Pest Megyi Hírlap, 1976. szeptember (20. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-26 / 228. szám

1976. SZEPTEMBER 26., VASÄRNAP K/tíiim Érdi gépek a pécsi feldolgozónak A májusban átadott, évi 2000 vagon hús feldolgozására al­kalmas zalaegerszegi baromfi- feldolgozó után most a pécsi baromfifeldolgozó üzem beren­dezésére szállít különféle gé­peket és gépsorokat a Mező­gép Vállalat érdi gyáregysége. — A pécsi üzem teljesít­ménye jóval nagyobb lesz a zalaegerszeginél — mondotta Horváth Imre, a vállalat fő­mérnöke —, hozzátéve azt is, hogy a Pécsett felállítandó baromfifeldolgozó óránként 4 és fél ezer állat vágására, bontására és csomagolására lesz allcalmas. A pécsi beruházáshoz 15 fajta gépet szállítanak Érdről. A Mezőgép dolgozói készítik és szerelik a konvejorsort, de innen szállítják majd Pécsre a paraffinozó gépeket és a fel­dolgozó sor más fontos beren­dezéseit is. A Baranya megyei Baromfifeldolgozó Vállalat új üzeme a jövő év közepére ké­szül el. Az Érdről szállított gépek értéke valamivel több, mint 4 és fél millió forint. Munkaidőben. Szentendrén, a városi tanács szomszédságában van egy for­galmas italbolt. Bármikor megy el előtte az ember, min­dig lát munkaruhába öltözött vendégeket, akik a közeli építkezésekről, munkahelyek­ről térnek be egy-egy pohár italra. Természetesen munka­időben. A minap arra lettem figyel­mes, hogy a kocsmaajtóban egy tagbaszakadt férfi hangos szóval leckézteti néhány poha- razó társát, akik az italbolt előtt iszogattak. — Ti itt vedeltek, a munka meg áll?! Azonnal menjetek vissza melózni! — Bocsánat — mondom —, árulja el, melyik vállalatnál dolgoznak ezek az emberek? — Miért érdekli ez m<Tgát? — ÜJságíró vagyok, szeret­ném megírni. — Hogyne, még csak az ké­ne! Van nekünk így is elég bajunk! Persze, megtudhattam volna, hogy hol dolgoznak, ha köve­tem őket. T>e nem mentem. Munkaidőben voltam én is. K. Gy. M. SZÁZADOS EpületmaradvAnyok Mosonmagyaróvár főútvona­lán a Lenin úton, sortataro­zás közben az egyik lakóház­ban tizennegyedik századi épületmaradványokra bukkan­tak. A homlokzati részen megtalálták a két zárt erkélyt. Hasonló lelet eddig nem ke­rült elő hazánkban. Megma­radtak az eredeti nyílászárók is és a kibontott kapualjban tizenhatodik századi krétaraj­zot találtait. Szüret a budajenői határban Tsz-tagoh, diákok, vendégmunkások a szőlőben A szeptemberi kiadós esőzé­sek után mély barázdák szánt­ják keresztül-kasul a toki Egyetértés Tsz budajenői 70 hektáros szőlőjét. — Ahol erősen hordta a ta­lajt, megpróbáltuk fóliával megfogni — magyarázta Pálfi Gyula ágazatveziető, a szüret fő szervezője —, de így is elő­fordult, hogy jó néhány helyen lapáttal kellett visszahordani a homokot. Elkezdtük az új tele­pítés kapálását is,, de az eső miatt abba kellett hagynunk, ma vagy 200-an szedik a sző­lőt. Reggelente gyakran fel- néznüfc az égre; vajon meddig dolgozhatunk? Eddig még alig volt néhány nap, melyen ne kellett volna félbe hagynunk a munkát. Megrakodva^ útra készen állt egy pótkocsis vontató a tábla végén. A spécié "s szállítóko­csikra műanyag rekeszekből öntötték föl a szőlőt a mindig éhes és támadásra kész dara­zsak gyűrűjében. — Etyekre a Hungarovin cél­gazdaságba szállítjuk a szőlő nagy részét — folytatta az ága- zatvezető. — Sajnos többet kell mustnak ledarálnunk, mint amennyit terveztünk. Az eső kissé lerontotta a szőlő minő­ségét, s a tervezett 25 vagon helyett szeptember 22-ig csak 10 vagonnal tudtunk átadni az export és a belföldi csemege- szőlőből. Jó lenne, ha minél előbb hordóba kerülhetne a must, de az etyeki feldolgozó üzem naponta csak 3—4 vagon 14 cukorfokos mustot adó sző­lőt tud fogadni. Mi ennek a dupláját is leszednénk. A kereset se utolsó De nézzük, kik szüretelnék a budajenői határban? Elsőként a tsz tekercselő üzemének ve­zetőjével, Kiss Sándorral talál­koztunk. Az asszonyokat irá­nyítva dagasztotta a vendég­marasztaló sarat. — Mi.éyenite:,i|{,ya.gy.unk a szüretén — mondta eleve úgy kötöttük a szerződést az EVIG-gel, hogy az őszibarack- és szőlöszedés idején leállunk. Az asszonyok többsége koráb­ban a kertészetben dolgozott, ismerik, szeretik ezt a munkát. No meg a kereset se utolsó. Máté Jánosné öt éve tsz-tag, a segédüzembe vették fel, de a munkaszerződésben vállalta a kertészeti tevékenységet is. — Nekem tetszik a szüret, szívesen jövök ide. Egy ideig a férjem is a tsz-ben dolgozott, Másfélszer nagyobb terméshozam Sikeres kísérletek az új szer előállítására A Nehézvegyipari Kutató Intézet szakemberei új nagy­hatású szert állítottak elő, amelynek segítségével, a labo­ratóriumi és az üzemi kísérle­tek tapasztalatai szerint, csak­nem másfélszeresére növelhető a paradicsom, a bab és a nap­raforgó terméshozama. A Ne- virol elnevezésű terméshozam­fokozó anyag vizsgáztatását befejezték, s az eredmények egyértelműen jó tulajdonsá­gait bizonyítják. A Nevirolból rendkívül kis mennyiséget kell felhasználni. A szakemberek becslése szerint a hazai igény alig 50—100 tonna. Éppen ezért a viszonylag kis volu­men gyártására, nehezen ta­lálnának partnert. Az intézet most saját kísérleti üzemében rendezkedik be az értékes új anyag gyártására. A TAURUS GÉPGYÁR fejlesztési munkák kivitelezéséhez FELVESZ FÉRF3 SEGÉDMUNKÁSOKAT Betanítunk fiatal, szakma nélküli férfiakat szerszámkészitésre és egyéb vasipari munkákra. Jelentkezés esetén bővebb felvilágosítást ad a gyár munkaügyi osztálya: 1965 Budapest Vili., Kerepesi út 13. (a Keleti pályaudvar mellett) Telefon: 136-400/752 vagy 130-830/752. Az alaposan felázott talajon jó szolgálatot tesz a gumicsizma. Bozsán Péter felvételei adom, de 30-an vagyunk és sole olyan van köztünk, aki ott­hon disznót hizlal. Kilenc-ki- lenc és fél mázsával már lehet kezdeni valamit Jó kereseti lehetőség ez, szinte verseng­nek egymással az emberek, ki kerüljön be a következő cso­portba*. ' - éliUtéjJilpl US Mikor elindultunk, a szél utánunk hozta az asszonyok, lányok vidám nevetését, az évődő csipkelődések hangját. Fontos a gyors munkájuk, s ha már úgyis csinálni kell, vi­dáman, jó kedvűén csinálják... T. Ágoston László A tábla végén speciális kocsikba gyűjtik az elszállításra váró sző­lőt. Ezeket az etyeki feldolgozóüzem bocsátotta a tsz rendelkezésére. de a Volántcuristnál jobb ál­lást kapott és most bejár Bu­dapestre. A barackszedésben sajnos nem vehettem részt, mert éppen beteg voltam, de jövőre remélem oda is el tu­dok menni. A műhelyben ki­lencen vagyunk egy brigádban, gumihevedereket készítünk. Fele fiú, fele lány A másik sor végén Krizsanó- czi Ferenc, a gödöllői Agrár­tudományi Egyetem zsámbéki üzemgazdasági, üzemmérnöki karának tanára és Karsai And­rás harmadéves hallgató — egyben a KISZ-szervezet tátiká­ra — hordták a szőlővel teli ládákat. ; — Mi is állandó vendégei va­gyunk a töki szüretnek — mondta Krizsanóczi Ferenc, miközben megálltak egy szusz- szanásra. — Együttműködési szerződést kötöttünk a tsz-szel, melynek értelmében a mi di­ákjaink segítenek a betakarí­tásban, a tsz pedig helyet és anyagot ad a gyakorlati fog­lalkozások megszervezéséhez. Ezen kívül a rendelkezésünk­re bocsátott egy autóbuszt, mellyel a sportrendezvények­től a szakmai gyakorlatig min­denhová el tudjuk vinni a hall­gatókat. Testvérkapcsolatban eg^tefnmel,. b‘ ^ jnyárop járásén szervez­tünk itt egy építőtábort. A ma­gyar és német diákok együtt szedték a tsz őszibarackját. — Nemcsak szívesség ez a részünkről — vette át a szót Karsai Andris —, hiszen pénzt kapunk érte. Én már 1974-ben is itt voltam a cukorrépa beta­karításánál. Általában egy-egy hétig segít minden évfolyam. Az idén csalt két hétig lesznek itt egyetemisták, mert Zsámbé- kon ezen az őszön nem indítot­tak első évfolyamot, összesen 58-an vagyunk itt a héten: fe­le fiú, fele lány. A seregélyele ellen Az új telepítés felől ostor­pattogás hallatszik, mintha egy öreg mordállyal lövöldöz­nének. Aztán a fejünk fölött elhúz az első számú közellen­ség: egy hatalmas seregélyraj. Végül feltűnik a riadalom oko­zója, a szövetkezet csősze; Sza­bó István. — Rengeteg a seregély az idén — mondta kissé zihálva. — annyi van belőlük, hogy majd leszakad a drót. ha meg­ülnek rajta. Az ostortól na­gyon félnek. Hajkurászom is őket napestig. Itt kell elsősor­ban résen lennem, az új tele­pítés felőli oldalon. Az erdő mellett nem mernek leszállni, mert van egy sascsalád két fiókával, azok hamar megrit­kítják soraikat. Félnek is tő­lük mint a tűztől. Tengeri a fizetség A ládákat hordó férfiak kö­zül is megszólítottam egyet; Kozár Tibort, aki Salgótarján­ból jött a töki, vagy pontosab­ban budajenői szüretre. — Szinte már hagyomány, hogy Salgótarján környékéről minden ősszel jönnek az em­berek hol ezt, hol azt segíteni magyarázta. — Én gépkocsive­zető vagyok a megyei kórház­nál. A kollégám évek óta szer­vezi a vendégmunkásokat. Ki­vettem a szabadságomat és el­jöttem két hétre. A megállapo­dás szerint 65 kiló kukoricát kapunk naponta. Ezért reggel 6-tól este 5-ig dolgozunk. A tsz gondoskodik az élelmezé­sünkről és a szállásunkról. A kukoricát házhoz szállítják. Nekem nincs rá szükségem, el­Orvosi rendelő, ABC-áruiiáz, sporttelep, postahivatal épül Gyálen A felsőpakonyi—gyűli Bú­zakalász Tsz 1972-ben építő­ipari részleget alakított, a gazdálkodáshoz szükséges épületek, gyors kivitelezésé­nek biztosítására. Az elmúlt évek mérlege: két — egyenként háromszáz állat befogadására alkalmas — juhhodály, a Kőbányai Sörgyárral kooperációban mű­ködő napi kétszázezer üveg kapacitású sörpalackozó épü­lete, a DÉLKER-rel közös raktárház, s még sok kisebb kiegészítő épület, korszerűsí­tés, a termelőszövetkezet sok­irányú tevékenységének segí­tésére. A tsz dolgozóinak jobb ellátása érdekében háromistzázszemélves modern konyhát építettek, tető alá hoztak a tsz és a gyáli ta­nács közös költségviseletében két — egyenként hatvan sze­mélyes — a tsz költségére egy kéttantermes napköziott­hont. Mindezek a létesítmények a tsz-tagok jobb szociális ellá­tását segítették, és hozzájá­rultak, hogy a főváros elszívó hatása ellenére is összeforrott törzsgárda dolgozik a Búza­kalász minden területén. A beruházási keretek az idén némileg csökkentek, — a részleg szabad kapacitását ezért főként olyan közhasznú munkák elvégzésére fordítják, amelyek ­a helyi lakosság életkö­rülményeinek javítását szolgálják. Már épül — s az év vége előtt átadásra kerül — a részleg munkája nyomán az új, négymunkahelyes gyáli or­vosi rendelő. A tanács házá­val szemben — kétmillió há­romszázezer forintos beruhá­zással — korszerű ABC-áru- házat, és ehhez csatlakozó húsboltot építenek. Tavaly kezdték el, és az idén folytatták,, a. kö2$ég sportpályájának építését. A közeli hetekben avatíák a sporttelephez kapcsolódó kíubházat, ahol kultúrtermen kívül öltözőket, szertárakat, és gondnoki lakást is kialakítot­tak. Október folyamán megkez­dik a gyáli új postahivatal építését is. Átadását, a válla­lat szerződése szerint, 1973 első negyedére tervezik. Természetesen mindemel­lett, változatlanul nagy erővel dolgoznak a tsz munkáját se­gítő belső építkezéseken. Házon belüli feladatuk most a juhállomány növelé­sét segítő újabb ötszáz férő­helyes juhhodály átadása, még ez év vége előtt. K. Z. Az MM Wagnerei Beke Nándor, a gyár szerelője az egyik W—WOö-esen dolgozik. A gép egyetlen műszak alatt 3 ezer négyzetméter falfelületet képes befesteni. BoZvSán Péter felvétele Űj típusú nagy teljesítmé­nyű ipari festékszóró beren­dezések gyártását kezdték meg a Mechanikai Művekben. Az NSZK-beli Wagner cég­gel közösen a gyár a beren­dezések három típusát kísér­letezte ki, ezek közül kettő elektromos, egy pedig ben­zinmotoros meghajtású. A .gyár most tárgyalásokat foly- ■ tat az Ikladi Ipari Műszer­gyárral arról, hogy a jövőben az IMI szállítsa « festékszó­rók meghajtómotorját. A Wagnerek három típu­sából az V. ötéves terv vé­gére évente már 15 ezer da­rabot szállítanak a Mecha- ■ nikai Művekből NSZK és • szovjet megrendelésre, to­vábbá a hazai fogyasztóknak. Keresik ü táj természeti értékeit Üszóláp Budapest mellett — Partifeeske Szentendrén Az utóbbi években mindin­kább rájönnek az emberek, hogy lakóhelyüket sokfélekép­pen lehet szeretni. Ügy is, hogy összefogással, társadalmi mun­kával, hozzájárulással segítik a kommunális építkezéseket, és úgy is, hogy keresik a táj természeti értékeit. Legalább­is erre mutat, hogy az utóbbi öt évben a Pest megyei Ter­mészetvédelmi Felügyelőség­hez 115 bejelentés érkezett. Nemcsak a szám jelentős, ha­nem — Balázs István felügye­lő szerint — az is, hogy a bejelentések mindinkább szak­szerű leírásokkal, értékes rit­kaságokról adnak számot. Árvaláiiyltajas ősgyepes Idén történt először, hogy termelőszövetkezet jelentette: védelmet kér a határ egy ré­szére. Pápai Gábor erdőmér­nök javasolta az ikladi Galga- parti Tsz-nek: hagyják meg eredeti érintetlenségében a 18 hektáros, ősgyeppel borított, árvalányhajas legelőjüket. A termelőszövetkezet dr. Jean- plong Józseftől, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem do­censétől kért szakvéleményt. O is megerősítette, hogy a le­gelő egyike a hazánkban ro­hamosan fogyó ősgyepesnek. Egyébként az országban ed­dig Pest megyében található a legtöbb — negyvenhárom — természeti ritkaság, amely védelem alatt áll. Vannak kö­zöttük nagy kiterjedésű erdők, mint a Mádencia a dabasi já­rásban, és kis, jóformán házi­kertek, mint amilyen Csabai Balázs tölgyese Érden, vagy König Éva 35, rendkívüli bo­tanikai ritkaságokat befogadó kertje a tahitótfalui dombol­dalon. A gondos, körültekintő, sokféle érdeket egyeztető vé­detté nyilvánításnak tudható be, hogy kevés az ellenvéle­mény, amikor valamilyen gaz­dasági érdekre hivatkozással tiltakoznak az eredeti állapot meghagyása ellen. Ötven fészek Most néhány újabb, igen je­lentős leletről szeretnénk be­számolni, azt is hozzátéve, hogy a lelőhelyet inkább csak körülírjuk. Sajnos, vannak még olyanok is, akik akár kapzsiságból, akár kíván­csiságból megszállják, fel­dúlják a területet, megfosztják kincseitől, és árra nem gon­dolnak, hogy azok eredeti környezetükből kiemelve, leg­többször úgy is elpusztulnak. A partifecske lassan olyan ritka Európában, mint a fe­hér holló. Elképzelhető Fülöp Zoltán megyei természetvédel­mi felügyelő öröme, amikor a szentendrei Duna-part vonalá­ban két helyen mintegy ötven fészket talált. Nem tudni, a védett madárfaj miiként tele­pedett meg itt az utóbbi évek­ben, miután természetes élet­körülményei a változott part­víz találkozások miatt egyre rosszabbodnak. Mindenesetre most már a Pilisi Parkerdő- gazdaság is védi zavartalan fészkel ésüket. Veszélyes szépség A gödöllői járásban különö­sen megélénkült a természeti értékek felmérése. Legutóbb Szenkó István kerepesi hely­történeti kutató és dr. Pápa Miklós turistaíró küldte be je­lentését. Gerendás Zoltán, a cimkotai Szerb Antal Gimná­zium tanulója kereste fel őket, és elmondotta, hogy a csömöri patak környékén rendkívül ér­dekes természeti képet talált. Kiderült, hogy a terület nem­csak szép, de veszélyes is, mi­után úszólápokkal tarkított. Tudnivaló, hogy a vastag, elhalt fű- és nádtalajon nőtt vegetáció rendes rétnek látszik. Azonban, nagyobb súly alatt, mint az emberé, már elbillen. Alatta a kétméteres mély mo­csárba könnyen belefulladhat az ösvényeket nem ismerő ide­gen. A Pest megyei Természetvé­delmi Felügyelőség felkérésé­re dr. Horánszky András, az ELTE növényrendszertani és ökológiai tanszékének docense végezte el a tudományos fel­mérést. Hazánkban szinté egyedülálló tőzegpáfrányt, bo­tanikai ritkaságnak számító mohát és orchideát fedezett fel a láposban. Forrásvidck a (anyánál Szánkó Istvánók Kerepes ha­tárát is alaposan átkutatták. A vizekben szegénynek hitt tájon a Csipkai-tanyának ne­vezett területen 32, kisebb-na- gyobb forrást találtak, amelyek egyesülve, a Bolnoka-tetőn ere­dő Szilas-patakot táplálják. Javasolják, nyilvánítsák vé­dettnek a forrásvidéket a Csip- kai-tanva mellett, azonkívül a vízmosásos domboldalt és a meredek löszfalat elborító nö­vényi-állati együttest. Komáromi Magda X 1 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents