Pest Megyi Hírlap, 1976. október (20. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-12 / 241. szám

1976. OKTÓBER 12., KEDD

iw’1w

\7ixnaP

Mi így csináljuk. Nálatok hogy van?

Veresegyháziak szomszédoltak Hévizgyörkön

Egy nemzedék harca

Indulj te is, kutasd hazádat, — eljutsz a nagyvilágba. Ta- lálóak Váczi Mihály sorai azon a meghívón, mely megyénk két nagyközségének, Veresegyháznak és Hévíz- györknek október elejei kétnapos közös rendezvényére invitál. De indokoljanak inkább a történtek:

Október 9 délután 1 óra. Veresegyházi vendégek érkeznek Hévízgyörkre, s bejárják a falut. Megnézik az új ÁFÉSZ élelmiszerboltot, a XIII. századi romtemplomot, a Fürst Sándor utcában beszélgetnek a helyi lakosokkal, akik ép- pes társadalmi munkában sa- lakozzák az utat, majd meglátogatják Hévízgyörk két legrégibb épületét a Kossuth Lajos utcában: Aszódiék és Hajdúék házát.

36.0 ezerért félmillió

Délután 3 óra. Mi így csináljuk. Nálatok hogy van? Ez volt alapgondolata annak a beszélgetésnek, melyet a két község politikai, társadalmi és gazdasági vezetőd folytattak a November 21 művelődési házban. Kovács Béla, a művelődési ház vezetője a Hévíz- györkön folyó közművelődési tevékenységet ismertetve

mondja: — Koncepciónk lényege, hogy a faiu Lakosságának rétegződés szerint külön- külön adunk művelődési lehetőséget. A rétegklubok jellemzik művelőd_ési házunkat.

A veresegyháziak színes diákon — a kísérő szöveg magnóról szól — mutatják be szőkébb hazájukat. A házigazda Pásztor Béla, a veres- egyházi tanács elnöke. Beszámol a nagyközség fejlődéséről, a tóparti üdülőtelep előnyeiről, s a gondokról is. Elmondja, hogy legnagyobb problémájuk a vízellátás. Büszkén állítja viszont, hogy még a bejáró és odajáró embereket is sikerült megnyerniük a társadalmi munkára. Hogy" miképp? Egyszerűen: a KISZ-fiatalokat 360 ezer forinttal támogatta tavaly a tanács saját költségvetéséből, s cserébe őik több mint 500 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek.

Az MSZMP hévízgyörki bi- . zottságának titkára, Dolányi Sándor a két falu adottságai közötti különbségeket elemzi. Görög László, a hévízgyörki nagyközségi tanács elnöke az épülő vízhálózatról beszél, s árról, hogy itt még sok a tennivaló: egyebek között társadalmi munkát kéne szervezni a járdaépítésre. Szóba kerülnek a sportolási lehetőségek, s a két közös tanácsú község Bag és Hévízgyörk közös feladatai is. Ezek megoldásához persze arra lenne szükség, hogy á bagiak és a hévízgyör- kiek ne külön-külön próbáljanak boldogulni, hanem ahogy Görög László mondja, egy csapatban játsszanak.

Képzőművészek

és a honismeret

Tizennyolc óra. Két kiállítás nyílik Hévizgyörkön — a veresegyházi Váczi Mihály művelődési központ képzőművészeti és honismereti szakköreinek anyagából. Tizennégy tabló mutatja be Veresegyház fejlődését, történeti emlékeit. Régi fotók s az 1800-as évek közepéről fennmaradt házasságlevelek, pecsétek, dokumentumok láthatók. A képző- művészeti kiállítás a szakkör 18 tagjának 27 olajfestményét, grafikáját tárja elénk. A megnyitón Bodonyi Katalin, a veresegyházi általános iskola énektanára gregorián énekeket ad elő.

Tizenkilenc óra. Horváth Lajos, a Pest megyei Levéltár dolgozója négy éve kutatja szülőfalujának, Veresegyháznak múltját. Jelenleg lektorálják a munka eredményét: a tízíves könyvet. Ennek anyagából ismerteti Veresegyház múltját, s illusztrálja mondandóját színes diafilmmel.

Október 10, 17 óra. Veres- egyháziak a pódiumon. A Váczi Mihály művelődési központ énekkara kezd, majd az irodalmi színpad veszi át a szót. Jugoszláviai magyar humoristák írásából adnak elő Marad a gyerek tya látszik

címmel. Azután Gyárfás Miklóstól a Szent és a Tanú, majd Szatmári Sándor Tökéletes alattvaló című novellája elevenedik meg. A citerazenekar népdalokat játszik. A népdalkor tagjai pedig vagy fél órán át ropják a Veresegyházi lakodalmast.

Elismerő vélemények

Este 7 óra. Belépés csak fiataloknak! Mint a címből is sejthető, bállal zárul a gazdag program, melyről a résztvevők így vélekednek:

Kovács Béla, a hévízgyörki művelődési ház vezetője:

— Emfoenközelséget, felelősségvállalást, köziművelődési teendőink ellátásának új módszereit tanultuk el a veres- egyháziaktól. És azt, hogy miként nyerhetjük meg‘a fiatalokat közös ügyeink érdekében.

Bazán István, a hévízgyörki iskola igazgatója: megtanultuk, hogyan lehet az ember lokálpatrióta a szó nemes értelmében, s hogy a helsők mellett hogyan hasznosíthatja gazdaságosabban a külső lehetőségeit.

Görög László, a hévízgyörki nagyközségi tanács elnöke: — Mindenekelőtt a társadalmi munka szervezésének 'gyümölcsöző módszereit tanultuk el a veresegyháziaktól, azt hogy saját községeinkben, közös feladataink érdekében hogyan mozgósíthatjuk a lakosság minden rétegét.

A látogatást rövidesen viszonozzák a hévízgyörkiek ...

Vasvári G. Pál

Több százezer tréningruha

A Váci Kötöttárugyár hazánkban a legnagyobb tréningruha-előállító vállalat. Ebben az évben 300 ezer felnőtt és 550 ezer gyermek tréningruhát készít, ezeket Vácott, Pásztón és Jászapátiban gyártják.

Képünkön: a pásztói üzemben készülnek a tréningruhák. Koppány György felvétele

Kállai Gyula: A múltról a jelennek

A Hazafias Népfront országos kongresszusa nemrég fejezte be munkáját. A közvélemény reflektorfényben, láthatta, hogy az egész nemzetet átfogó mozgalom hogyan él, dolgozik. Hogyan indult el a népfrontmozgalom, melyek voltak a források, amelyek mára tengerré dagadtak? Erre ad feleletet legújabb könyvében a szemtanú, a mozgalom elindítóinak egyike, Kállai Gyula, aki leghivatottabb, hogy beszéljen a , népfrontmozgalom kezdeti időszakáról, A Kossuth Kiadónál megjelent kötetben a szerző ifjúkorairól vall, arról, hogy miként került kapcsolatba a kommunistákkal, s miként lett maga is az illegális párt tagja, s hogyan tevékenykedett a nép- frontmozgalom bölcsőjénél.

O

Érdemes lapozgatni Kállai Gyula könyvét, mert a benne megjelent írások olvasásakor a történelem viharát érzékeljük. Az írások ugyan az utóbbi évtizedben születtek, de valamennyi a múltról szól a jelennek. Arról a múltról, amikor az igaz szó kimondásáért börtön, meghurcoltatás járt, amikor — Adyval szólva — „... fáj, hogy vagyok — S fáj, hogy nem lehetek büszke arra, — Hogy ember vagyok”, amikor létérdek lett, volna, hogy összefogjanak a magyarság legjobb, leghaladóbb elemei, hogy szembeszáU- j an atf a reakció, a háborúval, a fasizmussal. Nehéz időben kovácsolódott ki a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front, majd a népfrontmozgalom. Hogy mikor indult el és kik votak ott az indulásnál? Kállai Gyula erre így emlékszik: „A népfront a munkásosztály, a kommunista párt szövetségi politikája alapján, az összes

P

est megye több gyárában dolgoznak munkapszichológusok. De, hogy mivel is foglalkoznak konkrétan, azt már kevesen tudják. Holott jó tudni, hogy mindazokkal a pszichológia körébe tartozó problémáknak kutatásával foglalkoznak, amelyek az ember munkájával kapcsolatosan különböző körülmények között adódnak, továbbá kutatási eredményeik gyakorlati alkalmazásával segítenek olyan munkakörülmények kialakításában, amelyek növelik a munka termelékenységét, és biztosítják a dolgozó ember védelmét. Ezáltal a munkapszichológia egyaránt szolgálja a közösség javát és az egyén boldogulását.

A munkapszichológia az emberi munkaerőt a legfontosabb termelőerőnek tekinti, amely mögött az élő epibert teljes személyiségében látja, a maga vágyaival, törekvéseivel. Nem a munkatermelékenység minden áron való emelését tekinti kizárólagos és fő céljának, hanem azt, hogy biztosítsa az emberhez méltó munkát és életet, a dolgozó emijer boldogulá- ' sát, amelynek az eredményesebb termelés osak eszköze. A munkát nem tekinti valamiféle szükséges rossznak, hanem az emberré válás tényezőjének és az ember legfontosabb társadalmi igényének. Az ember élete és munkája szorosan egybekapcsolódott. Ennek alapján az ember számára a munka nemcsak a biológiai lét- fenntartás eszköze, haneAi a végzett szakmunka. adja meg helyét, értékét a társadalomban, meghatározza létét a gazdaság, vállalat határain kívüli, családi és magánéletben egyaránt. Ebből az is következik, hogy a munkalélektan feladatköre nem korlátozódik az üzemen belüli életre, hanem az egyén családi és egyéb társadalmi tevékenységének mozzanataira is kiterjed.

VEZETŐK FÓRUMA (11.)

A msinkalébktcmról

A szocialista munkalélektan feladata a munka- módszerek fejlődése következtében változó munkaalkalmak követelményeinek és lehetőségeinek összehangolása a munka- vállalók képeségeivel, törekvéseivel és növekvő igényeivel. A munkaviszonyok és az emberi tényezők összehangolásában a munkalélektan feladatkörei:

— Munkakörülmények és az ember összefüggéseinek vizsgálatai.

— A termelő berendezések alkalmassá tétele az ember számára.

— Az ember képeségei- nek, alkalmasságának vizsgálata, aminek alkalmazási területei az üzemi, úgynevezett alkalmassági vizsgálatok.

Fontos terület az emberek egymás közötti személyi kapcsolatainak kérdésé. Ugyancsak ebbe a körbe tartozik, mint a vezetés egyik legfontosabb pszichológiai problémája, az emberismeret alapjai,

amely azért jelentős, mert a vezetők legtöbbje bizonyos spontán emberismerettel rendelkezik, s ez néha rendkívüli módon fejlődik, de nyilvánvaló, hogy a legjobb, spontán gyakorlat sem pótolhatja a tudományos emberismeretet. (Erről a témáról holnapi számunkban külön írunk.)

A következő nagyon' fontos területe a lélektannak, az emberi lelkifolyamatok „gépesítésének”, gépi modellekben való ábrázolásának lehetőségei. E terület különösen azóta fejlődött rendkívül nagyot, amióta a kibernetika az ilyen problémák megoldásával: embereket pótló gépek, számológépek, programozógépek szerkesztésével foglalkozik. Ezeknek a gépeknek elkészítése és tervezése csak azáltal vált lehetővé,

hogy először „modellizálni” kellett az emberi gondolkodást. Amikor ez a modell elkészült, akkor kerülhetett csak sor a megfelelő matematikai formulákra, s az emberek létrehozták ezeket a különböző gondolkodó-, számoló- és egyéb fajta gépeket.

A' munkalélektan foglalkozik azzal a kérdéssel is, hogy egyes emberek vagy az emberek egy bizonyos csoportja hány művelet végrehajtására,, mennyi munkára képes. Mennyi információt tudnak feldolgozni, mennyi információt tudnak átadni és az infor- . mációk alapján mennyi hasznos és sikeres tettre, cselekedetre lesznek képesek. Mindezekre az információ-elmélettel össze- fo'nódott munkalélektan tud válaszolni. Nagyon fontos terület a mérnöki lélektan, amely az emberek számára készült gépek tervezésével foglalkozik.

A munkalélektan fontos területe a munka- és pihenési rend kérdéseinek kutatása. Közismert, hogy a fáradt, ember kevesebbet és rosszabbul termel. Ennélfogva a szervezés számára alapvetően fontos, hogy a különböző termelési folyamatoknak megfelelő munka- és pihenési rendet alakítson ki.

K

itűnik tehát, hogy a munkalélektan bő skálán mozog, s a munkapszichológusoknak van mit tenniük. Éppen ezért a vezetőknek, noha ők nem munkapszichológusok, helyes megismerniük a munkalélektan kérdéseit, mert ha a működésük alatt levő gyárban, vállalatnál alkalmazzák azoknak csak egyik-másik tételét is, sokkal eredményesebb munkát tudnak felmutatni.

Fodor László

haladó erők összefogásának, harci-politikai egységének állandó erősítése útján valósult meg. Lényegéhez — és most már hagyományainkhoz is — hozzátartozik, hogy kimagasló szellemi értéket képviselő polgári, pártonkivüli, más világnézetet valló emberek is részt vesznek benne. Bajcsy-Zsi- linszky Endre és Szekfű Gyula életútja jó példa erre.”

A párt tehát már a harmincas években felismerte, hogy úgy lehet legjobban harcolni a háború, a fasizmus ellen, ha a nemzet legjobb erőit egyesíti, 'ha a legjobbak együtt küzdenek a kommunistákkal. A könyvből megggyö- ződhetünk: a kommunisták

értettek hozzá, hogy miként lehet a fasizmus és a háború elleni harc feladatait szerves egységbe forrasztani a múlt haladó hagyományaival. Bizonyítja, hogy a kommunisták nemcsak politizáltak, hanem a klasszikus és kortárs magyar irodalmat, a zenét és a képzőművészetet is felhasználták, hogy mozgósítsák a közvéleményt a háború a fasizmus ellen.

0

Az előbb a forrást említettük. amely a harmincas éveikben kezdett buzogni, hogy mára átfogja az égész magyar közvéleményt. Ennél a forrásnál sokan voltak, s az eredményekhez még többen adták munkájukat, erejüket. Erről* vall a kötet bevezető interjújában. S emlékezése nyomán feltárul szinte az egész két háború közti Magyarország. A szerzőnél senki jobban nem ismeri ezt az időszakot, senki nem hivatottabb, hogy szóljon erről a korról. Kállai Gyulának megadatott, hogy részese, aktív közreműködője és túlélője legyen ennek a korszaknak. A személyes élményekkel áttűzdelt, irodalmi szintre emelt memoár elénk varázsolja azt a nehéz időszakot, amikor a haza függetlenségének, szabadságának megteremtése volt a cél. Nem egyszerre alakult ki a mozgalom, hosszú, türelmes munka eredményeként. Jól. érzékletesen ismerteti a folyamatot, szinte magunk előtt látjuk az akkori harcokat. szellemi vitákat, s azt a küzdelmet, amelyet az illegalitásba kényszeritett kommunista párt vívott a hatalommal. a Horthy-rendszerrel. Nem kendőz, a tényeket, a valóságot tárja fel, nem szépíti a dolgokat, úgy közrvetíti azt az időszakot, ahogyan történt, ahogyan az események alakultak, s benne az emberek gondolkodtak, küzdöttek — a Márciusi Fronttól kezdve a Hazafias Népfrontig. Éppen a Márciusi Front lapja, a Tovább egyik vezércikkében Kállai Gyula már akkor tudatosította, hogy korunkban a politikai mozgalom vezető ereje az ipari munkásság, a nagytőke, a nagybirtok és a fasizmus elleni harcban a munkásosztály és a parasztság szövetségesek, és hogy a haladó ifjúságnak, az értelmiségnek pedig támogatniuk kell e két nagy osztály politikai mozgalmát, szövetségét, küzdelmét. Ma is időszerűek ezek a szavak.

Ma sem kevesebb a tennivaló. Akkor a nemzet megmentése, a fügse+lenség kivívása, a szocialista társadalom megteremtése volt a cél. Most ennek a szocialista társadalomnak az építése fejlettebb szinten, a párt politikájának, programjának — amely az egész nép programja — megvalósítása. S Kállai Gyula úgy is, mint a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke sok mindent elmond erről a mai nép í ront műn ká ról. A

többi között elmondja, hogy társadalmunkban nincsen

olyan osztály, réteg, amelynek tagjai valamilyen formában ne vennék ki részüket a népfront munkájából.

0

Kállai Gyula többi írásában is egy nemzedék harcáról tudósít. Akár a Történelmi Emlékbizottság megalakulására emlékezik, akár a Márciusi Frontban működő erőkről szól. A korszaknak szinte minden lényeges kérdéséhez van szava. Az átélt, a cselekvő ember szerénységével, és kommunista őszinteséggel emlékezik, tanúsít, és bizonyítja, hogy a kommunista párt mindig is az egész nemzet érdekében cselekedett, mert a munkásosztály érdekei egybeestek a nemzet haladó törekvéseivel.

A magyar munkásosztály mindig vállalta a nemzet legjobbjait. Ezt a Cselekedetekkel vállalni a forradalmi örökséget című íráséban fejti ki, amikor is hangoztatja: ,.A munkásosztály a fasizmus és a háború ellen, majd a népi demokráciáért és a szocializmusért küzdve, magáévá tette az 1848—1849-es programot is, megtisztította a későbbiek során rárakodott reakciós nacionalista torzításoktól, és diadalra vitte. Ebben a harcban lett a magyar kommunista mozgalom nemzeti erővé, a magyar nemzet hivatott vezetőjévé.”

A többi írása is így szól a múltról a mának, a jelennek, tanít, nevel, miközben történelmi ismereteket, intelmeket ad. Olyan tanulságokkal, amely nélkül nem érthetjük meg a jelent sem.

o

A tanulmányok, cikkek olvasása közben kitűnik az is, hogy Kállai Gyula sajátja a pontos, világos fogalmazás, az ideológiai kérdések bátor feltárása. Miközben a népfront- mozgalomról beszél, nem kerül ki olyan kényes kérdéseket mint a nacionalizmus, nemzeti kérdés, nemzeti örökségünk, haladó hagyományaink. Kiérlelt, világos dolgokat hoz napvilágra. Egy nemzedék harcáról beszél, s közben több kérdésben kifejti a marxismus—leniniz- mus -állásfoglalását, de munkáiban felhasználja a szaktudományok legújabb eredményeit is.

Maga vallja, hogy a jó politikai memoár fő erénye, egyben tehát elengedhetetlen követelménye a történelmi tények és események abszolút és megbízható kezelése. Könyvében erről az alaposságról és megbízhatójáéról győződtünk meg. s ez erénye a kötetnek, sőt ísy a könyv több mint egyszerű visszaemlékezés — politikai állásfoglalás, a párt programjának, tanításainak szellemi erővé való kovácsolása, amely él. hat és embereket formál. A máho^ szól.

Gáli Sándor

Minden kérdésre válaszolnak

Félévenként találkoznak az érdi vezetők választóikkal

Megállapították az érdi nagyközségi tanács vezetői, hogy bár kereken száz tanácstag képviseli a lakosságot a testületi üléseken, nem megfelelő az információáramlás. A tanács, a nagyközségi párt- szervezet, a Hazafias Népfront vezetői, valamint az ország- gyűlési képviselő elhatározták, hogy sürgősen változtatnak ezen a helyzeten. Az elhatározást tett követte: 1975 második félévétől hat körzetre osztották a községet, s minden félévben személyesen találkoznak a választóikkal.

Kezdetben 6 egymást követő napon hívták össze a körzetek lakosságát egy-egy nagyobb helyiségben — általában az iskolában vagy a művelődési otthonban —, s tájékoztatták őket a körzetre vonatkozó községfejlesztési elképzelésekről. Minden kérdésre válaszoltak.

Sajnos, a televízió műsora némileg befolyásolta a megjelenést, ezért megváltoztatták a programot, s 6 egymást követő hétfőn tartják e találkozókat. Ezzel sikerült ' elérniük, hogy minden körzetben megnőtt az érdeklődés és megszaporodtak a kérdések. A legutóbbi találkozót tegnap délután tartották az óíalui iskolában.

i

&