Pest Megyi Hírlap, 1976. október (20. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-20 / 248. szám

1976. OKTOBER 20., SZERDA «Sw w KTUsias) Heti jogi tanácsok A gyermektartásdíjhoz figye­lembe veendő jövedelem. Több olvasónk kérésének teszünk eleget, amikor arról adunk ismertetést, hogy mi­lyen jövedelmet vesznek fi­gyelembe, amikor a tartás­díj mértékét az illetékes szerv megállapítja. A mun­káltató szerv a letiltásra vo­natkozó határozat kézhezvé­telétől kezdődően köteles rendszeresen folyósítani a jo­gosult részére a megítélt tartásdíjat. Ha a tartásdíjat a bíróság százalékosan állapí­totta meg, a munkáltató a ki­utalásra kerülő összeget ese­tenként, e százalék alapján számítja ki, amennyiben a munkabér, illetőleg a jutta­tás összege emelkedik. A munkabér csökkenése eseté­ben sem lehet azonban újabb bírósági határozat nélkül ke­vesebb tartásdíjat folyósítani, mint amennyit a bíróság a százalékos megállapítás mel­lett, alapösszegként megálla­pított. Rendszerint két vonat­kozásban szokott bizonytalan­ság előfordulni. Volt már vita a vállalat és a között a személy között, alá tői a tar­tásdíjat vonták, mert az úgy­nevezett bruttó összeg száza­lékát vonták le a dolgozó­tól. Olyan eset is előfordult, bogy a tartásdíjra jogosult személy találta kevésnek az átutalt összeget, és emiatt vi­tázott a kötelezett fél mun­káltatójával. Ez utóbbi viták oka, hogy sokan nincsenek tisztában azzal, hogy a levo­nás alapja a bérköltség ter­hére kifizetett valamennyi rendszeres díjazásnak a mun­kabért terhelő adó és a nyug­díj járulék levonása után fennmaradó összege. A tartásdíj megállapításának alapja munkaviszony, e^yéb jogviszony alapján járó jöve­delem esetén. A bérköltség terhére kifi­zetett minden díjazást, a ré­szesedési alap terhére pénzbe­li részesedésként kifizetett minden díjazást figyelembe kell venni, úgyszintén a hű­ségjutalmat és a céljutalmat. Szövetkezeti tagság alap­ján járó jövedelem esetén a munkadíjat, és minden más bérjellegű juttatást, a részese­dést (osztalékot), a szövetke­zeti tisztségviselő tiszteletdí­ját, a háztáji gazdaságból, valamint a tagsági viszony­ból eredő minden egyéb jö­vedelmet számításba kell venni. Ha a kötelezett személy al­kotó és munkaközösségi tag­ság alapján kapja jövedel­mét, akkor a munkaközösség­től járó valamennyi díjat fi­gyelembe kell venni. Van a fentieken kívül úgy­nevezett egyéb jövedelem is, amit szintén számításba kel] venni a gyermektartásdíj megállapításánál és az ösz- szeg kiutalásánál akkor is, ha a gyermektartásdíj fizetésére kötelezettnek munkaviszony, szövetkezeti tagsági viszony, alkotó vagy munkaközösségi tagság alapján is van jöve­delme. Ide tartozik a jövede­lemadó alá eső minden bevé­tel. így különösen a magán- kisiparos és a magánkiskeres­kedő jövedelme, a szerzői jogdíj, a képző- és iparmű­vészeti alkotásért járó ellen­érték, de ide tartozik a jöve­delemadó alá nem vont min­den egyéb bevétel is. A fentiekből látható, hogy nem könnyű sokszor az el­igazodás, viszont a munkál­tató szerveknek megfelelő szakemberei útján lehetősé­gük van hibamentesen meg­állapítani és számfejteni az összegeket, s ezért is van az, hogy a munkáltatók készfize­tő kezesként felelnek a le nem vont tartásdijért. Kinek jár árvaellátás? Az árvaellátással kapcso­latban is több olvasónk for­dult hozzánk tanácsért, amelyre az alábbiakban ad­juk meg a választ: Árvaellátás jár a rokkant­sági nyugdíjhoz, illetőleg az öregségi nyugdíjhoz szüksé­ges szolgálati idő megszer­zése után, vagy rokkantsá­gi, illetőleg öregségi nyugdí­jasként meghalt szülő (apa, vagy anya) gyermekének, örkbefogadott és mostoha- gyermekének. Az örökbefo­gadott gyermeknek a vér szerinti szülője jogán csak akkor jár árvaellátás, ha a gyermeket a vér szerinti szü­lő házastársa fogadta örökbe. A nevelt gyermek, a test­vér és az unoka is kaphat árvaellátást, ha őt a meghalt dolgozó vagy nyugdíjas a sa­ját háztartásában eltartotta és a gyermeknek tartásra kö­teles és képes hozzátartozója nincsen. Meddig jár az árvaellátás? Az árvaellátás az árva 16. életévének a betöltéséig jár. Ha az árva oktatási intéz­mény nappali tagozatán ta­nul, az árvaellátás e tanul­mányok idejére, de legfeljebb a 25. életéve betöltéséig jár. Iskolai tanulmányok címén azt az árvát is megilleti az árvaellátás, aki az iskola igazolása szerint betegsége, testi vagy szellemi fogyaté­kossága miatt tanulmányait magántanulóként végzi. Az egyetemi (főiskolai) ta­nulmányok tartamára, de leg­korábban 1975. július 1-től és legfeljebb a 25. életév be­töltéséig megilleti árvaellátás azt az árvát is, aki 1975. jú­lius 1. előtt már kapott ár­vaellátást, de azt a korábbi szabályok alapján megszün­tették. Az árvaellátás újbóli folyósítását a már megszün­tetett árvaellátás folyósítási törzsszámára hivatkozással annál a nyugdíjfolyósító szervnél kell kérnie, amelyik azt korábban folyósította. A kérelemhez csatolni kell az egyetem (főiskola) igazolását a tanulmányok folytatásáról. Az árvaellátásnak a koráb­bi szabályok szerint 1975. jú­lius 1-e előtti megszüntetése miatt megszüntetett özvegyi nyugdíj nem éled fel azon a címen, hogy a gyermek mint egyetemi (főiskolai) hallgató 1975. július 1-től újból kap­ja az árvaellátást. Azt az árvát, aki az előb­biek szerinti jogosultságának a megszüntetése előtt, tehát lényegében az árvaellátásnak a 25. életév előtti folyósításá­nak a tartalma alatt ’meg­rokkan, az árvaellátás a rok­kantságának a tartamára életkorára tekintet nélkül megilleti. Az árvaellátásra való jogo­sultságot nem érinti, tehát az árvaellátás jár akkor is, ha az árvát örökbe fogadják, vagy akár az árva. akár élet­ben maradt szülője házassá­got köt Dr. M. J. A Legfelsőbb Bíróság döntése Apasági per - negyven év után letve tizenegy éves volt, tehát a vélelmezett foganta uá isi időben fennállott kapcsolatra vonatkozó állításaik csak hal­lomáson alapulhatnak, ezért aggályosnak tekinthetők. A szerelmi viszonyról ketten is vallomást tettek, de kijelen­téseikből nem derült ki, hogy az általuk elmondottakat a fogantatási időben észlelték-e. Figyelemmel arra, hogy az asszony a keresetet negyven­éves korában, az apaként megjelölt személy halála után néhány hónappal indí­totta, a bíróságnak nagyobb kö­rültekintéssel kellett vol­na eljárnia • és csak a tények széles körű felderítése után lehetett vol­na állást foglalni a kereset alapossága vagy alaptalansá­ga felől. Az idő múlására te­kintettel, a nemi kapcsolat bi­zonyítása — természetszerűen — ma már nehézségbe ütkö­zik. Ezért fokozott jelentősé­ge van annak, hogy az asz- szony az apasági megállapítás iránti keresetének benyújtá­sával oly hosszú időn át miért késlekedett, holott, amennyiben megfelel a való­ságnak az az állítása, hogy az elhunyt gyermekének tekint­hette, családi jogállása ren­dezésének a férfi éleiében nem volt semmi akadálya. E késedelem okáról a bíróság az asszonyt nem hallgatta meg. Egy negyvenéves asszony — a bíróság által kirendelt ügygondnok ellen benyújtott — keresetében egy három hó­napja elhunyt férfi apaságá­nak megállapítása iránt pert indított. Elmondta, hogy öz­vegy édesanyja a szóban for­gó férfival annak idején sze­relmi viszonyt folytatott és ebből a kapcsolatból szárma­zott ő. Az illető mindenki előtt nyíltan elismerte apa­ságát, őt leányaként szerette, viszonzásul eljárt hozzá és gondozta. Édesanyja kerese­tére a férfit a bíróság gyer­mektartásdíj fizetésére is kö­telezte, de az erre vonatkozó bírósági iratokat már nem tudja benyújtani, mert a gyámhatóság tájékoztatása szerint az iratok elvesztek. A járásbíróság tanúkat hallgatott ki, majd ítéletében megállapította: az asszonynak az elhunyt valóban apja volt. A döntés indoklása szerint a férfi az özvegyet feleségül is akarta venni, de szülei elle­nezték a házasságot. Négy éven át udvarolt a nőnek, éjszakáit is nála töltötte, és amikor a gyermek megszüle­tett, apaságát a bíróság előtt is elismerte és tartásdíj-köte- lezettséget is vállalt. A járás- bíróság jogerős ítélete ellen a legfőbb ügyész törvényessé­gi óvással élt, amelynek a Legfelsőbb Bíróság helyt adott, az ítéletet hatályon kí­vül helyezte és a bíróságot új eljárásra, valamint új ha­tározat hozatalára kötelezte. A határozat indoklása sze­rint a járásbíróság által ki­hallgatott tanúk közül kettő negyven évvel ezelőft hét, il­VALASZOL AZ ILLETÉKES Építési tanácsadó MOZIMŰSOR OKTÓBER 21-TOL OKTÓBER 27-IG CEGLÉD, Szabadság 21—24; Délutáni előadáson: Apacsok 21—24: Esti előadáson: Bankrablás 25—27: Délutáni előadáson: Fehér csuklya" 25—27: Esti előadáson: Mr. Süket trükkjei CEGLÉD, Kamara 21—24: Hívtak orvost? 25—27: Maréknyi szerelem GÖDÖLLŐ 21— 24: Az utolsó szolgálat* 23—24: Első előadáson; A holnap lovasai 25— 26: Az ötödik pecsét 27: Szigorúan ellenőrzött vonatok* SZENTENDRE, Terem 20— 21: A fekete farkasok üvöltése 22— 24: Az ötödik pecsét 25: Szigorban ellenőrzött vonatok* 26— 27: Fáraó I—II. VÁC, Madách Imre 22—24; Gyilkosságok péntek este 22—27: Előkelő alvilág* ABONY 21: Szigorúan ellenőrzött vonatok* 22—24: Conrak 25—27: De hová tűnt a 7. század? BUDAÖRS 21— 24: Szépek és bolondok 25—27: Volt etryszer egy vadnyugat I—II. DABAS 22— 24: Madárijesztő* 25—27: Fekete farmer DUNAHARASZTI 21—22: Talpuk alatt fütyül a szél 23— 24: Akció az elnök ellen 25—26; Fekete város I—II. •Csak 16 éven felülieknek! DUNAKESZI, Vörös Csillag 21—24: Előkelő alvilág* 23—24: Első előadáson: Bátor emberek 25—26: Hívtak orvost? 27: Biciklitolvajok DUNAKESZI, Rákóczi 20— 21: Aranyember 23— 24: Tavasz van, őrmester úr! 25: Hívtak orvost? 27—28: Joachim, dobd a gépbe! ÉRD 19— 21: A bűvös kő és a csodakút 24— 26; Gawein és a zöld lovag 23: Apacsok FÓT 21— 24: Mr. Majestyk 25— 26: Szerelmes Blume GYAL 21: Ki megy a nő után? 22— 23: Az utolsó találkozás 24— 25: Vidám gazfickók KISTARCSA 21— 24: Vigyázat, vadnyugat! 25— 26: Legendák lovagja NAGYKÁTA 20— 21: Fekete farkasok üvöltése 22— 24: Visszatérés óz földjére 25—27; Gerolstéini kaland PILISVOROSVAR 22— 24: Gyorsított eljárás 25—26: Amarcord* 27: Ordasok között POMAZ 21— 22: Legendák lovagja 23— 24: Rocco és fivérei I—II.* 25—26: Akció az elnök ellen RÁCKEVE 21: Az utazás 22— 24: A kék katona** 25—26: Talpuk alatt fütyül a szél SZIGETSZENTMIKLÓS 21—22: Akció az elnök ellen 23— 24; Talpuk alatt fütyül a szél 25—26: Hoíryan fojtsuk vízbe ... ? ••Csak 18 éven felülieknek! Hogyan használhatjuk a be­tont és a vasbetont az építke­zéseknél? A beton és a vasbeton az épületszerkezetek kialakításá­nak lényeges eszköze. A tartó- szerkezetek az épületben fel­lépő terheléseket — például az önsúlyt és a berendezések, emberek súlyát, valamink a hó és a szél terhét viselik. Ahhoz, hogy e feladatnak megfelel­hessen egy anyag, kellő nyo­mó- és szakító szilárdsággal kell rendelkeznie. A beton terhelhetősége at­tól függ, hogy adalékanyagai mennyire szilárdak. Például ha túl sok homokot adunk hoz­zá habarcsszerűvé, a beton­nál kisebb teherbírásúvá vá­lik. Fontos az is, hogy a ce­ment mennyiségét jól válasz- szűk meg. Általában a beton- szerkezetek anyagához köbmé­terenként 150, a vasbeton­szerkezetekhez 200 kilogramm cement szükséges. A beton bedolgozását kézi és gépi úton végezhetjük. A munkánál törekedni kell a folyamatosságra. Amikor föld­be, vagy zsaluzatba öntik a betont, az érintkező felülete­ket vízzel kell locsolni, nehogy a beton kötéséhez szükséges vizet a határfelületek elszív­ják. A beton 28 nap után éri el teljes szilárdságát, de + 5 fok­nál alacsonyabb hőmérsékle­ten már bekövetkezik a fa­gyás, ezért ennél hidegebb időben ne betonozzunk! A megszilárdulás idejénél jóval rövidebb a kötési idő. Ez csupán 3—12 óra, de az így megkötött beton még nem terhelhető. A vasbeton kényes szerkezet. A zsaluzást csak négy hét után bonthatjuk szét, s ügyel­ni kell arra is, hogy sav ne érje e-z alatt az idő alatt a vas­betont. Ügyelni kell a beton­vasak megfelelő elhelyezésére is. Sajnos a családi házak épí­tésénél gyakorta ötletszerűen mélyítik be a vasalásokat, s így azok nem töltik be fel­adatukat. A kisméretű épületeknél az alapozás, a különböző aljzatok nyomott szerkezetei készülhet­nek betonból. A hajlított szer­kezetek, például a födémek, kiváltások, különleges alapo­zások csak vasbetonból gyárt­hatók. Az utóbbi szerkezetek méretének pontos meghatáro­zása már a szakemberek fel­adata, s még a házilag készü­lő építményeknél is kérjük segítségüket! Csíki Róbert építészmérnök A továbbiakban a Legfel, sőbb Bíróság rámutatott ar­ra, hogy bár vallomások hangzottak el: az asszony az elhunytat rendszeresen láto­gatta, annak családjával a ro­koni kapcsolatot fenntartotta, a férfi az apaságot elismerte, de a tényállás részletesebb felderítése ebben a vonatko­zásban is elmaradt. A járás- bíróságnak azt is tisztáznia kellett volna, hogy az el­hunyt kikkel élt együtt, s kik azok a családtagjai, akik­kel az asszony a rokonságot tartotta. Mindezekre vonatko­zóan az elhunyt testvérei adatokat szolgáltathatnának. A Legfelsőbb Bíróság ha­tározatából még kiderül, hogy az asszony, annak bizo­nyítására, hogy az elhunyt őt gyermekének tekintette, két levelet csatolt be. Ezeket 1970-ben adták postára, de megállapítható: a borítékok és a levelek kézírása nem egyezik. Tehát a leveleket a járásbíróság minden további vizsgálat nélkül bizonyítékul nem fogadhatta volna el, ha­nem tisztáznia kellett volna, hogy azok valóban az el­hunyt kezétől származ­nak-e. Az új eljárásban még más olyan tanúk kihallgatására is szükség van, akik a negyven évvel ezelőtti szerelmi kap­csolatról bizonyítékokat tud­nak szolgáltatni. Fiatalkorút vett rá bűnözésre - súlyosabb ítéletet kapott ÜJ Tíz nap rendeletéiből A járványos állatbetegségek­kel kapcsolatos kártalanításról a 34/1976. (IX. 29.) MT. rende­let intézkedik. (Megjelent a Pénzügyi Közlöny 26. számá­ban.) Ugyanebből a közlönyből is­merhetjük meg a mezőgazda- sági üzemek szabályozó rend­szerének módosításáról ki­adott 1028/1976. (IX. 16.) Mt. határozatot. A magyar állampolgárok külföldi munkáltató alkalma­zásába lépéséhez szükséges munkavállalási engedélyről, és annak alapján létesített mun­kaviszonyra vonatkozó egyes szabályokról szóló 30'1974 (XII. 30.) Mü.M. számú rende let kiegészítéséről a 13/1976. (X. 17.) Mü.M. számú rendelet intézkedik. (Megjelent a Ma­gyar Közlöny október 17-1 szá­mában.) Ugyanebben a közlönyben található a háztáji és kisegítő­gazdaságok jövedelemadójáról intézkedő 36/1976. (X. 17.) MT. rendelet. A felsőoktatási intézmények nappali tagozatán végzett pá­lyakezdő szakemberek munká- balépéséről a 12/1976. (X. 3.) Mü.M. számú rendelet intézke­dik. (Megjelent a Művelődés- ügyi Közlöny október 6-i szá­mában.) Ugyancsak ebben a közlöny­ben található a 143/1976. (M. K 20.) OM. számú utasítás a Tűzvédelmi Szervezeti és Mű­ködési Szabályzatról. Ez év július elején több íz­ben az AIsó-Tápiómenti ÁFÉSZ maglódi vendéglátó­ipari egységeiből betöréseket jelentettek a rendőrségnek. Az 5. számú italboltba és a 9. szá­mú kisvendéglőbe kétszer tör­tek be, s több ezer forint vál­tópénzt, italt és cigarettát vit­tek el. A bisztróba és a presz- szóba azonban többszöri pró­bálkozás után sem tudtak be­hatolni. A nyomozás során a szálak Lukács Ferenc maglódi la­koshoz vezettek. A lakásán nem találták Lukácsot, azon­ban néhány napon belül a rendőrség a balatonfüredi MÁV-állomáson elfogta és előzetes letartóztatásba he­lyezte. Lukács korán került összeütközésbe törvényeink­kel: 16 éves korában lopás és rongálás miatt javítóintézetbe került. Nem állt meg a lejtőn, mert további lopásokat köve­tett el, és ezért a bíróság egy évi és három hónapi szabad­ságvesztést szabott ki rá. Leg­utóbb pedig 10 hónapi szabad­ságvesztést kapott. Szabadulása után sem volt ínyére a rendszeres munka. Közeledett a nyár, és a Bala­tonra szeretett volna utazni. Pénze nem volt, és ezért a 9. számú kisvendéglőt szemelte ki magának pénzszerzés cél­jára. Az esti órákban külön­böző szerszámokkal megjelent a vendéglő előtt, és a bokor­ban elrejtőzve várta meg a zárórát. Az alkalmazottak tá­vozása után kifeszítette a szellőzőablak rácsát és beha­tolt a helyiségbe. A vendéglő­ben 1500 forintot talált, a pén­zen kívül cigarettát és italt is lopott. A betörés után a Ba­latonra utazott és a pénzt el­szórakozta. Visszatérve újabb pénzszer­zés végett az 5. számú ital­boltba tört be, és itt is na­gyobb összegű pénzt sikerűit szereznie. Az egyik nap a fiatalkorú M. György maglódi lakossal találkozott, s mivel egyikük­nek sem veit pénze, Lukács javaslatára elhatározták, hogy betöréssel próbálkoznak. A bisztróba és a presszóba nem sikerütt behatolniok. Ez­után — Lukács Ferenc aján­latára — a kisvendéglőben próbálkoztak, és nem is ered­ménytelenül. Pénzt és italt vittek eL Ügyüket a Petvidéki Járás- bíróság fiatalkorúak tanácsa tárgyalta. Lukács Ferencet többrendbeli visszaesőként el­követett lopás bűntette miatt főbüntetésül 2 évi és 2 hónapi — szigorított börtönben le­töltendő — szabadságvesztés­re ítélte, valamint 3 évre el­tiltotta a közügybe gyakorlá­sától. A fiatalkorú M. György többrendbeli lopás miatt 10 hónapi szabadságvesztést ka­pott, a végrehajtást 3 évi pró­baidőre felfüggesztették. A büntetés kiszabásánál a bíróság Lukács Ferenc eseté­ben súlyosbító körülményként vette figyelembe bűnöző élet­módját és azt a tényt, hogy fiatalkorút vont be a bűncse­lekmények elkövetésébe. M. György fiatalkorú ítélete jogerős, Lukács Ferenccel szemben az ügyész súlyosbí­tásért, a vádlott és védője enyhítésért fellebbezett. O. F. A Nagykunsági EFAG nagykőrösi építésvezetősége felvételre keres: lakatos szakmunkásokat és kőművesek mellé segédmunkásokat. Felvételre jelentkezni lehet a Nagykőrösi Fafeldolgozó üzem építésvezetőségénél, Nagykőrös, Örkényi út 74. k

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents