Pest Megyi Hírlap, 1976. szeptember (20. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-28 / 229. szám

Tíz kollektíva vetélkedője Kiváló ifjúsági szocialista brigádok A gödöllői városa és járási ÁFÉSZ, -ek tíz ifjúsági szocia­lista brigádja rendezett vetél­kedőt a kiváló cím elnyeré- •áént Pécelen. A vetélkedő fia­talokat a pécali művelődési ház és a nagyközségi KISZ- bizottság látta vendégül. Az ifjúsági szocialista bri­gádok tagjai szakmai, politi­kai, szövetkezetpolitikai és if­júsági mozgalmi tájékozott­ságukról adtak számot, s Vá- laszoliniulk kellett az általános műveltséget próbára tevő kér­désekre is. A szoros verseny­ből végül is a Pécel—Isaszeg ÁFÉSZ Martos Flóra szocialis­ta brigádja került ki győzte­sen. A második és harmadik helyen a Gödöllő és Vidéke ÁFÉSZ Dobó Katica, s ugyarn­Felújított hálózat 1 Az Észak-magyarországi Áramszolgáltató Vállalat dol­gozói Gödöllőn, az Imre úton felújítják a régi vezetékháló­zatot. Felvételünkön: Gyurkó Mihály és Holes Mihály az el­osztószekrényt szerelik össze felhelyezés előtt. Ifj. Fekete József felvételei j csaik a Pécel—Isaszeg ÁFÉSZ ] Clara Zetkin ifjúsági szocia­lista brigádja osztozott. Rajtuk kívül a kiváló cím tulajdo­nosa lett a Galgavidéke ÁFÉSZ Marx Károly és Dobó Katica ifjúsági szocialista brigádjai A jó hangulatban lefolyt ve­télkedőn részt vett Logodi Ka­talin, a KISZ gödöllői járási bizottságának titkára, valamint Orosz Ágnes, a KISZ Pest megyei Bizottságának mező- gazdasági reszortfelelőse. Az esemény alkalmával felhívták az ifjúsági brigádok tagjait, hogy küzdjenek a szocialista cím elnyeréséért, s úgy sze­rezzenek jogot arra, hogy ott lehessenek a legközelebbi ve­télkedőn. A fiatalokat az emlékezetes nap befejeztével a Pécel— Isaszeg ÁFÉSZ látta vendégül vacsorára. F. B. Ma kezdődnek Ú ttörőparlamentek Gödöllőn Elsőként a Gábor Áron Szeptember 28-án megkez­dődnek városunkban az úttö­rők < ifjúsági parlamentjei. El­sőként a Gábor Áron úttörő- csapat tagjai tartják meg, majd 29-én 9 órakor rendezi parlamentjét a Petőfi Sándor, a Bornemissza Anna, a Bartók Béla, valamint a Török. Ignác úttörőcsapat. A városi úttörő­parlamentet október 18-án tartják. Ezek a fórumok az 1976—77-es úttörőév első ki- emellcedő eseményei. A csa- patparlaimentek célja, feladatta megegyezik a VI. országos út- törőparlament céljával és fel­adataival, megrendezése biz­tosítja az úttörőélet demokra­tizmusát, az úttörőcsapat kö­zösségi erejének növelését. •'.* • /.Yv-I Iíl ÉVFOLYAM, 229. SZÁM .ÖNKIADÁSA 1976. SZEPTEMBER 28., KEDD Feladat: a szolgáltatások javítása Jó úton halad a nőpolitikái határozat megvalósítása Az ifjúságpolitikai és a nő­politikái határozat végrehajtá­sáról, valamint a családi és társadalmi ünnepségeket ren­dező iroda munkájáról tár­gyalt legutóbbi ülésén a városi tanács végrehajtó bizottsága. Az ifjúságpolitikai határozat­ról szóló jelentést — az el­hangzott javaslatokat figye­lembe véve — a tanács legkö­zelebbi ülése elé terjesztik. A napirend előtt Benedek János tanácselnök beszámolt a két vb-ülés közötti legfontosabb eseményekről, illetve a le­járt határidejű vb-határozatok végrehajtásáról. Többen a közéletben Az 1971-es tanácstagi válasz­tások óta Gödöllőn is jelentős mértékben nőtt a közéletben részt vevő nők száma. A tanácsi testületben 18 Száza­lékkal képviseltetik magukat. A bizottságokban az 1973-as választások nyomán a korábbi 25 százalékról 33-ra emelke­dett az arányuk. Talán még fontosabb, hogy a női tanács­tagok aktivitása is kielégítő, különösen a bizottságokban fejtenek ki tartalmas munkát. Szegénylegények, bujdosók (3.) A nóták dicsérnek siratnak A betyárok népszerűsége febból a véleményből táplál­kozott, hogy ők nem hagyták abba a szabadságharcot, ha­nem folytatják mintegy sza­badcsapat módra. Hanem telt, múlt az idő, s még egy had­sereg se élhet az ellenség foly­tonos fosztogatásából, hát még egy rablóbanda. Ügy jártak, mint egy megszorult hadse­reg, amely már saját népétől is rekvirál. Így a betyárok se nézték már, hogy kitől vesz­nek, vettek már válogatás nél­kül mindenkitől. Aztán egyszer csak 1867-ben ismét helyreállt a törvény uralma. Most már nem ide­gen zsandárok, hanem magyar karhatalom ellen kellett har­colniuk. Sőt! Nemzetközi szél­hámos bandák fészkelték be magukat az országba, és ezeknek karja-lába lettek a betyárok. Észrevették a kül­földi banditák, hogy „van egy ország, ahol a rendőrség­nek működését megbénítja az egész társadalom ellenszenve, ahol a bíró tehetetlen, bátor­talan, a’ csendőr ügyetlen, a detektív maga is cinkostárs’’. Ez a helyzet, amely 18 éven át gátolta az ország fejlődését, 1867-ben megszűnt, de meg­maradt örökségként az értel­mét vesztett betyárvilág, s a tolvajok, csalók, rablók, or­gazdák szövetsége: a tolvajok köztársasága. Az idegen el­nyomatás hosszú korszaka után hivatalba lépő első ma­gyar kormány a híres péceli Ráday-család sarját, gróf Rá­day Gedeont bízta meg teljes hatalommal felruházott kor­mánybiztosként, hogy ebben a rémvilágban csináljon rendet. Ráday a kriminalisztika tudó­sa volt, s azon felül törhetet­len jellemű, ellenállhatatlanul szuggesztív egyéniség. „Nehéz volt szemeinek a tekintetét kiáll ani. Mikor azokat felnyi­totta, olyan zöldeknek látszot­tak, mint a zavaros tenger felszíne, s valami rejtett tűz leskelődött azoknak fenekén. S nem lehetetett megmozdulni tekintetétől, oda kellett nézni a szemeibe. Ha pedig lesül­lyesztette nagy sötét pilláit fé­lig a szemére, akkor azok oilyan kékeknek tűntek fel, mint a tenger mélysége, s az embernek a szíve megköny- nyebbült, ha így nézhetett be­léjük.” Rózsa Sándort is Rá­day szemei bírták vallomásra. Végül se ítélték halálra a sza­badságharcban szerzett érde­meire való tekintettel. A sza- mosúivári fegyházban fejezte be életét, kitliket szabott a fegyház műhelyében. A gödöl­lői helytörténeti szobában megvan szamosújvári levele­zőlapon Rózsa Sándor átlósan összerótt vastag faágakkal kö­rülkerített fejfája, de a sír ma már nem olyan, mert Móricz Zsigmond ennek helyébe kő­ből faragott emléket állítta­tott. (Az előbbi két idézetet Jókai Mór: A lélekidomár cí­mű regényéből vettük.) lejárt a hős betyárok ideje; 1867-től egyre több földet művelnek meg, felszá­molják a mocsarakat, nádaso­kat, búvóhelyeket; istállóban tartják az állatokat, a nagy uradalmakat gépesítik. Nincs búvóhelye többé a betyárnak, de ha volna is, vaskézzel szá­molta fel Ráday Gedeon a nemzetközi bűnözőbandák, a megvesztegetett közigazgatási alkalmazottak, az orgazdák, a pusztózó betyárok rémvilágát. Szabó Ferenc azt írja Délalföl­di betyárvilág című művében, hogy ez az uralkodóosztály érdeke volt, s a nép nem sze­rette Rádayt, mert igen sok ártatlanul gyanúsított embert gyötörtek halálra a szegedi börtönben, nemcsak a bűnö­söket. A rabok száját felmarta a ráragadt ételmaradék, mert bilincsben lévén, kutyamód habzsolták be az edényből az ételt, tüdőbajt kaptak a pat­kányjárta nedves odúkban, kínordításuk is sokszor ki­hangzott a vastag falak mögül. Jókai regénye szerint viszont Ráday nem használt fizikai kínzóeszközöket, elegendőek voltak szellemi fegyverei, gondolatolvasó és hipnotikus tehetsége, amely előtt még Ró­zsa Sándor is összeomlott. Szabó Ferencnek minden bi­zonnyal igaza van, de az uralkodóosztály érdeke ezúttal mégis csak egybeesett az egész nép érdekével. A mo­dern munkás- és parasztmoz­galom a szervezett ellenállás eszközeivel küzd, s az idejét­múlt betyárvilág minden em­ber veszedelmévé vált. Utoljá­ra a kiegyezést megelőző kor­szakban jött számításba, mint népi tiltakozás és ellenállás az elnyomás ellen. Gödöllőn is így történt. Pap Miska pályája végén kapca­betyárrá züllött. Beleszeretett egy szép domonyvölgyi lány­ba, Ilonkába, s a rablott pénzt hozzá hordta, társait megrövi­dítve az osztozásnál. Ugyan­akkor részegessé és egyre erő­szakosabbá vált a cimborák iránt is. Végül saját társai összefogtak ellene, jól elver­ték és cserbenhagyták. Mikor magához tért Miska, minden csontja fájt és igen éhes volt. Szalonnát evett, de bora-vize nem volt, csak üldögélt a bar­langja előtt. Észrevette azon­ban, hogy a hegy lába nedves. Elkezdet a fokosa nyelével vájkálni, s két hét alatt ki­ásott egy gyönyörű, jó vizű, tiszta forrást. Ez a babati Pap Miska forrása. Társlalanságáhn Iett aztán kapcabetyárrá. Most már meg­támadta s kirabolta a szegé­nyeket is. Ez lett a veszte. Megtámadott az úton egy dinnyéskocsit. Csak egy asz- szony ült rajta, de a kocsit kí­sérő férfiak az árokban lapul­tak. Az asszony átadta a pén­zét Miskának, s amíg ő el akarta rakni a zsákmányt, a férfiak rárohantak és agyon­verték. Rab Jancsi is ilyenformán járt, megsokallták a virtusko­dását. A róla szóló mende­mondák Isaszegre mutatnak. Ö is a Valkó és Gödöllő közti emelkedőn, az erdőben foszto­gatott, s be-betért az isaszegi csárdába. Öróla is Csala And­rástól tudunk egyet-mást. Egy ízben pincében járt, s már ré­szegen érkezett a csárdába. Bevágta a fokosát a mesterge­rendába, ez volt a legényvir­tus jele. Elkurjantotta magát: — Takarodjon mindenki az utcára! — Nem vette azon- : ban észre,- hogy egy legény egész közel áll hozzá, s nem óvakodott a kétélű késétől. Az meg nagyhirtelen szíven szúr­ta. Nóta is szól erről, a Máté­szalka gyászban van kezdetű dal változata. A nótában Ba- konyerdőről van szó, de Csa­la András szerint, aki ezt a dalt 1914-ben hallotta unokanénjé- től, ez a gödöllői erdőt jelenti, mert Bakonyerdőnek neveztek minden olyan erdőt, amelyben betyárok jártak: „Bakonyerdő gyászban van, / Rabi Jancsi halva van. / Még csütörtökön délbe / Vígan ment a pincébe. / Utána ment jó anyja: / Jancsi fiam jer haza! / Édesanyám nem me­gyek, / A csárdába elmegyek, / Kilenc legény felállott, / A ti­zedik rávágott, / A tizedik rá- vágott. / Rézfokos a kezembe, / Rézfokos a kezembe, / Dupla kés a szívembe. / Testvéreim sírjatok, / Meghalt a ti bá­tyátok, / Meghalt a ti bátyá­tok." Kiderítendő kérdés még, hogy a gödöllői betyárvilág felszámolásában is volt-e va­lami része Ráday Gedeonnak. A mondák arra mutatnak, hogy mire Ráday megkapta megbízását, addigra már in­nen eltűntek a betyárok, s ha nem tűntek volna is el, le­hetetlenné tette helyzetüket a királyi vadászterületet megil­lető kiterjedt állami ellenőr­zés. A betyárvilágból már csak a nóták maradtak fenn, ezek azonban mind a betyárokat dicsérik vagy siratják. Ugyan milyen sorsa, sanyargatása Volt ennek a népnek, amely védelmezőit látt a betyárok­ban, sőt egy volt velük? Csak Móricz Zsigmond és a népi írók tárták fel azokat a mély­rétegeket, amelyeknek kiszol­gáltatottsága, megalázó hely­zete ezt magyarázza, s érthe­tővé teszi azt is, hogy a sze­génylegényektől várták azt a „holnapot”, amikor ez megvál­tozik, úgy, ahogy azt Ady megírta: „Felszállott a páva a várme­gyeházra, / Sok szegényle­génynek szabadulására. / Ké­nyes, büszke pávák, napszédí­tő tollak / Hírrel hirdessétek: másképpen lesz holnap.” Heltai Miklós (Vége.) A közélet más fórumain te­vékenykedő nők száma is emel­kedett. A népfrontaktivisták és a pártösszekötők jelentős százaléka nő. A lakóbizottsá­gokban s a KlSZ-aktivisták soraiban is szép számmal ta­lálunk asszonyokat, lányokat. A nők gazdasági helyzeté­nek javítására minden in­tézménynél, üzemben, szövet­kezetben intézkedési tervei dolgoztak ki, ugyanígy a kol­lektív szerződésekben is meg­határozták a tennivalókat a nők szociális és gazdasági helyzetének javítására. (A terhes nők foglalkoztatása, a több műszakban dolgozók pótlékai.) Mindenütt érvényesítik azt az elvet, hogy azonos feltéte­lek esetén a nők részesülnek előnyben a vezetői munkakö­rök betöltésénél, örvendetes, hogy a tanácsi apparátusban, a tanács felügyelete alá tar­tozó szövetkezeteknél a ve­zetők nagy hányada nő. Nem mondható ugyanez a felsőbb vezetői helyekről. Sok intézkedés történt az egyenlő munkáért egyenlő bért elvének következetesebb érvényesítésére, az indokolat­lan különbségek megszünteté­sére. Kiemelkedő, hogy az ál­lamigazgatásban dolgozók, a pedagógusok és egészségügyi dolgozók fizetésének rendezé­sével javultak a nők kereseti viszonyai. Városunkban a sokgyerme­kes családok 85 százaléka ci­gány család. A legtöbbnél sok a szociális jellegű gond. Hely­zetük javítására 1971-től nap­jainkig 58 nagy család ka­pott tanácsi, szövetkezeti vagy OTP-öröklakást. Támogatják a nagy családosokat, az üzemek szakszervezeti bizottságai, szo­cialista brigádjai, a Hazafias Népfront. Például a ruhase­géllyel. Gondok az üzletek nyílva tartási idejével Gödöllő kereskedelmi üzlet- hálózata az utóbbi két évben lényegesen növekedett. Javult az áruellátás, a kiszolgálás színvonala. Több létesítményt adtak át: a Kazinczy lakótele­pen áruházat, Máriabesnyőn élelmiszerboltot, a Dózsa György úton húsboltot. Lakos­ságunk gyors ütemű növeke­dése miatt szükséges a hálózat további bővítése. A Dózsa György úti szaná­lások az elmúlt hónapokban rontották az egyébként ked­vező fejlődést. Az üzletsorok áthelyezése, illetve megszünte­tése, és a kereskedelemben ugyanakkor bevezetett mun­kaidő-csökkentés együttes ha­tásaként az üzletekben zsú­foltság keletkezett. A meg­szüntetésére, a vásárlóidő rö­vidítésére bevezetett előreren- delést sajnos még kevesen ve­szik igénybe. Az élelmiszer-kereskedelem­ben rendkívül fontos a lakos­ság pékáruval, tejjel és tej­termékkel, húsai való jó ellá­tása. Állandó gond a kenyér rossz minősége. Remélhetőleg az átadandó gödöllői kenyér­gyár véglegesen megoldja ezt a gondot. Javult az utóbbi időben a tőkehúsellátás, nem kielégitő viszont a töltelékáru válasz­téka. Szegényes a kínálat mirelitkészítményekből, fél­kész étel szinte nincs is. A kereskedelemben beveze­tett munkaidő-csökkentést több üzlet úgy oldotta meg, hogy nyitva tartási ideje meg­egyezik a város- gyárainak, intézményeinek munkaidejé­vel. A Dózsa György útról el­költözött üzletek kivétel nél­kül 17 órakor bezárnak, előtte fél órával nagyon nagy a zsú­foltság, „rendesen” csak sza­bad szombaton lehet vásárol­ni. Mindenki tudja, a nők sza­bad ideje csak abban az eset­ben lehet valóban az, ha meg­felelőek a szolgáltatások. Itt jelentős eredményeket értünk el az elmúlt időszakban. Átad­ták a vegyesipari Szövetkezet alsóparki modern fodrászatát, korszerűsítették a Dózsa György úti szalont és az egye­temi fodrászatot. Kielégítő a cipőjavítás, habár a gyermek­cipők javítási idejét csökken­teni kellene. A János utcai vegytisztító szalon megnyitá­sával az ilyen igényeket meg­felelően ki tudják elégíteni. Nagy érdeklődés mutatkozik a csereágynemű iránt, az üzlet­nek azonban csak száz garni­túrája van. A Patyolatnál túl hosszú — több mint egy hét — a mosás ideje, s a fel­vevőhelyek száma is kevés. Régi óhaj, hogy a városban mértékszabóság létesüljön. A háziipari szövetkezet bővítette részlegét, már több kisiparos is vállal ilyen munkát. A városi tanács kiemelt fel­adatnak tartotta a gyermekin­tézmények fejlesztését. Ered­ményeként az idén minden óvodába jelentkező gyermeket fel tudtak venni; gond csu­pán az, hogy nem mindenkit a lakóhelyéhez közelebbi óvo­dába. Bölcsődei helyek A bölcsődei helyek szá­ma azonban még mindig nem elegendő. A jelentkezők nagy számából arra lehet következ­tetni, hogy az alsóparkban át­adandó bölcsőde is kicsinek fog bizonyulni. A gyermekek étkeztetése sem megoldott. A városban több helyen műkö­dik kis kapacitású konyha, in­nen szállítják az ételt az óvo­dákba és bölcsődékbe. A nőpolitikái határozat megjelenése óta sok intézke­dés történt a nők életének megkönnyítésére — állapította meg a végrehajtó bizottság —. a politikai és tömegszerveze­teknek, a tanácsnak további erőfeszítéseket kell tenniük, hogy még teljesebben meg­valósuljon. K—P Másfélszer nagyobb terméshozam Sikeres kísérletek az új szer előállítására A Nehézvegyipari Kutató Intézet szakemberei új, nagy­hatású szert állítottak elő, amelynek segítségével, a labo­ratóriumi és az üzemi kísérle­tek tapasztalatai szerint, csak­nem másfélszeresére növelhe­tő a paradicsom, a bab és a napraforgó terméshozama. A Nevirol elnevezésű termésho- zam-fokozó anyag vizsgáztatá­sát befejezték, s az eredmé­nyek egyértelműen jó tulaj­donságait bizonyítják. A Ne- virolból rendkívül kis mennyi­séget kell felhasználni. A szak-* emberek becslése szerint a ha­zai igény alig 50—100 tonna. Éppen ezért a viszonylag ki.t volumen gyártására nehezen találnak partnert. Az intézel most saját kísérleti üzemé' ben rendezkedik be az érté' kés új anyag gyártására.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents