Pest Megyi Hírlap, 1976. október (20. évfolyam, 232-258. szám)
1976-10-15 / 244. szám
1976. OKTOBER 15., PÉNTEK 3 TANÁCSKOZIK AZ ORSZÁGGYŰLÉS teljesebb változása. A szocialista társadalom bővülő lehetőségeket teremt a személyiség sokoldalú fejlődéséhez. A művelődés az egyén fejlődésének, közösségi kapcsolatainak nélkülözhetetlen tényezője, közösségteremtő erő. A fejlett szocialista társadalom építése A munkásművelődés Ezután Győri Imre a munkásművelődés jelentőségéről szólva hangsúlyozta: a mun- kásmüvelődés ügye szorosan vett politikai kérdés is, ösz- szefügg a munkásosztály társadalmi vezető szerepével. A tudás: hatalom. Tudásra éppúgy elengedhetetlenül szüksége volt a munkásosztálynak a hatalom megszerzéséért folytatott harcban, mint ma, a hatalom gyakorlásához. Ha Bzemügyre vesszük a közművelődés tényezőit, a termeléssel, a politikai, ideológiai, közösségi élettel, az erkölccsel összefüggő tényezőit — látnunk kell, hogy mindezek kibontakoztatásában ma is. elsősorban a munkásosztály érdekelt. Ezt az érdeket napjainkban is a munkásosztály legfejlettebb rétegei ismerik fel és képviselik a legöntudato- sabban. Ez mindenekelőtt a munkásság 60 százalékát felölelő szocialista brigádmozgalomban, annak hármas jelszavában és társadalmi méretű gyakorlatában fejeződik ki. S a szocialista brigádmozgalom egyben azt is kifejezi, hogy a munkásművelődés legfőbb bázisa. ereje maga a munkás- osztály. A munkásművelődés ügyét éppen ezért csakis vele együtt, kezdeményezéseire, igényeire építve lehet előbbre vinni. A közművelődés egész tartalmát — mondotta — a munkásosztály ideológiai, erszükségessé teszi az egyes emberek és a közösségek sokoldalú továbbképzését szolgáló közművelődési rendszer szervezeti és eszmei erősítését. El kell érni, hogy az önművelés, a kultúra öröme a társadalom minden tagjának személyes és állandó szükségletévé vájék. — politikai kérdés kölcsi értékeinek, a nagyüzemi termeléssel összefüggő kollektív szellemének kell áthatnia, hogy társadalmunkban általánossá váljanak azok a vonások, amelyek a munkásosztályt történelmi szerepének betöltésére teszik hivatottá. Ennek a történelmi szerepnek marxista—leninista értelmezéséből következik, hogy a munkásosztály világnézete, a marxizmus—leninizmus, a munkásosztály érdekei, politikája, egész társadalmunk ideológiai, politikai egységének, ezzel egyszersmind társadalmunk szocialista tartalmú nemzeti egységének is alapja és legfőbb előmozdítója A munkásosztály annak révén, hogy vezető ereje a szocialista társadalomnak, vezető ereje egyszersmind a történelmileg új, szocialista nemzetnek is. Ezért eleve folytonosságot teremt a nemzet múltja és jelene közt Ugyanakkor munkásosztályunk internacionalizmusa kulturális életünket elsősorban a szocializmust építő társadalmak, a testvéri szocialista népek, nemzetek, a nemzetközi munkásmozgalom kulturális közösségéhez, szellemi ^erőihez kapcsolja. Közművelődésünk tartalma elsősorban a velünk — mindeneket ott a Szovjetunióval — való kulturális, tudományos, művészeti, oktatási együttműködés révén gazdagodik. Össztársadalmi feladat Győri Imre rámutatott arra is, hogy erőteljesen hozzájárul a törvényjavaslat annak társadalmi felismeréséhez, hogy a közművelődés: a közösség művelődése és ezért közügy. Közművelődésünkben — ha a szűkebb értelemben vett közművelődési bázisnak megkülönböztetett szerepe is van — minden tömegszervezetnek —■ különösen a szakszervezetnek és a KISZ-nek — az állami, tanácsi apparátus egészének, a tudománynak, az oktatásnak, a művészeti életnek, a tömeg- közlési fórumoknak nélkülözhetetlen szerepe, része van. És szerepe van nem utolsósorban a pártnak, a Központi Bizottság határozata többek között azért hangsúlyozta, hogy a kulturális nevelő munkának a pártmunloa szerves részévé kell válnia. — A közművelődés ügyének előmozdítását, még gyorsabb fejlődését magukénak kell érezzék a társadalmi és főleg a gazdasági élet vezetői, bármilyen beosztásban dolgozzanak is. S ahogyan erről eddig is áldozatosan tett tanúságot: érezze még inkább magáénak az a szocialista értelmiség, amely a dolgozó nép részeként járul hozzá a szocializmus átütéséhez. Mindenekelőtt a pedagógusok. a hivatásos és nem hivatásos népművelők, a művelődésügy közvetlen szervezői és irányítói. Csatlakozzanak hozzájuk még nagyobb számban a műszaki, az agrár, a közgazdász, az orvos, a jogász értelmiség újabb rétegei. Az igazi értelmiség mindig belső hiva- tottságának, ezért kötelességének tudta, érezte, hogy megossza másokkal, népével mindazt a szellemi értéket, amelynek birtokában van. Járjon élen ebben a fiatal értelmiség, kapcsolódjon ebbe a munkába a diákság, amelynek a szocialista társadalomban megszerzett művelődésére, lelkesedésére, kezdeményező erejére joggal számíthat az a közművelődési munka, amelynek eredményeit a jövő, egyben a fiatalság jövője hozza meg. — Az össztársadalmi és a legkülönfélébb részérdekeknek a gazdasági élet mellett a közművelődés egyik legpró- baíevőbb terepe — hangsúlyozta Győri Imre. — Fő törekvésünk kell hogy legyen a közös erőfeszítéssel létrehozott, közös fenntartással működő, és a komplex rendeltetésű intézmények, létesítmények gyarapítása, mind teljesebb kihasználása. — Szocialista látókörre, erkölcsi tudatosságra van szükség, hogy ez az összefogás világos munkamegosztáson, a kötelességeknek és a jogoknak a közös érdeket szem előtt tartó egyeztetésén alapuljon. A közművelődésnek sok olyan tartalmi, módszertani feladata van, amelyek nem pénzigényesek, s amelyeket a közös eszmélkedés oldhat meg. A meglevő kultúrházak munkájának megjavítása legalább olyan feladat, mint egy-egy új kultúrpalota felépítése, de az összefogás, a közös cselekvés javíthatja leghatékonyabban a feltételeket is: csak ez képes legyőzni a szektorérdekek szűkkörűségót, csak ez tudja kiiktatni a párhuzamosságokat, biztosítani a rendelkezésre álló anyagi és szellemi erők: olyannyira kívánatos összpontosítását Tudom, hogy e törvény megszavazásával maradéktalan megvalósításának nem kis gondját is vállaljuk. Nyugodtan állíthatom, ennek is megvan a fedezete. S van egy tényező — nem az illúziók —, hanem a tudás, a meggyőződés, a hit, ami eddig is reális segítőnk volt. Munkásosztályunk, értelmiségünk, egész népünk hite, meggyőződése abban, hogy a szocialista társadalom nemcsak a tegnapból a mába, de a mából a holnapba is biztosan vezet. Végezetül Győri Imre, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága nevében a benyújtott törvény- tervezetet elfogadta és az országgyűlésnek elfogadásra javasolta. TARJÁNYI BÉLÁNÉ: Váljon általánossá a közművelődési intézmények közös fenntartása — A közművelődésről szóló törvényjavaslat az előzetes társadalmi méretű viták során számtalan gondolat és kezdeményezés ébresztője volt Pest megyében is. Tpbb olyan kedvező jelenséget erősített fel, amelyek .a korábbi években a megye közművelődésében már megnyilvánultak, s amelyek különösen a Központi Bizottság 1974 márciusi határozata óta tudatossá váltak — kezdte felszólalását Tarjányi Bélá- né dunaharaszti pedagógus, a megye 17. választókerületének képviselője, majd arról szóH, hogy a kulturális alapellátás politikai feladat. Beszámolt róla, hogy e cél érdekében az elmúlt ötéves tervben több közművelődési intézmény épült Pest megyében, mint az azt megelőző tíz évben összesen. Ennek ellenére — mondotta — még mindig igen sok a gond. Harminckét művelődési otthon sorsa az alapvető működési feltételek hiányában még ma is eldöntetlen. A könyvtárak könyvállománya itt a legkevesebb. A népművelők és környvtárosok cserélődése viszont itt a legnagyobb. Mindez azt jelenti — hangsúlyozta —, hogy előbb- relépni csak a megyei és az országos szervek együttes erőfeszítésével lehet. Elmondotta azután, hogy Pest megye igen gazdag művészeti értékekben, történelmi emlékekben, népművészeti és munkásmozgalmi hagyományokban. Ezekre építve egyre pezsgőbb és sokszínűbb kulturális élet bontakozott ki az elmúlt esztendőkben, sok területen átlépve a megye határait is. Szentendre például ma már az ország képzőművészeti életében is rangos helyet tölt be. Múzeumait, a Ferenczy, a Czó- bel és a Kovács Margit gyűjteményt nemcsak az ország különböző tájairól érkező tíziezrek látogatják, hanem egyre több külföldi turista is. És Vác, Zebegény, Nagymaros híre is túljutott már Pest megye határain, akárcsak a Gödi Fésze k - programok. Tarjányi Béláné arról is beszélt, hogy Pest megyében a művelődési házak, könyvtárak és múzeumok munkájában a munkásművelődés segítése központi kérdés. A törvény- tervezet — mondatta — lehetőséget ad ennek erősítésére azáltal, hogy a vállalatok, mezőgazdasági üzemek és intézmények is hozzájárulhatnak anyagi eszközeikkel a közművelődés fejlesztéséhez. E lehetőséggel Pest megye kez- deményezően élt már eddig is. Bizonyítja ezt az is, hogy a váci, ceglédi és a ráckevei járás valamennyi művelődési háza ma már közös fenntartásban működik. A megyében jelenleg mintegy hetven művelődési intézmény kap társadalmi támogatást. A cél az, hogy o jelenlegi tervidőszakban Pest megyében általánossá váljon a közművelődési intézmények közös fenntartása. A továbbiakban arról tájékoztatott, hogy ezekben a napokban a megyei pártbizottság határozata értelmében minden járásban megvitatják a termelőszövetkezetekben folyó eszmei, politikai és kulturális nevelőmunka további feladatait. — Képviselői körzetemben, Dunavarsányon — mondotta — másfél esztendeje a Petőfi Termelőszövetkezet kollektívája annak tudatában foglalkozott a közművelődéssel, hogy az nélkülözhetetlen része a közösség életének. E termelő- szövetkezetben már a most megszavazásra kerülő törvény szellemében biztosítják a köz- művelődés anyagi és személyi feltételeit. Művelődési tevékenységük arra irányul, hogy az ismeretterjesztésnek, a szakmunkásképzésnek és a más természetű továbbképzésnek átfogó, komplex rendszerét teremtség meg. A felnőttoktatás megindítása volt az első fontos lépés, mivel dolgozóik közül háromszázhetvenen még nem végezték el az általános iskola nyolc osztályát. Az első eredmény: az idén eddig ötvennyolcán tettek sikeres vizsgát. Ezután . arról az összefogásról beszélt, amelynek eredményeként a ráckevei járás termelőszövetkezetei harminckétmillió forintot ajánlottak fel arra a célra, hogy a jelenlegi tervidőszakban megépülhessen Ráckevén a járási művelődési központ. Majd beszámolt egy másik példamutató kezdeményezésről is, miszerint a dunavarsányi Petőfi Termelőszövetkezet szocialista szerződést kötött négy tudományos kutatóintézettel. A szerződés lényege: az intézetek a termelőszövetkezet területén végezhetik kísérleteiket, ugyanakkor kutatási eredményeiket. a gazdaság rendelkezésére bocsátják. Ezután Tarjányi Béláné a nők művelődési lehetőségeivel foglalkozott. A termelőszövetkezetekben észlelt hiányosságok arra figyelmeztetnek bennünket, mondotta, hogy miközben nagy gyorsasággal változik a mezőgazdasági munka jellege, nő a szakosodás, a szakképzettség iránti igény, addig ez a változás a legkevésbé tapasztalható a nődolgozóknál. Szakképzettségük változatlanul rendkívül alacsony. S annak ellenére, hogy a fiatalok közül mind többen szereznek szakképzettséget, alapvetően nem változik a helyzet, mivel közülük nagyon sokan igen rövid idő múlva felhagynak választott szakmájukkal. Felszólalásának befejező részében a szabad idő hasznos megszervezésével foglalkozott. Elmondotta, mit tettek eddig a ráckevei járásban azért, hogy biztosítsák a főváros és a megye munkásainak kulturált pihenéséhez szükséges feltételeket. Losonczi Pál visszaérkezett Limába \ tárgyalások befejeztével magyar-perui közös nyilatkozatot írtak alá Miután Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke Cuzco és környékén tett kétnapos látogatásáról visszatért Limába, újabb megbeszélést tartott Francisco Morales Bermudez perui elnökkel. A két államférfi ez alkalommal áttekintette a magas szintű találkozó és a szakértők tanácskozásainak eddigi eredményeit. Ezt követően az elnöki palota dísztermében a sajtó és a televízió munkatársainak jelenlétében ünnepélyes külsőségek között írták alá a magyar—perui közös nyilatkozatot A perui elnök tiszteletére adott díszvacsorával véget ért Losonczi Pál ötnapos, élményekben gazdag perui látogatása. A KGST VB 78. ÜLÉSE Változatlan a tagországok gazdasági fejlődésének dinamizmusa Október 12—14. között Moszkvában megtartotta 78. ülését a KGST Végrehajtó Bizottsága. Az ülésen részt vettek a tagországok miniszterelnök-helyettesei, s a gyakorlatnak megfelelően a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság küldötte. A végrehajtó bizottság ülésén —, a kiadott közlemény szerint — elemezték a KGST-tagországok gazdasági fejlettsége fokozatos közelítésének és színvonala kiegyenlítésének folyamatát, amely objektív történelmi folyamat a szocialista világrendszer fejlődésében. Az elemzés a ICGST-tagországok gazdasági fejlődésének dinamizmusát bizonyítja. Arról tanúskodik, hogy szüntelenül nő a KGST-országok dolgozóinak anyagi jóléte és kulturális színvonala. Tanúskodik továbbá a közösség országainak közeledéséről és gazdasági fejlettségi színvonalának kiegyenlítődéséről. A végrehajtó bizottság megállapította, hogy a KGST 30. ülésszaka határozata értelmében a hosz- szú távú együttműködési célprogramok kidolgozásánál figyelembe veszik az előterjesztett elemzést Az ülésen áttekintették a KGST és Jugoszlávia közötti együttműködés helyzetét a forgácsoló szerszámgépek termelése területén, megvizsgálták a KGST rádiótechnikai és elektronikai állandó bizottságának jelentését a szóban forgó iparág termelési szakosításában és kooperációjában való együttműködésről, valamint az együttműködés aktivizálását ösztönző intézkedésekről, és a KGST kohászati állandó bizottságának jelentését a színesfémek racionális alkalmazásával kapcsolatos további munkálatok helyzetéről. A KGST XXX. ülésszakának megbízatásait teljesítve a végrehajtó bizottság jóváhagyta a KGST-országoknak az 1976— 80-as évekre szóló közlekedési és szállítási együttműködésével kapcsolatos főbb irányokban és feladatokban előirányzott munkálatok tervét. A végrehajtó bizottság, miután meghallgatta a közös teherkocsipark (OPV) tanácsa tevékenységéről szóló tájékoztatást, határozatot hozott, hogy biztosítani kell a közös teherkocsipark további fejlesztését és jobb kihasználását. Az ülésen rendeletet fogadtak el arról, hogy a KGST-országok segítséget nyújtanak a Mongol Népköztársaságnak postai és távírdái szolgálata mielőbbi és minél hatékonyabb fejlesztéséhez. A vb meghallgatta a Mexikóba látogatott KGST-szak- értőcsoport tájékoztatóját az ott végzett munkáról és megfelelő határozatot hozott a KGST és Mexikó együttműködéséről szóló megállapodás megvalósításáról, majd megvitatta és jóváhagyta a KGST 1977- es évi költségvetését. Az ülés a barátság és a kölcsönös megértés jegyébe» folyt le. indiai vendégek dr. Mondok Pálnál A budapesti fejlődési békevilágkonferencián részt vett indiai küldöttség egy csoportja, élén V. B. Sathe parlamenti képviselővel, az Össz- indiai Béke és Szolidaritási Szervezet főtitkárával, tegnap fölkereste dr. Mondok Pált, a Pest megyei tanács elnökét. Elhunyt Maréti Mely megrendüléssel tudatjuk, hogy Maróti Károly, a párt és a magyar forradalmi munkásmozgalom kiemelkedő személyisége, a párt Központi Ellenőrző Bizottságának 1946— 1962-ig tagja, a Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezetének elnöke, 1976. október 12-én, életének 76. évében hosszú betegség után elhunyt. Temetése október 18-án, hétfőn 13 óra 30-kor lesz a Mező Imre úti temető Munkásmozgalmi Panteonjában. Elhunyt elvtársunk barátai, harcostársai, tisztelői és szaktársai 13 órától róhatják le kegyeletüket a ravatalnál. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Ellenőrző Bizottsága, a Közlekedési és Postaügyi Minisztérium, a Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezete. ★ Maróti Károly 1900. február 8-án Szalkszentmártonban született, szegényparasztcsa- ládból. Kereskedőtanonc volt, később azonban nem a szakmájában, hanem mezőgazda- sági munkásként tevékenykedett. 1918—19 ben vöröskatona, 1922 márciusától a BESZKÄRT alkalmazottjaként dolgozott. Az 1929-ben kezdődő gazdasági válság hatására kapcsolódott be a munkás- mozgalomba; 1932 februárjától volt az illegális KMP tagja. 1932-ben belépett a Villamos és HÉV Alkalmazottak Országos Szövetségébe, ahol 1938-tól az elnökség tagja, 1941-től pedig a szövetség elnökei 1942. május 17-én a függetlenségi mozgalomban való részvétele miatt letartóztatták és 10 hó★ ★ napi börtönre ítélték. A Margit körúti és a váci fegyház- ban letöltött büntetése után, 1943. március 17-én szabadult BESZKÁRT-állásából elbocsátották, ezért 1943—44-ben kőműves-segédmunkásként dolgozott. A felszabadulás után az MKP utasítására megalakította a BESZKÁRT központi üzemi bizottságát, illetőleg a telepi üzemi bizottságokat 1946—1962-ig a párt Központi Ellenőrző Bizottságának tagja volt. 1945—48-ig a szaktanács tagja. Haláláig a Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szak- szervezete Központi Vezetőségének elnöke. 1959 decemberében Munka Érdemrenddel, később a Szocialista Hazáért Érdemrenddel és több más kormánykitüntetéssel tüntették ki,1 i i 1 1
