Pest Megyi Hírlap, 1976. október (20. évfolyam, 232-258. szám)
1976-10-21 / 249. szám
Talaj-előkészítés az őszi vetés alá A Nagykőrösi Állami Gazdaságban 84 hektáron megkezdték a talaj előkészítését az őszi búza vetéséhez. Képünkön: Soós Mihály traktoros a forgótárcsákat tisztitja meg. Ifj Fekete József felvétele Dísztárgyak, vasból Csaknem ötven év a szakmában A nagykőrösi kisiparosok tavalyi és idei kiállításán is feltűntek Schwart István lakatosmester pompás ková- csoltvas dísztárgyai. A legutóbbi kiállításon ágyú formájú üvegtartójával és szép kidolgozású vascsillárjával aratott elismerést. A mester Szabadszállási utcai műhelyében szépen sorakoznak egymás mellett azok a munkái, melyeket kovácsolt, sodrott és hengerelt vasból készített. Könyv- és virágpolcai, régies, díszes fogasai és kulcstartói jól mutatnak a modern lakásokban is. Nézelődés közben megkérdeztem: hogyan lett nagykőrösi kisiparos? — Német családból származom — mondotta. 1929-ben szabadultam fel, s a segédévek után hosszú ideig Pesten volt műhelyem. Inkább épü- letvas-munkákkal foglalkoztam, de minden műlakatos- iparban vágó munkát is vállaltam. Második házasságomban körösi lányt vettem feleségül, így költöztünk 1950-ben Nagykőrösre. — Itt a díszmunkákon kívül katlanokat, jószágvályúkat és egyéb vasmunkákat is készítettem. Hét éve mentem nyugdíjba, de erőmhöz képest továbbra is vállalatok megbízatásokat. — A dísztárgyakon kívül csinált-e valami különleges munkát? — Igen: Wertheim-zárakat nyitottam ki, amelyeknek elveszett a kulcsa, s új kulcsokat készítettem hozzájuk. — Megszerette-e Nagykőröst és az ittenieket? — Nagyon. Nem sírom visz- sza a pesti éveket. A nagykőrösiek megbecsülik azt, aki becsülettel dolgozik. Nyolc családot neveltem. Ötöt már szárnyra bocsátottam, s csak három van még itthon. A körösi kisiparosok helyzetét rontja, hogy nagyon sok a kontár. K. L. ICMii XX. ÉVFOLYAM, 249. SZÁM 1976. OKTÓBER 21., CSÜTÖRTÖK Éjjei-nappa! fűtik a kemencét Eredmények és gondok a téglagyárban A nagykőrösi öreg téglagyár kéménye biztatóan füstöl, éjjel-nappal égetik a téglát, nagyon kell az évről évre növekvő társas- és családiház-építkezésekhez. — Az idei háromnegyed évben eddig mennyi téglát készítettek? — kérdeztük Nagy Gyula üzemvezetőtől. — Két és fél millió darabot. Tavasszal, a késői fagyok sok nyerstéglát tönkretettek, s a nyári nagy esők is csökkentették a termelést, de reméljük, hogy hosszú lesz az ősz, s behozzuk a lemaradást. — Mennyi téglát adtak a körösieknek? — A termelés 60 százalékát helyben értékesítettük. A többit Kocsérnak, Csemőnek és a téglagyári központ vidéki kiutalásaira adtuk ki. A téglagyártás, míg az idő engedi, fokozott lendülettel folyik. Látogatásunk idején a villanyerővel működő hatal más présgépen ketten préselték a nyerstéglát: Róka István és Demeter Ambrusáé, akik naponta 24—25 ezer darab nyerstéglát szednek ki a gépből. Felkerestük azokat is, akik a nyerstéglákat berakják az öreg kemencébe: Farkas Lászlót és Kulai Lászlót. Farkas László már hét esztendeje dolgozik a gyárban. Egyenként naponta 7 ezer nyerstéglát raknak be a kemencébe. — Mennyi téglát gyártanak még az idén? — Minden az időjárástól függ. Előreláthatólag , még 800 ezer darabot készíthetünk el. A nyers készlet pótlására, Molnár Elek keramikusművész kiállítása Szentesen Nagykőrösi művészt köszön- lg töttek vasárnap Szentesen. §|| Most nyílt meg a Csongrád megyei Élelmiszer Kiskereske- reskedeltmi Vállalat kiállítótermében a Szentesi Városi Tanács VB és a Hazafias Népfront Szentes városi bizottsága rendezésében Molnár Elek keramikus művész kiállítása, melyen 43 alkotása látható. A kiállítás megnyitásán megjelentek Szentes város politikai és társadalmi életének vezetői. Nagyikőröst Horváth Lehel, a Hazafias Népfront itteni városi bizottságának elnöke képviselte, aikit több körösi művészetbarát elkísért. A megnyitó beszédet dr. Négyest János, a Hazafias Népfront szentesi városi bizottságának elnöke tartotta, majd dr. Koczogh Ákos művészettörténész mutatta be a kiállító művészt a közönségnek, s meleg hangú beszédben ismertette életútját és művészetét. Elmondta, hogy Molnár Elek nagykőrösi iparoscsaládban született 1916-ban. Nagybátyja és édesatyja a cserépkályha- készítés és a házdíszítő elemek készítése terén országos hírre tett szert. A nagykőrösi Arany János Gimnázium elvégzése után, a budapesti iparművészeti főiskola kerámia tanszakán tanult, majd olasz állami ösztöndíjasként Faenzában folytatta iparművészeti tanulmányait. Közben, több alkalommal is, hosszabb időt töltött a herendi porcelángyárban. Később, 1942-ben, az ipar- művészeti iskola szakoktatója és tanára lett. 1945 óta pedig szülővárosában él és dolgozik, s a Képzőművészeti Alap kivitelező vállalata d iszi tőszobrász Képünkön: balról jobbra dr. Koczogh Ákos művészettörténész, Molnár Elek, dr. Négyesi János, a Hazafias Népfront szentesi bizottságának elnöke a kiállítás megnyitásán. Várkonyi Pál felvétele stúdiójának tagja. Műhelyében, vezetése alatt készítették el és újították fel a budapesti Operaház, s több más középület megrongált és elpusztult külső díszítő elemeit. Szabad idejében a helyi képzőművészkörben több művészt nevelt. Munkáival 1938 óta több budapesti, nagykőrösi, ceglédi, kalocsai és szentendrei kiállításon szerepelt. Részt vett a párizsi és New York-i világkiállításon, a nápolyi nemzetközi ifjú művészek kiállításán, és a frankfurti ÁRTEX kiállításon is. Koczogh Ákos, Molnár Elek a -ikotásaii n ak változatosságát művészi szépségét, szín- és formagazdagságát méltatta, majd végigvezette a közönséget a tárlaton. Nagy tetszést arattak az olasz majolika tanulmányok mellett a modern, de a divatos túlzásoktól mentes alkotások, főleg az Olvasó, a Fésül- ködö nő, a Boci, a Csikó című kerámiák és a színpompás padlóvázák. Vörös kerámiái rendkívüli technikai ismereteit bizonyították itt is. A kiálítás rendezéséért Balogh Bélát illeti dicséret. Az ízléses meghívóba Botocska Péter és Kiss András készítette a képeket, és Losonci Miklós művészettörténész írt hozzá, Molnár Elek művészi munkáját méltató előszót. A kiállítás október 31-ig tekinthető meg. Kopa még nyerstéglát is készítünk vagy 300 ezer darabot. A dolgozók havi keresete 2600—2800 forint körül jár. Mint mondják, nemrégiben meglátogatta őket a városi Népi Ellenőrzési Bizottság is. Megállapították, hogy nagy szükség van a nagykőrösi téglagyár termelésére, s a gyáriak munkájáról elismeréssel szóltak. Nem rajtuk múlik, hogy a kimerült öreg agyagbányák földjéből nem tudnak a gyártottnál jobb minőségű téglát előállítani. A gyár központja most azt tervezi, hogy jövőre próbafúrásokat végeznek, ,s a téglagyártáshoz megfelelő minőségű nyersanyagot tárnak fel. Osztják a vetőburgonyát Az ÁFÉSZ az idén is beszerzi a kistermelők jövő tavaszi vetőburgonya-szükségletét. A szállítmányok folyamatosan érkeznek. A kiosztást a napokban megkezdik, a Kálvin téri gyümölcs- és zöldségátvevő telepen. Műszaki könyvnapok az élelmiszeripari gépgyártásról Az idei műszaki könyvnapok alkalmából Galambos János, Az élelmiszeripari és mezőgazdasági gépgyártás helyzete és fejlesztése távlatai címmel tart előadást ma délután az Arany János Művelődési Központ klubtermében. KÖRNYEZETVÉDELEMRE A Fűzfői Ni'trokémia évente nagy összeget fordít környezetvédelemre. Külön kutatóapparátus foglalkozik azzal, miként tudják elérni azt, hogy szennyezett víz vagy gáz ne hagyja el az üzemet. Most megkezdték a korszerű és hazánkban még egyedülálló — levegőszennyeződés-védelmi hálózat kiépítését. 15 automatikusan működő mintavevő állomást hoztak létre, s ezek mérési eredményeit rádió adó-vevővel továbbítják azokhoz a szakemberekhez, akik azonnal intézkedhetnek, módosítják a technológiai folyamatokat, s kijavíttatják az esetleges meghibásodásokat. Hiába küldik az idézést... Egészségünket védi a tüdőbeteg-gondozó intézet A felszabadulás előtti időkben a legpusztítóbb népbetegség volt Magyarországon a tüdővész. Nagykőrösön is igen sok áldozatot szedett. Az utóbbi 25 esztendőben azonban a megelőző orvosi munka megszervezése, a kötelező tü- dő&zűrés bevezetése, és a nagyhatású gyógyszerek alkalmazása, a megbetegedéseket városunkban is harmadára, negyedére csökkentette. Nagyrészt ennek tudható be, hogy az utóbbi esztendőkben, a lakosság nem veszi eléggé komolyan a betegség veszélyét, aminek szomorú bizonysága, hogy az utóbbi hetekben, a Városi Tüdőbeteggondozó Intézetbe, tüdőszűrésre beidézett 700 nagykőrösi lakos közül csak 350 jelentkezett. Ezzel kapcsolatosan megkérdeztük dr. Pál Endrét, az intézet főorvosát, aki a következőket mondotta: — A tüdőszűrésre való jelentkezések elmulasztása aggodalommal tölt el, mert ez rontja a tüdővész elleni küzdelemben elért szép eredményeket. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a tüdőszűrés alkalmával a gyógykezelésre szoruló más betegségeket is meg tudjuk állapítani. Egyesek talán azért hanyagolják a tüdőszűrést, mert a tbc-t ma már nem tartják ..vésznek”. Pedig az ma is, csak. ha idejében felismerik és kezelik, gyógyítható rövid idő alatt. Az évenkénti kötelező tüdőszűrést főleg a fiatalok és az idős emberek hanyagolják el, pedig közöttük is, sajnos, mindig akad új beteg. És meg kell állapítani, hogy a szűrésről igen gyakran az értelmiségiek, orvosok, pedagógusok, jogászok maradnak el, akiknek pedig példát kellene mu- taniuk. Nagykőrösnek 26 ezer lakosa van, s a kötelező tüdőszűrésre évente 21 ezer férfit és nőt kell megidézni. Ha valaki nem jön el a szűrésre, újabb idézést kell küldenünk. Így a hanyag emberek elmaradása sok ezer forint postai többletkiadást jelent, amit más, hasznos egészségügyi célokra fordíthatnánk. Ezek után azt kérdeztük meg a főorvostól, mit lehet tenni a távolmaradókkal? — Élnünk kell a törvény adta lehetőséggel és előírással. Mindazok ellen, akik a térti- vevényes idézésre sem jelennek meg és elmaradásukat elfogadható módon nem tudják igazolni, szabálysértési eljárást kell indítani. Ezzel azonban az egészségügyi célt még nem érjük el, ezért az elmaradót bejelentjük a rendőrségnek is, és a szűrésre való elővezetésüket kérjük. A járó- képtelen beteg és öreg emberekre ez természetesen nem vonatkozik, de levelezőlapon vagy családtagok útján, be kell jelenteni állapotukat az Intézetben. — A vidéken tanulók a szünidőben, a máshol dolgozók szabadságuk alatt jelentkezzenek szűrésre. A beidézettek az idézőn megjelölt két időpontban jöhetnek, vagy ha akkor nem tudnak, megjelenhetnek bármelyik hétfőn és csütörtökön délután 2—6, s kedden és pénteken délelőtt 8—10 óráig. Előfordul az is, hogy szükség esetén utánvizs- gálatra idézünk be valakit. Ez is a beteg érdekét szolgálja. A cél a baj megelőzése, hogy a szűrésnél megtaláljuk azokat a kezdődő betegségeket, amelyek még semmi panaszt nem okoznak, de már megvannak. Ezek, ebben a panaszmentes stádiumban sokkal könnyebben és rövidebb idő alatt gyógyíthatók, mint esetleg pár hónappal később, amikor a baj már panaszt okozva kényszeríti orvoshoz a beteget. SPORT Mindhárom körösi kupacsapat továbbjutott A középiskolás labdarúgó- vetélkedők keretében az ipar- isikolások a Kinizsi-, az élelmiszeripariak az Ifjúsági sporttelepen fogadták ellenfeleiket. KÖZÉPISKOLÁS MEGYEI KUPA Nk. Toldi—Dunaharaszti Gimnázium 1:9 (0:0). Ha gyenge játékkal is, de megnyerték a toldisok — Leskó szabadrúgásgóljával — a visszavágót. Az Nk. 224-es Szakmunkásképző—Váci Sztáron Gimnázium visszavágóra nem érkeztek meg a váciak és így a gimnazistákkal együtt mindhárom körösi középiskola csapata bejutott a legjobb 8 közé. DIÁKBAJNOKSÁG Piliscsabai Szakközépiskola—Nk. 224-es-es Szakmunkásképző 4:1 (2:1). Jobb volt az ellenfél. Góllövő: Kosa. Nk. Toldi—Kiskunlacházi Szakmunkásképző 4:0 (2:0). A csúszós talajon is nagyon jól játszottak a körösiek. Gólszerzők: Kondor 2, egyet 11- esből, Jusios, Varga. NÉGYSZER A DOBOGÖ FELSŐ FOKÁN Tíz szakosztály képviselte magát a Cegléden megrendezett megyei gyermek atlétikai- bajnokságon. A körösiek közül: a következő fiatalok értek el dobogós helyezést. 1964- es születésű fiúknál, kislabdadobásban: 1. Palotai László 55 m. 1965- ös fiúk. Kislabda: ... 2. Pintér Dénes 46 m. Magasugrás:... 3. Fazekas István 110 cm. 1964- es lányok. Magas: ... 2. Tornyi Erzsébet 120 cm. 1965- ös lányok. 80 m síkfutásban: 1. Horváth Erika 11,1 rap. Távolugrás: 1. Horváth 398 cm. 300 m sík 1. Vágó Éva 50,9 mp. Kislabda:... 3. Vágó 32,55 m. Távol:... 2. Sebestyén Erika 378 cm. 4x100 m váltó: ... 2. Nk. Pedagógus Sí (Sebestyén E., Sebestyén H., Padányi, Horváth). A pontversenyben az Nk. Pedagógus Sportiskola 59 ponttal a negyedik helyen végzett A Kecskeméten sorra került kétnapos Alföld Kupa serdülő országos összetett minősítő versenyre nem utaztak el a körösiek, mert tanítási idő alatt kellett volna szerepelniük. CSÜTÖRTÖKI SPORTMŰSOR Kézilabda Toldi-pálya, 14.30: Nk. Toldi DSK ifi—Dunai Kőolaj (Százhalombatta) ifi, 15.30: Nk. Toldi DSK—Dunai Kőolaj női: Solymár: S. Egyetértés—Nk. Kinizsi férfi felnőtt és ifjúsági megyei bajnoki mérkőzés. Labdarúgás Ifjúsági sporttelep, 14 óra: Nk. Toldi—vidéki ellenfél, középiskolás kupamérkőzés: 14.30; az úttörő-olimpia városi kispályás II. korcsoportbeli 2. fordulója. Kinizsi- és Ifjúsági sporttelep, 15 órától: a konzervgyári kispályás üzemi bajnoksá mérkőzései. Cegléd: C. Szakmunkásképző—Nk. 24-es Szakmunkásképző, Vác: V. Gépipari Szakközépiskola —Nk. Gimnázium, középiskolás kupamérkőzések. Mit látunk ma a moziban? Fehér csuklya. Színes, szinkronizált szovjet kalandfilm. Kísérőműsor: Volin erdei és tavai. Előadások kezdete: 5 és 7 órakor. KISKÖRZETI MOZI A CSONGRÁDI ÜTI ISKOLÁBAN Sivatagban, őserdőben I—n. Lengyel film. Előadás kezdete: 7 órakor. i í
