Pest Megyi Hírlap, 1976. október (20. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-02 / 233. szám

I MEGY ti 1**/* fe 1976. OKTOBER 2., SZOMBAT '1 Vf a » 5 A Uj exporttermék Pomázon, a Fatömegcikk K tsz-ben októberben kezdik meg e háromlábú székeik soro­zatgyártását. Az új termékei főleg holland exportra készí­tik. Az idén még 10 ezer da­rabot, jövőre pedig 50 ezer darabot szállítanak. Felvéte­lünkön Rigó István az első széket állítja össze. — 1980-ig 1828 négyzet- méternyi új létesítményt és 1090 négyzetméternyi bőví­tést tervez a Pest megyei Vendéglátóipari Vállalat. A jövőben jóvall többet költe­nek az ételíorgalom növelé­sét segítő egységekre. Megkezdték az őszi gabona na vetését az Óbuda Tsz-ben. Bár a munkák az esőzések miatt kissé ehúzódtak, ennek ellenére a hét végére mintegy 80—90 hektáron, a vetésterület 60—65 szá­zalékán már befejezik a búza vetését. A szövetkezetben az idén 150 hektáron vetnek gabonát. Jó ütemben halad a szövet­kezet legnagyobb beruházásá­nak, a növényháznak az épí­tése. A kiszolgáló épületek már állnak, elkészült az első három növényház pilléreinek alapozása, az első ház beton­falai, és a közbülső betonele­meket is felállították. Az acél- szerkezet előszerelését meg­kezdték, a kazánház alapozása is elkészült. A kertészet pünkösdfürdői telepén a téli szezonra szapo­rított krizanténok és mikulás- virágok (poinsettia) elérik az exportminőséget, ezért a szö­vetkezet ausztriai exportra ajánlotta fel a virágokat. Cseh, osztrák és belföldi megrendelésre Solymáron tovább szaporítják a mus­kátlit. Az igények kielégítésére már 120 ezer gyökeres dugványt ál­lítottak elő. A faiskolában befejeződött a telep rekonstrukciója és megkezdték a csemeték árusí­tását. A belföldi igények mel­lett az év végéig mintegy 100 ezer dolláros tőkés exportot is lebonyolítanak. Takarékossági hónap A világtakarékossági nap Pest megyei központi ünnepsé­gét október végén Szentendrén rendezik a megyei művelődési központban. A világtakarékos­sági nap jegyében az OTP szentendrei járási fiókja is takarékossági hónapot hirde­tett. Bódis Józsefné, a fiók igaz­gatója elmondotta, hogy azok az ügyfelek, akik októberben 1000 forintot, vagy ennél na­gyobb betétösszeget helyeznek el, tárgynyeremény-sorsoláson vesznek részt a világtakarékos­sági nap műsorán, melyet ok­tóber 29-én tartanak a megyei művelődési központban. ötven értékes tárgyjutalmat, népművészeti kancsókat, térí­tőkét sorsolnak ki az új betét- tulajdonosok között. A járási fiókban, díszes vitrinben he­lyezik el a tárgynyeremónye- ket. Az érdeklődők, az ügyfe­lek itt megtekinthetik a kiállí­tott tárgyakat. Szakácsversenyt nyert Tizennyolc éves konyhafőnöh ÓRIÁSI TŰZHELY ÄLL a konyha közepén. Tetején lába­sok,' fazékák, serpenyők, sora­koznak, fortyog a leves, fris­sen sült húsok étvágygerjesztő illata van a levegőben. Ez a szakács birodalma. Az aszta­lon megtisztított, felaprított halak, felszeletelt húsok vár­ják kikerülhetetlen sorsukat. A látogató szem az ínyencfala­tok tudósát a szakácsot keresi. Az erős, magas, kissé elhízott mestert, akiről már százszor, ezerszer írtak. A tahitótfalui Vöröskő étte­rem konyhájában hiába keres­sük ezt a számtalanszor meg­örökített típust. Helyett 18 éves kislány szorgoskodik a tűzhely körül, panírozza a húst, süti a burgonyát, vigyáz a levés­re. A neve: Ferbert Edit. Szak- munkásbiaonyítványán június­ban még alig szzáradt meg a tinta, amikor az étterem kony­hafőnöke lett, mert a régi, az elődje, máshová ment dolgozni. A fiatal szakácslány naponta egy műszakban önállóan dol­gozik. A második műszakot munkaerőhiány miatt Németh György üzletvezető vállalta magára. És munka aztán van itt bőven, hiszen a nyári sze­zonban 190—150 ebédet készí­tettek naponta, a vacsorák szá­ma is elérte a 70—80 adagot. — Nem volt szokatlan az önállóság? — KEZDETBEN igen, de már belejöttem. Itt voltam, ebben az étteremben szakmun­kástanuló is, tehát ismerem a körülményeket, a munkatársa­kat. Mindig délelőttös vagyok. Délután és este a főnök veszi át tőlem a főzőkanalat. — Hallottuk, hogy már ver­senyt is nyert. — A Pest megyei ÁFÉSZ a végzős hallgatóknak szakács- versenyt rendezett Ráckevén. A hidegtálas kategóriában let­tem az első. — Milyen tálat készített? — Franciasaláta alapon son- katekercsst, gyulai kolbásszal, salátával, retekkel díszítve. — Mit szeret főzni? — Pacalt. Életemben még nem ettem, csak főzni, elké­szíteni szeretem. Mindig a fő­nökkel kóstoltatom meg. — Hogyan lett szakács? — Cukrász szerettem volna lenni, de nem vettek fel. így kerültem ide. — Otthon, a családban ki főz? — Én. Kisorosziban lakunk. Édesanyám meghalt. Édes­apámmal és az öcsémmel élünk együtt A háztartás gondjai is az enyémek. — Otthon bizonyára másként főznek mint az étteremben. A kialakult étkezési szokásoknak, hagyományos ételeknek nincs sok közük a modem szakács­művészethez. Mit szokott ott­hon főzni? — AZ OTTHONIAK is sze­retik a főz tömet. A hagyomá­nyos ételek mellett egyre gyak­rabban főzök olyat, amit a szakmámban tanultam. — Az étteremben milyenek a vendégek? — Általában az idősebbek válogatósak. Előfordul, hogy a vendég rendel valamit, tulaj­donképpen nem is tudja mit akar enni, aztán ráfogja, hogy nem jó. — Visszaküldték már az ételt? — Igen, pedig kifogástalan volt. Csak a vendég, az étel elnevezése alapján, valami mást várt. — Legyen szíves, állítson össze egy jó vasárnapi ebédeli De ne legyen túl drága. — Szívesen. Diktálhatom? — Igen, — Tasakban árult csirkeap­rólékból készíthetünk szár­nyas ragulevest. Aránylag ol­csó és ízletes. A leves után má­sodik fogásként éttermünk kedvelt specialitását ajánlom, a pilisi pecsenyét. Az ebédet sü­temény, befőtt zárja ízlés sze­rint, és egy jó erős fekete. — Elárulná a pilisi pecsenye receptjét? — Dupla szelet sertéskaraj közé krinolint, füstölt szalon­nát, vöröshagymát teszünk és piros őrölt cseresznyepapráká- val ízesítjük. A szeleteket fog­vájóval Összetűzzük, paprikás lisztben megforgatjuk és ki­sütjük. Hasábburgonyával, sa­vanyúsággal tálaljuk. ISMÉT A BIRODALMÁBAN, a tűzhely körül szorgoskodik a szakács, a rendelő pincéreknek méri az adagokat, amikor az üzletvezető hozzáfordul: — Editkém,' baj van. Van még öt adag bakonyi sertéssze­let, de elfogyott a galuska. — Nem baj. Mindjárt csiná­lok — válaszol. — És máris dolgozik tovább nagy igyeke­zettel. Gyorsítani kell a szentendrei beruházások ütemét Az első félév gazdasági eredményei a mérlegen Szentendrén, a városi párt- bizottság májusban megtár­gyalta az V. ötéves terv in­dításának első negyedévi ta­pasztalatait. A gazdasági egy­ségek, az üzemeik és az ipari szövetkezetek számára a so­ron következő feladatokat is meghatározta. Az elmúlt he­tekben újabb összegezésre ke­rült sor: élőbb a végrehajtó bizottság, majd a városi párt- bizottság, a városi beruházá­sok és a gazdasági egységek első félévi munkáját értékel­te. A pártbizottság megállapí­totta, hogy az eltelt időszak­ban az egyes gazdasági egy­ségek tevékenysége nem a legkedvezőbben alakult és a városi beruházások gyorsításá­ban is sok még a tennivaló. Új bcliok nyílnak A Felszabadulás-lakótele­pen a IV. ötéves tervidőszak­ból áthúzódó beruházás, a 80 lakásos ház építése befejező­dött és előreláthatóan októ­ber közepén az épületben le­vő üzleteket is átadják ren­deltetésüknek. Egy másik épü­letben hús-boltot és zöldség­boltot is nyitnak novemberig. Az OTP-beruházásból épülő 165 lakásból, amelyet a Vas­vári és Lenin út között épí­tenek, az idén 40 lakást ad­nak át). A Dózsa György úton épülő 21 lakás tervei is elké­szültek és az idén megkez­dődnek az alapozási munkák. Az V. ötéves terv beruhá­zásai közül a 80 személyes bölcsőde,-. a 100 személyes óvoda, valamint a 16 tanter­mes iskola munkálatai a na­pokban kezdődtek el. A Baj­csy-Zsilinszky úti általános is­kola mellett levő 1000 adagos napközi konyha kivitelezése vontatottan halad. A város fő­terén a szolgáltatóház építé­se is nagyon lassú, a kivite­lező már harmadszor kért ha­táridőmódosítást. Növekvő készletek Az ipari szövetkezetek idei gazdálkodásában is sok a probléma. A többi között gon­dot jelentenek a megnöveke­dett készletek. A Szentendrei Ipari Szövetkezetnél a tava­lyihoz viszonyítva 33 száza­lékkal nagyobbak a készletek, az Építőipari Szövetkezetnél pedig 35 százalékos a- növeke­dés. Jelentősen csökkent a SZISZ exporttevékenysége is. Az Építőipari Szövetkezet nyereségcsökkenésének egyik fő oka, hogy a szövetkezet Patakparti park Parkosítják Szentendrén a Bükkös-patak partját. Képünkön a Középdunavölgyi Víz­ügyi Igazgatóság dolgozói, Illés Bertalan és Sárközi László a humuszos földet terítik szét. egyre több lakást épít, ez pedig évek óta nem nyereséges vál­lalkozás, tehát a szövetkezet tevékenységét nem lehet csu­pán a számok tükrében meg­ítélni, hiszen a lakásépítéssel a közös gondokon enyhítenek. BVM szentendrei gyárában nehézkes a sentab-csövak ér­tékesítése, emiatt megnöve­kedtek a készletek. A gyár­nak komoly munkaerőgond­jai is vannak. Az első félév, eredmények alapján a gyét éves tervét is csökkentették. A Pest megyei Forgácsoló és Kéziszerszámgyártó Válla­lat az első félévi tervét ma­radéktalanul teljesítette. A tervteljesítés nagy erőfeszíté­seket követelt a vállalattól, mert csökkent a kéziszerszá­mok iránti kereslet, ezért más termékekkel kellett kitölte­niük a kapacitást. A kommunisták feladatai A kiragadott példák azt bi­zonyítják, hogy a városi párt- bizottság sokoldalú, alaposan, elemzően mérte fel a beruhá­zásokban és a gazdasági egy­ségek tevékenységében elért eredményeket és a meglevő hiányosságokat. Az elkészített intézkedési terv pedig azokat a konkrét útmutatásokat tar­talmazza, amelyeket az év vé­géig az egyes gazdasági egy­ségeknek végre kell hajtaniuk. Egyes ipari üzemek tehát csak erőfeszítések árán tudnak vál­toztatni a kedvezőtlen hely­zeten. Jobb eredmények ter­mészetesen csak akkor vár­hatók, ha a pártszervezetek is mozgósítják a gyárak, szö­vetkezetek kollektíváit a gaz­dasági feladatokra, a cselek­vési programok végrehajtásá­ra. Az elkövetkező időszak­ban a pártszervezetek taggyű­lésein a gazdasági vezetők rendszeresen beszámolnak a kommunistáknak a gazdálko­dás kérdéseiről és tájékoztat­ják a ' párttagságot az elért eredményekről, valamint a tennivalókról. A pártbizottság továbbra is fokozott figyelemmel kíséri a szövetkezetek, üzemek tevé­kenységét és rendszeresen be­számoltatja a gazdaság' veze­tőket. A második félév eddigi erőfeszítései azt bizonyítják, hogy tervszerűen, jobb szerve­zéssel, a munkafegyelem megszilárdításával kedvezőbb eredményeket lehet elérni a még helyenként gondokkal küszködő gazdasági egysé­gekben. Leányfalu őszi tervei PEZSGŐ ÉLET A MŰVELŐDÉSI HÁZBAN Irodalmi színpadunk amatőr- fesztiválon is szerepelt már, a községben pedig az öregek napján népi komédiát adott elő. Igaz, színpadunknak még nincsen igazán kialakult arcu­lata, de véleményem szerint a pódiumszerű előadások rende­zését kell szorgalmazni. Ösz- szel a Leányfalun és a Duna­kanyarban élő művészek alko­tásaiból állítunk színpadra irodalmi műsort. Karinthy Ferenc, Szakonyi Károly, Sze- berényi Lehel, Szentivány'. Kálmán műveiből válogatjuk össze az anyagot. — És az idősebb korosztá­lyok? — Nagyarányú felmérést végzünk a községben. Kérdő­íveket juttatunk el a lakosság­hoz. Sok száz embertől kérdez­zük meg, milyen rendez­vényre jönne el szívesen a művelődési házba és milyen napokon. Ha edd’' nem járt hozzánk, mi volt f oka, vállalna-e társadalr munkát. A felmérés még sz'" mos kérdésre keresi a válás - Sokat várunk ettől az akciót'' hiszen a beérkezett válaszé' alapján dolgozzuk ki tovább terveinket, és a javasolt pro" ramokat szorgalmazzuk máj ' Legközelebbi feladataink kör tartozik még a nyugdíjas klu’ megnyitása. Azt is tudju1 hogy a fiatalabbak közül se kan azért nem tudnak eljönn' hozzánk, mert nincs kire hagy. ni a gyereket. Ezen a gondon is szeretnénk segíteni. A leányfalui művelődési hír benevezett a kiváló művelődé si házak pályázatára. A pc lyáziat az év végén zárul, de eember végén vizsgálják mr az illetékes szervek a beneve­zettek tevékenységét. A leányfalui művelődési ház gazdag őszi tervei bizonyára sokat nyomnak majd a latbár: a vizsgálat során. A, Dunakanyar egyik gyöngy­szeme, Leányfalu, sajátos te­lepülés. A község törzslakos­sága mindössze 1260 ember. Ipari üzem, termelőszövetke­zet nincs a községben, tehát a munkavállalás lehetősé­gei korlátozottak. Csak a strandon, a kereske­delmi és vendáglátóipari háló­zatban vannak bizonyos mun­kalehetőségek, így aztán a törzslakosok közül sokan Szentendrére, a környék ipari, mezőgazdasági üzemeibe jár­nak dolgozni. A fiatalok nem akarnak letelepedni Leányfa­lun, a lakosság 60 százaléka idős. Ilyen adottságok között a községi művelődési ház is sa­játos helyzetben van, a köz­ségben folyó közművelődési, népművelői munka irányítói­nak nehezebb a dolguk, mint a járás más községeiben, ahol az üzemekkel, szövetkezetek­kel, különböző intézményekkel kialakult kapcsolatok ösztönző hatással vannak a művelődési házak munkájára. Varga Gi­zellával, a leányfalui művelő­dési ház igazgatójával az elkö­vetkező időszak terveiről be­szélgetünk. — Tovább folytatjuk a fiatal művészek fórumát, új embere­ket vonunk be a fórum mun­kájába és a járás községeivel, üzemeivel, intézményeivel szélesíteni szeretnénk a kap­csolatokat. Az elmúlt évben si­keresen működött a művelő­dési ház filmklubja. A 30-as évek világhírű angol, francia filmjei szerepeltek műsoron. A most következő évadban a szocialista filmgyártás 1945 után készült alkotá­sait szeretnénk bemutatni, ezenkívül Fellini, és Antonio­ni filmjei szerepelnek majd a filmklub műsorán. A film­klub előadásait kéthetenként, vagy havonta egy alkalommal tartjuk, mert a heti filmklub rendszere nem vált be. — Hogyan vonják be a fia­talokat a művelődési ház mun­kájába? — A bábszakkörnek és a középiskolás fiatalokat foglal­koztató irodalmi színpadnak már hagyományai vannak. Az oldalt írta: Kiss György Mihály Foto: Nagy Iván i i t i Vetnek az Óbuda Tsz-ben

Next

/
Thumbnails
Contents