Pest Megyi Hírlap, 1976. október (20. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-02 / 233. szám

Három nap alatt Nagy a forgalom az őszi hónapokban a ceglédi Szabadság téri gyorstisztító szalonban. Hetenként nyolcszáz, ezer ruhát tisztítanak. A vállalt munkát három nap alatt elvégzik. Apáti-Tó4h Sándor felvétele . Ifjú vöröskeresztesek Feladatok, egész évre Ismeretterjesztő filmek, előadások Értekezletet tartottak a ceg­lédi járási hivatal, épületében az ifjúsági Vöröskereszt ta­nárelnökei. Az eredményeket és a soron, következő tenni­valókat Horváth Józsefné, a ceglédi járási Vöröskereszt tit­kára ismertette. Az elmúlt tanévben, jó volt a vöröske­resztes munka, de a jövőben a hasznos ismeretterjesztést fokozni kell, filmvetítésekkel, előadásokkal. Fontos feladat az ifjúság egészségkultúrájá­nak szorgalmazása, a higiénia- szeretetéire, valamint a csalá­di életre nevelés. Előadásokat, filmvetítéseket szerveznek ez­zel kapcsolatban. A ceglédi járás általános iskoládban ebben a tanulmá­nyi évben számos egészség- ügyi tanfolyam is indul, a többi közt a Kis egészségőr, az. Ifjú egészségör, a csecse­mőgondozó, a házi betegápoló tanfolyam, a felnőttek számá­ra pedig a Szülők iskolája. A tanfolyamok befejeztével a Vöröskereszt házi vetélkedő­ket, versenyeket rendez. Eb­ben az évben isimét több egészségügyi akció kerül napi­rendé. Népszerű lesz a Tisz­ta iskola, egészséges ifjúság nevet viselő, melyét október­ben rendeznek. Novemberben zajlik az Egészséges táplálko­zásért induló ifjúságii vörös­keresztes ismeretterjesztő mozgalom, a fogászati és test­ápolási hónap. Az ifjúsági vöröskeresztes csoportok a családi életre va­ló felkészítéssel, a család­védelemmel kapcsolatban pat­ronáló tevékenységet folytat­nak az év folyamán. Felve­szik a kapcsolatot az abonyi szociális otthonnal és az öre­gek napközijével, segítenek majd a vöröskeresztes felnőtt aktivistáknak a véradómoz­galom szervezésében, a pla- lcátkiésizítésben, meghívók pos­tázásában. A munkatervet minden vö­röskeresztes tanárelnök elké­szíti október elején. Azok az ifjúsági vönöslkeresztesek, akik a tanulás mellett tevélranyen részt vesznek a feladatok megvalósításában, a jövő nyá­ron a lehetőség szerint szak­táborba mehetnek. Takács Imréné PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JÁQAS ES CE XX. ÉVFOLYAM, 233. SZÄM 1978. OKTOBER 2., SZOMBAT A NEB megvizsgálta Jó felkészülés - zavartalan tanévkezdés Tervszerű nyári tatarozás — Többféle iskolaköpeny Tavasszal a járási és váro­si Népi Ellenőrzési Bizottság megvizsgálta, hogy milyen az általános iskolákban a szem­léltetőeszköz-ellátás, milyen körülmények között folyik a tanítás. Azt is felmérték, ho­gyan készülnek fel az új tanévre az általános és kö­zépiskolák? Hogyan szervezik meg a zavartalan oktató-ne­velő munka tárgyi feltételeit, hogyan oldják meg a létszám okozta gondokat. Az ezzel megbízott tizen­nyolc népi ellenőr helyszíni vizsgálatokat tartott, hivata­lok, Intézmények illetékesei­vel tárgyalt. Közreműködé­sükkel több helyen meggyor­sult az ügyintézés. Júniusban a felújítási, karbantartási feladatok előkészítésének, szervezé­sének menetét kísérték figyelemmel az intézményeknél és a kivi­telező szakipari, szolgáltató vállalatoknál. Augusztus vé­gén, szeptember elején ellen­őrizték, megtörtént-e minden, zavartalan-e a tanévkezdés? A vizsgálat Cegléden, az Április 4. Közgazdasági Szak- középiskolában, a Mészáros Lőrinc általános iskolában, a Várkonyi iskola napközijében és a központi napköziben folyt. Abonyban az iskola- gondnokságnál, a Somogyi Imre és a Gyulai Gaál Miklós általános iskolában jártak az ellenőrök. Számba vették azt is, hogy milyen a tanszerellá­tás a ceglédi boltokban. Ezen a nyáron a felújítással, karbantartással időre elkészül­tek a vizsgált intézmények­ben. A jogos igények alapján rangsorolták a munkát, és eszerint gondoskodtak a szük­séges összegről az illetékes tanácsok. A kivitelező válla­latok a megrendeléseket idő­ben megkapták, terv szerint csoportosíthatták. A legtöbb helyen festeni, mázolni kel­lett, javítani az ajtókat, ab­lakokat, a fűtőtesteket, egyes berendezéseket.' A Mészáros Lőrinc általá­nos iskolában födémcsere volt, és felszerelték a korsze­rű fűtést biztosító gázkonvek­torokat. Az Április 4. Közgaz­dasági Szakközépiskolában a járási építőipari szövetkezet a munkát elvégezte. A központi fűtés javítása folyamatban van, ereszcsatornát szerelnek, szigetelik a tetőt. Az általános iskolák köz­ponti napközi otthona egy helyiséggel bővült, így két új tanulócsoport­nak lett helye, 22 tanulócsoport kezdhetett munkához szeptemberben. Abonyban a járási építő­ipari szövetkezet kifogástalan minőségben végezte el a Vak Bottyán utcai szolgálati lakás felújítását. Az abonyi Gyulai Gaál Miklós áltálános iskolá­ban az „egy üzem, egy isko­la” mozgalom keretében se­gítséget nyújtottak a patro­náló vállalatok és a szülői munkaközösség tagjai. Az üzletek igyekeztek meg­felelően felkészülni a tanév kezdetére, de egy-két füzet­féléből, színesceruzából, rövid szárú tornacipőből, olcsó toll­tartóból, gombfestékből mu­tatkozott hiány. Iskolaköpenyekből na­gyobb volt a választék, mint máskor. A tanköny- -t vek .szétosztását időben megkezdte a Művelt Nép könyvesboltja. A városi tanács és a járási hivatal művelődésügyi osztá­lya hasznosnak ítélte a népi ellenőrök vizsgálatát, amely az osztályok munkájához megfelelő segítséget adott. Jó lenne, ha minden nyáron, ak­kor is, ha nincsen ellenőrzés, ilyen gördülékenyen valósul­nának meg a feladatok. Az óvodai és a napközis he­lyek számbavételekor figye­lemmel kísérik a népesség- nyilvántartás előrejelzéseit, és időben gondoskodnak a gye­rekek megfelelő elhelyezésé­ről. E. K. Október 1-től Módosult az OTP-fiók nyitva tartása Megváltozott a nyitva tartási rendje október 1-től az OTP ceglédi fiókjának. Hétfőtől csütörtökig reggel 8 órától délután 17 óráig, pénteken 8—16 óráig, szombaton 8-tól fél egyig fogadnak ügyfele­ket. A hivatali pénztári órák hétfőtől csütörtökig 8—15 óráig, pénteken 8—14 óráig, szombaton 8—11 óráig lesznek ezentúl. Az OTP ceglédi fiók­ja naponta 13—14 óráig ebéd­szünet miatt zárva tart. VASARNAP Tej és kenyér az étteremben Már a második vasárnapon nem kellett a hétvégi pihenő­napon az élelmiszerkereskede- lem dolgozóinak a pénztárgé­pek és a pult mögé állni. Az elmúlt vasárnapon már megszokottan vették útjukat a vásárlók Cegléden a bolt he­lyett az ÁFÉSZ étterme felé, ahol nagy táblán hirdetik, hogy itt tej kapható. Az árusí­tást reggel hatkor kezdték, s zárásig már aliig maradt az Alföldi Tejtársulástól szállított zacskós tejből. Ugyancsak ke­lendő volt a kilós kenyér és a péksütemény is. Az étterem vezetője elmond­ta, hogy nem érzik nyűgnek az új feladatot, s ha a vevők igénylik, növelik a vasárnapi tej- és kenyérkészletet. Autótúra Lvovba Díjtalan vizsgálat Vasárnap, október 3-án in­dul a Szovjetunióba p Magyar Autó Klub ceglédi szerveze­tének újabb autós turista cso­portja. Ungváron és a festői szépségű Vereckei-hágón ke­resztül Lvovba utaznak. No­vember 8-án még egy csopor­tot indít a klub ugyanezen az útvonalon. Erre a túrára — korlátozott számban. — még lehet jelentkezni az autóklub irodájában. A műszeres diagnosztikai mozgó vizsgálóállomás októ­ber 4-től 8-ig Cegléden telje­sít szolgálatot a Fáy-lakótele- pen, a garázssoron. A díjmen­tes vizsgálatra minden klub­tag bejelentheti kocsiját, a klub irodájában. A motor pon­tos beszabályozása főleg a téli üzemelésre való felkészü­lésben nagy jelentőségű. (b. 1.) A hét vége sportműsora Az első az ellen Birkózás: A Ceglédi VSE felnőtt bir­kózói szombaton Szegeden az NB Il-es csapatbajnokságon az MTK VM-mel, az SZVSE- vel, a SZEOL-lal, a Pécsi VSK- val és a Dorogi Bányásszal találkoznak. A ceglédi csapat­ban szőnyegre lép Kecskemé­ti, Galambos, Sárosi, Korpá- csi, Talapka, Reznák, Hetényi, Szűcs I., Tóth, Vasa, Soltész, Szűcs S., Nagy, Pálinkás és Kézdi. SZOMBATON: VASÁRNAP: Kézilabda: A gerjei sport­telepen 11 órától a KÖZGÉP SE és a DÉLÉP NB Il-es együttesei mérik össze erejü­ket. A papírforma biztos ceg­lédi győzelmet ígér hiszen a KÖZGÉP fölényesen vezet a bajnokságban, már csaknem bajnoknak tekinthető — a befejezés előtt négy forduló­val — míg a vendégek az utolsó helyen állnak. Labdarúgás: A Vasutas pá­lyán 14 órától Ceglédi VSE— Vasas Láng NB III-as mér­Ä Vadember fogadó PÁRIZSI DIVAT VOLT Bécsben szerecsengyereket tar­tani arisztokrata asszonyok­nak, színésznőknek, kokottok- nak és bankárok feleségeinek. Mint valami kiskutyákkal, kí­sértették magukat a korzón, s hintájuk bakjára ültették őket cicomás ruhákban, mikor gá­láns kalandokra mentek. A. XVIII. században patikák és fűszerboltok cégére volt a né­ger szerte Európában, festett és faragott mivoltában. Ez embléma után mondták „Sze- recsen-patikának, Szerecsen- fogadónak”, sót az utcák is fölvették ezt a nevet. Sopron­ban és Pesten ma is megvan a Szerecsen utca. Ez a nép­szerű címerkép az ezerhétszá­zas években Ceglédre is elke­rült, magyarosított nevén vad­embernek, valamelyik uradal­mi intéző bécsi vagy pesti él­ményéből. A kis néger azután itt himbálózott a téli nagy hófúvások dermesztő hidegé­ben meztelenül, dideregve, nyáron jókedvűen a Pesti út 2. számú épületnek, a Vadem­ber fogadónak kapuja fölött, bádogsilden. A ceglédi Vad­embert 1785-ben már mint ré­gi fogadót említik az írások. Bérlői közül Nagy Gáspár emelkedik ki, aki 1813 és 1830 között kávéházat rendezett be biliárddal, fölépítette a szála- házat és fölújította a sermé­rést. 1842-ben benne alakult a ceglédi kaszinó, alig tizenöt évvel később, mint a Széche- nyi-alapította Nemzeti Kaszinó, honoráciorok szórakozó- és ne­velőotthona lett. A régi szer­ződések borivóházról, bormé- rőház-^i, vendégházról, kávé­házról, ebédlőszobáról, foga­dásiakról, vendégszobákról, gárderoppról, táncteremről, másként szálaházról szólnak, ebben a hangászoknak fából való ülőhelyéről. Az udvarán állt a ma is meglevő vendég­istálló hatvan lóra, határosán a csizmadia céhházzal, a posta elődjéveL Az utcára vasros­télyos ablakokkal nézett, s az udvarra oszlopos tornáccal. A VÁNDORSZÍNÉSZEK a szálában játszottak. E fogadó volt Cegléd mezővárosának művelődési központja. Egy 1836-ból őrzött, kézzel írt szín- laptöredék maradt ránk a le­véltárban, melyben Szaplon- tzay Mihály elismert vidéki színész és színiigazgató hívo­gatja a „nagyérdemű publiku­mot g világ előtt nevezetes szomorú jelenések” megtekin­tésére. A korábbi években, a napóleoni háborúk alatt itt gyakorolt szépenlépő Taxoni Imre tudós felcser, hajdani huszárkáplár a verbunkkal a „dühös frantziák” ellen kato­nát csalogatni. Később, a sza­badságharc idején Orosz János csendbiztos vezette a verbun- kot. „Minthogy a toborzás si­keres előmozdításának fő kel­léke a’ zene, kézdíj és élelme­zés, a’ helybeli zenészek kö­zül naponként felváltva öten rendeltetnek a’ toborzás veze­tésére.” A népzenészek itt ta­nyáztak a Vademberben, les­ték a jobb kedvre derülő ven­déget, s a kellő pillanatban kezelésbe vették a nyirettyűt. Zengett az ivóház a harsány daloktól. Azonkívül a szála kórusán húzták báli mulatsá­gokon a táncosok talpa alá es­tétől hajnalig. A szálában ut­cai ráncos gatyában nem tán­colhattak a legények, a sze­gény zsellérnek néhány gara­sa még csak akadt a belépő­díjra, annál kevésbé a méreg­drága posztónadrágra. Ügy se­gítettek magukon, hogy a kó­ruson muzsikáló zenészekkel nadrágot-gatyát cseréltek. Azok megvoltak a gádor-deszka mö­gött, emezek vígan ropták a táncot. Óránként fizették a bért a nadrágért. A városon több zenekar is működött, s a bandák tagjai csak felerész­ben voltak cigányok. Egy 1823- ból fönnmaradt kérelemben azért esdekelnek, hogy a ro­botszolgáltatásokat pénzen válthassák meg, mert „mi gya­korta külföldre (vidékre) hi­vattunk Muzsikálás végett,’ s illyenkor, a’ mint már gya­korta meg esett, társaságunk­nak valamely Tagja Uradalmi szolgálatban lévén és azt el nem hagyhatván, az eltartóz­tatott Tag tetemes károkat szenvedni kénteleníttetett.” A fogadó közvetlen szom­szédságában körmölte az ak­tákat Simonffy Kálmán sza­badságharcos főhadnagy, ura­dalmi írnok, csalta a kiszű­rődő muzsika, s amint lehe­tett. átszaladt a Vademberbe, mert őbenne is dalok fészkel­tek, dalokat költött. Először tamburán pengette, a prímás utána játszotta, majd a zene­kar búgta, sikoltotta. röppen­tette világgá. Simonffy számos népies műdalát szerezte Ceg­léden 1852—1854-ben. A Vad­emberben hangzott először a máig is népszerű „Jaj, de ma­gas, jaj, de magas, ez a ven­dégfogadó” nótája. A városi dalárdát is ő alapította és ve­zette, hangversenyeiket e fo­gadó szállójában tartották, nemegyszer a pesti Nemzeti Színház énekeseinek közremű­ködésével. A hadjáratok főtisztjei, törzstisztjei és tábornokai a hat vendégszobában kaptak szállást, a legénység a szálá­ban. 1849 telén a császári ka­tonák fölszedték a padlót, és eltüzelték — panaszkodott a fogadós az uradalom tiszttar­tójának. A Vadember Pesti úti épü­letét elbontották a múlt század hetvenes éveiben, és helyére emelték a mai eklektikus mű­emléki fogadót, melynek eme­letén tizennégy vendégszoba ékeskedett és egy díszes hang- versenyterem. innen indult vi- lágkörútra Farkas Jóska ci­gányprímás zenekarával. A földszinti két helyiségben ét­terem, egy kávéház, egy bor­mérőszoba és egy nagy kony­ha állt. A VASŰT MEGINDULÁ­SÁIG a forgalom az ország­utakon zajlott, a Vadember hét út találkozásánál állt, heti­piackor és az országos vásá­rokon ide zajos karavánok vo­nultak kiüríteni a tele pincé­jét és a bő kamráját. Hatvan lovat kötöttek az istállóba, és a nagy udvarán száz szekér és kocsi zsúfolódott a kintrekedt lovakkal. A népek hamar megszokták a gyorsan járó gőz- vasutat. azon utaztak, az or­szágutak elnéptelenedtek, a fogadók elcsöndesedtek, épüle­teiket átadták iskoláknak, kór­házaknak. A század elején a Vadember fogadót megszüntették, és egy fiúiskolát költöztettek bele, a mai Mészáros Lőrinc általáno' iskolát. Hídvégi Lajos Teke: a KÖZGÉP négyes tekepályáján fél 4-kor Ceglé­di KÖZGÉP SE—Kecskeméti MÁV NB Il-es mérkőzés. A bajnokság második és harma­dik helyezettje méri össze erejét. A Bem SE Batthyány ut­cai pályáján 15 órától Bem SE—Csepeli Papír NB III-as találkozó. kőzés. Tömegsport: A nyári spar- takiád _ küzdelemsorozatának harmadik fordulóját vasárnap Jászkarajenön rendezik meg, az abonyi és a törteli sport­toló dolgozók részvételével. A I viadal előtt fél 9-kor ünnepé­lyesen átadják rendeltetésé­nek az új kézilabdapályát. U. L. A szolnoki rádió műsora Okíúlier -l-ítíl 10-ig Hétfő: 17.00—19.00: Műsor­ismertetés, hírek. Párbeszéd — munkások, vezetők talál­kozója a Jászberényi Aprító­gépgyárban. Alföldi krónika. Régi együttesek új felvételei­ből. Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes. Szlovák műsor. Kedd: 17.00—18.30: Műsor­ismertetés, hírek. A Gemini együttes énekel. Évad előtt a Szigligeti Színházban: Pálré- ti Ágoston riportja. Operett- és musicalrészletek. Szemle üzemi lapokból. Bemutatjuk a jászalsószentgyörgyi népdal­kört. Űttörőhíradó. Könnyű hangszerszólók. Alföldi króni­ka. A Sweet együttes felvéte­leiből. Hírösszefoglaló, műsor­előzetes. Szerda: 17.00—18.30: Mű­sorismertetés, hírek. Duan Ed­dy gitározik. Az. újságíró jegy­zetfüzetéből. 3/4 ütemben. Farmer és nyakkendő — ifjú­sági magazin, szerkeszti For­ró Tamás. Alföldi krónika Kedvelt melódiák. Hírössze foglaló, lap- és műsor.»őzetes Csütörtök: 17.00—18.30: Mű ■sorismertetés hírek. Hét köz ben ... zenés riportműsor. A! földi krónika. Bea tp arádé műsorelőze­I Hírösszefoglaló, j tes. | Péntek: 17.00—18.30: Műsor- I ismertetés, hírek. Pár perc | dzsessz ma^ar előadókká. Hűtlenség? — Keresztes Ág­nes riportja. Tolcsvay triófel­vételeiből. Jövő évi kenye­rünkért: Balogh György ri­portja. Lemezalbum: a Kinks együttes sikerei, összeállítot­ta Zentai Zoltán. Alföldi kró­nika. Tíz perc Horváth Béla zenekarának felvételeiből. Hír­összefoglaló, lap- és műsor­előzetes. Szombat: 17.00—18.00: Mű­sorismertetés, hírek. Szerkesz­tik a hallgatók — Kutas Já­nos zenés kívánságműsora Vendégünk Szatmári Iván szoinoki ejtőernyős-rekorder 18.00—18.30: Hétvégi kalei­doszkóp — az í ’földi króni­ka heti összefoglalja. Műsor­szerkesztő Dalocsa István, mű­sorvezető Varga Viktória. Vasárnap: 9.00—10.00: Va­sárnapi magazin. 10.00—10.30: Szlovák műsor. Hírek, lap­szemle. 18.00—18.30: Sport és muzsika. Az adások mindennap a 222 méteres középhullámon hang­zanak el. / L i I i

Next

/
Thumbnails
Contents