kommunista pártszervezet tagjain kívül, a szimpatizánsok sokasága ismerte meg a KMP követeléseit, jelszavait, olvasta a KMP különböző kiadványait (100 %. Üj Március, Társadalmi Szemle), a baloldali írók műveit — s ezek révén megismerkedett a marxizmus tanításaival. ★ 1933 januárjában a főszolgabíró azt jelentette a megyei hatóságoknak, hogy ifj. Jenei Ákos, Mernyó József, Hegedűs Mihály, Béres Lajos ifjúmunkások „közismerten szélsőséges szociáldemokraták, majdnem kommunisták”, s a leventék között a templombaj árás ellen agitálnak. Októberben újjá alakult a munkásotthonban a szavalókórus, 25 taggal. Ecseren a törvényhatósági választásokon a szociáldemokraták jelöltje, Szlifka József, 222 szavazatot kapott a kormánypárti jelölt 118 szavazatával szemben. Mindehhez a KMP áldozatkész harcosainak munkája is hozzájárult. ★ A harmincas évek közepétől kezdődően ,a munkásmozgalmi struktúra Pest környékén jelentősen átalakult. A Kommunisták Magyarországi Pártjának tevékenysége többé már nem emelkedett az 1929—33-as évek szintjére. Ebben közrejátszott a fokozódó fasiszta, jobboldali terror, a KMP általános helyzete, és közrejátszottak a helyi körülmények: a pártszervezet magját alkotó csoport szétszóródása. Ezzel szemben a teljes gyömrői járásban fellendült a legális munkásmozgalom, főként a szakszervezeti tevékenység. 1934 végén az ecseri szociáldemokrata szervezetnek 230 tagja volt. Aktív politikai és kulturális élet folyt a szervezetben. 1935 szeptemberében Gyömrőn, az építömunkás szakszervezeti csoport irányításával lezajlott az első építőmunkássztrájk: Kulik Lajos építőmester segédei a munkabér csökkentése ellen tiltakoztak. Harcuk eredménnyel végződött. 1937 márciusában Gyömrőn, 1937 júliusában Ecseren (Konda József elnök), 1938 júniusában Tápiósiápon (Szvitek Pál elnök) alakult építő- munkás szakszervezeti csoport. Mindhárom kísebb-na- gyobb eredménnyel működött a második világháború kezdetéig. Különösen jelentős volt, hogy a járás három elzárt keleti községének egyikében, Tápiósápon, sikerült a szakszervezeti mozgalomnak gyökeret vernie. Ott a nagyszámú bejáró, kétlaki munkás mozgalmi aktivizálódása igen jelentős lehetett volna. Az SZPD-szervezetek az 1940-es képviselőtestületi választásokon Ecseren és Tápiósápon indítottak jelöltet, előbbi helyen sikerrel. A munkásmozgalmat a német fasiszta megszállás bénította mag teljesen. Erre az időre esik a már 1942-től szomorú hírnevet szerzett távió- sülyi katonai tábor működésének utolsó fejezete: a frontról hátravont, beteg munkaszolgálatosok átcsoportosítása és nyugatra indítása. Százak és százak indultak el a táborból 1942—1944 között utolsó útjukra. Ebben a helyzetben csak a felszabadító szovjet Vörös Hadsereg hozott változást. Űjult erővel, új utakon indult el útjára a forradalmi munkásmozgalom. 1944. novemberében, a Vörös Hadsereg 2. ukrán frontjának egységei dél felől igyekeztek a magyar fővárost védő német fasiszta csapatokat harapófogóba szorítani. A front jobb szárnyán, a Tápió völgyében, a román Tudor Vladímirescu hadosztály ezredéi vonultak fel. Támadásuk előbb az Isaszeg—Tápiósáp német védelmi vonalat zúzta szét, majd a szovjet egységekkel karöltve, az Úri—Mende— Gyömrő térségben összpontosuló fasiszta csapatokat késztette meghátrálásra. A szovjet tájékoztató iroda jelentette november 17-én: „Csapataink, kemény harcokban elfoglalták a Budapesttől 30 km-re levő Gyömrő vasútállomását, és ezzel kiemelték sarkából az észak felé húzódó német arcvonalat.’’ A gyömrői járás jelentős része felszabadult, és megkezdődhetett a demokratikus közélet kibontakozása, az újjáépítés. Gyömrőn 1944. december 5-én alakult meg a munkás- és paraszttanács, többségben egykori 1919-es kommunisták vezetésével. Munkáját három héten át segítette a Vörös Hadsereg Gyömrőn állomásozó hadtestpolitikai osztálya, különösen Steinmetz Miklós kapitány, aki innen indult utolsó útjára. Maglódon, január 2-án, kizárólag kommunistákból alakult meg az ideiglenes tanács, Gattyán József vezetésével, mely határozatokat hozott a közélelmezés biztosítására, a közmunkáról, a földosztás megtervezéséről. Ugyancsak kommunista elnököt választott a tápiósülyi és a tápiósápi nemzeti bizottság is. A kommunista mozgalom negyedszázados hősi. áldozatos küzdelmének magvetése akkor indult feilődésnek, s szökkent három szabad évtizedünkben kalászba. Dr. Gecsényi Lajos (Vége a második résznek) 1 k
