Pest Megyi Hírlap, 1976. szeptember (20. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-29 / 230. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Piacra is terem A kiskertek haszna Az ellátás jobb, nagyobb a választék férjem dolga, enyém a piac. Nem bánjuk, hogy kevesebb idő marad a pihenésre. Meg­éri. Férjem télen kertészeti szakkönyveket olvas és hasz­nosítja, amit tanul belőlük. Meg is látszik a kerten. Méz és tojás — Gyümölcsöskertem van és egy sereg méhcsaládom — mondja a középkorú férfi. Al­mát és mézet, meg egy kosár diót hozott eladni. — A sza­badságom akkor szoktam ki­venni, amikor a méhekkel vándorolni kell, amikor mézet gyűjtök. Nekem ez is megéri. Otthon van hat almafám, ta­valy fordultak termőre. Szak­szerűen gondozom őket, most már van mit eladni. A fele­ségem baromfit nevel, ő tojást szokott hozni a piacra. A szárnyasokat megesszük, nem áruljuk. Húsevő a család. Né­ha a rokonságnak viszünk egy­egy párat, mondjuk névnapraj virágcsokor mellé. Jobban örülnek mintha egy kiló cso­koládét kapnának. Az alkalmi piaci árusok so­rában a feltett kérdésekre ter­mészetesen nem mindenki vá­laszolt szívesen. Volt, aki tel­jesen elzárkózott, mondván, hogy az ő dolga az, hogy mennyit foglalkozik, mennyit keres a termesztéssel és áru­sítással. Valóban, ez magán­ügy. Az viszont közügy, hogy ezek az emberek sokat segí­tenek a város zöldség- és gyü­mölcsellátásában, tejtermékel­látásában. A haszon nemcsak a-zoké, akik teli kosárral jön­nek és üres kosárral, telibb erszénnyel indulhatnak haza a piac végeztével. Az is örül, akinek friss házi túró, gyen­ge zöldbab, hamvas, frissen szedett, szép gyümölcs kerül az asztalára, a ceglédi és kör­nyékbeli kertekből. (e. k.) A LÁTÁS MŰVÉSZÉTÉ Kisgrafikák kiállítása Nyársapáton és Tártaién A nyári szünet után ismét összejöttek a kisgrafika bará­tai a ceglédi Kossuth Művelő­dési Központban, ahol Nyári élmények, új grafikák címmel mutatták be legújabb szerze­ményeiket és beszámoltak él­ményeikről. Nagy László Lá­zár, a kör titkára színes diáit mutatta be szovjetunióbeli útjáról, majd Sós Imre, a Pé­csett megtartott III. Országos Kisgrafika Barátok Találkozó­járól készített kisfilmjét vetí­tette le. A kör titkára ismertette a tagsággal a II. félévi progra­mot, melynek részeként, ok­tóber 19-én A látás művészete címmel beszélgetés hangzik el a különböző korok művészet­szemléletéről, stílusairól meg­hívott előadóval. Októberben nyitják meg a nyársapáti mű­velődési házban, a II. Orszá­gos Kisgrafikai Találkozó al­kalmából rendezett kiállítás anyagából válogatott tárlatot, s a törteli kultúrházban mu­tatják be az I. Országos Kis­grafikai Kiállításon szerepelt ex libriseket. November 16-án Mi van a tarsolyban? címmel játékos vetélkedőt rendeznek, december 21-én családias ösz- szejövetelen búcsúznak az óévtől. (b. 1.) NYOLC NAPON BELÜL Jdmísék, menn A városi tanács pénzügyi, terv- és munkaügyi osztálya értesíti az érdekelteket, hogy a borforgalmi adó fizetésére kötelezett termelők az 1977. évi adó kivetése végett a ter­melési hely szerint illetékes adóhatóságnak, a szüret befe­jezését követő 8 napon belül, kötelesek bejelenteni az álta­luk előállított, illetőleg vásá­rolt adóköteles ital teljes mennyiségét, beleértve a be­jelentést megelőzően értékesí­tett, elszállított mennyisége­ket is. A több helyen használt sző­lőterület termését a községen­ként, városonként illetékes adóhatósághoz külön-külön kötelező bejelenteni. Ha a termelés és a tárolás helye különböző helységek­ben történik, a tárolás he­lyén is be kell jelenteni a ter­mést. Nyolc napon belül ese­tenként kell bejelentést ten­ni, ha részletekben szüretel­nek, az egyes részeredmények­ről. A bejelentést az erre a cél­ra szolgáló hivatalos nyomtat­ványon kel megtenni a városi tanács pénzügyi, terv- és mun­kaügyi osztálya 30-as számú szobájában minden héten keddi és pénteki napon, dél­előtt 8 órától 12 óráig. Az 1976. évi adóívet fel kell mu­tatni. A nyomtatvány besze­rezhető az információs irodá­ban vagy a fenti szobában (csak a ceglédi termelők ré­szére). Felhívja az osztály a terme­lők figyelmét a határidő be­tartására, a nyomtatvány he­lyes kitöltésére. A borforgal­mi adó bejelentésével kapcso­latban felvilágosítást ugyan­csak a 30-as szobában adnak. Forgalmas a pénteki piac, általában ekkor vásárolják meg a ceglédiek a hét végére való zöldséget, gyümölcsöt. A környező községekből is sokan járnak ide eladni, vásárolná. A felhozatal most jónak mond­ható, áru van bőven, nagyobb a választék, mint néhány év­vel ezelőtt. Bútorra váltják Olimpikonok bemutatója A ceglédi Kossuth Művelődési Központban hétfőn este több mint félezer sportbarát gyűlt össze, hogy a sportfel- iigyelőség rendezvényén, az olimpiai esten részt vegyen és a montreali győztesekkel találkozhasson. Bemutatók tették szí­nessé a bajnokok műsorát. A képen: Feledy Péter játékvezető Tordasi Ildikó tőrvívó olimpiai bajnokkal és Kovács Edit olimpiai csapattag vívónővel beszélget. Kaczur Pál felvétele XX. ÉVFOLYAM, 230. SZÁM 1976. SZEPTEMBER 29., SZERDA Az alvállalkozók is dolgoznak A háztájiból — Tehenet tartunk, jól te­jelő fajta, de meg is adjuk a módját, gondunk van az élel­mére. Túrót, tejfölt magam készítek, ahogy anyámtól ta­nultam. Az elsők közt va­gyok, az érkezésnél és akkor is amikor hazafelé csomagol­hatok — mondja a szürke kendős asszony a tejterméke- sek sorában. — Annyiért mé­rem, mint a többi kistermelő. A pénz sok mindenre kell. Az öreg szülői házat, amelyben mi lakunk tatarozni kellett. Először a zsúpból lett cserép­tető, azután a falakat szige- teltettük, nagyobb ablakot te­tettünk. Olajkályha került a néhai kemence helyére. A fiaimnak persze, már ez sem elég jó. Felcseperedtek, dol­goznak, tervezik a magukét. Mi, szülők, segítünk nekik a takarékoskodásban. A fiúk majd új házat szeretnének. Hát erre is jó a mi tehenünk, a baromfi, a disznó: felnevel­jük, téglapénzzé váltjuk, így segítünk a fiataloknak. December izepére átadják a tejüzemet A munkafegyelem elsődleges követelmény Az ÉLGÉP szerelői a tejüzem csarnokában a gépi állandó helyükre. Cegléd és környéke tej- és i tejtermékellátását a Középma­gyarországi Tejipari Vállalát \ ceglédi üzeme és a tsz-tejtár- sulás látja el. A ceglédi tej­üzem a megnövekedett felada­tokhoz mérten kicsi, s mivel a város belsejében van, megfele­lő bővítésére nincsen lehetőség. Négy évvel ezelőtt történt, hogy a tejipari vállalat ceglédi üzeme és. 17 Pest , megyei ter­melőszövetkezet megal akított a a Ceglédi Tejipari Közös Vál­lalatot, melynek üzeme most épül a város ipamegyedében. Az új tejüzem építésének generálkivitelezője a Ceg­lédi Építőipari Vállalat. A határidőmódosításokat köve­tően most olyan megállapodás született, hogy december köze­péig mindenképpen befejezik az építkezést, hogy a próba­üzem mielőbb megkezdődhes­sen. Az új tejüzem naponta 50 ezer liter tejet hoz majd for­galomba, egy részét kannák­ban, a többit tasakokban és poharakban. A várost az új 4-es főútvo­nallal összekötő külső Jászbe­rényi útról már teljes egészé­ben kibontakozik a tejüzem épületsora. Bulldózer egyengeti a terepet, kubikusok, betono­zok dolgoznak a szabadban, az épület belseje a szerelők mun­kahelye. Mint Jakab István építésvezető mondta, a gene­rálkivitelezés készültségi foka 90 százalékos, a kőművesmun­kákkal 98 százalékban végez­tek. Még egy fokkal jobb is lenne, ha az épület tervezői a berendezések méreteit is is­merték volna és nem járt vol­na falbontással egy-egy fonto­sabb objektum elhelyezése. Az alvállalkozók is sorra érkez­nek. Várják az útépítőket, Jönnek a Gerje—Per je Vízgaz­dálkodási Társulattól. A TI- GÁZ szerelői a napokban fog­tak munkához, össze kell fog­ni, egymást segítve munkál­kodni a generálkivitelezőnek, a szak- és szerelőiparnak, hogy minden rendben menjen. A Ceglédi Építőipari Vállalat GYÁREGYSÉGÜNKBE FELVESZÜNK FÉRFI- ÉS NÖ1 SEGÉDMUNKÁSOKAT, VALAMINT PORTASOKAT. Fizetés a kollektív szerződésben foglaltak szerint. Érdeklődni lehet: „Penomah” Ceglédi Gyára, Cegléd IV., Dohány u. 4. mintegy nyolcvan embert fog­lalkoztat itt. Jól haladnak a villanysze­reléssel — ebből a kapcso­lók szerelése igényel hosz- szabb időt és igen alapos munkát. Az üvegezés is a kivitelező vállalatra marad, mert az al­vállalkozó szövetkezet —mun­kaerő híján — lemondott megbízatásáról. Tágas hőtárolóba viszi majd a futószalag a kiszállításra ke­rülő tejtermékeket, tejes mű- anyagtasakokat, poharakat. A szerelés szaporán folyik. Igye­keznek az alagsori helyiség­ben is, ahová hamarosan el­hozzák a lakatosok a keretre feszített dróthálókat, melyek­kel ezt raktárhelyiségekre Kőröstetétlen a négyfelé ága­zó útkereszteződés szomszédsá­gában áll a község kocsmája. Tíz éve még ez volt az egyet­len rendszeres szórakozóhelye a település fiataljainak. A bá­lokon valaha könnyen csattant a pofon, gyakori volt a vere­kedés. A vendéglővel átellen- ben egy szürke, nagyablakos épület a falu művelődési háza. Az ajtó minden este nyitva, várja a fiatalokat, ott működik a Napsugár ifjúsági klub. A barátságos, bolthajtásos helyiség kényelmes foteljei­ben fiatalok beszélgetnek, tár­sasjátékókkal szórakoznak, a sarokban magnetofon szól. A klub vezetője, Kolozsvári Fe­renc, aki egyúttal a termelő- szövetkezet KISZ-titkára, el­mondta, hogy az ide járók többsége a tsz-ben dolgozik, de szívesen látják a diákokat és a Ceglédről, Szolnokról nap mint nap hazajáró ingázókat. Az ifjúsági klubban program szerint zajlik az élet. Kedvel­tek a Vetélkedők, amelyeken ki-ki számot adhat általános műveltségéről, irodalmi isme­reteiről, politikai tájékozottsá­gáról. Jó ötlet az „Én estém” című műsor, melyben egy klubtag vállalja a többiek szó­rakoztatását, közös játékkal, ze­nével. Visszatérő alkalom a mai magyar írók egy-egy könyvének bemutatása. Az elő­adók klubtagok. Legutóbb jíer- tész Ákos Makra című művét ismerték meg. Író—olvasó ta­berendezéseket szerelik fel Apáti-Tótli Sándor felvétele osztják. Áll a hatalmas kazán, a hidegvízrendszerű csöveket hungarocellel szigetelik. Áprilistól szeptemberig 48 órás munkaheteken dolgoznak az építőipari vállalatnál, októ­bertől 40 órás lesz a munka­hét — mint mondják, így ala­kul ki az éves szint. Akárhogy is, de a többszöri módosítás után most azon kell igyekezniük, hogy a decemberi határ­időre igazán elkészüljenek és az igyekezet ne menjen a soron következő munkák mi­nőségének a rovására. Megér­téssel, a munkafegyelem szigo­rú megtartásával és a brigád vállalások lelkiismeretes telje­sítésével ezt véghez lehet vin­ni. lálkozón Baranyi Ferencet lát­ták vendégül. Gyakran szer­veznek ismeretterjszető elő­adásokat. Nagy vitát váltott ki a humorral átszőtt, játékos il­lemtan est. A fiúk és a lányok kapcsola­táról a körzeti orvossal beszél­gettek egy estén. Tartanak TIT-előadásokat is, nemrég a fiatalkorú bűnözésről, majd az űrkutatás jövőjéről kaptak is­merte tésű. A pezsgő klubélet nemcsak az épület falai közt folyik. A nyáron kerékpártúrát szervez­tek a Tiszára. Egy éve Pé­csett, az idén a Balatonnál jár­tak tíznapos kiránduláson. Ta­vasszal, a fortéién rendezett elődöntőt megnyerve, részt vettek a budai várban az or­szágos történelmi vetélkedőn. Egy éve működő irodalmi szín­paduk már több alkalommal szerepelt a környező községek­ben, és állandó résztvevője a társadalmi esküvőknek, név­adóknak. A fiatalok két óvodát támo­gatnak, az egyikben a közel­múltban építettek homokozót és — a termelőszövetkezettől kapott anyagból — mászókát készítettek a kicsinyeknek. Társadalmi munkában gondoz­zák az Árpád-emlékművet. A taglétszám egyre nő, az általá­nos iskolát elvégzőknek kedv­csinálóul létrehozták a nyol­cadikosok klubját, így már a legfiatalabbak is időben meg­Öszibarackot, későn érőt és birsalmát kínál a gyümölcs- árusok sorában egy ceglédi asszony. — Gyárban dolgozom, dél­utáni műszakos vagyok. Kora nyár óta járok a piacra elad­ni. A Budai úton évekkel ez­előtt vásároltunk egy 300 négyszögöles hétvégi telket. Néhány öreg szőlő tő volt ben­ne, egy birsfa meg egy öreg almafa. Mi újakat telepítet­tünk és tavasszal véleménye­zünk. Hoztam már borsót a piacra, zöldbabot — ebből ha­marosan szedjük a másodve­tés termését. Volt földieprem, ezt ettük, árultuk, befőzni is maradt. Kell a pénz, mert a nagyobbik gyerek főiskolás, albérletben lakik, ez nagy ki­adást jelent. Most ősszel fes­tünk, karácsonyra széretném a bútort kicserélni. Sok az öreg darab, még örököltük, amikor összeházasodtunk, az ötvenes években. A kertészkedés a ismerik, megkedvelik az ifjú­sági klub és a művelődési ház rendezvényeit. Kőröstetétlenen, a község és a termelőszövetkezet vezetői le­hetőséget teremtettek az ifjú­ság kulturált szórakozására, amit a fiatalok okosan haszno­sítva, gazdag tartalommal töl­töttek meg. Kőhalmi Dezső Ma délután Találkozás az íróval A vendég: László-Bencsik Sándor Ma délután, ha a műszak véget ér, nem sietnek haza a MEZŐGÉP ceglédi gyárából az emberek. Délután fél 3 óra­kor az üzemi klubban író-ol­vasó találkozó kezdődik. László-Bencsik Sándort vár­ják ez alkalommal. A találko­zó a Kossuth Művelődési Köz­pont és a munkahely együtt­működési szerződése alapján jött létre. Nem az első alka­lom, hagyománya van már Cegléden és éppen ezért népes közönségre számíthatnak, vár­ják a szocialista brigádokat. Az író Történelem alulnézet­ben című regénye és az ebből készült színdarab okot ad a beszélgetésre. Kőröstetétlen A fiatalok Napsugár klubja Tartalmas esték} emlékezetes kirándulások

Next

/
Thumbnails
Contents