Pest Megyi Hírlap, 1976. október (20. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-20 / 248. szám

%KM<m 1976. OKTÓBER 20.. SZERDA Kéthetes latin-amerikai út­járól megérkezve Losonczi Pál, ■az Elnöki Tanács elnöke nyi­latkozott a Magyar Távirati Iroda tudósítójának. • Latin-Amerikában első íz­ben járt hivatalos látogatáson magyar államfő. Miként érté­lteli útjának politikai jelentő­ségét? 1 — Kéthetes latin-amerikai látogatásunk során négy orszá­got kerestünk fel. Négy ország államfőjével, illetve miniszter- elnökével folytattunk hivata­los tárgyalásokat, megbeszélé­seket. Várakozással néztünk tárgyalásaink elé. A Venezue­lai Köztársaságban, a Perui Köztársaságban és a Panamai Köztársaságban eszmecseréink a vártnál kedvezőbb eredmé­nyekkel jártak, míg a szocia­lista Kubában a két ország testvéri kapcsolata eleve ga­rantálta megbeszéléseink gyü­mölcsöző voltát. A meglátoga­tott országok vezetőivel tör­tént személyes találkozások önmagukban is kedvező ténye­zők voltak, hiszen így ezúttal is könnyebb, egyszerűbb és eredményesebb volt a felmerü­lő kérdések tisztázása, értel­mezése, a cselekvést segítő megoldások keresése. • Milyen területeket öleltek fel a tárgyalások? — A nemzetközi kérdéseket és a kétoldalú kapcsolatainkat. Venezuelával és Panamával vi­szonylag kevés kapcsolatunk volt, most tárjuk szélesebbre a kapukat. A Kubai Köztársa­sággal — és hozzátehetem: Peruval is — kiterjedt és sza­kadatlanul bővülő kapcsola­taink voltak már eddig is. Most ezeknek az országoknak a legmagasabb rangú vezetői­vel összegeztük elért eredmé­nyeinket, kerestük a politikai, a gazdasági, a műszaki-tudo. mányos és a kulturális együtt­működés lehetőségeit, új terü­leteit, illetve konkrét megálla­podásokban körvonalaztuk a kapcsolatok fejlesztésének te­endőit. • A meglátogatott államok eltérő megoldásokat keresnek társadalmi, gazdasági felemel­kedésük érdekében. Ez, vala­mint a bennünket elválasztó földrajzi távolság nem hat-e közeledésünk, közös fellépé­sünk ellen? — Ami a távolságot illeti, történelmi hasonlattal élve azt mondhatom: ha az európai gyarmatosítókat erkölcstelen és becstelen törekvéseik keresz­tülvitelében nem tartóztathat­ta fel évszázadokkal ezelőtt az akkor valóban végtelen távol­ság, miért emelne közénk aka­dályt az óceán ma, amikor a szó szoros értelmében össze­zsugorodtak földünkön a tá­volságok? Amikor hazánkban, a Magyar Népköztársaságnak és a meglátogatott országok kormányainak olyan életbevá­góan közös érdekeik vannak, mint a béke megőrzése, a le­szerelés, a békés egymás mel­lett élés nyújtotta lehetőségek kihasználása, teljes felszámo­lása a gyarmatosításnak és az újgyarmatosításnak, a faji megkülönböztetésnek, s az az elidegeníthetetlen és elévülhe­tetlen jog. hogy minden állam nemzeti érdekeinek megfele­lően. szabadon rendelkezhes­sen természeti kincseivel. Ve­nezuela, Peru. Panama kor­mánya és népe erélyesen és határozottan törekszik hazája gazdaság; és politikai függősé­gének lazítására, pontosabban: a teljes függetlenség és szuve­renitás kivívására. Hazánkban, a szocialista Magyar Népköz- társaságban e küzdelmükhöz megbízható partnert látnak. • Milyen személyes benyo- másokat szerzett Losonczi elv- táns? — A hivatalos látogatások számos emberi vonatkozást tárnak fel. erre — részben — már az előzőekben is utaltam. Minden ország vezetőjével, politikusaival, népének hivata­los és nem hivatalos képvise­lőivel, állampolgáraival törté­nő találkozás eleven nyomokat hagy az emberben. Éppen ez adja — hogy csak a vendéglá­tó országok államfőinek egy­szerű, rokonszenves magatar­tására hivatkozzam — azt a bi­zonyos többletet, amit a sze­mélyes tárgyalások mindig eredményeznek. Ahol csak [megfordultunk — gyárban és egyetemen, faluban vagy város­ban — érezhetően meleg szere­tettel köszöntöttek bennünket. A szavakból, gesztusokból, kü­lönféle megnyilvánulásokból a szocialista Magyarország meg­becsülése sugárzott. A kedves, kellemes benyomásokat teljes elevenségükkel zártuk szí­vünkbe. Különösen a Kubai Köztársaságról mondhatom el ezt, arról a szocialista állam­ról, amellyel azonosak esz­méink, amellyel egyazon célért küzdünk, amelynek harcban és munkában egyaránt tiszteletet érdemlő, nagyszerű népével már történelmi múltra tekin­tő kapcsolataink épültek ki. Mostani látogatásunkkal újabb jelentős lépést tettünk az or­szágaink közötti legmagasabb szintű személyes kapcsolatok továbbépítése terén. Szeretném ezzel kapcsolatban elmondani, hogy valamennyi meglátoga­tott ország államfőjét meghív­tuk hivatalos magyarországi látogatásra. Összegezve: két hétig tartó latin-amerikai látogatásunkról elmondhatom, hogy mind a négy országban újabb mérföld­kőhöz érkeztünk el államaink kapcsolatának, népeink barát­ságának, nemzetközi fellépé­sünk összehangolásának egyre szélesedő útján. Érdemes több figyelmet fordítani erre a világ­részre — fejezte be nyilatko­zatát Losonczi Pál. Befejeződtek a szovjet—mongol hivatalos tárgyalások Kedden a Kremlben be­fejeződtek a szovjet—mongol hivatalos tárgyalások. Szovjet részről részt vett a megbeszé­léseken Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, Nyikolaj Podgornij, a Szovjet Legfel­sőbb Tanács Elnökségének el­nöke, Alekszej Koszigin mi­niszterelnök, Andrej Gromiko külügyminiszter, Fjodor Kula­kov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a KB tit­kára és Konsztantyin Katusev, az SZKP titkára. A mongol küldöttséget Jumzsagijn Ce- denbal, a Mongol Népi Forra­dalmi Párt első titkára, a Nagy Népi Hurál Elnökségé­nek elnöke és Zsambin Bat- mönh miniszterelnök vezette. A megbeszélésen, amelyet a testvéri barátság és a vala­mennyi megvitatott kérdés­ben megmutatkozó nézetazo­nosság jellemzett, vélemény- cserét folytattak a Szovjet­unióban és Mongóliában vég­zett szocialista és kommunista építőmunka legfontosabb kér­déseiről. Megállapították, hogy kedvezőek a feltételek a két ország gyümölcsöző együtt­működése továbbfejlesztésére. A szovjet és a mongol kül­döttség megvitatta a nemzet­közi élet, a nemzetközi kom­munista- és munkásmozgalom időszerű kérdéseit. Különleges figyelmet szenteltek annak a törekvésnek, hogy Ázsia béké­jét, biztonságát és a jószom­szédi kapcsolatokat közös erő­feszítéssel biztosítsa vala­mennyi ázsiai állam. Jóváhagyták a mongol párt- és állami küldöttség szovjet­unióbeli látogatásáról szóló közelményt, amelyet később hoznak nyilvánosságra. Nyikolaj Podgornij, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke kedden átnyújtotta Jumzsagij Ceden- balnak a Lenin-rendet. Kedden Moszkvában ünnepi gyűlést tartottak, amelyen Jumzsagijn Cedenbal a Szuhe Bator Érdemrenddel tüntette ki a Szovjet—Mongol Baráti Társaságot. Az ENSZ-közgyüése előtt a chilei önkényuralmat elítélő jelentés Echeverria is főtitkár kíván lenni Az Egyesült Nemzetek Szervezete megalakításának 31. évfordulója (október 24) alkalmából közzétett üzene­tében Kurt Waldheim főtit­kár a többi között hangoztat­ta: a világszervezet fő fel­adata a béke és a biztonság ügyének támogatása. ★ Luis Echeverria mexikói köztársasági elnök hétfőn be­jelentette, hogy az ENSZ fő­titkára kíván lenni a január 1-én kezdődő és öt évig tar­Rijddbon Libanonról Új tehetőség Csütörtök hajnaltól fegyvernyugvás Az Olasz Kommanista Párt biztosítékot kér a kormánytól Piénum a politikai és gazdasági helyzettel összefüggő feladatokról Az OKP Központi Bizottsá­ga kedden megkezdte a vitát Berlinguer főtitkár előző este elhangzott beszámolójáról, amely a politikai és a gazda­sági helyzettel összefüggő fel­adatokat vázolta a párt leg­főbb vezető szerve számára. Berlinguer hangsúlyozta: a lemondás politikájára, az ál­dozatokra feltétlenül szükség van a gazdasági egyensúly megteremtéséhez. A feladat most az, hogy az egyensúlyt ne a korábbi mechanizmus visszaállításával próbálják megteremteni, hanem korsze­rűbb gazdasági szerkezet és a terhek igazságosabb elosztása révén. Az OKP tehát támo­gatja az Andreotti-kormány nadrágszíjösszehúzásra irá­nyuló politkáját („jóváhagyá­sunk nélkül nem valósítható meg semmiféle lemondási po­litika” — mondotta a főtit­kár), de biztosítékokat kér a fenti célkitűzések érvényesíté­sére. Berlinguer ennek kapcsán arra is rámutatott, hogy az OKP nem támogatja feltétle­nül és mindenben a keresz­ténydemokrata kormányt, csu­pán egyes intézkedéseit, ha azok megfelelnek az össznem- zeti érdeknek és a párt irány­vonalának. Űj lehetőség — ezzel a két szóval lehet jellemezni a Hí­jadban létrejött, Libanonnal kapcsolatos új megállapodást. Azért csak ilyen óvatos mó­don értékelhető a másfél esz­tendeje dúló libanoni polgár- háború befejezését ígérő meg­állapodás, mert az elmúlt 17 hónapban legalább harminc,- szor állapodtak meg a fegy­vernyugvásban, de a megva­lósulás mindig elmaradt. Most is az az első megjegyeznivaló: a legnagyobb fegyveres erővel rendelkező jobboldali csopor­tok eleve megkérdőjelezik a rijadi négy pontot. (Camille Chamuon, az úgynevezett „li­berális” jobboldal vezetője el­ső nyilakozatban adott han­got kétségeinek.) A megállapodás szerint csütörtökön hajnalban kell véglegesen elhallgatnia a fegy­vereknek; a szembenálló felek állásainak kiürítésére tíz nap idő van. Alighanem a legne­hezebb lesz a megállapodás abban, hogy vajon hová kell visszavonniuk a feleknek a csapatoknak — az 1975 ápri­lisi helyzetet ugyanis az el­múlt időkben mindig másként határozták meg a másfél esz­tendeje harcoló ellenfelek. Nem könnyű probléma az sem, hogy milyen lesz a mos­tani megállapodás szerint 2300 főről 30 ezer főre növelendő „zöldsisakos” azaz arabközi békefenntartó erők összetéte­le. (Nem in+ézkedtek például arról a megállapodásban, hogy a szíriai csapatokat az arab- közi erők részének tekintik-e.) Kétségtelen azonban, hogy jónéhány tényező erősíti a derűlátást a rijadi megálla­podást illetően. Legfontosabb: hosszú szünet után végre ke­zet szorított egymással Egyip­tom és Szíria elnöke. Hasonló­képpen lényeges, hogy a Pa- lesztiniai Felszabadítási Szer­vezet jogállását úgy rendez­ték, hogy ebben a kérdésben Jasszer Arafat álláspontját tiszteletben tartották. A rijadi megállapodás eltakarította azokat az akadályokat is, amelyek az Arab Liga állam­főinek csúcstalálkozója előtt tornyosultak: a tanácskozás hétfőn Kairóban megkezdő­dik. Űj lehetőség! Most a szem­benálló feleken múlik, hogy a véres másfél esztendő után végre megkezdődhessék a bé­kés munka Libanon földjén. A béketervvel kapcsolatban két­kedő jobboldalnak is számot kell vetnie azzal a szomorú ténnyel, hogy ártatlan embe­rek ezrei és tulajdonképpen megállapíthatatlan értékű anyagi javak pusztultak el 18 hónap alatt. Az emberveszte­séget soha, az anyagi károkat pedig csak talán másfél év­tized alatt pótolhatja Liba­non. Lapzártakor érkezett: Jasszer Arafat, a PFSZ VB elnöke Ri jódból —• ahol részt vett a hato3 arab csúcstalálko­zón — kedden Bagdadba érke­zett, és tárgyalt az Iraki Baath- párt képviselőjével. Arafat kö­szönetét mondott a paleszti­noknak és a libanoni hazafiak­nak nyújtott iraki segítségért. tó új ciklusában. Bejelentése meglepetést keltett, mivel az ENSZ központjában túlságo­san sokat támogatják Kurt Waldheimet ahhoz, hogy tiszt­ségének megújíttatása kétsé­ges legyen. Echeverria jelent­kezésiének hátterét bonyolítja az a körülmény, hogy Kína — amely szívesein tünteti fel magát a harmadik világ szó­vivőjének — a közelmúltban érzékeltette: az el nem köte­lezett országok» is szeretnének jelöltet indítani a főtitkár- választáson. ★ Az ENSZ-közgyűlés elé terjesztette jelentését a világ­szervezetnek az a munkacso­portja, amely a chilei ön­kényuralom erőszaksaerveinek módszereit vizsgálta hiteles vallomások alapján. A mun­kacsoport következtetése az, hogy a világszervezetnek el keil ítélnie a chilei országos hírszerző szolgálat, a DINA pribékjeit. ★ Az ENSZ-főtitkár az ENSZ-nek a Sinai-félszigeten állomásozó rendkívüli erői mandátumának további egy évre szóló meghosszabbítását javasolta a Biztonsági Ta­nácsnak. Az ENSZ rendkívüli erőinek megbízatása október 24-én jár le. Spanyolország Általános sztrájk november 12-én Spanyolország három illegá­lis szakszervezetének, a Spa­nyol Munkásbizofctságolk (CO), az Általános Munkásszövetség (UGT) és a Szakszervezeti Munikásszövetség (USO) veze­tői közös nyilatkozatukban ál­talános sztrájkot hirdettek meg november 12-re az ár—bér el­lenőrzéséről hozott legújabb kormányintézkedés elleni til­takozásul. A nyifatikozat rá­mutat, hogy a spanyol dolgo­zóknak határozott, egységes, felelősségteljes és békés meg­mozdulással kell válaszolniuk a kormány intézkedéseire. A spanyol rendőrség ked­den letartóztatta Luis Lu­cio Lobatót, a Spanyol Kom­munista Párt Központi Bizott­ságának tagját, aki 25 év után júliusban szabadult a börtön­ből. meghagyjanak, a többit az idő, a szél és a rovarok el­végzik. — Uszty-Ilimszk harmadik kincse a még csak részben feltárt vasérc. Jevgenyij Pavlovics Pet- ruhno, a cellulózipari kombi­nát építkezésének a főmér­nöke elmondotta, hogy a kész kombinát hét üzemet foglal majd magában, és tízezer embernek ad munkát, noha a legmodernebb technikával, a legmagasabb fokú automati­záltsággal dolgozik majd. Az egész beruházás 2,5 milliárd rubelt emészt fel. A terv szerint a kombinát a teljes beüzemeléskor 1982-ben fél­millió tonna első osztályú fe­hérített cellulózt, 1,2 millió köbméter préselt, feldolgozott faterméket, 250 ezer köbmé­ter farostlemezt és 38 ezer torma takarmányozási élesztőt és egyebeket termel. A meg­állapodás szerint Magyaror­szág 12 éven át évi 39 ezer tonna cellulózt kap 1979-től kezdődően, amiből a legjobb minőségű papír, állítható elő. Világcsúcs Uszty-Ilimszkben a KGST közös vállalkozásán kívül még két nagyarányú beruhá­záson serékenykedik a Szov­jetunió minden tájáról idese- reglett munkáshad: a vízierő­mű és a város felépítésén. A vízierőmű névleges telje­sítményével — 4,44 millió ki­lowatt — a világ legnagyobb-' iái közé tartozik. Figyelembe véve azonban az igen kedve­ző körülményeket, hasznos teljesítménye — teljes elké­Uszty-llimszket hiába keres­tem a legutóbb kiadott nagy földrajzi atlaszban. Oktalanság lenne azonban emiatt a térké­pészeket hibáztatni. Hiszen a térkép szerkesztésekor — öt éve jelent meg — a mai Uszty- Ilimszk helyén kicsiny szibé­riai falvacsika állott néhány faházzal, a zord szibériai tél­től vissza nem rettenő néhány vadászcsaiád lakta. A kis falu körül áthatolhatatlan falat al­kotott a tajga, ez az egyedül­álló buja természeti képződ­mény, amely voltaképpen nem egyéb a nyírfa és a fenyő sajá­tos keverékénél, amit a rend­kívül sűrű aljnövényzet tesz járhatatlanná. Ezek a faházak — barna, kék és sárga színben pompázva — ma is a helyükön állnak, de most már valahogyan úgy, mint a hajdani Óbuda szándé­kosan meghagyott néhány éoü- letemléke a modem lakótelé­nek tövében. Papírrobbanás A falu nevét az Ilim folyócs­káról kapta, a település az An­gara és az Ilim találkozásánál fekszik. Hírét akkor kapta fel a világ, amikor a világraszóló építkezések néhány évvel ez­előtt megindultak. A világgazdaság folyamatai — mindenekelőtt a nyers- anvacok váratlan és umá-ssze rű felértékelődése — folytán a papír ára világszerte megemel­kedett, különösen a jobb mi­nőségűé. Közrejátszott ebben a természetes fejlődési folyamat is, ami a kinyomtatott tömeg­kommunikáció robbanásszerű mennyiségi növekedését ered­ményezte. Soha ennyi újságot, ismertető- és reklámkiadványt, könyvet stb. nem nyomtattak a világon, mint az utóbbi évék­ben. Különösen szocialista or­szágokban volt érezhetően nagy arányú ez az igénynöve­kedés. A papírgyárás üteme — s ezt m.i újságírók megérezhet­tük mindennapi munkánkban — nem tartott lépést az igé­nyekkel. Mindezek alapján határozta el hat szocia’ista ország: a Szovjetunió, Bulgária, Len­gyelország, Magyarország, az NDK és Románia, hogy közö­sen, a KGST keretein belül óriási beruházásiba fog, aminek révén hosszú időre az említett országok Daoírinari nyers­anyagproblémáit meg lehet ol­dani. Természetes ötletként adódott színhelyként a gya­korlatilag kifogyhatatlan tai- gát választani. A következő lé­pés Uszty-Ilimszk kijelölése vollt. Kincsek Az akkor még jellegtelen szibériai falucska ugyanis há­rom sóikat érő kincset ígért: szülte után — a világ legna- gyobbjává teszi. A legnagyobbként a szak­emberek a krasznojarszkit szokták emlegetni, mivel en­nek névlegies kapacitása 6 millió kilowatt óránként. Ami azt jelenti, hogy ekkora telje­sítményre képes. De az üze­melési feltételek általában sosem engedik meg a kapa­citás teljes kihasználását. Az uszty-ilimszkinél viszont ki­sebb teljesítőképességgel na­gyobb teljesítmény érhető el, éves összesítésben: 22 mil­liárd kilowatt. Az megfelel egy 50 ezer lelket számláló város — a hozzátartozó ipart is belevéve — teljes energia- igényének, s önmagában há­romszorosa a Lenin által 1920-ban, a GOELRO prog­ramban meghirdetett villamos energiának. Tíz éve Uszty-Ilimszkben kétszáz ember lakott, ma öt­venezer. Terv szerint 1980-ra a lakosság eléri a 80 ezret. Az új városrész másfél éve áll, a leningrádi tervezőiroda tervei alapján. Egy évvel a nagy építkezés megkezdése után az első elkészült köz­épület a kultúrház volt. Ottjártamkor — kora ősiz- szel — azon a helyen, ahol egy éve még a ta jga szúnyog­ja’, muskái urótták a terepet, 1500 fős iskolát avattak a hozzá tartozó uszodával és 800 fős Színházteremmel. Uszty-llimszk hatodik isko­láját. H. P. (Következik: Az internacio­nalizmus iskolája.) Losonczi Pál nyilatkozata latin-amerikai útjáról Híradás Uszty-llimszkből (1.) Város a taiga heüyén — A kristály tisztaságú és príma összetételű vizet, ami itt szinte felhaszná.hatatian bő­ségben rendelkezésre áll. A Bajkál-tó, amely egymaga őrzi Szovjetunió édesvízi készleté­nek több mint háromnegyedét, 336 folyó vizét gyűjti össze. Azanbain mindössze az Angara vezet: el a tó vizét. Sőt, a hid- rológusok legújabb mérései szerint, ha mind a 336 beömlő folyót elzárnánk, az Angara vize még mindig bőséges ma­radna. Felfedezték ugyanis, hogy — a helyenként 1770 mé­ter mélységet elérő — fenéken források táplálják a tavat, amelyek együttes vízhozama önmagában el tudja látni az Angarát vízzel. — A kimeríthetetlen és ki­váló minőségű fa, amelyből a legjobb minőségű cellulóz ál­lítható elő. A tervezett terme­lés felfutása és majdani bő­vítése után a maximális fa- igényt figyelembe véve a szá­mítások szerint Uszty-Ilimszk szűkebb környéke 130 évre elegendő fát szolgáltat. A tajga a természetes regenerá­ció folyamán — tehát a szél, a bogarak megtermékenyítő közrejátszásával — 100 év alatt újratermeli önmagát, anélkül, hogy a legcsekélyebb erdőgazdálkodásra is szükség lenne. Az egyetlen kívánalom, hogy meghatározott távolsá­gokban kis tajgaszigeteket

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents