Pest Megyi Hírlap, 1976. október (20. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-24 / 252. szám

Á PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Állandó kiállítás Múzeumi hónap Régi ceglédi hétköznapok Kifizetődnek, megtérülnek a beruházások Október eleje óta új felirat díszük a ceglédi hordógyár ka­puja fölött. Cégük, a Budafok- Hárosi Farostlemezgyárral egyesült, s neve Fűrész- Le­mez- és Hordóipari Vállalat lett, a ceglédi munkahely pe­dig gyáregység rangra emelke­dett. Mit jelent ez a változás mindennapi életükben ? Még több, igényesebb munkát, a to­vábbi fejlődés lehetőségét. A ceglédi gyáregységben most kétszázan dolgoznak, a következő években a munkás­létszám valószínű, háromszá­zig fejlődik. 1977—78-ban a tervek szerint a hordóüzem oldalhajójában, faipari termék­ként, székekhez szükséges fa­elemeket állítanak majd elő. A gépsorok beszerzését a jövő év közepére jelezték. Az új munkahelyre új szakemberek és betanított munkások kelle­nek. A hordóüzemben tavasszal indult meg teljes erővel a termelés. Az átállás cseppet sem volt könnyű, és nyomot hagyott az eredményekben. A kollektívát át kellett csoportosítani, sok Cegléden végzett munkás, aki eddig a budapesti üzemben dolgozott, visszatért ide és mellettük újak is kerültek a gyáregységbe. A személyes ér­dekeket a vállalatival össze kellett hangolni, hogy mielőbb egyenesbe kerüljenek ismét. Az első negyedévi, 3 millió forintos lemaradást azóta fo­lyamatosan pótolja a gyáregy­ség és az év végére teljesíti a nyereségtervet. A hordóüzem kezdettől, tehát a próbaüzem alatt sem volt veszteséges, fo­lyamatosan megtérül a beru­házás. Most, a negyedik ne­gyedév kezdetén a termelési és az üzemértekezletek annak a jegyében zajlanak, hogy mi­képpen juthatnak még előbb­re. Dongagyártásból az éves terv felett 40 köbméternyi többlet elkészítését tűz­ték feladatul. A tervteljesítést célprémium ösztönzi. Eredményt hoz a parkettfríz készítés és a rönk­vágás növelése, keresett ter­mékeket készít a fűrészüzem is. Tervükben ezer köbméter exportáru gyártása szerepel, megfelelő minőségben szállíta­nak olasz és német rendelés­re. A hordóüzem elsősorban a HUNGAROVIN számára ké­szít hordókat, melyekhez hazai faanyagot használnak fel. Ki­sebb mennyiséget az állami gazdaságok pincészetei vásá­Ceglédbercel JóIműködő szakcsoportok A SZÖVOSZ kongresszus küldötte A kis közéégek ellátásában felelősségteljes szerep jut az ‘ általános fogyasztási és érté- : kesítési szövetkezeteknek. A j legtöbb helyen megtalálhatók í vegyesboltjaik, újabban kis- j áruházaik, tüzelőolajat árusí- ! tó telepeik. Működésüket a lakosság lankadatlan figyel-1 me kíséri, annál is inkább, ] mert közülük egyre többen í tagjai az ÁFÉSZ-eknek. Az Albertirsa és Vidéke ÁFÉSZ 3800 tagot számlál. Működési területe székhelyén kívül kiterjed a környező köz­ségekre, Dánszentmiklósra, Mikebudára és Ceglédbercel- re. Az igazgatótanács testüle­tében arányos képviselete van valamennyi településnek. A havonta ismétlődő összejövete­leken két év óta részt vesz a ceglédberceli ÁFÉSZ-tagok bizalmából Fodor Péterné is. — A szövetkezeti mozgalom nem idegen számomra — mon­dotta a huszonöt éves fiatal- asszony. — Érettségi után a helybeli Egyetértés Termelő­szövetkezetben kezdtem dol­gozni. KISZ-titkár is voltam, az ottani alapszervezet tagja vagyok ma is. Kisgyermekem születése után igénybe vettem a gyermekgondozási szabadsá­got, s ez év nyarán új helyen folytatom a munkát, a községi könyvtárban. A közművelődés mindig vonzott, s az ÁFÉSZ- beli feladatommal is össze­egyeztethetem, túszén azóta már az ott do'gozók közül har­mincegyen könyvtári olvasók lettek. — Az igazgatótanács ülésein részletesen tájékozódom az időszerű kereskedelempoliti­kai kérdésekről, magam is el­mondom tapasztalataimat, a községbeliek véleményét, kéré­sét, javaslatát. — Nagyanyám és anyám is tagja az ÁFÉSZ-nek, termé­szetes, hogy egy idő óta ma­gam is. Mindannyian bízunk az ötödik ötéves terv idejére célul tűzött áruház felépítésé­ben. Nagy szükségünk van rá, bizonyára jókora forgalmat bonyolít, ha elkészül. — Az ÁFÉSZ sokat segít a kistermelőknek. Támogatja a nyúltenyésztő szakcsoportot, a méhészeket. A növénytermesz­tő szakcsoport sokat tett az idén a község zöldségellátásá­ban. Most van alakulóban a tojástermelő szakcsoport. Fő­ként az idősebbek örülnek en­nek, hiszen nemcsak elfoglalt­ságot ad, hanem jó jövedelem­kiegészítést is a nyugdíj mellé. Azt már a szövetkezet köz­pontjában hallottuk, hogy a vezetőség elégedett Fodor Pé­terné közéleti munkájával. A megbecsülést jelzi, hogy a MÉSZÖV küldöttgyűlésre is delegálták, ahol talpraesett felszólalásban ismertette a ke­reskedők szocialista brigádjai­nak kulturális vállalásait. Fel­figyeltek rá, s küldöttnek vá­lasztották a SZÖVOSZ soron sövetkező kongresszusára. Tud. ják, olyan embert küldenek személyében, aki alkalmas ar­ra, hogy széles körben elter­jessze a hallottakat, és az ÁFÉSZ keretében végzendő további közéleti munkájában is sikerrel hasznosítja az otta­ni tapasztalatokat. <t.) rolnak a gyáregységtől. A pró­baüzem kezdetén havonta 9300 hektoliter bor befogadá­sára elegendő hordó készült, majd egyre több és így szep­temberre elérték a 15 ezer hek­toliterhez kellőt. Vállalásuk, hogy az év végéig ennél kevesebbet nem, csak többet gyárta­nak és a mennyiség nem mehet a minőség rovására. A hordó- üzemiben nyolcvanéin dolgoz­nak. Kialakult a tevékeny, ösz_ szetartó munkáskollektíva, ko­molyan veszik a vállalati ter­vet, vállalásaikat és a mun­kafegyelmet. A ceglédi gyáregységben nemcsak helybeliek dolgoznak. Naponta, műszakonként két vállalati autóbusz hozza.vi. szi Üjszüvásról és környéké­ről a bejárókat. A szakmun­kásgárda gyarapodásáról a tanműhely gondoskodik, ahol a fiatalok az általános iskola elvégzése után három év alatt sajátíthatják el a szakma for­télyait és bizonyítványt sze* rezhetnek. Mindennapjaikhoz tartozik lassan a gyáregység­ben a művelődés és a sport­élet. Ezen a téren is szeretné­nek még előbbre jutni. Fiatal a munkahely és fiatalok a dol­gozói: az átlagos életkor a fű­rész- és hordóüzemben mind­össze 31 év. (e. k.) Vasárnap reggel Tej, kenyér az étteremből Néhány hete vasárnap reg­gelenként tárt ajtó fogadja a ceglédieket az ÁFÉSZ piac kö­zeli, Alföld'éttermében. Amíg a konyhán az ebédfőzéshez ké­szülődnek, itt kis időre pult­sort alakítanak az asztalok­ból és tejet, kenyeret árusíta­nak. A vasárnap délelőtti, al­kalmi boltnak nagy forgalma van. Aki szombaton nem vette meg, az vasárnap innen vihe­ti haza a szükséges mennyisé­get. Kisgyermekes családok dolgát könnyítik ezzel és azo- két, akik hűtőszekrénnyel nem rendelkeznek. A vasárnapi piacról vásárolt zöldség-, gyü­mölcsféle mellé bekerülhet a kosárba a friss tej, a kenyér. Cegléden az élemiszer kiske­reskedelmi vállalat sok helyen már szombaton házhoz viszi az előre rendelt tejet, péksüte­ményt és vajat is. A ceglédi kórház folyosóján Apáti-Tóth Sándor fotó­művész hetven felvételét helyezték el a közelmúltban. Az ál­landó kiállítás képeit — betegek és látogatóik — sokan meg­tekintik. Egyik jól sikerült fényképét itt közöljük. ban. Nagykőrösön hétfőn este az Arany János Művelődési Köz­pont előadótermében Böőr László, a Pest megyei Levél­tár nagykőrösi osztályának ve­zetője tart előadást arról, hogy milyenek voltak a város gazdasági viszonyai az első vi­lágháború után. Előadása, mely szintén este hat órakor kezdő­dik, a ceglédi és a környékbe­li helytörténészek érdeklődésé­re is számot tarthat. Diavetítéses természettudo­mányi előadás lesz október 25-én délután 16 órai kezdettel a tápiószelei Blaskovich Mú­zeumban, ahol dr. Kecskeméti Tibor, a Természettudományi Múzeum munkatársa számol be arról a földtörténeti korról, amikor még hazánk felszínéi tenger borította. Képeit kiállítják Benedek Péter emlékszoba A negyvenes évek derekától Cegléden élő Benedek Péter parasztfestő egykori alkotásai mind népszerűbbek. A Budai Várban a Magyar Nemzeti Ga­léria tucatnyit őriz legjobb munkáiból, s időnként kölcsön adja Európa rangos kiállító- termeinek tárlataira. A közel­múltban Kecskeméten nyílt meg a Bánó-féle házban a Magyar Naiv Festők Múzeu­ma, amelyben Benedek Péter hat olajképe szerepel. A ceglédi Kossuth Múzeum a nyolcvannégy éves művész harmincnál több alkotását őr­zi, s állandóan gyarapítja gyűjteményét. A fővárosi auk­ciókon a múzeum — elővételi jogával élve — minden Bene- dek-képet megvásárol. __ Néhány évvel ezelőtt Bar- csay Jenő Kossuth-díjas fes­tőművész, Benedek Péter párt­fogója tett javaslatot: Cegléd város mielőbb adjon helyet a falai közt élő idős mester em­lékszobájának, ahol a helybe­liek és az átutazók állandó ki­állításon láthatják alkotásait. A városi tanács végrehajtó bi­zottsága a közelmúltban hatá­rozatot hozott: a Kossuth Mú­zeum és a megyei szervek köz­reműködésével — szorgalmaz­za az emlékszoba felállítását. Az előzetes elgondolások sze­rint egy parasztházat vásárol­nak erre a célra, ahol a mú­zeum néprajzi anyagának egy részét is bemutathatja. (tamasi) Szárítják a kukoricát Amikor az időjárás engedi, naponta 40—45 vagon morzsolt kukorica érkezik a földek­ről a Ceglédi Állami Tangazdaság feldolgozóüzemébe. A magas nedvességtartalma terményt szárítják, s azután kerül a tárolóba. Apáti-Tóth Sándor felvétele OKTÓBER VÉGI HATÁRSZEMLE Földbe kerüli az őszi árpa A SÁRTENGERBEN ÁLLTAK A GÉPEK A múlt hét végén és a hét elején alaposan beleszólt a ter­melőszövetkezetek őszi mun­kamenetébe az eső. Térdig süppedt a vizes talajon a csiz­más láb is, hogyne marasztal­ta volna a latyak a .nehéz gé­peket! A homokos talaj egy darabig nyelte a vizet, a kötött talajra nemhogy kombájnnal: még traktorral sem volt taná­csos bemerészkedni. A ceglédi járás és a város közös gazda­ságaiban éppen ezért lassab­ban haladtak, mint ahogy sze­rettek volna. Az elvégzett munkával a tavalyihoz hason­lítva így senn állnak azért rosszul. Csütörtök délig több mint 11 600 hektáron elvégezték a szántást az őszi gabonák alá. Az őszi árpa vetését járásszer- te befejezték. Ebben a mun­kában a csemői November 7. Termelőszövetkezet halad most az élen. A ceglédi Lenin Ter­melőszövetkezet a gabonavetés vége felé jár. A járás területén több helyen már zsendül a gabona hajtása. A tavasziak alá 18 542 hektáron kell a szántást elvégezni, ez a héten harminc százalékba rí valósult meg, az említett talajviszonyok miatt. Rozsból, a 9971 hektár­nyira tervezett vetés kéthar­mada készült el, az eső ezt a munkát is hátráltatta. A ceg­lédi járási hivatalhoz beérke­zett jelentések szerint, volt, ahol a héten alig húsz-har­minc hektárnyi talajmunkát tudtak elvégezni, sajnos sokat álltak a gépek. A kukoricabetaikaritó-kom- bájnok most ismét dolgoznak. Több mint a fele kész a be­gyűjteni valónak. Ezen az őszön 13 985 hektár kukorica termését kell begyűjteni. Siló- kvloricából — bár a két kő­csert közös gazdaságban még nem fejezték be a vágását — máris több került a tárolóba, mint amennyit terveztek. Az elv, hogy ne vesszen semmi kárba. Eddig 170 hektárral többet hasznosítottak így, mint tervezték. A szőlőültetvények már a te­let várják, véget ért a szüret. Kimagaslóan jó minőségű és mennyiségű terméssel ezen az őszön a ceglédi járásban, se­hol nem dicsekedhetnek. A hét közepén a „zöldséghelyzet” még változatlan volt. Négy l járásbeli, illetve városi közös gazdaságban paradicsompapri­kát, gyökérzöldséget kell szed­ni, és lenne még savanyításra alkalmas zöld paradicsom. ASZTALITENISZ Három számban elsők Cegléden versenyeztek a me­gye legjobb ifjúsági és serdülő, fiú asztaliteniszezői. A Ceglé­di VSE sportolói mindhárom számban az első helyet szerez­ték meg. Eredmények: Ifjúsá­giak: 1. Mala József 15:2, 2. Kottlár György 15:4, 3. Hege­dűs (Gödöllő) 14:4 játszma­arány. Mindhárman egy.egy vere­séget szenvedtek el, Kottlár Malát 2:l-re, Hegedűs Kott- lárt 2:l-re, Mala Hegedűst 2:0-ra győzte le. A játszma­arány döntött közöttük, Mala, mivel minden győztes mérkő­zését 2:0-ra nyerte, végzett az első helyen. Serdülő „A”: 1. Kottlár György veretlenül, 20 :l_es szettaránnyal, 20, 2. Varga (Gödöllő) 18, 5. Kiss Gábor (CVSE) 10 ponttal. Az első hely sorsát a Kottlár—Varga összecsapás döntötte el. Ser­dülő „B”: 1. Gyura István 18:2 18. 2. Papp Imre 18:4 18 pont. Mindhárom ceglédi győztes teljesítménye dicséretet érde­mel. Egyre jobb játékuk, ami most már időnként az ered­ményben is megmutatkozik, reményt keltő. Nagy megter­helést jelentett, hogy a két számban is rajthoz álló Kott­lár a nap folyamán 18 találko­zót játszott (összesen 40 játsz­mát), s csupán egyszer szen­vedett vereséget. A nők Abonyban mérték ősz, sze erejüket. Steiszkál, Illyés és Hajdú (D. Kőolaj) mögött, a harmadik helyen végzett. Az abonyiak versenyzője két vereséget szedett össze, de a többi vetélytársát egyaránt 2:0 arányban győzte le. A má­sik csoportban, ahol serdü­lők és ifjúságiak játszottak, az Abodyi Tsz SK versenyzői vé­geztek a dobogón: 1. Árpás 14:1 14, 2. Ozsváth 12:4 12, 3. Bodnár 11:5 10 pont. Labdarúgás: Az országos ifjúsági bajnok­ság keleti csoportjában: Lehel SC (Jászberény)—Ceglédi VSE 0:0. A rossz, esős időben nagy csatát vívtak egymással a csa­patok. Az eredmény igazságos. Az NB Tart al ékba i nokság- ban: Lehel SC—CVSE 3:2. Góllövő: Károly (2). ü. L. XX. ÉVFOLYAM, 252. SZÁM Üzemből gyáregység 1976. OKTÓBER 24., VASÁRNAP Hogyan éltek Cegléd lakói az 1800-as évek elején? Milyen a város, milyenek á szokások, milyenek az emberek? Hét­főn este hat órai kezdettel a Kossuth Múzeumban előadás hangzik el az egykori ceglé­di hétköznapokról, a múzeumi hónap keretében, Kocsis Gyu­la múzeumigazgató előadásá­/ i i

Next

/
Thumbnails
Contents