Pest Megyi Hírlap, 1976. szeptember (20. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-01 / 206. szám

1976. SZEPTEMBER l.f SZERDA V/UlfCIP 5 A Dunakanyar ÁFÉSZ kezdeményezése: Hét végén árusít az első kertszoígálati mozgóbolt Kertszolgálati mozgóboltot Indított útjára májusban a Dunakanyar ÁFÉSZ a szent­endrei járásban hét végi áru­sítással. Szambát és vasárna­ponként Horány, Surány és Leányfalu üdülőövezetét ke­reste föl. Rakománya kerti szerszámok, permetező készü­lékek és műtrágya. Ily módon megkönnyítette a beszerzést a kertészkedők számára. Pest megyében ezt a szol­gáltatási formát elsőként és egyedül a Dunakanyar ÁFÉSZ alkalmazta eddig. A tapasztalatok tanulságo­sak, érdeklődésre tarthatnak számot. Az ÁFÉSZ két és fél tonnás Robur tehergépkocsit alakított át erre a célra. Fémvázas bó­dét építettek rá, ebben árusí­tottak. A mozgóbolt megállt egy-egv központi fekvésű he­lyen és a környező kertek tu­lajdonosai odamentek vásárol­ni. Sajnos ezt a szolgáltatást nem népszerűsítették eléggé, bevezetéséről már csak műkö­dés közben vettek tudomást az üdülőövezetekben Egyébként is késve, jóval a tavaszi kerti munkák megkezdése után indult a járat. A másik tanulság: megfelelő árukészlettel kell felszerelni a kocsit. A kerttulajdonosok ke­resték a növényvédő szereket, ezeket azonban nem kapták meg. A szeptemberi őszi járat in­dításánál a próbaidőszak ta­pasztalatait már kamatoztatja a szövetkezet. A tervek szerint jövőre szerszám, illetve kisgé­pek kölcsönzésére is berendez­kedik a mozgóbolt. Lehetővé kívánják tenni olyan nagyobb értékű gépek kölcsönzését az időszaki kerti munkákhoz, amelyek megvásárlása — te­kintettel a használat rövid ide­jére nem kifizetődő a kis­kert-tulajdonosoknak. Szénhez, vasérchez Átrakóállomás-avatás A sikeres próbaüzemelés Után kedden átadták rendelte­tésének a MÁV záhonyi átra­kókörzetének új eperjeskei ömlesztett áru átrakó állomá­sát. A létesítmény, amely meg­gyorsítja és lényegesen meg­könnyíti a folyamatos áruszál­lítást, gépesíti a széles nyom­távú szovjet vasúti vagonok­ból a vasérc, a szén, a koksz és más, a Szovjetunióból érke­ző áru átrakását a magyar te­herszállító kocsikba. Az új átrakóban műszakon­ként 50 vagonnyi árut tudnak átrakni. Üzembe helyezésével amellett, hogy minőségileg is javul a munka, csökken a sze­relvények állásideje. A kísérletek eredménye a több zöldség ÚJ KERTÉSZETI MÓDSZEREKET KUTATNAK paprikák: állítás is. Egymás mellett lehetett látni a legkü­lönbözőbb termőhelyről és ter­mesztőktől származó különféle, paprikafajták nagyon szép és sokkal kevésbé tetszetős, elap- rcsodott terméseit A Kertészeti Egyetem Zöld­ségtermesztési Intézetének munkatársai által kidolgozott új módszerek nemcsak az in­tézet 30 éves jubileuma alkal­mából érdemelnek fokozott fi­gyelmet, hanem azért is, mart legtöbbjük közvetlenül hasz­nosítható a 'gyakorlati, ter­mesztő munkában. Amióta az első nagy jelentőségű eredmé­nyüket, a paradicsom karó nélküli termesztés-technológiá­ját eléírták, számtalan hasznos új eljárást szolgáltattak. A KLÍMAKAMRÁBAN Mesterségesen szabályozott körülmények között, az úgyne­vezett klímakamrákban is megismételt termesztési kísér­letek alapján sikerült megálla­pítaniuk a legfontosabb zöld­ségnövények, közülük is első­sorban a paprika biológiai igé­nyeit. Ez azért fontos, mert csak akkor várhatók jó ter­méseredmények, ha a termesz­tett növényfai, illetve fajta igényeit sikerül minél jobban kielégíteni a termesztőknek. Ehhez viszont pontosan ismer­niük kell a növény igényeit, mégpedig a hazai viszonyok­nak megfelelően. Ennek annál nagyobb a hatása, minél in­tenzívebb, vagyis igényesebb a termesztett növény. Ez a köztudattal ellentétben elsősorban nem azt jelenti, hogy nagyobb a vízigénye, több tápanyagot, magasabb hőmér­sékletet kíván, hanem kevésbé tűri, illetve jobban megsínyli az optimumtól való eltéréseket, a korábbi, hagyományos fajták­hoz képest. Többek között az optimumtól történő eltérések, a túltrágyázás, magas hőmérsék­leten tartás, kiszárítás vagy éppen túlöntözés okozza töb­bek között a paprikánál ma nagyon gyakori termésmennyi­ség-csökkenést, bogyóelapró- sodást. Bizonyította ezt az in­tézet által megrendezett első MŰANYAG HAB - TALAJNAK Részben már az igényszin­tek meghatározásával párhu­zamosan hozzáfogtak a rend­szeres talajvizsgálaton és újab­ban a levelek tápelemtartal- mának elemzésén is alapuló trá'gyázási rendszerek kidolgo­zásához. Ezek a teljesen ter­méketlennek tartott homokta­lajoktól kezdve, a legkülönbö­zőbb egyéb talajtípusokra is alkalmazhatók. Ezzel kapcsola­tos részben a műanyag habos talajjavítás lehetőségének vizs­gálata is. Ugyanig azokban a gyakori esetekben, amikor a talaj rendkívüli lazasága, vagy kötöttsége, levegő tlensége és az ezzel együttjáró rossz víz- gazdálkodás tapasztalható, so­kat javíthat az adott talajon elérhető terméseredményeken, ha megfelelő műanyag habot, kevernek a talajba. A talajba kerülő habanyag a sajátos cel­lás, üreges szerkezete miatt javítja a vízgazdálkodást, ked­vezően befolyásolja a levegő- zöttségat és a talajhőmérséklet alakulását, sőt a lassú elbom- lés során még bizonyos táp­anyagforrást is jeleníthet. Ezenkívül is sokat foglalkoz­nak a műanyagok hasznosítá­si lehetőségeivel. Ennek egyik legnagyobb eredménye, hogy nálunk a műanyagfólia-borítá- su termesztőberendezések össz- ffelülete már meghaladja a két­ezer hektárt. Ennek továbbfej­lesztését most a nagyobb egy­befüggő felületeket eredmé­nyező blokkosításukkal és a hagyományos, egy évig meg­maradó fóliák helyett a hosz- szabb élettartamú, úgynevezett tartósfóliák palásként haszno­sításával igyekeznek elérni. ÖNTÖZÉS CSEPPENKÉNT Törekednek a vízellátás mi­nél kisebb kézimunka-igényű, de ugyanakkor hatékonyabb megoldására is. Ennek egyik legújabb eredménye a csep- penkénti öntözési mód, amiken A cseppenkénti öntözés csőhálózata kisujjnyi vastag műanyag csö­veket fektetnek le a növényso­rolcban és ezeken olyan fura­tokat készítenek a növény tő- távolságával megegyező térkö­zökkel, hogy áthúzhassanak rajtuk kicsiny szivacsdarabo­kat, amelyeken a' csekély nyo­mású víz, csaknem kizárólag a gravitáció hatására kicsöpög, körülbelül a növények vízifel­vételének megfelelő ütemben. A jövőben nemcsak érdekes­ségnek számíthat, hanem hasz­nosítható is lehet a vízzel töl­tött műanyag tömlőkkel szer­zett eddigi tapasztalatuk. Meg­állapították, hogy a növények közé vízzel telitöltött vaskos fóliatömlők, miközben a nap­sütéstől felmelegednek, annyi meleget gyűjthetnek össze és tárolhatnak a későbbi időszak­ra, hogy a még fagyvesziélyes időjárásnál, külön fűtés nélkül is ellensúlyozhatják az esetleg fagypont alá csökkenő hőmér­sékletet, vagyis elkerülhető velük a fagy károsodás. Üj lehetőségként kínálkozik a termesztők számára az a módszerük is, hogy a tovább­nevelésre előkészített palántá­kat nem a helyben levő föld­be ültetik be, hanem kisebb- magyobb, elsősorban ugyan­csak fóliából összehegeszthetö tömlődarabokba töltött, ipar- szerűen előállított kész földke­verékbe pal&ntázzák el. Így mindig azonos minőségű és jó, külön fertőtlenítés nélkül is csaknem teljesen steril földbe kerülnek a növények. Ez nem­csak a további kezelésüket egyszerűsíti, hanem a fejlődé­sükre, egészségi állapotukra és termésképzésükre is nagyon előnyös hatású. Ennek a neve­lési módszernek a bevezetésé­vel a korai paprika mellett már más növénynél is próbál­koznak, nagyon biztató ered­ményekkel. Új élelmiszerüzlet Nagykátán Nagy háta ma reggeltől új élelmiszerüzlettel gazdagodott, amelyet a Nagykáta és Vidéke ÁFÉSZ a Jászberényi úton mintegy kettő és félmillió fo­rint költséggel épített saját kivitelezésben. A nyitással egy időben viszont bezártak négy üzletet, amely már nem felelt meg a követelmények­nek. Koppány György felvételei Az élelmiszerbolt hatszáz­ezer forintos árukészlettel nyi­tott, alapterülete 330 négyzet­méter. Az előzetes tervek sze­rint havi másfél millió forint forgalommal számolnak. Az el­látási körzet mintegy 3500— 4000 lakosra terjed ki és a nagy forgalmú útvonal mentén nyil­ván sokan megállnak majd az átutazók közül is. Fejlődik a vízszolgáltatás Beruházások a budai és a nafykáíai járásban Az idei nagy meleg és a hosszan tartó szárazság a ko­rábbiaknál is több helyen oko­zott gondot a lakosság vízellá­tásában. A Pest megyei Víz- és Csatornamű Vállalat, mely a megye legnagyobb részének vízellátásáról gondoskodik, az erőfeszítések ellenére sem tud­ta kielégíteni az ugrásszerűen jelentkező igényeket. Az idő­járás hatását jól mutatja, hogy míg a legmelegebb na­pokban a vállalat átlagosan ötven egyezer köbméter vizet szolgád".tott naponta, az eső- sebb idő beköszöntővel a fo­gyasztás napi harmincegyezer köbméterre esett vissza. f-, Hálózat­os közműfejlesztés A PVCSV hálózatainak nagy része eredetileg közkutas szol­gáltatásra alkalmas vízművek- I kel épült, azonban mind több lalcást kötnek közvetlenül a j hálózatra. A vízművek talán még ezt a többletterhelést is elbírnák, de az idei nyáron | a tilalom ellenére elszaporo- dott kertlocsolások már meg­haladták a kutak teljesítő­képességét. A vállalat fejlesztési tervei szerint az ötödik ötéves terv időszakában 35Q milliót fordí­tanak a vízhálózat és a köz­művek fejlesztésére, az ivóvíz­társulatok részére pedig 850 millió forint értékű víz- és közmű épül. A bővítések és új beruházások azokra a helyek­re összpontosulnak, ahol az idei különösen száraz idő­járásban a legnagyobb nehéz­ségekkel küszködtek és egyéb­ként is szükség van a vízel­látás javítására. Különösen nehéz a vízszol­gáltatás helyi fejlesztése a bu­dai járásban, ahol szinte alig van vízkivételi lehetőség. Így például Bia körzetében a táv­lati fejlesztés valószínűleg csak a Fejér megyéből vezeté­ken idehozott vízzel oldható meg. Expresszvezelék Érden az ivóviztársulat több ütemben épülő vízmüvé­nek ■ munkálatai elhúzódása miatt Sasvárosban csak a kö­zeljövőben adják át a kutakat. A körzet vízellátását lényege­sen javítani fogják az idén egy 250-es expresszvezeték és egy kút üzembe helyezésével. Jö­vőre pedig újabb négy kutat kapcsolnak a hálózatra. Diósdon az idén már vizet adó napi 400 köbméter telje­sítményű 3. számú kút jelen­tősen segíti majd a község vízellátását. Orvosnaplóm = „Orvosnaplóm” címmel jelent meg e hetekben dr. | Buga László legújabb könyve. A népszerű orvos-író, a | rádióból, az újságokból mindenki által ismert Buga dok- | tor — életéről, munkájáról vall könyvében. Derűs, ta- I nulságos történeteket mond el, tréfálkozik, tanácsot ad, 1 a hozzá érkező levelekből és válaszaiból idéz, elöadásai- | vak színes eseményeit írja le és még verseiből is ka- I punk egy csokorra valót. A szórakoztatóan érdekes, kel- | lemes olvasmányból az alábbiakban közlünk egy rész- 1 letet. Farkaslyuk, 1964. Fáj a fejem. Nagyon fáradt vagyok, de le kell írni azt, ami bennem van, hogy ne homá- lyosodjék el az emléke soha. Horniét is jöttem? Már nem is tudom. Sárközi Ferenc ba­rátom, az ottani kultúra egyik fáklyavivője vitt faluról falu­ra. Csak a nevekre emlék­szem: Sáta, Királd, Somsály, Csokvaomány, meg persze a központ Ózd és Farkaslyuk. Meg egy-két tarka színfolt: apró kultúrházak, falusi isko­lák, zsúfolt bányavendéglők és emberek. Derék, becsületes, kérges paroláit, simogató, me­leg, csillogó szemek, kíváncsi öregasszonyok, érdeklődő fia­talok. Sok, nagyon sok ember. Ha agyonütnek, se tudom hol, de most is látom: kis is­kolaterem. Amikor felálltam a dobogóra, fejem majdnem a plafont verte. Ember, ember hátán. Én meg beszélek, fele­lek, válaszolok a kérdéseikre... Egyszer csak zörgés, mozgás, suttogás, gomolygás. Bámulok és látom, hogy leemelik a te­rem ajtaját, mert a nyitott ajtó lapja zavarta a belátást az ajtóban rekedtek előtt. Le­emelték. Le bíz’ azt, és a fo­lyosón székekre rakva rááll­tak. rátelenedték. Ott volt körülöttem az egész falu. Ott, mert érezték, hogy hozzájuk tartozom, hozzájuk mentem, nekik beszélek és hogy az övék vagyok. Ha csak maroknyi részük fogadja is meg tanácsaimat, már akkor sem éltem hiába Budapest, 1976. Zárszámadást tartok. Ügy Is mondhatnám, hogy számot ve­tek önmagámmal. Hogy meg­vizsgálom, mi volt eddig és aláhúzom a jókat pirossal, a rosszakat kékkel. A zárszámadás valami több, mint a számvetés. Azt magya­rázni is szokták. Olyankor megmutatják a hátteret, és az ember az okok akadályhullá­mai között rendszerint kibé­kül. legalább önmagával. Ha igaz, hogy az első elő­adásomat 1938-ban tartottam, akkor az idén 38 esztendeje annak, hogy felléotem az elő­adói dobogóra. Azóta űzöm ezt a munkát, mondhatnám: fo­lyamatosan. Folyamatosan hi- 7o"v, mert még a legnehezebb időben is szólnom kellett. ... Talán sohasem felejtem el: a győri börtönben fogsá­gunk alatt, de sokszer is in­tettem feledhetetlen barátom­mal, hajdan iskola-, akkor fo­goly- és cellatársammal, dr. Feldmár Zoltánnal — nyuga­lomra és erőkíméletre szeren­csétlen fogolytársainkat. Hányszor hangoztattuk a derű és a remény erejét, amikor a kétségbeesés villámlott felet­tünk. Még a menekülés után is, amikor összeszáradt gyo­morral, kiéhezetten vánszo­rogtunk, aztán ehettünk volna, mert máir volt mit, devott volt az egészségvédő tiltó szó és egy pohár tej, egy darab szik­kadt kenyér volt az enyhítőnk a kíméletlen koplalás után. Szóval én aztán igazán el­mondhatom. hogy felvettem, vittem és talán viszem is. amíg csak élek az előadói vágy gondolatát, szeiretetét és gyakorlatát. Mert hiszek az eredményeiben. No, de hogyan is állunk ez­zel a zárszámadással, most, amikor az idén életem hetve­nedik esztendejét zártam. (Hetvenediket bizony!) Meg­öregedtem. Pár nappal ezelőtt, ahogy a Pagodából átmegyek a hátsó folyosóra, a hátam mögött suttogást hallok: — Te, ez a Buga doktor nem is olyan öreg, mint amilyen öregnek látszik. Kihúztam magam, és vidá­man peckeskedtem a tizenket­tes stúdió felé, és azon gon­dolkodtam, hogy ha tudják, miért nem látják, ha nem lát­ják, miért mondják? Hány előadást is tarthatott ez a fiatalnak látszó öreg em­ber, vagy korát meghazudtoló fiatal ? Hát elárulom. összesen: 5212-t. Ebből 2037-et a rádió közvetített. 1963-ban ezredszer álltam mikrofon előtt 1965-ben elő­ször, 1972-ben másodszor ju­talmazott nívódíjjal a rádió igazgatósága. Tehát ötezer-kettőszáztizen- kétszer köszörültem meg a torkomat hogy beszélni kezd­jek. És ez talán elég is egy embernek, aki már a h elven- egyediket tapossa. Azt hiszem, ebben meg is egyezhetek ön­magámmal,^ a. zárszámadá­somat elfogadhatom. Nagymértékben bővül a há­lózat a nagykátai járásban is. Nagykátán az idén 4 kilomé­teres vezeték építését fejezik be másfél millió forintért. Tá- piószecsön is már csaknem teljesen kiépült a 4,5 millió fo­rint értékű, 10 kilométer hosz- szú új hálózat. Szivó-lározó medencék Kákán nemcsak a 3,1 mil­lióért kialakított hétkilomé­teres vezetékrendszer, hanem egy 50 köbméteres magaslati és két ugyancsak 50 köbméte­res szívó-tározó medence is javítani fogja a vízellátást. A három medence építésére ösz- szesen 1,3 millió forintot for­dítanak. Tápiógyörgyén az idén feje­ződik be a vízmű teljes kiépí­tése. Ez évben alakították ki a 3,3 millió forint értékű, hét kilométer hosszú vezetéksza­kaszt, s a negyedik negyedben 2,3 millióért elkészül két 150 köbméteres tározómedence, valamint a vízmű technológiai és szociális épülete. I L. T.

Next

/
Thumbnails
Contents