Pest Megyi Hírlap, 1976. október (20. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-09 / 239. szám

Segítik egymást T estvér úttörőcsapatok A váci járás úttörőcsapatai szeptemberben tartották meg parlament j eiket. A szobi és szokolyai úttörő- tanácsok, a régi hagyomá­nyok és az eddigi közös prog­ramok alapján, testvércsapat- szerzödés-tervezetet terjesz­tettek a parlament elé. A résztvevő úttörők és kisdobo­sok mind a két parlamenten szavazással döntöttek a szer­ződés elfogadása mellett. A szerződés pontjai között egymás „mozgalmi munkájá­nak segítése, a szokolyai isko­la és a szobi úttörőtábor kö­zös építése, sportrendezvé­nyek, kirándulások, nyári tá­borozás és felnőtt vezetők ta­lálkozása szerepel. Járik László Irodalmi vetélkedő a kórházban Az Orvosegészségügyi Dol­gozók Szakszervezetének me­gyei bizottsága irodalmi ve­télkedőt hirdetett az egészség- ügyi intézményekben dolgozó ápolónők, asszisztensek, mű­tősök számára. A versenyre, mely egészségügyi tárgyú re­gények, illetve íróik életének ismeretét kívánta meg, a vá­ci kórházból jelentkeztek a legtöbben. A harminc versenyző közül Balogh Irén, Bíró Gyuláné és Kottát Katalin bizonyult a legjobbnak: ők képviselik a váci egészségügyi dolgozókat a megyei versenyen. Nem közömbös sem a minőség, sem a haláridő Kongresszusi küldött -- Deákvárról Jönnek mennek az építtetők Molnár László, a vasúton túli lakásépítő szövetkezet el­nöke, küldöttként vesz részt a napokban kezdődő szövetkezeti kongresszuson. Mozgalmasak voltak számá­ra az országos tanácskozást megelőző napok. Személyesen utazott Salgótarjánba, hogy tárgyaljon a Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalat ve­zetőivel: 48 lakást építenek nálunk a szomszédos megye szakemberei, s fiatalok ottho­náról lévén szó, nem közöm­bös sem a kivitelezés minősé­ge, sem a határidő. Korábbi munkahelyein, a sütőipari vállalatnál és a Váci Kötöttárugyárban már megis­merte, milyen érzés a közös­ség érdekeivel törődni, egy kollektíva gondjait vállalni. Jól dolgozott, ezért jelölték őt a lakásépítő szövetkezet füg­getlenített elnökének. A Gom- bási úti irodában soha nin­csen szünet, jönnek-mennek az építtetők, az építők. A deákvári főúton és a Né­pek Barátságának útján áll majd az a kétszer 48 lakás, amely ehhez a szövetkezethez tartozik. De a szövetkezeti kongresszuson szélesebb körű érdekeltet is képviselnie kell Molnár Lászlónak. A váci vasútvonaltól északra fekvő terület egy-két évtized- lel ezelőtt még szőlőskartelk, kukoricások földje volt. Nem túlzás azt mondanunk, logy az egész ország figyelme, érdeklődése kísérte az első vá- íi KlSZ-lakások építését. A övendőbeli lakástulajdonosok ’.zer-ezer társadalmi munka­ira teljesítését vállalták, hogy gyorsítsák az alapozást, olcsób­bá tegyék a kivitelezést. Évről évre tapasztalhattuk, hogy a városi KlSZ-bizottság irányításával és védnökségé­vel, hogyan készülnek el ha­táridőre az új háztömbök. Évenként 60—80 család talált otthonra. Hamarosan fiatalok, ifjú házasok népesítették be a városrészt. Három évvel ezelőtt megvál­tozott a lakásépítésnek ez a rendszere, új formát kapott az a lakásépítő szövetkezet, amelynek elnökét kongresszusi küldöttnek választották. Ügy érzi, hogy a bizalom kötelez. Elmondja a gondokat, problé­mákat, s hazaérkezése után beszámol a szövetkezet tag­jainak a tanácskozásról. „ (papp) Út vagy vízfolyás? A figyelmetlen szemlélő könnyen vízfolyásnak nézhet­né, amit lát, hiszen felhőtlen az ég, a kis patakban szépen tükröződnek a fák és a vonat­kerekek, pedig nem patakot mutat be a foto, hanem utat, a Szobát Márianosztrával ösz- szekötőt, a kőbánya közvetlen szomszédságában. Furcsa kettősség! A kőbánya évente sok-sok százezer tonna követ termel az ország útjai­nak építésére, javítására, s éppen közvetlen szomszédsá­gában csak tengelytörés veszé­lyével lehet közlekedni. Kép és szöveg: Grósz Sándor Vasárnapi labdarúgóműsor A járási labdarúgóbajnok­ság 9. fordulóját október 10-én, vasárnap játsszák a csapatok. Az ifjúságiak fél egykor a felnőttek 2 órakor kezdik a mérkőzéseket. X. osztály Püspökhatvan—Nagymaros (v. Gödöllői hármas), Püspök­szilágy—Verőce (v. Petró, Sin- kó), Kösd—Dunakeszi (v. Heincz, Vécsey), Váchartyán— Sződliget (v. Hartai, Gyurcsik J.) Letkés—Vácrátőt (v. Ber­nét, Budai), Váci MÁV—Gödi TK. (v. R. Oszácki, Pintér F.), Szakoly a—Szob (v. .Nábelek, Bucsányi), Vácduka—Esze Ta­más (v. Kunya, Petyerák). II. osztály Verőce II.—Perőcsény) v. Debre), Örbottyán—Zebegény (v. Gyetván, Gyurcsik M.), Kóspallag—Szód (v. Mohácsi), DCM—Penc (v. R. Oszácki, 10 órakor, Ipolydamásd—Vámos- mikola (v. Nagy N.), Fóti VSC —Márianosztra (v. Várszegi, Styevkó), Főt II.—Rád (v. Kiss J. 10 órakor). Kemence szabadnapos. A Dány—Kartal mérkőzést Lózs I. és Varga F. vezeti, a gödöllői járásban. Vác a hazai lapokban Az Autó-Motor közölte Földvári András fényképes tudósítását a váci AFIT autóromcstelepéről, ahová he­tenként átlag 10 balesetet szenvedett gépjármű érkezik eladásra. Az Izzó című üzemi újság­ban olvastuk Dalia László részletes tájékoztatását a váci gyárban megkezdődött profil- tisztításról, s az annak során Vácról elkerülő gépek sorsá­ról. A Fonómunkás ismertette a váci FICE háromnegyed évi tervteljesítését. A Vám utcai üzemnek esélye van arra, hogy hogy az 1976-os munka- versany soráti előkelő helye­zést vívjon ki magának. A Vigüia legutóbbi száma teljes terjedelmében közölte Sík Sándor A podolini diákok című, Rákóczi Ferenc életéről szóló színművét, melynek Vá­cott volt az ősbemutatója. A Somogyi Néplap munka­társa Vácott járt, és a hely­színen tanulmányozta, hogyan vált be az orvosi adminisztrá­ciós terhek enyhítését szolgáló új betegnyilvántartási rend­szer? A Magyar Nemzet közölte Szokolay Sándor zeneszerző nyilatkozatát, amelyben egye­bek között elmondta, hogy Vácott személyesen tanítja be s vezényli majd a bemutatón egyik legújabb alkotását. (—pr—) XX. ÉVFOLYAM, 239. SZÄM 1976. OKTOBER 9., SZOMBAT Tsz-srdé'k — álfami támogatással Fásítják a mezőgazdaságra alkalmatlan földeket A hagyományos módszer elavuíf Ma már az állami erdőkön kívül, igen jelentősek a terme­lőszövetkezeti kezelésben lé­vők is. A szövetkezetek évente szép summát kapnak támoga­tásként az erdősítésekhez. A kedvezőtlen adottságú, mező- gazdasági művelésre alkalmat­lan földeket fásítják. Az egyik helyen a homokot kötik le, másutt a domborzat teszi szük­ségessé a faültetést. 1968-ban jött létre hazánkban a tsz-er- dészet. Szakemberek irányítják A szükséges növényzet egy részét magról vetik, s a cseme­tekertekből ültetik ki. Cseme- tekertekkel ma már tsz-ek is rendelkeznek, azokban szak­emberek irányítják a munkát. Az állam támogatta erdősíté­seket a megyei erdészeti fel­ügyelőség nagy figyelemmel kíséri, évente műszaki szem­léket tartva, s ahol a vállalat kötelezettségnek nem tesznek eleget, ott elmarad a támoga­tás. Máriabesnyőn, az állami csemetekertekben találkoztunk Balázs István erdőtanácsossal és Palicza József, erdészeti felügyelővel, velük indultunk Püspökhatvanba. A Galgavölgye Tsz irodahá­zában a beszélgetés témája a közös gazdaság egy, illetve két éve telepített erdőinek műsza­ki átvétele volt. A tsz-nek Galgagyörk, Püs­pökhatvan, Ácsa, Csővár és Penc határában terül el a földje, összesen 5 ezer hektár, amelyből 551 hektárt erdősítet­tek. Az erdészeti ágazat veze­tője Koncz István, helyettese Imró János, erdészeti brigád­vezető. Tőlük tudtuk meg, hogy a tsz-nek még 250 hektár erdősítésre váró területe van. mégsem, mint amilyen szűk körben hallgattuk, s níint ahogyan a folkklub szervezője elpanaszolta, hallgatták más alkalmakkor is. Vajon mi lehet az oka, hogy a kiragasztott plakátok, és a hírverés ellenére is, csak ke­vesen jöttek el. Az együttes neves, dalait sokan ismerik. Külföldi, például szovjetunió­beli turnéján ezrek tolongtak a pénztárak előtt. Ráadásul a látogatónak most belépőt sem kellett fizetnie. TJtólag mindezt nehéz lenne kinyomozni, s tulajdon­képpen már nem is érdemes. A négy fiatalember túl fogja élni a félsikert, hiszen rangos muzsikájuk barátai máskor sokan tisztelik meg őket egy- egy előadáson. Arra azonban érdemes talán felhívni a fi­gyelmet, hogy ha a közönség- szervezés nem is kötelessége tanárnak, kollégiumigazgató­nak, KISZ-szervezetnek, la­pozgassák néha a Váci Mű­sort, s ha ilyen nemes szóra­kozásra lelnek benne, ajánlják mindenkinek. (csulák) Évente 13—20 hektár kerül be­telepítésre, s foglalkozniuk kell a többi erdő kezelésével, fenntartásával, továbbá a ki­termeléssel is. Ha többen összefognak... A beszélgetésbe bekapcsoló­dott dr. László Domonkos, a tsz főmezőgazdásza. Megemlí­tette egyebeit között, hogy évente 500—600 köbméter fát kap tőlük a pékség, mely messze vidéken irigyelt finom kenyeret állít elő, évi 120 va- gonnyit. — Amikor erdősítésekről be­szélünk, nem téveszthetjük szem elől, a tsz-ek a legkedve­zőtlenebb, rossz minőségű föl­deken telepítenek — mondta Balázs István. — Az állami erdők kedvezőbb helyzetben vannak. Amit elértünk a tsz- erdészetben, jó eredmény, de viszonylagos. A hagyományos módszer elavult. Észak-Pest megyében tarvágást alkalma­zunk tuskózás helyett, ahol le­hetséges, gépekkel. Az Erdé­szeti Tudományos Intézet ál­tal tervezett Danszki gépsor világszabadalom. Egy termelő- szövetkezet számára, sajnos, nem kifizetődő a drága gépsor megvásárlása, de több tsz ösz- szefogásával és munkabrigá­dok foglalkoztatásával a gép­sor, géplánc alkalmazása gaz­daságos. Pest megyében 23 ezer hek­tár parlagon heverő föld vár erdősítésre. E terület 90 szá­zaléka tsz-ek birtokában van. A tsz-erdők telepítése során széles körűen alkalmazzák a vegyszeres növényvédelmet. Püspökhatvan határában, a Galgavölgye Tsz hegyeshegy. részén megnéztük a fafajcse- rés erdőfelújítást. Az egykori akácos helyén másodéves tölgy, cser, ípketefenyő zöldéi, mint főfaj és eleigyfakénit meze. juhar, összesen 3,9 hektáron. Távolabb 3 hektár földet ké­szítenek elő a jövő évi ülte­téshez, oda majd tölgy és cser kerül. Kiemelkedő eredmények Második állomásunk, ugyan­csak Püspökhatvan határában, a Takács-hegy volt. Ott aszály sújtotta csemeték tőről fakadt úi hajtása zöldéit. A dombol­dal nagyon meredek, rajta vö­röstölgy, erdei fenyő, feketefe­nyő, cser növekszik. Ez a te­rület is 13 hektár. Csőváron, a szépen fejlődő feketedió-ültetvényt vettük szemre. Az illetékesek nyilat­kozata szerint, a Galgavölgye Tsz erdősítésben, növényápo­lásban elért eredményei ki­emelkedők. Rossz példának említették az őrbottyáni fásí­tást, melyről 20 í^ektárt kellett kiszántani és a oabati lúdne- mesítő körüli fásítást, melyben 36 hektáron, .420 ezer forint kár keletkezett. Csiba József MÚZEUMI HÓNAP Gazdag program Szobon Évtizedekkel ezelőtt Laczus Géza teremtette meg a szobi Börzsöny Múzeum alapjait, s a tanács már több mint egy évtizede azzal tisztelte meg a gyűjteményt, hogy önálló, vá­rosok által is irigylésre méltó épületet emelt számára. A múzeumi hónap tiszteletére, Szobon is új kiállítás várja az érdeklődőket: a Vácott már bemutatott szlovák népvisele­teket láthatják az érdeklődők. A művelődési központban a régészet tudománya iránt kel­ták fel az érdeklődést azzal, hogy régészeti és néprajzi könyveket mutatnak be az oda látogatóknak. Sokan kísérték figyelemmel, s bizonyára más községekben is szívesen , hallgatnák meg Laczus Gézáné múzeumigaz­gató előadását a vadászat tör­ténetéről. Október 12-én, kedden mú­zeumi napot tartanak Szobon. Ez alkalommal a helyi ipari üzemek és a termelőszövetke­zeti dolgozók számára rendez­nek tárlatvezetést a különböző bemutatókon. Piaci jelentés Vácott a pénteki piacon a burgonyát a termelőszövetke­zetek 5,80, az őstermelők 8 forintért adták. Csökkent a zöldbab ára, 16—20 forintért kínálták kilóját. A zöldborsó kilójáért 14—20 forintot kér­tek. A lecsópaprika kilója 7, az étkezési sárga 12—15, a pa­radicsompaprika 12 forintba került. A paradicsom ára 6,50 —8 forintra emelkedett. A vöröshagyma 10, a fokhagyma 40 forintba került kilónként. A kelkáposztát 6, a fejeset 3,80, a piros káposztát 5 fo­rintért adták. A savanyított káposzta kilóját 16 forintra mondták. Karfiolt 6, karalá­bét, kilóra, 4,40-ért lehetett vásárolni. A sóska kilója 15, csomója 2 forintba került. A zöldség csomója 6—7, a fejes I saláta darabja 2,50—4, a retek | csomója 3 forint volt. Tök is akadt, kilójáért 6 forintot kér­tek. Sok volt a gomba: a tő­kegomba 10, a sampinyon 20, a fenyőtinoru 25 forintért kelt el. Az alma ára — fajtától és nagyságtól függően — 6—12 forint között válozott. A kör­tét 10—14 forintért kínálták. A fekete szőlőt 10—12, a cse­megét 13—18 forintért mérték. A birs kilója 9 forint volt. Csipkebogyót 7 forintért le­hetett venni. Az őstermelők a vágott ka­csát 200—230, a liba kilóját 60 forintra tartották. Az élő csirkét a termelőszövetkezeti árudákban 32 forintért mér­ték. A tojás ára 2 forint volt. VÁSÁROLJON NÁLUNK! Naszály-hetek a Vác és Vidéke ÁFÉSZ-nái HOTÖGÉPAKCIÓ: OKTÓBER 1-TÖL OKTÓBER 15-lG 20%-OS ÁRENGEDMÉNY. Csak két hétig Az akció kiterjed az ÁFÉSZ több egységére is (Vácrátőt, Váchartyán, Kösd, Fát, Püspökhatvan). i 1 JEGYZET Miért csak kevesen? /Vem tudom, hányán vol­^ ” tak magamfajták a váro­si ifjúsági klub folk-beat ren­dezvényén. Mindenesetre job­bomon is, balomon is égy-egy olyan ifjú ült, akit éppen arra járva, a kristálytiszta, hangu­latos zene csalogatott be a kisterembe. Mint ahogy a pla­kátok is hirdették, a 100 folk C együttes adott hangversenyt. Megszámoltam — vagy ötven hallgatónak. Ha volt a nézők között ze­nész vagy vájtfülű, bizonyára igazat ad nekem abban, hogy ezek a fiatalemberek, Litvay Imre, Somogyi Tibor, Orbán József és Bállá Gábor, igazán mind,ént tudtak, amit előadó­művésznek tudnia kell. Vir­tuóz módra játszottak hang­szereiken, erősítők nélkül is, négy szólamban is tisztán csengett a hangjuk, szépen, magyarul szóltak a dalszöve­gek és a prózában elmondott versek, szellemes volt az ösz- szekötő szöveg. A folk-beat műfajának sa­játja, hogy kedveli az oldot­tabb légkört, a személyes kontaktust. Annyira azért

Next

/
Thumbnails
Contents