Pest Megyi Hírlap, 1976. szeptember (20. évfolyam, 206-231. szám)
1976-09-26 / 228. szám
Keresik a táj term Az utóbbi években mindinkább rájönnek az emberek, hogy lakóhelyüket sokféleképpen lehet szeretni. Ügy is, hogy összefogással, társadalmi munkával, hozzájárulással segítik a kommunális építkezéseket, és úgy is, hogy keresik a táj természeti értékeit. Legalábbis erre mutat, hogy az utóbbi öt évben a Pest megyei Természetvédelmi Felügyelőséghez 115 bejelentés érkezett. Nemcsak a szám jelentős, hanem — Éalázs István felügyelő szerint — az is, hogy a bejelentések mindinkább szakszerű leírásokkal, értékes ritkaságokról adnak számot. Árvalányhajas ősgyepes Idén történt először, hogy termelőszövetkezet jelentette: védelmet kér a határ egy részére. Pápai Gábor erdőmérnök javasolta az iküadi Galga- parti Tsz-nek: hagyják meg eredeti érintetlenségében a 13 hektáros, ősgyeppel borított árvalányhajas legelőjüket. A termelőszövetkezet dr. Jean- plong Józseftől, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem docensétől kért szakvéleményt. Ö is megerősítette, hogy a legelő egyike a hazánkban rohamosan fogyó ősgyepesnek. Egyébként az országban eddig Pest megyében ^található a legtöbb — negyvenhárom ,— természeti ritkaság, amely védelem alatt áll. Vannak közöttük nagy kiterjedésű erdők, mint a Mádencia a dabasi járásban és kis, jóformán házikertek, minit amilyen Csabai Balázs tölgyese Érden, vagy König Éva 35, rendkívüli botanikai ritkaságokat befogadó kertje a tahitótfalui domboldalon. Veszélyes szépség A gödöllői járásban különösen megélénkült a természet- védelmi értékek felmérése. Legutóbb Szenkó István kere- pesi helytörténeti kutató és dr. Pápa Miklós turistaíró küldte be jelentését. Gerendás Zoltán, a cinkotai Szerb Antal Gimnázium tanulója kereste fel őket, és elmondotta, hogy a csömöri patak környékén rendkívül érdekes természeti képét talált. Kiderült, hogy a terület nemcsak szép, de veszélyes is, miután úszó lápokkal tarkított. Tudnivaló, hogy a vastag, elhalt fű- és nádtalajon nőtt vegetáció rendes rétnek látszik. Azonban nagyobb súly alatt, mint az emberé, már elbillen. Alatta a kétméteres mocsárba könnyen belefulladhat az ösvényeket nem ismerő idegen. A Pest megyei Természet- védelmi Felügyelőség felkérésére dr. Horányszky András, az ELTE növényrendszertani és ökológiai tanszékének docense végezte el a tudományos felmérést. Hazánkban szinte egyedülálló tőzegpáfrányt, botanikai ritkaságnak számító mohát és orchideát fedezett fel a láposban. Forrásyidék a tanyánál Szánkó Istvánék Kerepes határát is alaposan átkutatták. A vizel I en szegénynek hitt tájon a Csipkai-tanyának nevezett területen 32, kisebb-na- gyobb forrást találtak, amelyek egyesülve, a Bolnoka-te- tőn eredő Sziías-patakot táplálják. Javasolják, nyilvánítsák védettnek a f orrás vi déket a Csipkai-tanya melllett, azonkívül a vízmosásos domboldalt és a meredek löszfalat elborító növényi-állati együttest. Komáromi Magda Címe: A várakozó lány Kilencvenedik évén túl is nagy kedvvel alkot a Gödöllőn élő Remsey Jenő festőművész. Ott járt unkkor Várakozó lány című képén dolgozott. Ifj. Fekete József felvétele III, ÉVFOLYAM, 328. SZÁM 1976. SZEPTEMBER 26., VASÄRNAP Hiányzik egy tanterem Egy kilométeres vízvezeték Galgahévízen Új tanácselnököt választottak nyákába. A szükségesnél effy- gyel kevesebb a tanterem, így a harmadik-negyedik osztályosok csak váltott műszakban tanulhatnak. Pillanatnyilag keresik e gondra a megoldást. Ezzel párhuzamosan keltene a községben egy helyiséget találni, a rendszeres foglalkozásokat tartó népfrontklub számára. A legutóbbi galgahévízi tanácsülésen, szeptember 1-én fontos határozatot hozott a tagság. Ez alkalommal választották meg tanácselnöknek Barna Jánosnét, aki korábban vb-titkár volt Galgahévízen. A fiatalasszony szinte az iskolapadból került a tanácshoz, tizennyolcadik esztendeje dolgozik ezen a területen. Galgahé- víz lakossága jól ismeri Barnámét, népszerű a faluban, így a tanácsülésen sem kellett bemutatni. Sokan nem fizeüek 1975-ben fontos feladatokat keltett ellátnia a. községi tanácsnak, s a korábbi elnök betegsége miatt Barna János- né munkája is több volt. Köny- nyebbem indult az 1976-os esztendő, s most szeptember elseje után — amikor új vb-tit- ■kjárt is kineveztek a tanácshoz — felgyorsultak a községi munkák. A Gálgavölgye Regionális Víz- és Csatornamű Társulat a legutóbbi tanácsülésen tájékoztatta a résztvevőket az 1976-ban sorra kerülő munkákról. E tanácsülést követően, szeptember 6-án kezdődött meg Galgahévízan, a Vöröshadsereg útján az összekötő vezetékek fektetése, s ma már alig van nyoma a munkának, Szegénylegények, bujdosók (2.) Pap Miska barlangja A godöllül helytörténeti szobában van egy festmény, Pró- dai műve, Huszti Jóslca cifraszűrét, fokosát, kulacsát, kürtjét ábrázolja; 1952-ben kaptuk a képet ajándékba Magyar Kázmér özvegyétől, de csak most, több mint két évtized után ismerkedtem meg Csalla András 75 éves gazdával, aki a Huszti Jóskához fűződő történetet is tudta: „A szabadságharc után, amikor a zsandárok uralkodtak rajtunk, a veresegyházi szőlőhegyen laktak a Szilhát utcai nagyot halló Berze Sámuel feleségének szülei, öt gyermekükkel. Egy éjszaka kopogtatásra ébrednek. Megijed az ember, mert a szökevényeket kereső zsandárok gyakran zaklatták abban az időben a lakosságot. Gyorsan lámpát gyújtott, s amint ment kifelé, feleségének is szólt. Nyílik az ajtó, hát csak lépdelnek be szó nélkül, fokossal, pisztolyokkal, szarvasgyilokkal (csontnyelű késsel) vagy tizenketten is. Mindegyiken kivarrott fekete ing, cifraszűr, mind olyan büszke, mint egy huszár. Csak nézik a háziak, hogy a vendégek zsírt, húst, bort tesznek le az asztalira. Akkor aztán elkiáltja magát a kapitány: — Gazduram! Itt a hozzávaló, főznek-e vacsorát a Huszti- hadnák? — Erre a szóra minden félelme elmúlt a háziaknak, kivált amikor kislányukat, a későbbi Berze Sámuelnét megdajikálták a vendégek. Vacsora után aztán táncoltak, mulattak, verték a fejükkel a mestergeredát. Hajnal felé valamennyien eltűntek. Előbb egy, aztán még egy, aztán egyszer csak egy sincs. Ügy elillantak, mint a szellő. A gazda Bolondnak tette magát, mutogatta a ruháját és mondogatta: — Én vagyok a generális, Becsben szabták a ruhám is. Ne- véttefc rajta, közben azonban eljárta, ami intéznivalója volt”. Huszonkét éve hallotta Rácz József tanuló az asztalos Nagy Józseftől Pap Miska élet- történetét. Általában azt vélik, a katonaság elől szökött meg és lett betyárrá. Józsi bácsi másképp tudja. Miska bir- kásvoltés el-eladogatott a bárányokból. Gazdája észrevette, s elzavarta. Így kezdődött. Miska, rávette a betyárságra barátait is, gödöllői családok fiait. Megrohantak, és kiraboltak egy postakocsit. Föllelke- sedtek az első „sikeren”, s mind többet merészeltek. A szabadságharc után Gödöllő jegyzője, Farkas Károly nem hajtotta be az adót, mert az osztrák katonaság adós maradt a beszállásolási díjakkal; s másképp is igyekezett, ahol csak lehetett, ellenállni a törvénytelen kormányzatnak. Így került aztán abba a gyanúba, hogy kapcsolatban áll a betyárokkal. Valóban azok még a kastélyba is betörtek 1854. január 18-án. Kovászos papírral nyomták be az ablakot, elvin- nivalót nem találtak, de felhasogatták a Mária Terézia szoba függönyét, s a székek huzatát, jelezve , hogy nemcsak rablók, de tiltakozók is. Nä^VOn tudták valahonnan, hogy kik a besúgók barátai, azokat sűrűn „látogatták”. Végül már zsandárok kísérték az állami szállítmányokat, s a főbb hivatalnokokat is. Miskáék ellen ez se használt. Jött egy hintó zsandárokkai. Egyikük — Ludas Matyi módján — kiszökött az országútra, mint aki megbokrosodott a veszélytől, s visszaintett az útszélen lapuló társainak: — Meneküljetek, zsandárok! — Egy részük elrohant, a zsandárok utánuk, ezalatt a többi kizsiebelte az utasokat. A zsákmányból osztagattak a szegényeknek is. (Folytatjuk) Heltai Miklós I még egy darabig mindenféle jeladó madárho.naokat hallott az udvaron, de mind távolabbról.” Huszti Jóska nem volt rossz ember. Onnan rabolt, ahol bőven volt, de hagyott is, hogy egészen ki ne fossza a gazdát. Csak a Habsburg ármádia Poggyászából, meg az állami küldeményekből vittek el minden értéket. A Valkóról Gödöllőre vezető emelkedőn, álltak olykor lesbe, de másutt is; futóbetyár volt a Huszti-ban- da, nem volt állandó helye. Ügy csaptak le, mint a villám, de nem gyilkoltak. Nem rossz hajlamból lett betyár, hanem azért, mert nem tehetett egyebet. Becsületes, napszámos, béreslegény volt annak előtte. A szabadság- harc utáni spiclivilágban egy munkaközvetítő egyszer munkát ajánlott neki egy ismerősénél Vácott, jó fizetségért. Levelet is kapott a jóakaró embertől, ajánlást. Űtközben egy. faluban megállította a tanító, aki ismerte őt. Jóska nem tudott jól olvasni, azért a rektor megnézte az írást. Kiderült, hogy a kerületi bíróságra küldte a levél írója Jóskát, igazolva, hogy azonos egy körözött gyilkossal, akiért a nyomravezető 500 forint vérdíjat kap. Az idegen zsandárok senkit nem ismertek, amilyen zavaros világ volt, még felkötik Jóskát, hogy a „jóakaró” besúgó zsebrevághassa az 500 forintot. így lett Jósika betyárrá. Hírlett, hogy a betyárság miatt elhagyta a menyasszonya, de máshoz se ment férjhez. Amikor ismét magyar világ lett, Huszti Jóska eltűnt bandájával, s egykori menyasszonyával együtt. Azt tartják, elvitte magával, letelepedtek valahol, ahol nem ismerték őket, itthon, vagy egy másik országban, s rendes munkásembenként élt tovább, amitől sohasem is akart eltérni. Igazi gavallér betyár volt Huszti Jóska. Önála azonban ismertebb és betyárosabb sorsú is Pap Miska, a babati erdő híres bujdosója. A babati Szentlélek oldaliban lakott, de a Gödöllő és Kerepes közötti Bclnoka-hegyen — a meredek, kanyargó kaptató volt az erdő közepe. Ott fosztotta ki a meredek lejtővel küszködő szekereseket, utasokat. A rablott holmit egy közeli barlangba hordta. Bereute István, az egykor gödöllői községi orvos írta meg, hogy amikor 1870 körül szélesítették a Bolnokán az utat, s kivágták körül a fákat, bokrokat, meglelték a barlangot tele romlott áruval. Pap Miskát azonban akkor már rég agyonverték vagy felakasztották. Hegedűs László mérnök szerint az Is-aszegi út végén, a vasúti pálya déli oldalán egy fákkal benőtt töltés, úgy 200—- 300 méter után árokká mélyül, ez lett volna az Akasztója gödör, ahol felakasztották a Bach-konszakbeli betyárokat. Az árok különben a Csörsz- árok egyik ága, amely a valkói erdőben folytatódik. Védővonal volt ez, amelyet a rómaiak és a szarmaták ástak a hunok ellen. Heltai Pál VI. osztályos tanulónak mesélte Székelyhídi Lajos cipész li955-ben: „Pap Miska előtt nem volt akadály. A betyároknak a szél se ér nyomába. Eltűnik, s ott terem, ahol nem várják. Azt mondják Pap Miska sokszor aludt a babati uradalmi istállóban. Bekopogtak a zsandárok: — Járt itt Pap Miska? — Dehogy járt — felelték a béresek. Pedig ott hallgatta a beszédet a jászolban fekve. Vakmerő volt. Még Gödöllőre is bement, ha kellett. Szerzett egyszer valami nyűtt, toprongyos egyenruhát. ugyanis a vezeték árkát egy kilométeres szakaszon befedték, s a lakosság rendezte a talajt. A tainácsülésisn Skot- nyár Ferencné, a társulat elnöke elmondotta, hogy Galgahévízen háromezerkétszáz- hetvenöt méter vezetéket építenék be, melynek költsége három és fél millió forint. A község lakosai ez idáig rendszertelenül fizették az érdekeltségi hozzájárulást, a társulat kimutatása szerint ez év július 31-ig egymillió- hatszázezer forintnak kellett volna befolyni, ezzel szemben a befizetés mindössze hatszázezer forint. Remélhetőleg a munka megkezdése után a lakosság „komolyan veszi” a fizetési kötelezettséget, s pótolja az elmairadásoikiat. Erre azért is elengedhetetlenül szükség van, mert pénzhiány miatt kétségessé válhat a terv megvalósulása. Sokat veszthet a falu lakossága, ha nem fizeti rendszeresen a hozzájárulást, ugyanis a terv szerint — megfelelő anyagi fedezet esetén — az év vé'gére a hálózat nagy része megépül. Helyet a népfrontklubnak A vízvezeték építésével párhuzamosan a járdák javítására, felúj Mására is sor kerül. Míg a vezetékrendszer nem kerül a földbe, fölösleges lenne beton járdalapokat lefektetni, de a tanács addig is javítani kíván a helyzeten. Barma Jánosné elmondta, hogy rendszeresen szállítanak a hatvani állomásról salakot — a minap is hoztak hat kocsival —, s ezzel ideiglenesen betömik a gödröket, hogy ne sárban közlekedjék a lakosság. A tanév kezdetekor komoly gond szakadt a községi tanács Telekgazdáíkodás a napirenden A községben sürgető tennivalókat legközelebb szeptember 28-án, kedden beszélik meg a végrehajtó bizottság tagjai. Ez alkalommal napirendre kerül a szakigazgatási szerv tevékenysége, ügyrendjének, szervezeti szabályzatának módosítása, valamint szó esik a telekgazdálkodásról és a szociálpolitikai feladatok végrehajtásáról is. —őr— Építtető: a Galgavidéke ÁFÉSZ Ohjkút és élelmiszerbolt A Galgavidéke ÁFÉSZ szeptember 27-én, hétfőn délelőtt két új egységet is nyit területén. Reggel kilenc órakor Do- monyvölgyben a MÁVAUT- megállónál kerül sor egy új élelmiszerbolt műszaki átadására és üzembe helyezésére. Ugyanezen a napon, 11 órakor Versegen a termelőszövetkezet előtti téren háztartási tüzelö- olajkút műszaki bejárására kerül sor. TALÁLKOZÓ KEDDEN DÉLUTÁN Klubok a könyvtárban Az> aszódi nagyközségi könyvtárban két klub alakult egy hónappal ezelőtt. A szellemi fejtörőket, rejtvényeket kedvelő pedagógusok hozták létre a rejtvényfejtők klubját, amely hetente kedden délután öt órai kezdettel tartja foglalkozásait. Ugyanekkor megalakították az Üj Tükör közművelődési klubot, melynek ösz- szejöveteleire kéthetenként kerül sor. A két klub rendszeres foglalkozásai szeptemberben kezdődtek el, Koncz István vezetésével. A klubtagok egyelőre az aszódi 1-es, 2-es, a domo- nyi és az ikladi iskola pedagógusai közül verbuválódtak. A klub vezetője és a könyvtárosok várják az érdeklődők jelentkezését, szívesen fogadnak a ma még tizenhét tagú klubban munkásfiatalokat. Aranylakodalom a Blaháné úton Ritka esemény megrendezésére kérték fel a gödöllői családi és társadalmi ünnepeket rendező irodát. A Blaháné út 190. szám alatt lakó idős házaspár Pernesz János és Bokros Gizella 50 esztendővel ezelőtt kötöttek házasságot. A két idős ember hetek óta izgalomban él, várják a nevezetes mai napot. A városi tanács házasságkötő termében az úttörők virággal, verssel és zenével kedveskedtek az ünne- peltnek, majd Mayer Jánosné, anyakönyvvezető üdvözli őket. Megerősítik az ötven éve kötött esküt, majd a Blaha- strand büféjének különtermében kerül sor az aranylako- dalimi vacsorára, amelyen a házaspáron kívül ott lesznek gyermekeik, az unokák, a rokonok és a barátok. Balesetek Árokba borult segédmotorjával Erdőkertesen, a Felszabadulás út 83-as számú ház előtt Rehvadnyik János, Vác- egres, Dózsa György út 17. szám alatti lakos, mert nem az út- és látási viszonyoknak megfelelően vezette járművét. Súlyos sérülésekkel szállították a Péterfy Sándor utcai kórházba. Ittasan, nem az útviszonyoknak megfelelő sebességgel vezette UB 98—25 forgalmi rendszámú gépkocsiját a 3- as számú úton és árokba borult Kovács János, 34 éves hévízgyörki szerszamlakatos. A rendőrség vezetői engedélyét a helyszínen bevonta és megindította ellene az eljárást.
