Pest Megyi Hírlap, 1976. szeptember (20. évfolyam, 206-231. szám)
1976-09-08 / 212. szám
mxJÜűagt 197(5. SZEPTEMBER 8., SZERDA A tovatűnt nyár fényei Változó falu — megváltozó élet Pest megyei programok őszi mérlege Nem kényeztet idén a szeptember. Már egy hete, hogy benne járunk, de eddig csak esőt, szelet és hideget hozott. Még szerencse, hogy a nyál- emlékei melengetnek. Talán még soha nem volt ennyire emlékezetes — mert eseményekben igen gazdag volt — a nyár, mint éppen az idén. Megfogták a lapát nyelét is Jól emlékszem még, milyen forró volt a légkör azon a csillagfényes veresegyházi éjszakán, amikor a négynapos klub- és irodalmi színpadi találkozó fiatal résztvevői utat építettek társadalmi munkában, hogy valami maradandóval viszonozhassák azt a szíves vendéglátást, amelyben évről évre részük van itt Pedig az egész napos gazdag program: szavalóverseny, fellépés, módszervásár vagy éppen vetélkedő után nem könnyű megfogni a lapát, a csákány nyelét; ám a közös éneklés, a véget nem érő tréfák sora jó gyógyír a fáradtságra. Hogy másnap hajnali hatkor újra helyt'kell állni, mert úgy gondolják, hogy vidám produkcióikra kiváncsi lehet a vásár népe? Tizenévesen még könnyűnek tűnik minden próbatétel. Az ilyen emlék a borongós novembert idéző szeptemberi napokat is ragyogással tölti be. Akárcsak a Zebegényben töltött órák, napok, hetek emléke. Az a párizsi kislány, aki egy álló hónapokon át rakosgatta itt a színes üvegcserepeket a hegyekkel koszorúzott völgyben, ma, amikor már újra iskolás odahaza. biztos, hogy gyakran meg-megcsillan- nak emlékezetében a Zebegényben készített mozaikok tarkán viliódzó fényei. Mint ahogy magával vitte képein a távoli Amerikába, Zebegény gazdag színeit, meredeken kapaszkodó utcáinak, jellegzetes házainak emlékképeit a Philadelphiából érkezett egyetemista lány is, meg az esztergomi restaurátor, az abonyi munkásfiú és a pozsonyi mérnökhallgató. És a látvány, az alkotás élményénél több is ragadt rájuk. Irodalmi estek, hangversenyek, vetélkedők, közös kirándulások és tárlatlátogatások emlékei is még sokáig kísérik őket, akárcsak mindaz az elméleti tudás, művészetismeret, amely Zebegényben került a birtokukba. A művelődés központjában S hogy milyen forró hangulatot árasztottak Szentendrén a teátrumi esték? Ezzel, úgy hiszem, nem mondok már semmi újdonságot. Esztendők óta a nyarak legsikeresebb három hete fűződik a patinás fényű műemlékvároshoz. Az már szinte csak ráadásnak számít, hogy Szentendre időközben a megye kulturális életének központja lett, ami lehetővé tette, hogy a Teátrum színvonalához igazodó, valóban tartalmas programokkal váljon még vonzóbbá ez a maga nemében egyedülálló Duna-parti városka az ide látogató hazai és külföldi turisták tíz- és tízezrei előtt. Az idén itt adtak egymásnak randevút a megye legrangosabb báb csoportjai. Itt mutatta be műsorát a külföldön is jó hírnevet szerzett Budapest-táncegyüttes. És a Liszt-díjas Lehotka Gábor hangversenye épp úgy sok látogatót vonzott, mint a Kovács Margit Múzeum kertjében rendezett koncertek. S aki még ezzel sem érte be, kedvére válogathatott a sok műkincset őrző szentendrei múzeumok között. ' Érd új színt hozott az idei nyáron a megye kulturális életébe. A tudomány os-fantasztikus irodalom egyre nagyobb tábort hódít az olvasók, elsősorban a fiatalok körében. Az 6 számukra rendeztek programokat egy héten át: vetítettek filmeket; találkozóra hívták a sci-fi klubok vezetőit, tagjait. írók, tudományos munkatársak segítettek megálmodni a holnapot. És a megye északi részével határos szlovák településeken is soká emlékeznek még a szobi napok színes kavalkádjára. Nemzetiségek adtak itt egymásnak találkozót. Zengett a dal, táncoltak a lábak, röppentek a szoknyák, s aki mindezt látta, vörösve tapsolta tenyerét nagy gyönyörűségében. És ugyanezt tették azok is, akik a Tápiómenti nyár keretében végignézték a tápiószecsői népi együttes változatos műsorait vagy meghallgatták a nagybörzsönyi napok keretében rendezett folklórestet. Tartalmas hónapok A nyár gazdagságát elevenítő programok felsorolása ezzel még korántsem teljes. A vác- rátóti botanikus kertben rendezett hangversenyek ma már országos hírűek. A gödi Fészek emléknapok szintén a szép, nemes emlékek közé tartoznak. Nagymaros elsősorban a képzőművészetek kedvelőit invitálta. Vác, szintén gazdag zenei programmal várta az érdeklődőket. A toki nyári esték az amatőr színjátszás szépségeiből adtak ízelítőt ezen a nyáron. A kiskunsági pásztornapok programsorozatára tízezrek voltak kiváncsiak. És hosszan sorolhatnánk még mindazt, amire ezeken a hűvös, már a közelítő telet idéző napokon oly szívet-lelket melengető érzés visszagondolni. Nemcsak azért, mert mindez szép volt és ezért emlékezetes, hanem azért is, mert azt bizonyítja: tartalmason telhet el a nyár is, ha ezekben a meleg hónapokban sem zárják be kapuikat a falvak és városok művelődési intézményei. A tartalmasán eltöltött nyár pedig — mondjuk ki nyíltan —, a közművelődési munka folyamatosságának az alapját teremti meg. Ez pedig azt jelenti, hogy gyorsabban léphetünk előbbre a megszabott úton, amely gazdagabbá, emberibbé teszi mindannyiunk életét. Prukner Pál A huszonhatodik évadot kezdi meg szeptemberben a Madách Színház. Tegnap a jubileumi társulati ülésen Ádám Ottó, a színház igazgatója köszöntötte a társulat alapító tagjait, köztük Tolnay Klárit, Kőmíves Sándort és Üjlaky Lászlót, akik már 25 éve számtalan felejthetetlen szerepben léptek a Madách színpadára. Az évadnyitó ülést megelőző sajtótájékoztatón Ádám Ottó elmondta, melyek lesznek az idei műsor bemutatói. Szeptember 23-án . Németh László Széchenyi-drámájával nyit a színház, Bessenyei Ferenccel a főszerepben, a rendező Ádám Ottó. Decemberben a már több színpadi feldolgozást megért Gogol-mű, a Holt lelkek kerül színre, melyet ezúttal Szakonyi Károly alkalmazott színpadra. A darabot Lengyel György rendezi, Csicsikov szerepét Haumann Péter alakítja. Az új évad érdekessége lesz Shakespeare egyik, hazánkban még nem játszott vígjátékának, a Lóvá tett lovagoknak Madách-beli bemutatója. A darabbal eddig csak írásban ismerkedhettek meg a magyar irodalomkedvelők, Felsült szerelmesek címmel. A februárban színre kerülő Lóvá tett lovagok (fordította Mészöly Dezső, rendező Szirtes Tamás) csak a cíMajdnem száz tételt sorol fel A változó falu című — a napokban a Gondolat kiadónál megjelent — kötet irodalomjegyzéke. Salát kutatásaikon kívül ennyi monográfia, tanulmánygyűjtemény, folyóiratcikk, településrendezési terv eredményeit használhatták fel a dr. Kulcsár Viktor szerkesztette könyvének szerzői, hogy minél teljesebb, átfogóbb kénét adják Magyarország falvainak a hetvenes évek elején, derekán. A hosszt! sor legújabb darabja — eztmmdmében azonos a néhány éve játszott zenés játékkal! A Madách Kamara Színház szeptember 24-én nyit Wilde Bunburyjével, amelyben vendégként föllép Fónay Márta is. Ugyancsak a kamara színház tűzi műsorra a Gyurkovics Tibor: Isten nem szerencsejátékos című regényéből készült, azonos című színművet, majd Száraz György Semmelweis- ről írt drámájának és egy kevéssé ismert Gorkij-műnek a bemutatója következik. Az eddigi repertoár darabjai közül az Abelard és Heloise-t, valamint a Brecht-műsort már csak 1976 végéig játssza a Madách Színház. A társulatból kivált Garas Dezső, aki a Huszonötödik Színházhoz és Dégi István, aki a József Attila Színházhoz szerződött Üj tagként lépett a Madách művészeinek sorába Hűvösvölgyi Ildikó és Dunai Tamás, a színház új jelmez- tervezője Piros Sándor. A Madách Színház az idén is folytatja vidéki vendégszerepléseit. A soproni, székesfehérvári, pécsi és kaposvári vendégjátékok mellett a színház társulata fellép Szentendrén és Vácott is, csakúgy, mint a korábbi években; valamint Százhalombattára is ellátogatnak irodalmi összeállítással. K. Gy. járt elöljáróban le kell szögezni — nyeresége . a témának ,,, Összehasonlítás a várossal A szerzők világosan az olvasó értésére adják, hogy a város-falu osszenasonlítás nem a kettő közötti valamiféle ..természetes ellentét’’ igazolásáért való. Valóságos különbségekről van szó (amelyeknek a tagadása ugyancsaK helytelen következtetésekre vezetne). E különbségek lényege: „Az ipari termelés kevésbé jellemzi a falvak többségének gazdasági szerkezetet. A falvak kisebb névesseg- számmal rendelkeznek, vagy nagy területen elszórtan él a lakosság. A falvak többsége nincs különösebb hatássáL a környező hasonló településekre. nincsenek vagy csak kisebb mértékben vannak más településre is kiterjedő irányító vagy ellátó funkciói. Elsősorban éppen a kisebb né- pességsizámból vagy az alacsony népsűrűségből következően a lakosság helyi ellátott- sági színvonala, a kommunális létesítmények kiépítettsége alacsonyabb fokú, mint általában a városokban.” Nincs tehát éles határ a kétfajta település között, s egy-egy településtípuson belül is lehetnek nagy különbségek. Helytálló a szellőknek az a többször is szerepló megállapítása. hogy jó néhány falunak számító településen egyik vagy másik jellemző „városiasabb” arányú, mint a városok átlagában. Falun dolgozó és összkomfortos lakásban élő ipari munkás aligha cserélne mondjuk valamelyik város külterületén, villany nélküli házban lakó, jövedelmét elmaradott tsz-üzemágban szerző kortársával Például Pest megye P«st megye több szempontból is különleges, helyzetben van az ország megyéi között Községei közel vannak a fővároshoz. márpedig a nagyvároshoz való közelség sok előny- nvel jár: a városhoz közelebbi falvak lakói általában magasabb jövedelemmel bírnak, iobb a kereskedelmi ellátottságuk, hasonlóképpen könynvebben jutnak hozzá a legfontosabb szociális és kulturális szolgáltatásokhoz. Az átlagosnál több ittlakónál elválik azonban a munkahely és a lakóhely, s a közeli városban dolgozók több időt töltenek munkába járással, mint azok, akik a lakóhelyükön keresik meg a kenyerüket. Országos átlagban a községlakók 13 százaléka él tízezer lakosúnál népesebb településen — megyénkben minden harmadik ember. Ipari jellegű falvakban él a községi lakosság 55 százaléka (s csak 8 százaléka a döntően mezőgazda- saggal foglalkozó településeken). E népesebb és iparral foglalkozó községek aránya Pest megyében a legnagyobb. Az ezekben élők életmódja az átlagosnál kedvezőbben alakult az utóbbi évtizedekben. Ami azonban a szerzők adatai szerint elgondolkoztató: az átlagosnál kevesebb a megye községeiben a mozi férőhely, a rádió-előfizető, s a könyvtári forgalom sem éri el az ország többi községeiét. Mindezek -alapján együttesen az átlagosnál iobb lehetőségei vannak községeinknek a to-s vábbfejlődést illetően is. A holnap Száz esztendővel ezelőtt a* ország lakosainak majdnem háromnegyede lakott falvakban. 1949-re arányuk 62 százalékra, 1970-re 55 százalékra ősükként. Egyre többen laknak hát városokban vagy „városi szintű” településeken. Ez a folyamat a jövőben folytatódik. Oly módon, hogy a mostani falvak egy része vá- ! rossá fejlődik, másik része szorosan kapcsolódik majd a közeli városhoz, nálánál erősebb községhez, a továbbiakból sok ipari faluvá, vagy lakó-, üdülötelepüléssé formálódik. Növekszik tehát az elsősorban iparral foglalkozó községek, s az ott élőknek állandó lakást vagy pihenést nyújtó települések száma. A fejlesztési tervek is ebbe az irányba hatnak, s kell, hosv a jövőben is hassanak. Figyelembe véve azt, hogy a 1 települések gazdaságának a lehető leghatékonyabban szükséges beleilleszkednie az egész népgazdaság fejlődésébe: feltétlenül igazodnia kell minden Helységnek a maga különleges adottságaihoz: mindennek a lakosság életszínvonalúinak javításáért kell történnie. S ebből a szempontból már nincs különbség „város” és ..falu” között, hiszen mindegvik egyformán az ország, a társadalom része. Ezt a gondolatot támasztja alá dr. Romár.y Pálnak a kötethez írott előszava is. amelyben egyebek között ezt mondja: „Az agrárproletárok és földesurak, a nasvgazdák és kisíparasztok hajdani faluja rátért az urbanizáció útjára. Együtt változik az országgal.” Abonvtól Taksonyig örvendetes, hogy e változást a kötetben számos Pest megyei adat, fényképfelvétel is dokumentálja. Így például láthatjuk a kisvárosias megjelenésű Abony településközpontját, a tököli Petőfi Tsz- ben a, vegyszeres gyomirtást, a dánszentmiklósi Micsurin Tsz konzervüzemét, a takso- nyi tsz melléküzemágát, az Örkényi tsz-asszonyokat télidőben kávét csomagolva, a ko- cséri Üj Élet Tsz konfekcióüzemét és a gyáli korszerű általános iskolát — mindany- nylt a változott és változó paraszti, falusi élet beszédes tanúságaként. Jó kötetet adott az olvasók, érdeklődők kezébe a Gondolat. A változó faluból megtudhatjuk, milyen körülmények között, hogyan él az ország lakóinak nagyobbik fele. A különböző szerzők által írt \ fejezetek közötti tartalmi átfedések csak szépséghibái a műnek. Ugyanígy a képanyag egy részének mesterkéltsége is. Ezek ellenére csak sajnálni lehet, hogy a kötet mindössze négyezer példányban jelem meg. Daniss Győző PÁLYÁZATI FELHÍVÁS Fiatal vegyész*, villamos- és gépészmérnököt német vagy angol felsőfokú nyelvtudással FELVÉTELRE KERES szabadalmi ügyvivő (jelölt) munkakörbe A LICENCIA TALÁLMÁNYOKAT ÉRTÉKESÍTŐ VÁLLALAT (Danubia Szabad-almi Iroda). Jelentkezés telefonon: 172-941, vagy életrajz beküldésével a következő címen: 1051 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 16. m íSL L I c E N C I A A ráckevei járásban Jobb feltételek az oktatásban, nevelésben Az iskolaépületek rendben; de akadnak még gondok is A tanév kezdete előtt mindig sok a gond. Kapható-e minden tankönyv, egyéb kellék, és persze a köpenyt is meg kell venni, szükséges ruha, cipő is, mindehhez pedig pénz kell. Szerencsére ezek a családi iskolagondok egyre kevesebb embert nyomasztanak. Azt lehet mondani, kivétel nélkül mindenki kisebb erőfeszítésekkel oldja meg évről évre ezeket a problémákat. Vannak azonban az iskolafenntartó hatóságoknak esztendőről esztendőre visszatérő nehézségeik. Például, mire először szólalt meg az iskolacsengő, befejező- dött-e az iskolaépületek karbantartása, csinosítása? Jóval több tanuló Eziránt érdeklődtünk a ráckevei járási hivatal művelődési osztályán, ahol Huszár István osztályvezető-helyettes megnyugtat bennünket, hogy a járás községeinek valamennyi iskolájában, ahol szükség volt rá, kellő időben befejezték a tatarozást, az iskolaépületek rendben, újrameszelve, tisztán várták a diákokat. Mindenütt gondoskodtak erről a helyi tanácsok. Ami nagy szó, mert a járás tizenhét községében huszonegy iskolaigazgatóság, huszonhat intézményt irányít, mert tagiskola is tartozik némelyikhez. Az épületek száma azonban az iskolákénál jóval több, nem egy községben két- három vagy még több épületben folyik az oktatás. Sőt Dömsödön tizenegy épületben. Ahhoz azonban ennyi épület sem elég, a most kezdődött tanévben a tanítás mindenütt csak délelőtt tartsák. Néhol, például Szigetszentmiklóson, ahol az állandóan épülő új lakásokba sok gyermekes család költözik be, az új tanévben be kellett vezetni az osztott tanítást. Jóformán valamennyi iskolában több ugyanis a tanuló, mint tavaly. A múlt tanévben 9 ezer 942 kisdiák tanult a járás általános iskoláiban, ez évben 10 ezer 786 iratkozott be, annak ellenére, hogy csökkent a nyolcadikosok száma. Az utolsó tíz évben átlag 1000—1200 tanuló fejezte be az általánost, ebben a tanévben viszont csupán 997 ült be a nyolcadik osztály padjaiba. Ezzel szemben a tavalyi 1653 elsős helyett most 1947 kezdi megismerni a betűvetést. A járás több iskolájában, összesen tizenkét új elsős tanulócsoportot kell szervezni. Nyugdíjasok és képesítés nélküliek Visszatérő gond a tanerőhiány, amit a tanulók számának emelkedése idén még megnövelt. A ráckevei járás iskoláiban 566 pedagógusállás volt eddig, csak úgy tölthették be a létszámot, hogy több nyugdíjas ült ismét a katedrára, illetve képesítésnélkülieket szerződtettek. A mostani tanévre a korábbitól huszonöttel több pedagógusra volt szükség. A megüresedett és újonnan szervezett állásokra kellő időben pályázatot hirdettek. Alkalmazhattak is összesen nyolc képesített pedagógust de csak ott, ahol lakást biztosítottak részükre. (Makádon és Apaj- pusztán most épül kettő-kettő.) Négy és fél száz elutasított A községekben összesen 3297 gyermeket vettek fel az óvodába, az elutasítottak száma azonban nem alacsony: 446. Dunaharasztin az átfogó, nagy társadalmi összefogással épült száz gyermeket befogadó új óvoda csak november 7-én nyílik meg, de csupán enyhíti, véglegesen meg nem oldja a helyi gondot. Ahogy Dömsödön sem a tavaly megnyitott második, a százszemélyes óvoda. Ebben a községben idén 41 igényjogosult apróság szorult ki az óvodából. A tanács még egy óvodai csoport részére tud helyiséget biztosítani, de még két óvónő kellene, részükre állás szervezését kérte. Ha az engedélyt megkapja. Dömsödön kevesebb lesz az elutasítottak száma, jövőre azonban még több gyermek lép óvodáskorba. Természetesen a többi községben is. Képesített óvónő a ráckevei járás községeiben sincs elég. Százkilencvennégy állásból Siet képesítés nélküliek töltöttek be eddig is, most pedig még négy ilyet kellett szerződtetni. Sz. E. A 26. évad előtt a Madách Színházban . Vendégjátékok Szentendrén, Vácott és Százhalombattán Az első bemutató Németh László Szechenyi-drámája \
