Pest Megyi Hírlap, 1976. szeptember (20. évfolyam, 206-231. szám)
1976-09-08 / 212. szám
Utcai jólértesiiltség, avagy a nagyító Körülbelül egy hete. hogy egyszer nem erkezett meg időre a HÉV a Szabadság téri megállóba. Idős, svájcisapkás férfi, kezében özönvíz előtti aktatáskával így szólt az utasokhoz: — Ne is várják, valami baleset volt. Lezárták a pályát. Egy asszony azonnal érdeklődik. — Halott volt? — Halott? Halottak! Azt mondják, tömegszerencsétlen- ség volt. A tűzoltóság a kocsik alól húzta ki az embereket. — Hol történt, szomszéd? — kérdezi egy aggódó rövid- ujjú inges, nyilván munkába sietne. — Mogyoródnál. A sorompót nem eresztették le. átrohant a busz ... és akkor... A beszélgetés nyilván még tovább is tartott volna, de megjelent a HÉV, kerek ot percet késett, talán rosszul járt az indító órája, nem tudom. Semmilyen baleset nem történt. A borostás rémhír- terjesztő eltűnik, felszáll. Más. Az egyik gödöllői álló- büfénél történt. Két nő itt találkozott össze, nyilván régi ismerősök voltak. — Hát veled mi van 7 — Semmi. És veled? Megvan a lakás? — Nnnna, ezt ne kérdezd! Kis tárcsára akartunk költözni az egyik épülő KISZ-la- kásba. A férjem elment érdeklődni. Hát tudod menynyibe kerül? Két szoba összkomfort! — Mennyi, hát mennyi? Nem tudom. Háromszázezer.. — Mennyiii? Mit gondolsz te. Ez még akkor is kevés volna, ha... (halkabbra fogja magát). Hat-száz-ezer-be kerül. Na. mondtam is a férjemnek ! — Elképesztő. (Sápadtan.) Hát ez nem igaz. Két szoba ... komolyan mondom... Más. (Ez egyike a legszebb példáknak.) Szín: a könyvesbolt előtti buszmegálló. A tömegben két férfi beszélget. Kiderül, hogy a kisujjukban van az egesz városrendezés, amely teljesen el van tolva, persze, ha rájuk bízták volna... — Vagy itt van ez a Szabadság téri lakótelep. Lebontották azt a sok szép házat. Azok legalább még emlékeztettek Gödöllő hőskorára. Erre lebontják... na. ehhez mit szól? — Ilven betonvárakat építenek oda lakótelep címén. — Nem baj, nem baj, elsüllyed az egész. Gondolom, maga is hallotta. — Azt mondja elsüllyed ...? — Hát a barlang! — Ja, a barlang! Azt hallottam. Látja kérem, így jár az, aki úgy építkezik, hogy nem vizsgáltatja meg a talajt. Már kész voltak ezek a marha nagy házak, amikor kiderült, hogy alattuk egész barlangrendszer van. »Manapság ez is megtörténhet... — Jó helyről tudom, hogy csak idő kérdése, megnyílik a talaj, nem bírja el a hazakat. Es kérem, az egész lakótelep egyszerűen elsüllyed. Mondom, idő kérdése. — Nem véletlen, hogy ilyen lassan építik. Érthető ugyebár, nem akarják az emoe- raket beköltöztetai. Ezek a párbeszédek mind elhangzottak, saját fülemmel hallottam. Minden gyerek tudja, milyen az, ha nagyííóüvegen keresztül figyelünk valamit. A szemlélt apró tárgy, vagy élőlény megnagyobbodik, ezáltal lehetőség van a szabad szemmel alig észrevehető részletek heható tanulmányozására is. Mindezt csak a jelkép kedvéért írtam le, mert ugyebár a teriedő szóbeszéd nincs üvegből — mint ahogy a pletyka sem —, mégis nagyít. Már a régi bölcsek megfigyelték, mennvire szeretnek az emberek jól értesültnek lenni, miiven kéjjel (rosszhiszeműséggel?) adnak tovább egy-egy érdekességet a kíváncsiságtól tágranyílt szemű partnernek. Van. olyan, aki — tekintet Ml A TEENDŐ? Szemétteleptől az iivegvisszaváltóig Járásunk mind több községében megszervezték az intézményes szemétszállítást. E hasznos szolgáltatás ma már természetszerű községeink, fal- vaink életében. Az intézményes szemétszállítás ugyanakkor nem lehet olyan szántű, mint a nagyvárosokban, hiszen a községek többségében nincsenek szemétgyűjtő kukák, s az elszállításhoz is lovas fogatokat állítanak be. A hulladék félreeső helyre, legtöbbször vízmosta területre kerül. A közegészségügy érdekében szükséges lenne a szeméttelepek őrzésé, a szemét „kezelésé’, de erre kevés helyen van mód. Néhol nagy területen éktelenkedik a konyhai hulladék kellemetlen szagokat árasztva, s nem ritka, hogy felelőtlen személyek meagyújtják a telepet, s a füsttel, az égő szemét bűzével megkeserítik a környék, az egész település életét. Mint a tapasztalat mutatja, a gyújtogatok mellett gyakori látogatói a szeméttelepnek a guberálók, akik naphosszat — saját egészségüket veszélyeztetve — turkálnak a szemétben. Hogy honnan kerülnek te: ezek az emberek? Nem mondható, hogy a szegényebbek közül. Inkább azok bányásznak a hulladékban, akik munka nélkül akarnak pár forinthoz jutni. MÉH-be viszik a vashulladékot, visszaváltóhelyre az üvegeket. A minap mesélte az egyik szemétszállító fuvaros, hogy a guberálók között is „törvény” uralkodik, fölosztják maguk között a területet. Nem ritka, hogy befőttes üvegekből és italnalackokból naponta háromszáz forintot is összeszednek. Akárhogy is számolom, az bizonv százötven-kétszáz darab üveget jelent, ami nem kis mennyiség! Beszélgetőtársam azonnal bizonyított, s megmutatta, hogy egy-két mázsányi lovaskocsi szemétben harmincnegyven üveg is megtalálható. Konzerws üvegek, borospalackok, de olyan is, amit a boltok nem vesznek vissza, csak dísznek adnak el. Milyen rendszeriben értékesítik e „szemétbányászok” az üvegeket? A piszkos üvegeket zsákba gyűjtik, s a község legszélső közkútjánál kimossák, majd autóbusszal Rákoskeresztúrra utaznak. Az ABC-áruház üvegbeváltó részlegének adják el, a ráfordítási költség mindössze két autóbuszjegy ára, így elégséges a napi kereset. A szemétből összegyűjtött üvegek a felületes mosás után azonban elé""“ fertőzésveszélyesek. Az összegyűjtést csak úgy lehetne megakadályozná, ha őriznék a telepeket, de még egy őr beállítása is komoly költséget jelent. Megoldást jelenthetne még, ha azonnal elföldelnék a hulladékot, így a kóbor kutyák sem hordhatnák szét a fertőzést. Persze segíthetne egy olyan rendelet is. mely megtiltja a guberálók üvegeinek átvételét. Sok községben ilyen megkötésre nincs szükség, mert még a helybeli lakosság üvegeit sem tudják mindig visszavenni az üzletek, lévén, hogy a vállalatok nem eléggé rendszeresen szállítják el az üres üveget. A kérdésnek vari’ egy másik része is, még pedig az, hogv egyes családoknál ma már nem számít az egvötven, nem éri meg visszavinni a boltba. Talán közbülső megoldás az !e- hétne, ha a szemét mellé külön tennék az üvegeket, s ítv nem szennyeződne, mielőtt visszakerülnek a keresikedelmi forgalomba. K. I. nélkül képzettségére — ebből sportot űz. Mindenkinek jólesik, ha valami újat tud mondani. A kisebbség úgy ad tovább egy-egy értesülést, hogy semmit nem változtat rajta, legfeljebb kicsit kiszínezi, kibővíti. de nem az adatokat, hanem csak a mesét. Akár egy regényíró, jó érzékkel megerősíti azokat a részeket, ahol vékonyabban csordogál a történet. A többség azonban nem így cselekszik. Az igazi to- vábbmesélők megváltoztatják — saját képükre formál ják — a történetet, az adatokat, s ezekhez igazítva kellő számú fordulatot visznek a cselekménybe. Bizonyosak lehetünk abban is, hogy ők behatóan ismerik a kulisszatitkokat is, ahová — „de csakis neked öregem” — bepillantást is engednek. Csakis íyv lehetséges, hosv többen is látták a Gödöllő és Vidéke szerkesztőségének egész kollektíváját holtrészegen, négv- kézláb mászni a Kossuth Lajos utcában. Na. 'most sírjunk, vagy nevessünk? És ezen, vagy a fenti történeteken? Feher Béla Járási ismerkedés PoVák Ferenccel Hévizgyörk után Iklad Pólyák Ferenc, matkópusztai fafaragó művész alkotásaiból a közelmúltban kiállítás nyílt a hévízgyörki művelődési házban. Ez a bemutató csak első a sorban, ugyanis Pólyák Ferenc ebben a hónapban járásunk más községeiben is bemutatkozik fafaragásaival, szobraival. Az ikladi művelődési házban szeptember 13-a és 17-e, az ezt követő héten a veresegyházi művelődési központban, majd a hónap végén Túrán lesznek láthatók munkái. Befejezésül október 2-ától 7-éig a gödöllői művelődési ház fogadja a Bács-Kiskun megyei művészt, ahol kiállításának utolsó napján, este hat órától művészközönség találkozóra is sor kerül. A kiállításmegnyitókon az érdeklődőknek Vankó István, járási módszertani előadó mutatja be az alkotót és munkásságát. III. ÉVFOLYAM, 212. SZÁM 1916. SZEPTEMBER 8., SZERDA Művelődés és válkkti érdek A jobb napi munka szolgálatában A szocialista brigádok, a termelő mezőgazdasági és ipari üzemek munkacsoportjai sokat tűnődtek, vitatkoznak azon, miképpen valósítsák meg pártunk és kormányunk köz- művelődésre vonatkozó határozatait. Egy-egy kulturális vállalást olvasgatva, az embernek sokszor támad kellemetlen érzése, mintha a célt a feje tetejére állítanák, amikor megfogalmazzák a közművelődési tennivalókat. Egy-egy programból sajnos ritkán derül ki, hogy milyen tevékenységet folytat a vállalat, vagy intézmény, amelynek dolgozói elhatározták, hogy fejlesztik műveltségüket. Függetlenül a munkától? Gyakori és mindennapos a színház- és múzeumlátogatás, mintha csak ez lenne az egyetlen művelődési lehetőség. Időnként szerepel a tervezetekben egy-egy kirándulás, de azoknak a köre is csak a Dunakanyar és a Balatonig terjed. Zavarban vagyok, ha egy- egy szocialista brigádot arról kell faggatnom, hogyan kulturálódik. Mutatják a brigádnaplóba beragasztott jegyeket, de ritkán tudok meg ennél többet. Munkahelyen leginkább azon mérhető le a dolgozók kulturáltsága, művelődési szintje, hogy miképpen végzik napi tennivalóikat, milyen módot találnak arra, hogy tevékenységük kulturáltabb legyen. Az e törekvés érdekében hozott határozatok előrevivők, s a közműveltséget, a kulturált Új lakások a város szívében Gödöllőn, a Szabadság téren fokozatosan kibontakozó új városrész. Jelenleg a belső építést, szerelést végzik. Felvételünkön: Balázs János és Finta László egy 66 lakásos épület tetején a koszorúzsalut készíti. Ifj. Fekete József felvételei légkört szolgálják. Erre tesz kísérletet a Pécel—Isaszeg ÁFÉSZ 1976. évre szóló köz- művelődési programjában. Nem titkolt céljuk a kulturált kereskedelem megvalósítása, ennek érdekében szerveznek bemutatókat, versenyeket, vetélkedőket. Hagyománya van a kulturált kereskedelemnek a szövetkezet két községében. Az elmúlt esztendőben sor került kozmetikai bemutatóra és tanácsadásra, a GASTROFOL- ételeket pedig finoman elkészítve, kóstolóval igyekeztek kedveltté tenni a vásárlók körében. Céljuk azonos volt, amikor a TRITON Háziipari Szövetkezettel közösen áru- és divatbemutatót hirdettek meg. Jövedelmezőség és művelődés A szövetkezet az elmúlt évekhez hasonlóan az idén is két művészeti együttest támogat, a péceli férfikórust és az isaszegi Csata-táncegyüttest. Az utóbbi segítésére hatvanezer forintot szánnak. Az együttesek segítésére a kereskedelmi haszonból jut megfelelő összeg, de olyan rendezvényeket is szorgalmaznak, amelyek természetszerűleg a szövetkezetnek bevételt jelentenek. Évek óta nagy szervező- munkával készülnek az őszi megyei könyvhetekre, s ilyen alkalmakkor nemcsak a könyvforgalom fellendítésére törekednek, hanem írókat is hívnak a két községbe. üsssli íirgban a gizdá kodással Dolgozóik önképzését Is igyekeznek elősegíteni. Szorgalmazzák a szaklapok forgalmát, s támogatják a tanulni kívánó dolgozókat. Minden esztendőben javítanak kereskedelmi egységeik küllemén, festik, felújítják az éttermeket és közérteket. Például az alkotmány ünnepének tiszteletére adták át Isaszegen a megnagyobbított, alapterületű és önkiszolgálóvá átalakított lényegesen korszerűbb élelmiszerüzletet, s ennek szomszédságában a másodosztályúvá előléptetett eszpresszót. Mindezt azért is érdemes megemlíteni, mert e történelmi nevezetességű nagyközségünk egyébként is nevezetes arról, hogy számos — az ÁFÉSZ által rendezett — kulturális megmozdulásnak ad otthont. A különböző kulturális rendezvények előkészítésében és lebonyolításában a szövetkezet külön bizottságai járnak az élen, az ÁFÉSZ kulturális, nő- és ifjúsági bizottsága. Talajerő-utánpótlás - összetett készítményekkel Az egyik összetett műtrágyaféle, a 22:11:11 százalékos arányban, nitrogént, foszfort, illetve káliumot tartalmazó vegyi anyag receptmódosítását kérte a Péti Nitrogén Művektől és a Vegyipari Egyesüléstől az Agrotröszt, miután az elmúlt hónapokban e talajerőpótló anyag iránt jóformán teljesen megszűnt &Z érdeklődés. Pedig a mezőgazdasági üzemek keresik a többféle hatóanyagot tartalmazó készítményeket, de csak azokat, amelyeknek összetétele megfelel igényeiknek. Ez a nagyobbrészt nitrogént tartalmazó műtrágyaféle nem annyira keresett, mint ahogy a gyár várta, s ezért a kereskedelem kérésére most felülvizsgálják a reeeptmódosítás lehetőségét. Az összetett műtrágyákat tartják a jövő talajerőpótló anyagainak. Jelenleg az összes műtrágya 18—20 százalékát összetett formában használják fel. Különösen a magas foszfor-, illetve kalciumtartalmú anyagokat keresik a termelők. Például a nitrogénnel kétszer, háromszor több foszfort és káliumot tartalmazó készítményeket, de sokat vásárolnak az egyenlő arányú keverékekből is. Anvakönwi hírek Született: Király Zoltán és Osztafin Ágnes: Levente, Zoltán. Gesztiványi István Péter és Kókai Ilona: Gábor, Varnyú Sándor és Ress Katalin: Gábor, Sinlcó Mihály és Deme Ilona: Nándor Vilmos, Parajdi Lajos és Füredi Rozália Margit: Csaba, Simon Károly és Török Mária: Zsolt. Rab Péter Pál és Csombor Ágnes: Zoltán. Payer Károly és Ábrahám Jú- lianna: Barbara, Horváth Attila és Elek Margit Jolán: Zsolt István, Juhász Albert és Adamcsek Ilona: Albert, Taj- ti József és Bágyi Margit: Margit, Novák Károly és Biró Emília: Erika, Kurilla András és Kenézi Ilona Irén: Zsuzsanna, Kókai János István és Kakucs- ka Margit Márta: Anikó. Szeder János és Kiszel Margit: János. Franka András és Hof- fer Mária: Richárd, Gódor János István és Kurunczi Anna: Zita, Sáfár Jenő és Czeller Franciska: Andrea Franciska, Laczkó István és Szécsi Ildikó: Ildikó Dorottya. Turcsik Pál és Kármán Erzsébet: Timea, Sörös István és Dobos Éva: István. Bereczki József és Vin- cze Erzsébet: Andrea, Szekeres István és Lovas Erzsébet: Krisztián, Dóczi István és Dó- czi Anna: István, Jeney Gábor és Gácsy Ágota Erzsébet: Karola, Nagy Gyula és Dan- kó Ilona: Kinga, Polonyi Sándor és Bódi Julianna: Károly, Dóczi Péter és Dóczi Erzsébet: Péter, Juhász István.és Ádám Mária: Roland, Végh Benedek és Nagy Margit: Márta, Horváth Zoltán és Tinku Erzsébet: Erika. Házasságot kötött: Jóni Tamás György és Lehóczki Ágnes, Kovács János és Bánki Ed^t, Tóth Béla és Lukács Er- ' zsebet; Szilva Zoltán István és Kovács Marta, Kerecsényi-Fo- dor Tamás István és Kecskés Györgyi Katalin. Elhunyt: dr. Suloky Lajos , István, Budapest, XI.. Zenta u. I L. Tanos János. Gödöllő. Szil- ' hát u. 6., Fuchs Győzőné Wein- per Erzsébet. G'ldöllő. Kastély, Övári Józsefné Rács Etelka, Gödöllő, Baromfi telep.
