Pest Megyi Hírlap, 1976. október (20. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-17 / 246. szám

Érkezik a tűzifa Gödöllőn a 2306-os TÜZÉP-telepre a Valiiéi erdészetből szállítanak tűzifát. Képünkön: Sziráki Erazmus és Petényi Já­nos rakodás közben. lij Fekete József felvitele ■„Napsugaras" kerítések A gödöllői járás egyik nagy ^ faluján mentem keresz­tül a minap. Tizennyolc éve járom a megyét, mondhatnám, hogy szinte házanként isme­rem a községeket, azonnal meglátom, mi az új. Az utób­bi években bizony nem győ­zöm kapkodni a fejem. Ebben a községben és másutt gombíT módra épülnek házak. Van közöttük jó néhány új vona­lú, korszerű, jó beosztású. De most nem a házak stí­lusáról szólnék, inkább egy szintén nem új dologról; a ke­rítésekről. A vagyonokba ke­rülő, összevissza hegesztett vas csodákról. Aki kitalálta például a „napsugarat” után­zó mintát, azt a közízlés ron­tása címén megbüntetném. Igaz, másutt láttam olyan vál­tozatát is, ahol a csillagokat és a bolygókat is belekombi- nálták a szerkezetbe. rF érjünk azonban vissza ebbe a községbe. Van­nak itt is napsugaras, meg geometriai négyszögeik, há­romszögek variációjával épült kerítések. Akinek erre nem telik és mégis „haladni akar a korral”, mást talált lei. Tetszik ismerni a közönséges kerí­tést? Lécekből állítják össze, alul-felül támként szélesebb deszkaszál fogja össze. Ebben a faluban valaki újított és mind többen utánozzák. A lé­ceket színesre festik, a desz­kát pedig fehérre, kékre, vagy zöldre, jó élénk színűre és ilyen több színű a kapu is. A másik változat itt és má­sutt: a cementből öntött kerí­tés, amelynek a formája a lé­ces, vagy éppen a napsugaras mintát formázza. Utána a ce­mentet zománccal mázolják be. A napot vörösesbarnára, a sugarakat aranysárgára, a ke­rítés alját égszínkékre. A következő falvaikban lát­tam szép vonalú, emeletes há­zakat, amelyeknek az erkély­falát, amint kell, széles desz- kalambériával határolják, esetleg ebből készül a tető alatti homlokzat. Ha ezt csó­naklakkal kezelik, esztétikus, anyagszerű látványt nyújt. He­lyette a fát különböző rikító színű vakolattal látják eL Az egyik új ház belépőjét és nyi­tott teraszát csíkos tapétával borították. Mindenki láthatja, hogy itt erre is telik. Ebből a „kerül, amibe* kerül” szemlé­letből születnek aztán a szí­nes csempével kirakott ablak­keretek is. TV em az uniformizált szür­1 ' keséget prédikáljuk. Sze­rencsére már az építési kö­töttségekkel készített panel­házakat is vidiámítják színes betétekkel, csillogó vakolat­tal. Érthető, hogy a családi- ház-építők nem kérik ki az iparművészek, építőművészek véleményét. A jobbik eset, ha a típustervet valósítják meg, de sajnos, legtöbbször a helyi kőművesmesterek ízlésének nyomát viseli az újjászülető utca képe. Mint már annyiszor, ismét csak a tanácsok segíthetné­nek, ha elmondanák, hogy mi a..stílusos, .mi az. ízléses,„a táj építési hagyományai mit kí­vánnak. Azt is tudjuk azonban, hogy éppen a községi építési-mű­szaki osztályok vannak a mun­kával leginkább elhalmozva. Esetleg a Hazafias Népfront összejövetelein, vagy a műve­lődési házak műsorában kel­lene módot találni rá, hogy ezekről a sokak szemében mellékesnek tetsző, de valójá­ban nagy jelentőségű —kér­désekről beszéljenek. Komáromi Magda r MEG VEI Hl RtAP KÜLÖNKIADÁSA III. ÉVFOLYAM, 246. SZÄM 1976. OKTÓBER 17., VASÁRNAP Htsrmncöt százalékkal nőtt az export Az ipari üzemek, szövetkezetek tervteíjesítése Ipari üzemeink, szövetkeze­teink idei termelési tervüket és a feladatuk végrehajtását a korábbiaknál alaposabban elő­készítették — állapította meg a városi párt-végrehajtóbizott­ság az első félévi ! gazdasági munka értékelésekor. A jó előkészítésre annál is inkább szükség volt, mert az idén kezdtük meg az V. ötéves ter­vet, ,s tudjuk, a gazdasági élet­ben sokat jelent a jó rajt. A gondos tervezést indokolta az is, hogy az üzemek, szövetke­zetek az eddiginél szigorúbb közgazdasági feltételekkel ta­lálták magukat szemben. Javult a termelékenység Az első félév termelésének értékelése egyszersmind az V. ötéves terv indításáról is ké­pet nyújt. A termelési érték ebben az időszakban 13 száza­lékkal emelkedett, az ipari te­vékenység hatékonysága nőve- kedeit városunkban. Vállala­taink egy része azonban nem érte el a saját maga által megállapított szintet. (A szö­vetkezetek közül egyik sem.) Ez a tény arra utal, hogy ezekben az üzemekben nincse­nek meg teljes mértékben a terv megvalósításához szüksé­ges szervezési, ellátási, értéke­sítési feltételek. Közeledve az év végéhez, különösen az építőipari és a vegyesipari szövetkezet mun­káját kell fokozottabban fi­gyelemmel kísérni. Aszövet­-kezetfiúifaiél ____tapasztalható me gtorpanás már csak azért sem kívánatos, mert elmara­dásuk a város gazdaságpoliti­kai céljainak elérését is hát- ráitatja. (Szolgáltatások fej­lesztését, lakásépítést.) Kisebb létszámmal Örvendetesen javult — a népgazdasági kívánalmaknak megfelelően — ipari üzemeink exporttevékenysége. A kiszál­lított áruk mennyisége 35 százalékkal nőtt. Az utóbbi hó­napokban azokban az üzemek­ben is megkezdődött a kibon­takozás, amelyekben értékesí­tési nehézségek miatt koráb­ban elmaradtak e tekintetben. Remény van rá, hogy az év végén ők is eredményekről ad­hassanak számot. Budapest vonzása miatt is, az üzem, szövetkezet dolgozói­nak létszáma több mint két százalékkal csökkent. A tervet kisebb létszámmal teljesítet­ték; a 13 százalékos termelési- értéknövekedés teljes egészé­ben. a termelékenység fokozó­dásából származik. A lét­szám alakulása azt is bizonyít­ja; nem számoltak a realitá­sokkal, azok a vállalatok, ame­lyek termelésük felfutását az új munkaerő bevonására ala­pozták. Pozitívan kell értékelni, hogy nem a munkáslétszám- csökkent, hanem az alkalma­zotti. Hozzátéve: bizonyos ha­táron túl, az alkalmazottak számának csökkenése sem kí­vánatos. Nem írható a számla „jó” oldalára a túlórák számának emelkedése. A túlórázás évek óta gond az egész országban. Sok-sok, a csökkentést szor­galmazó határozat nem érte el célját. Még az érdekvédelmi szervezetek is, ha a tervtelje­sítés forog kockán, aláírják a túlórapapírt. Ismerjük, a túl. munka mérséklésének recept­jét, a jó üzem- és munka- szervezés. A több túlóra a ter­vezés hiányosságaira utal. Nerff mentséget akarunk keresni az üzemeknek, ha megállapítjuk, a jó üzem- és munkaszervezés a gazdasági munka egyik leg­nehezebben megoldható fel­adata. A másik „visszaköszönő” gond: a munkaerővándorlás. Sok munkaügyis csodát várt a központi intézkedésektől. Elő­relátható volt, hogy hiába. Hogy honnan és miért mennek el, meglehetősen talányos kér­dés. Felületes szemlélő • azon­nal kész a válasszal, azokból az üzemekből, ahol keveset fi. zetnek. Nos, a tények tanúsá­ga szerint azokból a gödöllői üzemekből mentek el a leg­többen. amelyekben a bérszín­vonal a legnagyobb mérték­ben emelkedett. A bérek különben a bérpoli­tikai elveknek megfelelően alakultak, átlagosan majdnem három százalékkal nőttek ipa­ri üzemeinkben. illetve szö­vetkezeteinkben. Az átlagon belül a munkások keresete ló­val nagyobb mértékben, 4.4 százalékkal emelkedett. Már fél év alatt is... Manapság, amikor az egész világon gond az anyag- és energiaellátás, megkülönbözte­tett figyelemmel foglalkoznak mindenütt az önköltséggel. A gödöllői üzemek is elkészítet­ték még az év elején a ráfor­dítások csökkentésére vonat­kozó elképzeléseiket. A félévi adatok itt nem sokat mutat­nak, hiszen a valóban jelentős intézkedések hatása hosszabb távon jelentkezik. Okvetlenül kiemelendő a Volán Vállalat, ahol jelentős üzemanyag-meg­takarítást értek el. illetve az Árammérőgyár, ahol a villa­mos energia árának emelkedé­se ellenére sem nőtt a fajla­gos energiafelhasználás. A harmadik „szakállas” té­ma a nagy teljesítményű gépek kihasználása. Itt szinte fel­oldhatatlannak tűnik az el­lentmondás. Az ilyen gépeket azért is kellene minél többet dogoztatni, mert kevés a mun­káskéz. Ez viszont csak egy módon volna lehetséges: ha a gépeket két, illetve három mű­szakban működtetnék. A „munkaerő” azonban a több műszak hallatára tovább nem is tárgyal a munkaügyissel... összegezve: ipari üzemeink és szövetkezeteink első félévi tevékenysége általában megfe­lelt a XI. kongresszuson meg­fogalmazott követelmények­nek, a kitűzött gazdaságpoli­tikai céloknak. A megnehezült körülményeket is figyelembe f véve, biztatónak mondhatjuk [ az ötéves terv indítását. A hiá­nyosságok felszámolásával ez | a tendencia még határozottab- bá tehető. Kör Pál Vankónc-kiállítás Ikiadon Vankóné Dudás Juli művei­ből nyílik kiállítás hétfőn az ikladi Ipari Műszergyár KISZ- klubjában. A tárlatot Asztalos István, az aszódi Petőfi mú­zeum igazgatója nyitja meg 18-án 13.30 órakor. A kiállí­tás október 30-ig tekinthető meg naponta 10 és 18 óra kö­zött. Szombaton, 23-án szün­nap. Energia, ember, munka Az Országos Műszaki Múzeum kiállítása A múzeumi és műemléki hónap újabb reprezentatív ki­állítása nyílik meg pénteken a Magyar Munkásmozgalmi Mú­zeumban : Energia, ember, munka címmel. Az Országos Műszaki Múzeum a természeti energiák átalakításának, hasz­nosításának fejlődéstörténetét mutatja be. A múzeum idő­szaki kiállításai ismertetik a tudomány és technika egy- egy ágának fejlődését, társadalmi vonatkozásait. A kiállítások iránt nagy az érdeklődés: az Ember és műszerei című tár­latot például százezren tekin­tették meg. A budavári palota A-épületének márványcsarno­kában mintegy 150 munkaesz­köz, kezdetleges és korszerű gép, 200 foto, grafika, makett, rajz érzékelteti: a történelem folyamán az ember miként alakította át a természet ener­giáit munkává, saját szükség­letére. Könnyed modorban előadott értekezés (2.) Foiyamszahályozás a mezőgazdaság fellendítésére Az értekezés első oldalát egy kép díszíti: ülő angyal olvas, mellette könyv, egy másik an­gyal díszes, hosszú köpeny­ben, s készül megkoszorúzni babérra 1 az olvasó angyalkát. Mögöttük valami növény, ol­dalt néhkaptár méhekkel. Nyilván azt jelképezi ez a barokk nyelvén, hogy a tu­domány és a szorgalom elnye­ri méltó jutalmát. Bátor jel­kép abban az időben, amikor csak a nemes származás és a birtok számított értéknek. Még több mint húsz év vá­lasztja el a kinyomtatás évét Széchenyi fellépésétől, aki így kiált fel Arany szavaival szól­va: „Elvész az én népem, el­vesz ... mivelhogy tudomány nélkül való.” A TERJEDELMES beveze­tés után kezdődik az érdem­ben való tárgyalás. Elsősor­ban az állattenyésztés ha­nyatlásáról szól a szerző, s fel­hívja olvasói figyelmét arra, hogy az alsó néposztályra néz­ve milyen nyomorúság. Ezután bebizonyítja, hogy a Tisza- szabályozás által mind az ál­lattenyésztés, mind a hajózás, a halászat nagymértékben fel­lendül. Külön fejezetet szen­tel annak a gondolatnak, hogy a nemesség nem nyomhatja lába alá a nélkülöző osztá­lyok érdekeit. Mindenkinek érdekében áil rendezni a vi­zek állapotát, hogy a mostani pusztítás, áradás, hasznavehe­tetlen mocsaras területek he­lyett legelőiket nyerjünk, vala­mint hajózható folyómedret. A legelők által fog fejlődni az állattenyésztés. A meder ki- mélyítése a halállomány gya­rapodását, a haltenyésztés le­hetőségeit fogja nagyra növel­ni. Magáról a technikai kivi­telről a paragrafusokra elosz­tott értekezés 15. és 16. pa­ragrafusa szól a következő­képpen : „A Tisza folyó igen. sok kanyarulattal folyik Őse­gétől egészen Kanizsáig 62 mérföldnyi úton keresztül. Ha a kanyarulatokat kikerüljük és új árkok által a folyó med­rét rövidebb lefolyásúvá vál­toztatjuk. ősegétől Kanizsáig 30 mérföldet fog megtenni a Tisza, tehát 32 mérföldnyi utat megtakaríthatunk”. NiEM SZÜKSÉGES szólni ezen a helyen olyan problé­mákról, amiket azon kor em­berei nem láthattak előre, hogy milyen új veszedelmeket és károkat idézhet fel a mo­csarak további csatornázása, öntözés nélküli kiszárítása, mint például az aszályok, a szikesedés. ök elsősorban azt tartottak szem előtt, hogy mi­niéi előbb meg kell szabadulni az egészségtelen és haszna­vehetetlen mocsaraktól. Fá­bián Gyula említett műve ha­talmas drámai erővel érzékel­teti, hogy milyen pokoli csa­pás és szegényedés volt az egész országra nézve a folyók szabályozatlansága. Nemcsak az árvizek pusztítását kellett újra és újra végigszenvedni, hanem szúnyogok, ártalmas bogarak miriádjaií, betegsé­geket, betyárvilágot, hiszen a temérdek mocsár és sziget csak búvóhelynek volt jó, s az óriási árterület mind a föld­művelésre, mind az állatte­nyésztésre, közlekedésre al­kalmatlan. Nem mondhatjuk különben, hogy Benyovszky is ne lett volna tudatában a to­vábbi csatornázás szükséges­ségének, hiszen szó esik a könyvben a Tisza-szabályozás után a Duna—Tisza csatorná­ról is. Nemcsak Magyarkani- zsa, de Törökkanizsa is sze­me előtt lebeg a szerzőnek. EBBEN a tekintetben is úttörő ez az értekezés. És méghozzá a barokk forrnák között is az egész művön vé­gighúzódó eszme: ne gondolja a nemesség, hogy a nélkülöző, ínséges néposztály érdekeit a maga veszedelme nélkül el­hanyagolhatja. Benyovszky Imre nevét büszkén viselhet­né homlokzatán valamelyik mezőgazdasági, vízügyi vagy egyéb, rokon szakmával fog­lalkozó iskolánk, sőt mivel Gödöllőn működött, bárme­lyik gödöllői iskola. Heltai Miklós (Vége) Önkiszolgáló benzinkút Aszódon FÉNYJELZÉS SEGÍT A KEZELŐNEK A korszerű kiszolgálási for­mák hamar elterjedtek a ke­reskedelemben, s érthetően. Enyhíteni a munkaerőgondo­kon, s gyorsította a vásárlást az önkiváiasztás, önkiszolgá­lás. Most ezt a módszert át­veszi az ÁFOR is, már 'meg­kezdődtek az előkészületek az első hazai önkiszolgáló ben­zinkutak kialakítására. Vajon mi indokolja az önkiszolgálás bevezetésiét a hazai benzin­kutaknál, amikor még külföl­dön is csak elvétve al'kalmaz- .-zák.ezt azb ü&emanyagtöltő .ál­lomásokon? A munkaerőhi­ány biztos nem, az ÁFOR azon kevés vállalatok közé tartozik, amelyek még válo­gathatnak is a jelentkezők közül. Előnyként itt is a gyor­saságot emlegetik, no meg azt, hogy a külföldi turisták men­tesülnek a nyelvismeret- hiányából fakadó nehéz­ségektől. Rövidesen — még ebben az esztendőben — öt önkiszolgáló benzinkút nyílik hazánkban, egy megyénkben, Aszódon. Még a szakemberek is csak most ismerkednek a módszer­rel, amelynek megvalósításéra szánté mindenhol mások a le­hetőségek. Az emberek vér- mérséklete, a beidegződött vá­sárlói szokás-ok, a kereskedel­mi hálózat sűrűsége, a kíná­lat, a kereslet, a technikai adottságok mind-mind meg­határozzák az önkiszolgálás él etképességét. Mint az ÁFOR műszaki- fejlesztési és tervezési főosz­tályán elmondták, kétféle ön­kiszolgálást valósítanak meg. Az egyszerűbb — ilyen lesz az aszódi is — az úgynevezett sétálókasszás rendszer. A kút egyetlen kezelője a töltőosz­lopok tetején látható fény­jelzés alapján szedi össze a fizetendő összeget a vevőtől; akik a hagyományos rendszerű kutaknál maguk tankol­nak. Újdonság tehát itt csak a jel­zőrendszer! A Keleti pályaudvarnál megvalósítandó rendszer bo- nyolultab automatikákat és műszereket igényel. Az oszt­rák gyártmányú berendezések már 'megérkeztek a kútoszlo­pokkal együtt. Ezek a töltő- állomások távirányítással mű­ködnek, s elektromos blokk­nyomóval lesznek felszerelve. Az általakított kutak még az idén megkezdik a korszerű kiszolgálást. Ha beválnak, a jövőben to­vábbi kutakat is átalakítanak. Cz. V. SPORT -i- SPORT + SPORT + SPORT Sok gól a kispályákon A 8. forduló gazdag volt gólokban: 13 mérkőzésen a két osztályban 77 gól esett. Az 1. osztályban két csapat — a KIOSZ és az ÁFÉSZ — 13 pontos, mögöttük 12 ponttal következik a IV. kér. FC. A II. osztályban Veresegyház 2 ponttal elhúzott és jelenleg 15 ponttal áll az élen, a Gépkí­sérleti 13 ponttal áll a lista­vezető mögött. Eredmények az I. osztályban: Erdőgazdaság—Vegyesipari Szö­vetkezet 4:2, Pedagógus—KIOSZ 3:6, IV. kér. FC—AFÜ3SZ 3:4, Sza­badság tér—Építőipari Szövetkezet 4 :í, Gépgyár—Városgazdálkodási Vállalat 7:0, ATE I.-MGI 2:0. 1. KIOSZ 8 6 1 1 46-13 13 2. ÁFÉSZ 8 5 3 — 37-17 13 3. IV. k. FC 8 5 2 1 32-16 12 4. Vegyesipari Ktsz 8 4 2 2 21-18 10 5. ATE I. 8 4 2 2 22-21 10 6. Szabadság tér 8 3 2 3 23-20 8 7. Erdőgazdaság 8 2 3 3 16-21 7 8. Gépgyár 8 3 1 4 28-35, 7 9. Építőipari Ktsz 8 1 4 3 25-28 6 10. Pedagógus 8 2 — 6 12-25 4 11. MGI 8 1 2 5 10-27 4 12. Város­gazdálkodás 8 _ 2 6 14-45 2 A II. osztály eredményei: PÁÉV —Veresegyház 0:1, KKMV—Vízmű 5:1, KATKI—KKMV 1:7, Ganz— Gép-kísérleti 0:5, Vadgazdaság— Humán 2:2, KATKI—Volán 7:3, HTU—Tv Mikro 3:1. 1. Veresegyház s 7 1 — 30- 5 1! 2. Gépkísérieti 8 6 11 10-15 13 3. Alsópark 8 6 — 2 36-17 12 4. HTÜ 8 5—3 18-14 10 5. ATE G. 8 5 — 3 18-20 10 6. Vízmű 8 4 1 3 32-19 9 7. Volán 8 3 2 3 23-28 8 8. TV Mikro 8 3 1 4 25-24 7 9. KKMV 8 3 1 4 23-28 7 10. PAEV 8 3 14 13-18 7 11. Vaűgazdaság 8 13 4 16-21 5 12. Ganz 8 2—6 19-31 4 13. Humán 8 116 12-31 3 14. KATKI 8 1—7 13-46 2 A tabella állása igazolja, hogy nincs már pont nélküli együttes a városi kispályás labdarúgó-bajnokságban. A nagy küzdelem ezután követ­kezik. Általában a csapatok szereplői között nem tinédzser- kornak szerepelnek. Csontjaik nehezen viselik el a labdarú­gás hevében bekövetkező ütő- déseket. Néhány komoly sérü­lésről máris tudunk. Éppen ezért szükséges, hogy a játék­vezetők legjobb tudásuk sze­rint vezessék a mérkőzéseket, a- durvaságokat torolják meg. Megengedhetetlen, hogy a szó­rakozást nyújtó, a tömegspor­tot szolgáló labdarúgó-esemé­nyekről betegállományba vo­nuljanak a játékosok. Csiba József i i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents