Pest Megyi Hírlap, 1976. október (20. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-16 / 245. szám

1976. OKTÓBER 16., SZOMBAT •«ni W x/ummi Harapófogók Tolvajok, orwadászok ellen A madárvilág megmentésén fáradoznak Az idén háromszázezer ha­rapófogót exportál a szent­endrei Kéziszerszámgyár. Ter­mészetesen a hazai igényeket is kielégíti. Az év végéig négyféle méretben, hatvan­ezer darabot szállít a keres­kedelemnek. Képünkön Vida János, Miakits István és Far­kas Ferencné a köszörűsmű­helyben a harapófogó szárát és élét alakítja. — Kint, nyugaton, a fekete­piacon menyibe kerül egy élő kerecsensólyom ? — Áprilisban megjelent nyugati szaklap szerint 15 ezer nyugatnémet márkát is adnak érte. | — Hazánkban mennyit ér egy ilyen madár? — A hivatalos állami érték­lista szerint 50 ezer forint, de szeretném hangsúlyozni, hogy nálunk tulajdonjogot senki nem szerezhet erre a védett ragadozó madárra. Országos búcsú Kállai Györggyel, a Magyar Madártani Egyesület főtitká­rával, munkahelyén, a Pilisi Parkerdőgazdaságban beszél­getünk. Az elmúlt hét végén a parkerdőgazdaság adott ott­hont a madártani egyesület kétnapos tanácskozásának, melyeh a magyar ornitológia időszerű kérdéseit és tenni­valóit beszélték meg. A Pilisi Parkerdőgazdaság környezet­védelmi tevékenységében 1968 óta jelentős helyet ka­pott a madárvédelem is. 1969- től főállásban ornitológust al­kalmaznak, és az évek során tulajdonképpen országos ma­dárvédelmi bázist alakítottak ki a gazdaságban. A Magyar Madártani Egyesület 1974-ben alakult. A mostani tanácsko­zásnak az volt a legfőbb cél­ja, hogy az országban működő 23 helyi szakcsoport munká­ját összehangolják a szakem­berek. Az első emlékszoba volt... Szentendrén a Boromi- sza-emléhszoba furcsa mód, van és mégsincs. Van, mert létesült, megvalósult, és nincs, mert nem látogat­ható. Miért éppen most, októberben, a múzeumi hónapban mondom ezt el? Azért, mert szívügyem a múzeumügy. Jó dolognak vélem a Boromisza Tibor emlékét őrző, művészetét propagáló kiállítás állandó bemutatását Szentendrén. Miért? Először is azért, mert Boromisza Tibort művészete lényeges mozza­natokkal köti Szentendré­hez. Az 1920-as években a nagybányai festőket pró­bálta ide, e hegyes-völgyes Duna-parti kisvárosba mű­vészteleppé szervezni. Több éven át itt dolgozott, festett, írt propagált. Má­sodszor a felszabadulás után jött a gyermekeivel abba a házba újrakezdeni az életet, ahol ma az öz­vegy lakik. Az utcai szoba a művész műhelye, műter­me volt, a hatalmas juhar­fák sátrai alatt meghúzó­dott hódcserepes öreg, Du­nára néző házban. Amikor Kiss Imrével kö­zösen hozzakezdtünk ügy­ködni, hogy a művész ha­lála után emlékszobát ren­dezzünk be, ajtót vágat­tunk, hogy közvetlen be­járata legyen a forgalmas Duna-partról. A házat is rendbe tették, szorgoskezű, patronáló mesterek, s a hi-, vatalos utat is szerencsé­sen végigbaktatta javasla­tunk. Sikerült, megnyitni Boromisza Tibor festőmű­vész emlékszobáját. Az ün­nepi megnyitón László Gyula professzor méltatta a mester munkásságát, a Ferenczy Károly Múzeum­ban rendezett emlékkiállí­tását pedig, a jó barát, a régi nagybányai pajtás, a kitűnő író, Tersánszky Jó­zsi Jenő nyitotta meg. Művei a Nemzeti Galé­riában láthatók, s Debre­cen város is féltő szere­tettel őrzi hortobágyi ké­peit, kis galériányi művét. Most, 1976-ban a szentend­rei festők Jugoszláviában bemutatott kiállításán az ő műve volt látható a színe­sen reprodukált plakáton. Jó volna ezt az emlék­szobát is felfedezni, és Szentendrén, e múzeumvá­rosban, a megyében első­nek létesített emlékszoba újra kitárhatná szerény ajtóját. Annál is inkább könnyű ez, mert valójában készen van a helyiség, aj­tója, padlója, fala, világí­tása és együtt vannak a művek, a jelentős művész művei. Nem kell sem újjá­építeni sok-sok pénzért, nem kell cserelakással ki­költöztetni semminemű la­kót, még műveket sem kell vásárolni, csak egy nénike kell, aki odaül és vigyáz a képekre. Aztán jöhetnek az érdeklődők. Bizonyára so­kan jönnének. Hiszem, remélem, tudom, hogy Ferenczy Károly, Valér, Béni és Czóbel Bé­la — jórészt Boromisza Ti­bor ismerői — bizonyára örülnének, ha az ő emlék­múzeumuk mellett meg­nyílna ez az emlékszoba is a műpártoló Szentendrén. Szánthó Imre Ifjúsági takarékbetétakció Október — takarékossági hónap. Mint hírül adtuk, áz OTP Pest megyei Igazgatósága Szentendrén, a megyei műve­lődési központban október vé­gén a világtakarékossági nap alkalmából ünnepséget rendez. Az OTP szentendrei fiókja, mint házigazda számos jelen­tős akciót szervezett a takaré­kossági hónap során. A fiók két szocialista brigádja felke­reste a Lenfonó- és Szövőipa­ri Vállalat budakalászi gyárá­nak KISZ-szervezetét és a fia­talok bevonásával ifjúsági ta­karékbetét-akciót indított az üzemben. Ismeretes, hogy a szentendrei járásban is nép­szerűek az ifjúsági betétköny­vek, 900 fiatalnak van már. A mostani szervezés is siker­rel járt. A budakalászi fiata­lok közül 120-an váltottak be­tétkönyvet. Az ifjúsági taka­rékbetét az öt százalékos ka­mat mellett számos kedvez­ményt biztosít. Lakásépítési, vásárlási hitelt ad a fiatalok­nak, a lakással rendelkezők­nek pedig kedvezményes áru- vásárlási kölcsönt. A vételek­nél készpénzt előtörlesztésként nem kell adni. A felvett összeg maximum 40 ezer forint lehet, amit öt év alatt kell visszafi­zetni. j A. Lenfonó- és Szövőipari Vállalat fiataljainak, akik a szentendrei akció során váltot­tak ifjúsági takarékbetétköny­vet az OTP vezérigazgatója | külön jutalmat ajánlott fel, I amit majd a megyei ünnepsé- ! gén, október 29-én vehetnek 1 át a budakalásziak. — A természet kulturáilódá- sa, a civilizáció, az ipar ter­jeszkedése veszélyezteti a ma­dárvilágot — mondja a főtit­kár. — A vegyszerezés, a te­rületcsökkenés következtében egyre jobban pusztulnak a kü­lönböző fajok és ma már na­gyon nehéz biztosítani értékes madaraink számára a termé­szetes környezetet. Régebben gazdag madárvilága volt Ma­gyarországnak, de ez egyre csökken, napjainkban. — A tudományos feladatok megoldása mellett milyen gondjaik vannak a szakembe­reknek? Lelketlen emberek — Elsősorban az orwadá- szok elleni küzdelem. Lelket­len emberek légpuskákkal ír- tóbadjáratot folytatnak. A ha­zánkban élő 330 madárfajból összesen hat. madarat lehet lőni, a mezei verebet, a házi verebet, a szarkát, a szajkót, a dolmányos varjút és a ve­tési varjút. Vannak madár­fajok, amelyekre meghatáro­zott időszakban lehet vadász­ni. Ilyen például a vadkacsa, a fácán, a fogoly. — Hogyan védik madarain­kat az orvvadászok és a tol­vajok ellen? — Szinte lehetetlen megvé­deni őket. Például Pest kör­nyékén öt kerecsensólyom- fészket tartottunk nyílván. Társadalmi munkában éjjel­nappal 20 ember őrizte ezeket. Ennek ellenére mindössze egy fészket tudtunk megmenteni. — Mi a sorsuk az ellopott madaraiknak? — Pontosan, nem tudjuk. Magyarországon magánember­ként senki nem vadászhat só­lyommal és nem is tarthat. Két lehetősége van a tolvaj­nak. Kicsempészi az ország­ból, vagy itthon értékesíti, ki- tömeti. Feketepiac és preparátorok — Nálunk is van feketepiac, ahol madarakat értékesítenek? — Igen. Például Újpesten, a piac környékén zugárusok, kapualjakba, presszókba, és lakásra viszik a vásárlót. Na­gyon ügyesen dolgoznak, szin­te lehetetlen elkapni őket. És sajnos sok illegális preparátor is dolgozik az országban. Van olyan városunk, ahol tudomá­sunk szerint 2Í ilyen madár­kitömő tevékénykedik. Az egyiknek a lakásán például egy alkalommal 60 védett ma­darat foglaltak le kitömve. — Milyen az egyesület tu­dományos munkája.'1 — 1974 óta szervezetten vo­nuláskutató és gyűrűző tábo­rokat állítunk fel. Tavasszal egy hónapig, ősszel két és fél hónapig dolgoznak ezek a tá­borok. Az ország meghatáro­zott helyein figyelik a vonu­lást, a befogott madarakat meggyűrűzik, az európai elő­írások alapján különböző ada­tokat jegyeznek fel azokról. A parkerdőgazdaság területén október végéig Kisorosziban működik egy ilyen tábor. Ezekben a napokban lengyel ornitológus irányításával dol­goznak szakembereink. Mindent tudó nyilvántartás Öthetes összegezés a pomázi tanácsnál Balogh Gyula, a pomázi köz­ségi tanács dolgozója írta: A 'közekniúítbain olyan nyilván­tartást dolgoztunk lei, amelyből a község lélekszáma — állan­dó és ideiigtanes megoszlásban — bármely időpontban ponto­san megállapítható. Ilyen, tel­jesen megbízható adatok csak a tizávenkénti népszámlálások eszmei időpontjában álltak rendelkezésire. Kartonok alapján — Hány lakosa van Pomáz- nak? — tettük fel a kérdést a levélírónak a tanácsiházán. — Tizenháromezer-kettő- száznegyvonhat. Ebből állandó bejelentett lakással rendelke­zik 11 ezer 743 ember, 1503-an pedig ideiglenesen vannak be­jelentve a községben — hang­zik Balogh Gyula válasza. — Az Elnöki Tanács törvényere­jű rendelet» alapján 1975, jan. 1-én minden magyar állampol­gárt, lakhatási engedéllyel ren­delkező külföldit és hontalant össze kellett írni és tanácsi nyilvántartásba venni. Min­denkinek van egy kartonja, erre kerülnek a személyi ada­tok. A születést, lakcímválto­zást, házasságkötést, elhalálo­zást, tehát a fontos dátumokat rávezetjük a nyilvántartó lap­ra, és á bekövetkezett változá­sokat az Állami Népességnyil- vántartó Hivatalnak is jelent­jük. A ki- és bejelentéseket, minit ismeretes régebben a rendőrség intézte, mosit ez is a mi feladatunk. Ügyfélforgalom — A mai nap hányán jártak itt a tanácsnál, ki-, illetve be­jelentkezni? — Húsz bejelentkező és 26 kijelentkezőnk volt, és egy gyerek született. Haláleset nem történt. Természetesen nem­csak a megjelentekkel kell fog­lalkozni, hanem a különböző illetékes tanácsi szervek, a po- mázi állandó lakással rendel­kezőkről küldik az adatokat és ezeket is mi dolgozzuk fel. — Ez a mondat egy kis ma­gyarázatra szorul. — Az illetőnek az állandó lakása Pomázon van, de ideig­lenesen máshová is bejelentke­zett. Erről értesít bennünket az illetékes tanács. Az ország valamelyik más helyén házas­ságot köt, elválik, lakást cse­rél — ezek az adatok mind be­kerülnek a nyilvántartásba. Van olyan ügyfelünk, akinek már négy teleírt kartonja van, mert annyi változás állt be az életében, hogy nem győzzük fejegyezni. Mindenkinek a sze­mélyazonossági igazhrányában van egy igazolólap a népesság­összeírásról. Akinél nincs, az 1975-ben kicsúszott az össze­írás alól. Ezeket az embereket is nyilvántartásba kell venni. Augusztusiban 12, szeptember­ben két ilyen állampolgárra akadtunk az ügyintézés során. Naprakészen — Milyen megterhelést je­lent ez a nyilvántartás a ta­nácsnak? — Embert nem adnak ehhez a munkához. A megnövekedett feladatok megoldására október 1-től Pest megyében mindössze öt községnek biztosítottak egy- egy státust, köztük Pomáznak is. Gondolom, a többi helyen továbbra is sok problémát je­lent a nyilvántartás. — Mit lehet kiolvasni a nyilvántartásból? — Aai ideiglenesen bejelent­kezettek száma az albérlők, ágyraj árók létszámát mutatja. Évek óta goncjot jelent, hegy az iskolák nem tudják ponto­san, hány gyerek éri el a tan­kötelezettségi korhatárt, hány új elsős megy iskolába. Na gyobb településeknél a ponlo létszámot aldig lehet roegáiía pítani, még tanév közben is te - Iáinak elkallódott gyerekeke A tankötelezettségi törvén végrehajtásához, aztán a rniun kaerő-feérnérésekhez, katon- összeírásokhoz a községi tané esünk által kidolgozott nyil­vántartás egész pontos és meg­bízható adatokat szolgáltat * bármely pillanatban. Megkezdődnek a tömegpropagandtttanfclyamok Rendszeresen értékelik a pártoktatás tapasztalatait A jövő héten a szentendrei üzemekben, intézményekben, a pártalapszervezetekben mun­kához látnak a propagandis­ták: megkezdődnek a tömeg- propaganda-tahfolyamok, me­lyeken párttagok és párton- kívüliek ismerkednek a mar­xizmus—leninizmus téziseivel, a gazdaságpolitika, a világné­zet, az etika, s a nemzetközi élet időszerű kérdéseivel. Az előkészítő munka ter­mészetesem az előző év tapasztalatainak összege­zésével kezdődött, a városi pártbizottság az ered­mények alapján határozta meg az idei pártoktatási év legfon­tosabb tennivalóit. A marxista középiskola és egyetem mellett a pártoktatá­si feladatok sorából kiemelke­dik a tömegsportpropaganda tanfolyamok szervezése. A számszerű adatok is kedvező képet mutatnak, mert emel­kedett a tanfolyamok száma és vannak olyan intézmények, ahol az idén szerveznek elő­ször önálló tanfolyamokat, mint például a Pest megyei Múzeumok Igazgatóságán és a megyei művelődési központ­ban. Az üzemek közül a leg­több tanfolyamot a BVM-ben, a papírgyárban és a kocsi­gyárban szervezték. A város egészségügyi intézményeiben dolgozók részére a valláskriti­kai tanfolyamon kívül az idén Új köntösben Korszerűsítik Szentendrén a 232-es számú élelmiszerboltot. A munkálatokat nemrég kezdték meg, most a festők dolgoznak. Képünkön Balogh János és Dusza István a külső falburkolatot teszi rendbe. egészségpolitikai tanfolyamot is indítanak, a pedagógusok pártszervezetében pedig gazda­ságpolitikai kérdésekkel fog­lalkoznak. Az idei pártoktatási év legfontosabb feladata a tartalmi munka javítása. tehát növelni kell az előadások és viták színvonalát a tanfo­lyamokon. A pártalapszerveze- tek irányító és ellenőrző te­vékenységét is tervszerűbbé kell tenni, ezért a pártszerve­zetek egész évben fokozott fi­gyelemmel kísérik majd a tan­folyamokat. A városi pártbi­zottság havonta gondoskodik a vezető propagandisták felké­szítéséről, elméleti és mód­szertani segítséget ad nekik a munkához. A propagandistá­kat három szakcsoportban ké­szítik fel: a filozófia, a gazda­ságpolitika és a munkásmoz­galom legfontosabb kérdéseit beszélik meg velük. Bár a tömegpropaganda-tan- folyamok témakörei rendkívül széles skálán mozognak, bizo­nyos időszerű kérdéseket min­den tanfolyam hallgatói meg­beszélnek. A szocialista de­mokrácia, a szocialista élet­mód, az országos és megyei gazdasági kérdések megvitatá­sa mellett a résztvevők az eu­rópai kommunista és munkás­pártok berlini konferenciájá­nak anyagával, állásfoglalásá­val is megismerkednek. Ugyancsak megtárgyalják a KISZ IX. kongresszusának legfontosabb határozatait is. A pártbizottság a tömeg­sportpropaganda tanfolya­mok mellett más pártokta­tási fórumokról is gondos­kodik. Például a politikai iskolával nem rendelkező pártvezetőségi tagok részére a pártépítés, a pártvezetés elméleti kérdései­vel foglalkozó tanfolyamot in­dít, az elméleti konferenciák vezetőinek pedig vitafórumo­kat biztosít. Az új párttagok tanfolyamát is szervezettebb formában rendezik meg. Az alapszervezeti pártveze­tőségek félévenként taggyűlé­seken értékelik a párt- és tö­megszervezeti oktatás helyi ta­pasztalatait. Az oldalt írta: Kiss György Mihály Foto: Nagy Iván I 1

Next

/
Thumbnails
Contents