Pest Megyi Hírlap, 1976. szeptember (20. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-01 / 206. szám

Táborzárás Tölgyesen Tegnap délelőtt Az olvasás haszna és öröme címmel tar­tottak vitát a tölgyesi olvasó­tábor lakói. A rendezvényre Baranyi Ferenc költőt és Me­rényi Juditot láttáik vendégül. Ez volt a tábor utolsó prog­ramja, hiszen koradélután Vilmos György, a Hazafias Népfront gödöllői városi bi­zottságának titkára kis ünnep­ség keretében bezárta a tábort. A városiból és a járásból ér­kezett üzemi dolgozó fiatalok élményekkel gazdagodva hagyták el a Gödöllői Gépgyár üdülőjét. IskokavsEfiás Erdőkertesen Szeptember 5-én, vasárnap délután négy órakor a tanév­nyitó ünnepség keretében avat­ják fel az erdőkiertesi új álta­lános iskolát. Érdekes láivány a folyosón Olyan, mint a kukorica Két kísérőm, Antal József főkertész és Laukó Ferenc kertésztechnikus társaságában járjuk Gödöllőn, az Agrártu­dományi Egyetem hatalmas parkját. Az idei nyár ezt a területet is megviselte és amúgyis sok munka van a park fenntartásával. De a nagy szárazságtól eltekintve, az egyetemi nark most is vá­rosunk ékessége. Ugyancsak virággal kapcso­latos az az érdekesség, ame­lyet az egyetemi öreg épület­ben lehet látni. Az összekötő folyosón hatalmas filodendro- nok zöld ellnek a fából' készí­tett tartókban. A levelek közt virágok bújnak meg, sőt az egyik növény gyümölcsöt is hozott. Leginkább a csöves ku­koricára hasonlít, s amikor beérik, olyan ízű, mint a ba­nán. Az elmúlt évben is meg­volt már ez a látványosság, ám akkor nem sikerült meg­kóstolni, mert időközben le­lopták a gyümölcsöt — pana­szolja Laukó Ferenc. Mi taga­dás, szép látványt nyújt ez a délszaki növény, mely igen ritkán hoz virágot és termésit. Most néhány napig ebben gyö­nyörködhetnek az egyetem lá­togatói, s mindazok, akik az összekötő folyosón végigmen­nek. rimz rvc III. ÉVFOLYAM, 206. SZÁM 1976. SZEPTEMBER 1., SZERDA A dolgozó emberért A növényvédelem és az egészség Jelentős tanulmányt készí­tettek el a gödöllői Mezőgaz­dasági Gépkísérleti Intézetben, a növényvédelem gépesítésé­vel kapcsolatos munkavédelmi kérdésekről. E témának alapo­sabb vizsgálatát — egyebek mellett — ,az indokolta, hogy a növényvédő gépet kezelő ember tulajdonképpen két kü­lönböző, ám egyszerre ható veszélyforrás közelében dolgo­zik. Az egyiket maga a nö­vényvédő gép, mint munka­eszköz; a másikat a tapaszta­latok szerint a nagyobb ve­szélyt, a vegyszerek használa­ta jelenti. Mindez természete­sen csak akkor okoz kárt az emberben, ha nem követünk el mindent a veszélyforrást je­lentő gép, illetve vegyi anya­gok károsító hatásának érvé­nyesülése ellen. Ha kényelmetlen Az intézetben készült tanul­mány közvetlen célja, a vegy­szeres növényvédelem beren­dezéseinek, azok műszaki megoldásainak összefoglaló is­mertetése és értékelése, vala­mint javaslattétel a mi viszo­nyaink között szükséges beren­dezések kialakításához. A tanulmány először a kül­földön gyártott hat különféle egyéni védőfelszerelést, majd több olyan önjáró, nagy telje­sítményű speciális növényvédő gépet értékel, amelyeknek ve­zetőfülkéjét eleve úgy alakí­tották ki (többnyire túlnyo­másos megoldással), hogy ab­ba a gépkezelő számára üzem közben állandóan friss, tiszta levegő jut be. A tanulmány bizonvítja, hogy idehaza is készült már számos, igen hasz­nos védőfelszerelés, ezek vá­lasztéka azonban még nem ki­elégítő. illetve némelyikük fejlesztésre szorul. Akkor ugyanis — s- ez mind a hazai, mind a külföldön gyártottak egy részére érvényes —, ha az egyébként kifogástalan védel­met adó készülék használata kényelmetlenséget okoz (túlsá­gosan gátolja a test szellőzé­sét, tartós használat esetén sérti a bőrt, kismértékben za­varja a vérkeringést stb). Légcsere tizenötször A dolog másak oldala, hogy a nem megfelelően kialakított védőfelszerelés, kényelmetlen­sége miatt, szaporíthatja a munkaközi szüneteket, tehát csökkentheti a növény-védelmi munkák teljesítményét. A Mezőgazdasági Gépkísér­leti Intézetben arra a megál­lapításra jutottak, hogy a ha­tékony védelmi felszerelések előállításakor, az egyéni fel­szerelések korszerűsítésével törekedni kell azok kényelme­sebb hordását elősegítő konst­rukcióik kialakítására. A spe­ciális növényvédő gépeknél pe­dig, amelyek traktorvontatá- súak vagy saját vezetőfülkével ellátott önjáró ©épek, a veze­tőfülkét kell a védelem céljai­ra kialakítani. Ezek az úgy­nevezett túlnyomásos kabinok, amelyekbe szűrt maximum 0,3 m/sec sebességű, óránként kb. 15-szörös légcserével friss le­vegő kerül. A kabinban vagy az így átalakított traktorfüllké- ben azért van szükség kb. 25— 50 mm -vízoszlopos túlnyomás­ra, hogy meggátoljuk a vegy- szerezett külső levegő füllsébe jutását. Hatékonyabb a munka A növényvédelmet végző ember védelme természetesen némi külön költséget jelent, amelyet azonban a jövőben sem szabad sajnálni! Annál inkább nem, mert a védett, egészségében nem károsodott ember — a megfelelő, a ter­mészetest megközelítő mqpka- körülmények között — egész­séges marad és munkája is hatékonyabb lesz. Ezek miatt üdvözölhetjük örömmel ennek a tanulmány­nak az elkészítését, amelyre egyébként a hazai mezőgép- gyártás vezető cége, a MEZÖ- GÉPTRÖSZT kérte fel a Me­zőgazdasági Gópkísérleti Inté­zetet. Fehér István Hamar megkedvelték Gödöllőn a Kazinczy-lakótelepen nemrégiben átadott száz­személyes óvoda kicsiny lakói máris megbarátkoztak új kör­nyezetükkel — melyről a játékokkal gazdagon felszerelt ud­varban— vidám játékuk tanúskodik a legjobban. Ifj. Fekete József felvétele Vidák Ignác, a gödöllői alsó- parki lakótelep tízemeletes há­zai között tolja naponta fel- málházott kerékpárját, s vállán ott csüng a hatalmas postás­táska. Azt beszélik, érdekes ember, akiben sok ötlet van és egyáltalán, szerelmese annak, amit csinál. Maga sem titkol­ja: a kézbesítői munka az éle­te. Munkája során természete­sen sokféle emberrel találkozik és szótlanul senkihez nem lép, van akit vigasztal, van akivel viccelődik. Kartalon született cigánycsaládból 1923-ban, négy nagy gyereke van. Szülőfalu­jában lett postás 1954-ben, Gödöllőn 1968 óta kézbesít. Az ő munkája is könnyebb már, hiszen a lépcsőházak alatti levélszekrényben helyezi el a küldeményeket, de persze vannak levelek, amelyeket alá­írás ellenében kell a címzett­nek átnyújtani. Van liftkulcsa, így nem kényszerül a fárasztó lépcsőj órásra. Figyelmessége Barcza Zsolt felvétele kiterjed arra, hogy ha például névnapi, vagy születésnapi ké peslapot kézbesít, akkor már ő is gratuláló szavakkal nyújtja át. Vidák Ignác háromszor ré­szesült kiváló dolgozó kitünte­tésben, s mivel szocialista bri­gádban dolgozik, kollektív ki­tüntetéssel is dicsekedhet, hi­szen már elnyerték a zöldko­szorús, az arany- és ezüstjel­vényt is. Az alsÓDarki lakóte­lep 770 lakása mellett a palota­kerti HÉV-megálló környékére is ő kézbesít. Azt, hogy a postás munkája nem könnyű, azt mindenki tudja, s Vidák Ignác sem pa­naszkodik, csak elmeséli pél­dául azt, hogy néha még ott­hon is foglalatoskodnia kell a munkájával kapcsolatos admi­nisztrációval. sokszor éjszaká­ba nyálon. Ez annál is inkább tiszteletre méltó, mert otthon, Kartalon hajnali fél négykor kel, mivel ötkor már kezdődik a munka a gödöllői postán. Sokszor nehézkes az előfizeté­sek, valamint a tévé . rádiós- jak beszedése, van. akinél több ízben is meg kell kísérelnie, míg végre sikerül. Búcsúzáskor kezet szorítunk, jó utat kívánok neki, amire szüksége is van. hiszen ez a lakóíelep úgy feilőd'k, hogv a jó út a kézbesítésnek is elen­gedhetetlen feltétele. Pillana­tok alatt eltűnik az egyik léo- esőházban és szortírozza a lá­dába a küldeményeket. Így tesz ma és holnap, és még hét esztendőn át, amíg nyugdíjba megy. Cs. J. Taggyűlés az állomáson Az első félév mérlege A gödöllői MÁV-állomás üzemi pártszervezetének tag­gyűlése augusztus 26-án dél­után azzal kezdődött, hogy Mar­tinak Ferenc, alapszervezeti titkár átnyújtotta a tagsági könyvet Balogh István, sínhe­gesztőnek, új párttagnak. Ba­logh Istvánt tapssal köszöntöt­ték a többiek. Napirend szerint következett Buskó András, az V. Gépesí­tett Pályafenntartási Szakasz vezetője, aki beszámolt az el­múlt félév munkájáról. El­mondta, hogy hatvankilencen munkálkodnak, közöttük tizen­egyen párttagok. A dolgozók többsége szocialista brigádtag. A nagy használatnak kitett vasúti pálya állandó, lelkiis­meretes karbantartást igényel. Az első félévben több mint öt és fél kilométernyi vá­gányt és ezercgyszázkilenc- ven talpfát cseréltek ki. Munkájuknak köszönhető, hogy a vasútépítő honvédala­kulat közreműködésével olyan állapotba hozták az Isaszeg és Gödöllő közötti jobboldali vá­gányt, hogy ott augusztus 20-a óta százhúsz kilométeres órán­kénti sebességgel rohanhatnak a vonatok. Pécelen három ki­térőt cseréltek, Rákoscsabán egyet felbontottak, továbbá Isaszeg és Pécel között úgyne­vezett gépi rostálást csináltak. A munkálatokat úgy szervez­ték, hogy túlórára ne legyen szükség. A szép eredménye­kért persze a jutalmazások sem maradtak el, hiszen a kö­zelmúltban lett Érdemes vas­utas Koleszár Mária, s kiváló dolgozó kitüntetést kapott Bu- kovenszky János, Tolmácsi Jó­zsef, Hornyák László és Buskó András főpályamester is. Szó esett a szociális ellátott­ságról is, a dolgoiók egy része munkásszálláson, lakókocsiban lakik, ez részben jó, mert megfelelő baráti szellem ala­kult ki, ám vannak hátrányai is az elhelyezésnek. Van tévé­jük és rádiójuk, s április 4-e tiszteletére kaptak új autó­buszt, amely a munkahelyre szállítja őket. Sajnos ez az öröm csak hat hétig tartóit, mert nincs gépkocsivezető, senki nem volt hajlandó ala­csony fizetésért 250 órát dol­gozni. Időközben megtalálták a módját, hogyan fizethetnének többet, de most mar nincs je­lentkező. Sajnos az elmúlt fél év bal­eseti krónikája kedvezőtlen volt. Amíg korábban egész esz­tendőn át nem volt baleset, addig ez idáig már kettő for­dult elő. Buskó András ismét nyomatékosan felhívta a fi­gyelmet a balesetvédelmi elő­írások maradéktalan megtartá­sára. A beszámolót a hozzászólá­sok követték. Szót kért például Bálint István, a VIII. számú őrhely dolgozója elmondta, hogy aggódva figyelik az Álla­mi telepek elnevezésű megál­lóhelynél folyó magasperon építését, ahol nagyon nagy a baleseti veszély, mert az uta­zó közönség a vágányokon va­ló átjárásra kényszerül. Java­solta, hogy az őrhelyre szereljenek hangerősítő berendezést, s ezen keresztül figyelmez­tethetnék az utasokat. Erre nagy szükség is lenne, hi­szen a Gödöllői Gépgyárból minden műszakváltásnál özön­lenek a dolgozók a vonathoz. Végezetül Martinék Ferenc ismertette a Munkácsy úti isko­la körlevelét, amely a dolgozók esti és levelező oktatásával foglalkozik. Kérte, hogy a szervező munkában a szolgála­ti ágak vezetői is segítsenek. Az iskola lehetőséget nyújt ar­ra is — ha kellő számú a je­lentkező —, hogy a munkahe­lyen végezzék el a tanulmá­nyaikat a dolgozók. Csiba József Körzeti orvosok rendelési helye, ideje Dr. Makra László, dr. Sóly­mos, Tibor, dr. Tüske Gyula és dr. Weidl József Gödöllő vá­rosi körzeti orvosok rendelé­si helye és ideje szeptember 1-től az alábbiak szerint vál­tozik: Mind a négy körzeti orvos Gödöllő Stromfeld Aurél sé­tány 16. szám alatt rendel. Dr. Makra László hétfő, szerda, péntek 14 órától 18 óráig, kedd csütörtök 7.30 órá­tól 11.30 óráig. Dr. Sólymos Tibor mindennap 13 órától 17 óráig. Dr. Tüske Gyula hétfő, szerda, péntek 7,30 órától 11.30 óráig, kedd, csütörtök 14 órá­tól 18 óráig. Dr. Weidl József mindennap 9-től 13 óráig. Őszi-téli programok Ülésezett a közművelődési bizottság A terveiknek megfelelően megtartotta augusztusi ülését városunk közművelődési bi­zottsága. A tanácskozás leg­fontosabb momentuma az volt, hogy kiosztották azt a terve­zetet, amely a városi pártbi­zottság és a városi tanács közművelődési határozata alapján készült. A közművelő­dési bizottság tagjai, továbbá mindazok, akik e fontos ügy­ben segíthetnek, az elkövetke­zendő időben áttanulmányoz­zák a tervezetet, s a későb­biek folyamán elmondják ja­vaslataikat, esetleges kiegészí­téseikéit. A bizottság legköze­lebbi ülésén ezekről nyitnak vitát. Ide kívánkozik az a tény is, hogy elsősorban az említett na-oirendi pont miatt erre az ülésre meghívták az üzemek és intézmények kultúrfelelő- seit is. Nos, a harminchárom kultúrfelelős fele sem jelent meg ezen az ülésen, ami meg­lehetősen kedvezőtlen a haté­konyabb közművelődési mun­ka szempontjából is. Az ülésen a továbbiakban tájékoztató hangzott el a járá­si-városi Juhász Gyula könyv­tár, valamint a Petőfi műve­lődési ház őszi-téli elképzelé­seiről. Ezzel kapcsolatban is ide kívánkozik egy megjegy­zés, nevezetesen az, hogy a nyár folyamán a művelődési házban egyetlen programra, műsorra sem került sor, s en­nek bizony a szünidejét töltő diáksereg látta a legnagyobb kárát. A közművelődési bizottság hétfői ülésén Gál Imre, a Munkácsy úti általános iskola tanára a felnőttoktatás elmúlt esztendei eredményeiről, az új oktatási évad beindításáról tartott tájékoztatót. F. B. Miért nem gyártják szériában a kerti talajművelő gépet? Nagy gépekből nem is volt hiány, de a kerti traktorok, s általában a háztáji és kisegítő gazdaságok gépeinek, szerszá­mainak választékával nem vol­tak elégedettek a látogatók — a mezőgazdasági gépek idei őszi kiállításán. A Hermes pavilonjában sok érdekes újdonságot láthatott a szemlélődő, mint például a félautomata ásót, de arra a kérdésre, hol és mikor lehet olcsó kistraktort kapni, sajnos, nem kaptak v egyértelmű és megnyugtató választ. Ott les­tem el az alábbi beszélgetést. — Szép, szép, de maga az alapgép 23 ezer forint. Jövőre talán kapható. Nekem viszont most kellene ... — Gyere, nézzük meg a ma­szekot, az olcsóbban adja, és a mi céljainknak az is megfelel. Elindultam utánuk. A ma­gánkereskedők pavilonjával szemben, hatalmas embergyű­rű közepén, meg is találtuk a szabadalmazott, ö.ntisztítós ta­lajművelő gép feltalálóját, Urban Gyula balatonfüredi gépgyártót. Igaz, az ő masi­| nája nem olyan mutatós, mint I a békéscsabai MEZŐGÉP Me- pol-tetra motoros szántó- és kapálógépe, de az alapgép mindössze 5500 forint. Négy­féle alapgépet készít megren­delés szerint különböző mo­torkerékpár-motorokból. A sző­lő- és kiskertművelésre egy­aránt alkalmas öntisztító kap­ára 2500 forint, a rotációs ka­páé 1800 forint, a permetező­gép 1200, az utánfutó 2500 — Ugye, mondtam', hogy ér demes magnézni? — fordul" ismeretlen ismerősöm a barát jához —, miközben ő is eltel egy névjegyet. — Csak az nem értem, hogy miért nen gyártják szériában, hiszen biz­tosan jó, ha már szabadalmat is kapott rá ... S ha már a kérdéseknél tar­tunk, én is hadd tegyek fel egyet: évek óta tudnak a szakemberek erről a szabada­lomról, hiszen már a tavalyi OMÉK-on is bemutatták. Va­jon mi az oka, hogy egyetlen i ktsz, vagy vállalat sem akadt, aki vállalkozna a gyártására? T. Ágoston * A postás

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents