Pest Megyi Hírlap, 1976. október (20. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-16 / 245. szám

197«. OKTOBER. 16., SZOMBAT Nyolc esztendő - a hetvenháromból Panama köztársaság KÖzép- Amerikában, területe (a kisebb csendes-óceáni szigetekkel együtt) 75 ezer 650 négyzetkilo­méter, lakossága 1970-bcn más­fél millió volt. Az ország füg­getlenné válását és jelenlegi létét is a Panama-csajtorna határozza meg. HÁROM ÉVSZÁZADOS spanyol gyarmati uralom után 1821-ben Kolumbia részévé váltak, s az USA — már csa­tornaérdekből — 1903-ban ál­lomcsínnyel „szakította le” Kolumbiáról, s így kiáltották ki a Panamai Köztársaságot. Az ország azonban tulajdon­képpen az USA gyarmatává vált, s az 1914-ben megnyílt csatorna elsősorban az Egye­sült Államok monopóliumait gazdagította. A tíz mérföld széles csatornaövezet örökös birtoklásáért az USA eredeti­leg évi 250 ezer dollár bérleti díjat fizetett, mely 1955-ben évi 1,9 millió dollárossá válto­zott. Az ország gazdasági élete a csatorna különleges helyzete miatt fejlődött úgy, hogy a la­kosság döntő többsége a szol­gáltatási ágazatban van foglal­koztatva, az ipar és a mező­gazdaság nem tudott kellőkép­pen fejlődni. NYOLC ESZTENDŐVEL, ez­előtt „a csatornaövezet a mienk, segíts, hogy visszasze­rezzük” jelszóval következett be fordulat Panama életében. 1968. október 11-én az Omar Torrijos Herrera vezette fiatal tisztek csoportja megdöntötte az USA-báb Arias elnök rend­szerét, s így épp e héten, hét­főn Panama népe az antiimpe- rialista politika jegyében em­lékezhetett meg a nyolc évvel ezelőtti fordulatról. A függetlenség utolsó nyolc esztendejében az ország veze­tői elsősorban a köztársaság külpolitikai elszigeteltségét akarták felszámolni. Széles körű nemzetközi kapcsolatokat építettek ki. Nagy érdeklődést tanúsítanak a Kubával, vala­mint a többi szocialista ország­gal megvalósuló együttmű­ködés iránt. Panama az el nem kötelezettek mozgalmának tag­ja, egyenjogúságon alapuló kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok kialakítását köve­teli annak érdekében, hogy a fejlődő országok természeti kincseit az imperialista mono­póliumok ne kaparintsák kéz­be. Panama katonai vezetői ki­tartóan küzdenek azért, hogy az Egyesült Államok átadja az ellenőrzés jogát a Panama­csatorna felett, s új szerződést kössenek az övezet használatá­ra. Alapvető változások történ­tek az ország belpolitikai éle­tében is. Államosították az United Brands Amerika ültet­vénytársaság leányvállalatát és a kisajátított földeken föld­művelő egyesületeket hoztak létre. AZ ORSZÁG KOMMU­NISTA PÁRTJA 1930-ban ala­kult, majd 1943-ban a Néppárt (Partido del Pueblo) nevet vette fel. Az igazi függetlenség nyolcadik évfordulója alkal­mából a párt politikai bizott­sága nyilatkozatot tett közzé, amelyben leszögezték, hogy határozottan támogatják Omar Torrijos Herrera kormányá­nak imperialistaellenes és ha­ladó intézkedéseit. Sürgették, hogy a dolgozóknak az állam irányításában való részvétele bővítésével tovább mélyítsék az országban végbemenő át­alakulási folyamatot. A nyilat­kozat síkraszállt amellett, hogy a tömegek szilárdítsák egységüket az antiimperialista harcban és Panama nemzetkö­zi téren létesítsen új politikai és gazdasági kapcsolatokat. A szocialista országok, köz­tük hazánk — miként Loson- czi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének tegnap kezdődött látogatása is jelzi — és Latin Amerika fejlődő országai Tor- rios elnökségének nyolc évét úgy értékelik, hogy az jelentős szakasz volt Panama történe­tében, jelentős mérföldkő valódi függetlenséghez vezető úton. Alacs B. Tamás Csütörtökön végétért az ENSZ-közigyűlés 31. ülésszaká­nak általános politikai vitája. Az utolsó nap mondta el be­szédét Kuba, Mauritius, Líbia, Libanon, Algéria és Egyiptom képviselője. Ricardo Alarcon ENSZ- nagykövet, a kubai delegáció vezetője felszólalásában mél­tatta a nemzetközi enyhülési folyamatot, és hangoztatta to­vábbi ld terjesztésének és meg­szilárdításának szükségességét. Kiemelte a szovjet kormány álltai előterjesztett javaslatot, amely az államközi kapcsola­tokból az erőszakot kiiktató vi- liágszeraődés megkötésére irá­nyuk A kubai delegátus országa támogatásáról biztosította a szabadságukért és függetlensé­gükért küzdő afrikai felszaba­dító mozgalmakat, és rámuta­tott, hogy Kissinger amerikai külügyminiszter dél-afrikai .^gyanús szafarija"’ a multina­AZ ENSZ-KOZGYULES 31 ÜLÉSSZAKA Az általános politikai vita utolsó napja ciomális társaságok érdekeinek védelmét szolgálta. Elítélte az Egyesült Államokat, amiért megakadályozta Vietnam és Angola felvételét az ENSZ-be. Libanon képviselője, Edouard Ghorra beszédében a paleszti- naiakat tette felelőssé a liba­noni válságért, és kormánya nevében elismeréssel szólt Szí­ria katonai beavatkozásáról. Az egyiptomi delegátus fel- száLaLásábam síkra szállt a pa­lesztinon nép törvényes jogai­nak helyreállításáért, beleért­ve egy független palesztin ál­lam létrehozásához való jogu­kat. A közel-keleti helyzetről szólva hangoztatta ann ak szük­ségességét, hogy Izrael vonul­jon vissza teljes miértekben a megszállt területekről. Líbia küldötte beszédében megbélyegezte Izraelt és. az Egyesült Államokat, hangoz­tatva, hogy őket terheli a fe­lelősség a közel-keleti válsá­gért. FIDEL CASTRO: Nem tartható fenn tovább az USÁ-val kötött légi és tengeri egyezmény A kubai légitársaság Barba- dosról felszálló gépe ellen el­követett barbár merényletet követően — amelynek elköve­tői mögött az amerikai köz­ponti hírszerző ügynökség ál­tal pénzelt, az Egyesült Álla­mokban és egyes latin-ameri­kai országokban tevékenykedő kubai ellenforradalmi csopor­tok állnak — lehetetlen ér­vényben tartani a Kubai Köz­társaság és az Egyesült Álla­mok között a légi és tengeri kalózkodásról 1973. február 15-én aláírt egyezményt — je­lentette be Fidel Castro kubai miniszterelnök Havannában, a Forradalom téren pénteken délelőtt megtartott gyásznagy­gyűlésen. A kubai miniszterelnök gyászbeszéde — amely egyút­tal éles vádbeszéd volt a szo­cializmust építő Kubai Köz­társaság ellen szövetkező im­perialista és ellenforradalmi erőkkel szemben — felsorol­ta azokat a bizonyítékokat, amelyek szinte minden kétsé­get kizáróan tanúsítják: ellen- forradalmi merénylet áldoza­tai lettek a szerencsétlenül járt gép utasai. „A legutóbb elkövetett bru­tális bűncselekményt köve­tően nem tartható fenn tovább az Egyesült Államokkal kötött megállapodás” — hangoztatta Fidel Castro, hozzátéve, hogy még ezen a napon erről tájé­koztatják az Egyesült Államok kormányát. Sanghaji falragaszok Sanghajban, Kína legna­gyobb városában, falragaszok jelentek meg, amelyek Csiang Csinget, Vang Hung-vent, Csang Csun-csiaót és Jao Ven- juant, a KKP KB Politikai Bi­zottságának tagjait „pártelle­nes összeesküvő csoport” tag­jaiként bélyegzik meg — kö­zölték az MTI tudósítójával hi­telt érdemlő forrásból. Ilyenformán Sanghaj — megelőzte Pekinget, a fővárost, ahol egyelőre sem hivatalos, sem falragasz formában nem erősítik meg a „négyek” letar­tóztatását, illetve ennek okait. Sanghaj az elmúlt napokban más tekintetben is az élen járt. A helyi rádióban például csü­törtökön. beolvasták a városi párt- és forradalmi bizottság együttes levelét, amely Hua Kuo-fenget, mint a KKP KB elnökét üdvözli. A pekingiek ugyanakkor hivatalos formá­ban még nem értesültek Hua elnökké választásáról. Sanghaj „sietségének" okát abban látják, hogy a „pártelle­nes összeesküvő csoport” tag­jai közül hárman ennek a vá­rosnak a vezetői voltak: Csang Csun-csiao a városi PB első titkára, Jao Ven-juan a má­sod, Vang Hung-ven'- pedig a harmad titkára. Giscard d’Estaing Lengyelországban A Lengyel Népköztársaság legfelsőbb állami vezetésének Edward Gierek, a LEMP KB első titkára által tolmácsolt meghívására pénteken magán­látogatásra Lengyelországba érkezett Valery Giscard d’Es­taing, a Francia Köztársaság elnöke. A francia elnököt a varsói repülőtéren Edward Gierek, a LEMP KB első titká­ra és Henryk Jablonski, a Lengyel Népköztársaság Ál­lamtanácsának elnöke fogadta. Az Albán Munkapárt VII. kongresszusát előkészítő KB-plénum Október 12 és 14 között ple­náris ülést tartott az Albán Munkapárt Központi Bizottsá­ga. Az ülés, amelyen Enver Hodzsa, a KB első titkára el­nökölt, megvitatta, majd egy­hangúlag jóváhagyta a párt VII. kongresszusa elé terjesz­tendő beszámolókat. A közpon­ti. bizottság tevékenységéről szóló jelentést Enver Hodzsa terjeszti majd a kongresszus elé, a hatodik ötéves terv di­rektíváit pedig Mehmet Shehu, a politikai bizottság tagja, a minisztertanács elnöke fogja ismertetni. Az albán, hírügy­nökség jelentése szerint a plé- mfflion Enver Hodzsa fontos beszédet tartott. Október 18-án Az olasz válságról tárgyal az OKP vezető testületé Rómában bejelentették, hogy október 18-ára összehívták az Olasz Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának és Köz­ponti Ellenőrző Bizottságának ülését. Az ülés napirendjén olyan kérdések szerepelnek, amelyek összefüggenek a párt politikai iiáh'yyonáiáyal és e feladataival az országot sújtó nautikái és gazdasági válság közepette. A beszámolót Enrico Berlinguer, az OKP főtitkára tartja. A SZÍRIÁI CSAPATOK folytatják támadásukat Bej rút és Szidón ellen — jelenti a TASZSZ szovjet hírügynökség. Pénteken este összeültek Kai­róban az arab országok kül­ügyminiszterei, de mégis to­vább bonyolódik a helyzet a hétfőn Kairóba összehívott arab csúcsértekezlet körül. A hírügynökségek pénteken a kora délutáni órákban várat­lan fordulatról számoltak be: a szaúd-arábiai hírügynökség­re hivatkozva azt jelentették, hogy Libanon kérésére szom baton Rijadban mmi-csúcsér tekezletre kerül sor. Magyar—perui közös nyilatkozat A barátság és a kölcsönös megértés szellemében A perui fegyveres erők forradalmi kormányának meghívá­sára Losoncai Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsá­nak elnöke október 10 és 15 közönt hivatalos látogatást tett Peruban. Megbeszélést folytatott Francisco Morales Bermudez hadseregtábornokkal, a Perui Köztársaság elnökével. A hivatalos tárgyalásokon a két elnök széles körű és gyü­mölcsöző eszmecserét folytatott a magyar—perui kapcsolatok­ról és időszerű nemzetközi kérdésekről. Örömmel állapították meg, hogy a magyar—perui kapcso­latok a barátság és a kölcsö­nös megértés szellemében fej­lődnek, és annak eredményei nagy jelentőségűek mindkét ország számára. Megelégedé­süket fejezték ki, hogy a ma­gyar—perui kapcsolatok az ENSZ alapokmányában lefek­tetett és az államok közötti nemzetközi jog alapelveinek megfelelően fejlődnek, külö­nösen az államok területi in­tegritása, egyenjogúsága, a be nem avatkozás, az erőszakkal való fenyegetésről és az erő­szakról való lemondás, a né­zeteltérések békés úton tör­ténő elintézése és a nemzet­közi jog alapelveinek tisztelet­ben tartása alapján. Annak a mély meggyőző­désüknek adtak kifejezést, hogy minden, nép szuverén jo­ga szabadon megválasztani politikai, gazdasági és társa­dalmi berendezkedését, e jog tiszteletben tartása elenged­hetetlen feltétele a nemzetkö­zi kapcsolatok harmonikus és gyümölcsöző fejlődésének. Hangoztatták elhatározásu­kat, hogy erőfeszítéseket tesz­nek az Egyesült Nemzetek Szervezete megalapítását ve­zérlő elvek érvényre juttatá­sára. Határozottan támogatják a szervezet célkitűzéseit, külö­nös tekintettel a világ béké­jének és biztonságának fenn­tartására és egy igazságosabb társadalmi rend létrehozásá­ra, amely a tényleges nem­zetközi együttműködés útján lehetővé teszi a fejlődő orszá­gok fejlődésének meggyorsítá­sát. Határozottan támogatják a gyarmatosítás teljes meg­szüntetésére irányuló törekvé­seket, fellépnek a faji megkü­lönböztetés és az elnyomás minden formája ellen, ame­lyek a népek függetlensége, öntudata és fejlődése ellen irányulnak. Az ENSZ határozataiban le­fektetett elvekkel ellentétes­nek ítélik az erőszak alkal­mazását és felhívják a tagál­lamokat, hogy tartózkodjanak erőszak alkalmazásától más országok ellen, különös tekin­tettel azokra a fejlődő orszá­gokra, amelyek erőfeszítéseket tesznek társadalmi-gazdasági berendezkedésük átalakításá­ra. Elutasítják a nemzetközi monopóliumok olyan lépéseit, amelyekkel beavatkoznak az államok belügyeibe, sértik azok szuverenitását és aka­dályozzák fejlődésüket. Egyet­értenek abban, hogy a kor­mányok kódexet fogadjanak el, amely szabályozná e vál­lalatok működését. Hangsú­lyozták, hogy minden állam elidegeníthetetlen és elévülhe­A szocialista országok együttműködése társadalmi, gazdasági fejlődésük szilárd alapja Erich Honecker beszéde a karl-marx-stadti választási nagygyűlésen Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára Karl-Marx- Stadtban péntek délután tar­tott választási nagygyűlésen hangsúlyozta, hogy a Német Demokratikus Köztársaság a jövőben is a Német Szocialis­ta Egységpárt Vili. kong rész. szusán kidolgozott és idei, IX. kongresszusán megerősített, jól bevált politikai irányvona­lát követi, a szocialista álla­mok közösségének szilárd tag­jaként építi a fejlett szocialis­ta társadalmat, erősíti álla­mát. A nagygyűlésen részt vett a Szojuz—22 NDK-ban vendé­geskedő személyzete, Valerij Bikovszkij és Vlagyimir Aksz- jonov. Az NDK Népi Kama­ráját és megyei tanácsait va­sárnap, október 17-én választ­ják meg. Az NSZEP KB főtit­kára a karl-marx-stadti 60-as választókerület jelöltje. Erich Honecker beszédében rámutatott, hogy az elmúlt időszakban évről évre teljesül­tek a népgazdasági tervek, s az NDK gazdasága nagyobb mértékben fejlődik, mint ko­rábban bármikor, ami kifejező­dik a lakosság életszínvonalá­nak emelkedésében is. Erich Honecker méltatta a már bevezetett, illetve tervbe­vett szociálpolitikai intézke­déseket, s rámutatott, hogy az életszínvonal emelésének útja a teljesítmények útja. A kö­vetkező időszak fontos felada­ta a termelékenység növelése, a tudományos-műszaki fejlesz­tés eredményeinek gyakorlati alkalmazása, a minőség javí­tása, a gazdaságpolitika és a szociálpolitika megbonthatat­lan egységének következetes érvényesítése. Az NSZEP KB főtitkára ki­fejtette, hogy polgárai számá­ra egyetlen tőkésország sem tudja azt a demokráciát nyúj­tani, amit a szocialista demok­rácia jelent: a nép érdekében, a nép javára végzett építő munkát, a szabadságot, az em­beri jogokat, mindenki számá­ra a szociális biztonságot, a munkás—paraszt hatalmat. A szocializmusban az emberi jog nem választási jelszó, hanem valóság. A szocializmusban az ember valóban ember lehet. Az NDK Népi Kamarájának képviselői a jövőben is a nép, a dolgozó ember javára végzik munkájukat. Külpolitikai kérdésekről szólva Honecker megállapítot­ta. hogy az NDK szilárd szö­vetségese a Szovjetuniónak. A Szovjetunióval való szoros ba­rátság az NDK békés fejlődé­sének, tervei megvalósulásá­nak biztosítéka. A szocialista országok együttműködése tár­sadalmi, gazdasági fejlődésük szilárd alapja. Az NSZEP KB főtitkára hangsúlyozta, hogy az NDK következetes, konstruktív bé­kepolitikát folytat, mert a szocializmus és a kommuniz­mus nagy műve csak békében valósulhat meg. Kiemelte, hogy a Szovjetunió leszerelési javaslatai teljes mértékben megfelelnek a szocialista kö­zösség, a világ minden népe érdekeinek, s azokat a Német Demokratikus Köztársaság is teljes mértékben támogatja. Rámutatott, hogy a szocialista országok nem keveset tettek a különböző társadalmi rend­szerű országok együttműködé­séért. Helsinki ehhez fontos alapokat teremtett. Még min­dig vannak azonban bizonyos körök — ilyenek a Német Szövetségi Köztársaságban is találhatók —, amelyek nem veszik tudomásul, hogy a bé­kés egymás mellett élésnek nincs alternatívája. A régi revansista magatartás az NDK-val szemben — ha az a szabadság grál lovagjának szeren ében tetszeleg is — ki­látástalan, kalandor maga­tartás. A szilárd, tartós béke megteremtéséhez a megkötött szerződések jóakaraté meg­valósításának útja vezet. Az NDK ezt az utat követi — mondatta Erich Honecker. A választási nagygyűlésen be­szédet mondott Valerij Bi­kovszkij és Vlagyimir Akszjo- nov is. tetlen joga, hogy nemzeti érdekeinek megfelelően sza­badon rendelkezhessen ter­mészeti kincseivel. Kiemelkedő jelentőséget tu­lajdonítottak a nemzetközi el­lenőrzés alatt végrehajtandó általános és teljes leszerelés­nek, különösen a nukleáris le­szerelésének. Meggyőződésüket fejezték ki, hogy az Egyesült Nemzetek közgyűlése közelgő rendkívüli ülésszakának a le­szerelés kérdéseivel foglalko­zó tanácskozásai jelentéke­nyen hozzájáruljanak a cél megvalósításához. Reménytkeltőnek ítélték a nemzetközi enyhülésben elért eredményeket és úgy vélték, hogy ennek a folymatnak ki kell terjednie a világ minden térségére és a tartós béke szilárd alapját kell képeznie. Megelégedéssel nyugtázták az európai biztonsági és együtt­működési konferencia ered­ményeit és kifejezték remé­nyüket, hogy a konferencia határozatainak megvalósítása nagymértékben hozzájárul a résztvevő államok közötti kapcsolatok új alapjainak megteremtéséhez, ami köve­tendő példát mutat más vi­lágrészek számára is. Nagy fontosságot tulajdoní­tottak az el nem kötelezett or­szágok mozgalmának, amely aktív részt vállal a világ po­litikai és gazdasási rendjének átszervezésére irányuló erő­feszítésekből, a nemzeti béke és biztonság megóvása, vala­mint a résztvevő országok jogos érdekeinek elismerése alapján. A felek hangsúlyozták az ENSZ harmadik tengerjogi konferenciájának nagy jelen­tőségét. Kifejezték óhajukat, hogy ezen a területen —- az összes országok érdekeinek figyelembevételével — válto­zás következzék be, külön figyelmet fordítva a fejlődő országokra. Szükségesnek tar­tották a nemzeti joghatárokon kívüli tengerfenékre vonat­kozó nemzetközi jogi rendszer kidolgozását. Szükségesnek tartották a feltételek megteremtését ah­hoz, hogy a nemzetközi keres­kedelem minden ország ja­vára fejlődjék. Megegyeztek abban, hogy közös erőfeszíté­seket tesznek a fejlődő or­szágok hatékony részvételé­nek elősegítésére a nemzetkö­zi kereskedelemben, előmoz­dítják a megkülönböztetés minden formájának megszün- tetés ét. A két elnök megelégedését fejezte ki Magyarország és Peru gazdasági kapcsolatai­nak fejlődését illetően. Hang­súlyozták, hogy kölcsönösen érdekeltek e kapcsolatok fej­lesztésében. Örömmel vették tudomásul a magyar—perui gazdasági együttműködési ve­gyesbizottság negyedik ülés­szakán elért eredményeket, amelyek hozzájárulnak a ke­reskedelmi forgalom diverzi­fikálásához és a két ország közötti műszaki-tudományos és pénzügyi együttműködés kiszélesítéséhez. A két elnök megelégedését fejezte ki az országaik kultu­rális kapcsolataiban elért eredmények felett és megálla­pította, hogy az államközi kulturális egyezmény ratifiká­ciós iratainak kicserélése, va­lamint az 1977—78. évi mun­katerv aláírása ezen a terüle­ten hozzájárul a kétoldalú kapcsolatok további erősítésé­hez. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke és a Perui Köztársaság elnöke megelégedését fejezte ki a né­peik közötti barátsággal és a tárgyalások kölcsönös megér­tést tükröző légkörével kap­csolatban. Losonczi Pál, a Magyar Nép­köztársaság Elnöki Tanácsának ! elnöke köszönetét fejezte ki a i meghívásért, a meleg, baráti fogadtatásért Meghívta Fran- cisco Morales Bernudezt, a Perui Köztársaság elnökét hi­vatalos magyarországi látoga­tásra, később meghatározandó időpontban. Morales Bermudez I elnök a meghívást örömmel el- | fogadta*

Next

/
Thumbnails
Contents