Pest Megyi Hírlap, 1976. szeptember (20. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-03 / 208. szám

1976. SZEPTEMBER 3.. PÉNTEK Nyugat-Berlin fél évtizede öt esztendeje írta alá a Szov­jetunió, Nagy-Britannia, az Egyesült Államok és Francia- ország a Nyugat-Berlinnel kap­csolatos négyoldalú megállapo­dást, s az azóta eltelt idő be­bizonyította, hogy egy sorba helyezhető azokkal a fontos több- és kétoldalú megállapo­dásokkal, valamint okmányok­kal, amelyek a nemzetközi enyhülési folyamat kezdetét, annak folytatódását és elmé­lyülését jelentik. E megállapo­dás lényege, hogy Berlin nyu­gati szektorai és a Német Szö­vetségi Köztársaság kapcsola­tai annak figyelembevételével alakulhatnak és fejlődhetnek, hogy ezek a szektorok nem képezik az NSZK alkotórészét és nem tartoznak igazgatása alá. Az elmúlt fél évtized bebizo­nyította, hogy a négyoldalú megállapodás létfontosságú mind Európa és az egész világ biztonsága, mind pedig az NDK és az NSZK közötti kapcsola­tok rendezése szempontjából. BAR AZ UTÓBBI IDŐBEN megerősödtek a próbálkozások, hogy a négyoldalú egyezményt megsértsék — hangoztatja az évforduló kapcsán az NDK te­kintélyes külpolitikai hetilap­jának, a Horizontnak kom­mentárja — a reálisan gondol­kodó nyugati politikusok jól tudják, hogy Európa nyugodt légkörének nem használ az egyezmény teherbíróképessé­gének próbálgatása ... Elég ezzel kapcsolatban csak emlékeztetni az NDK és Nyu­gat-Berlin határain egyes feA lelőtlen személyek, valamint tudatos provokátorok által leg­utóbb előidézett incidensekre; azokra az ismételt kísérletek­re. hogy az NSZK különböző szövetségi szerveit Nyugat- Berlinbe helyezzék el, hogy Nyugat-Berlint különböző szervezetekhez — így például az Európai Gazdasági Közös­séghez — kössék, s a várost e szervezetek céljaira használják fel; valamint arra, hogy Nyu­gat-Berlint megkísérlik bevon­ni az Európai Parlamentbe is, hogy ezzel a testület hatáskö­rét érvényesnek tekintsék e város területére is. A SZOVJETUNIÓ, a Né­met Demokratikus Köztársa­ság és a többi szocialista or­szág azonban következetes a négyoldalú egyezményhez, s mindent megtesz annak szigo­rú betartására és következetes végrehajtására. Jól tudják, hogy minden érdekelt félnek jó akaratot kell tanúsítania, tudomásul véve azt hogy az érdekek egyensúlyának bonyo­lultsága nyilvánvalóan nem zárja ki esetenként a nézet- különbségeket. Az elpnúlt időben a nyugat­német szociáldemokraták so­rain belül is tapasztalhatók a nyugat-berlini kérdés megíté­lésének ellentmondásai, de mi­ként Helmut Schmidt kancel­lár legutóbb is kijelentette: az NSZK kormánya kész folytat­ni és bővíteni a szerződések­kel kapcsolatos eddigi politi­káját, s a fontosabb szerződé­sek közé sorolta e négyoldalú megállapodást is. OLEG SZTROGANOV, az APN szovjet sajtóügynökség politikai hírmagyarázója az évfordulóról szóló kommentár­jában a lényegre tapintva ál­lapította meg: „Jóllehet az Egyesült Államok, Nagy-Bri- tannia és Franciaország a na­pokban elutasította azt a szov­jet javaslatot, hogy a négyol­dalú megállapodás végrehajtá­sának kérdésével kapcsolat­ban a négy nagykövet tartson találkozót Nyugat-Berlinben, a megállapodás változatlanul ér­vényben van és pozitív lépé­sekre kötelezi mindazokat, akik aláírták és azokat iS. akik egyetértenek vele.” És ez döntő jelentőségű... Alacs B. Tamás leonyid brezni/ev Alma-Átában AZ SZKP KB FŐTITKÁRA KAZAHSZTÁN PÁRT- ÉS GAZDASÁGI AKTIV AÉRTE KÉZ LÉTÉN VESZ RÉSZT Leonyid Brezsnyev, az 3ZKP Központi Bizottságának főtitkára csütörtökön Alma- Atába érkezett. Az SZKP KB főtitkára Kazahsztán főváro­sában részt vesz a köztársaság párt- és gazdasági aktívájá­nak értekezletén. A repülőtéren Leonyid Brezsnyevet Gyinmuhamed Kunajev, az SZKP KB Politi­kai Bizottságának tagja, a j Kazahsztáni KP Központi Bi­zottságának első titkára, Sza- I bir Nyilazbekov, a Kazah ' SZSZK Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke, Bajken Asimov, Kazahsztán minisz- ; tertanácsának elnöke fogad- • fák. , A kazah főváros lakossága egyébként régi ismerősnek kijáró lelkesedéssel üdvözölte Leonyid Brezsnyevet, aki az ötvenes években egy ideig a Kazahsztáni KP Központi Bi­zottságának titkáraként dol­gozott, s a későbbiekben is többször látogatott el Alma- Atába. Legutóbb 1973 márciu­sában járt ott, s a köztársasá­gi aktívaértekezleten élénk visszhangot keltett beszédet mondott az SZKP mezőgazda- sági politikájának fő irányai­ról. Nyikolaj Tyihonov kinevezése Nyikolaj Tyihonovot kine­vezték a Szovjetunió Minisz­tertanácsának első elnökhe­lyettesévé. Tyihonov, aki 1905-ben szü­letett, gyárigazgatóként dolgo­zott, majd vaskohászati mi­niszterhelyettes lett. Később a Gazdasági-Tudományos Tanács elnökhelyettese, azután pedig az Állami Tervbizottság (Goszplan) helyettes elnöke volt. 1965 óta miniszterelnök- helyettesi tisztet viselt. Ma fejeződik be a genfi leszerelési bizottság nyári ülésszaka Csütörtökön a genfi leszere­lési bizottság hivatalos ülést tartott, amely a befejezéséhez közeledő nyári ülésszak utolsó előtti tanácskozása volt. Az ülésen felszólalt V. I. Lihacsev nagykövet, a szovjet küldött­ség vezetője is. A környezeti hadviselés betiltásáról szóló szerződéstervezet jelentőségé­vel foglalkozva kifejtette: a szovjet delegáció úgy véli, hogy a konvenció megkötése feltétlenül megfelelne a béke megszilárdítása érdekeinek. Ezenkívül komoly hozzájáru­lást jelentene az emberiségnek olyan veszélyektől való meg­óvásához, amelyeket az új hadviselési eszközök alkalma­zása idézne elő.” H. Jay nagykövet, Kanada képviselője méltatta a tervezet kidolgozása érdekében kifej­tett erőfeszítéseket és támo­gatta azt a kezdeményezést, hogy a konvenciótervezet vég­leges szövegét mellékeljék a leszerelési bizottságnak az ENSZ-közgyűlés őszi üléssza­ka elé terjesztendő jelentésé­hez. A delegációk ezután úgy ha­tároztak, hogy a pénteken megtartandó záró ülésen hoz­zák meg érdemi döntésüket a konvencióról. A konvenció a környezetet módosító techni­kák katonai, vagy bármely más ellenséges célú felhaszná­lását tiltaná be. Hanoi Díszszemle, felvonulás, ünnepi gyűlés Pham Van D mg beszéde Vietnam nem éti ünnepe al­kalmából Hano ban, a Ho Si Minh-mauzóleui 1 előtt került sor a népi ha< sereg díszala- kulaitainak, máj 1 ezt követően a dolgozók fel vonulására. A mauzóleum el< tt megtartott ünnepi gyűlését Pham Van Dong, a Vietn; mi Szocialista Köztársaság ) ainiszterelnöke mondott beszédet. A miniszterek lök rámutatott, hogy Vietnam <1300 éves törté­nelme során mi g sohasem élt át olyan dicsős lg es időszakot, mint a mostan: Pham Van Iiong a továb­biakban kijelentette: jelenlegi legfontosabb fel adat az új szo­cialista társada mi rend meg­teremtése, ami lyben a gya­korlatban is megvalósul a vietnami népi ek az a joga, hogy hazájánál; gazdája le­gyen. Pham Van Eong leszögezte, hogy Vietnam íépe kész erő­síteni szolidarit: sát és minden­oldalú együttm iködését a szo­cialista országi kkal a szocia­lista világrend zer megszilár­dítása érdekéb n. A VSZK nemzeti ünnepe al­kalmából mr gyár—vietnami barátsági nagyg /ülést tartottak csütörtökön Égi rben. A nagy­gyűlésen részt vett és beszé­det mondott Ng iyen Phu Soait, a Vietnami Szó üalista Köztár­saság budapesti nagykövete és Sebestyén Nánc orné, az Orszá­gos Béketanácí főtitkára Helyreállítják a diplomáciai kapcsolatokat Portugália és Angola kő :ött Lisszabonban csütörtökre virradóra ülést tartott a por­tugál fegyveres erők legfel­sőbb forradalmi tanácsa és Jorge Cardoso alezredes sze­mélyében új tagot kooptált so­raiba. Ezzel 18 tagra egészült ki a tanács. Az ülésen határozat szüle­tett arról, hogy a Portugáliá­ban jelenleg működő katonai törvényszékeket az elkövetke­zendő napokban átszervezik. Az átszervezés azt célozza, hogy a lehető leghatékonyab­ban folytathassák le a pere­két a PIDE — a felszámolt fasiszta politik ű rendőrség — volt munkatársai ellen. Portugália é: Angola elha­tározta, hogy helyreállítja az ez év májusáb m megszakadt diplomáciai ki pcsolatokat. Az Antonio Mace lónak, a PSZP elnökének mo ;t befejeződött angolai látoga ásáról kiadott H„rb„rt Mi „ Német közös köziem« ny hangsúlyoz- „ „íLu­za, hogy a ké; ország közötti diplomáciai kapcsolatokat ;ort,okorl , B ««Jtóérte­nagyköveti sz nten a „legrö* kezdeten ismertette a part va- videbb időn b :lül” szándékoz- lasztási felhívását, hangsá­nak helyreállít ani. lyozva, hogy csak a DKP Szemtanúk a pokolból Geniben a Nemzetközi Jo­gász Bizottság jelentést tett közzé az emberi jogok folya­matos megsértéséről Chilében — adják hírül szerdán a táv­irati irodák. A rövid ismerte­tésekből is kitűnik, hogy a harminckét oldalas kiadvány minden szava tény — vérlá- zító, elfogadhatatlan, gyűlöle­tes tény. Kínzásokról, eltűné­sekről, letartóztatásokról szól ez a jogászi alapossággal ösz- szeállított dokumentumgyűjte­mény. Ugyanazon a napon Európá­tól távol, de Chiléhez köze­lebb, Mexikóvárosból is közöl­tek chilei témájú jelentést a hírügynökségek. Ezúttal Chi­léből elmenekült újságírók nyilatkoztak és szavaikban ugyancsak egymást követték a tények és a számok. Három esztendeje, 1973 szeptemberé­ben, amikor Pinocheték a tör­vényesen megválasztott állam­fő, dr. Salvador Allende sze­mélyén kezdték meg az azóta szüntelen népirtást, összesen mintegy 2200 újságíró tévé- kenykedett az ország nagyobb szerkesztőségeiben. Ebből 1500-an vannak azóta jeltelen sírban, koncentrációs tábor­ban, börtönben vagy éppen szá müzetésben. Mindössze egy nappal a genfi és a mexikóvárosi kel­tezésű, Chilével kapcsolatos hírek előtt Prágából is világgá röppent egy jelentés: A Szak- szervezeti Világszövetség fel­szólította a világ szervezett dolgozóinak sok száz milliós táborát, szeptember 11-ét, a chilei fasiszta puccs évfor­dulóját világszerte tegyék a chilei nép iránt megnyilvá­nuló tevékeny szolidaritás napjává. A prágai hír előtt öt nappal Brüsszelből közöltek chilei vonatkozású hírt: a belga fő­városban nyilatkozott az ak­kor odaérkezett dr. Fernando Ostornol Fernandez neves chilei ügyvéd, aki a belga kor­mánytól kért és kapott politi­kai menedékjogot. Az ügyvéd napokkal korábban szabadult Pinochet koncentrációs tábo - raiból, ahol tizenhat hónapot töltött — csak azért, mert gyakorolta hivatását: elvállal­ta Luis Corvalánnak, a Chilei KP főtitkárának jogi védel­mét. Egy NATO-ország kor­mánya sem- tagadhatta meg segítségét és rokonszenvét et­től a bátor jogásztól, aki szemtanúként számolt be ar­ról, mit élt át tizenhat hónap alatt. Rómában, az Olasz Kom­munista Párt központja lap­jában, az Unitában jelent meg e héten Volodia Teitel- boimnak, a Chilei Kommu­nista Párt KB Politikai Bi­zottsága tagjának és Clodomi- ro Almeydának, a Chilei Szo­cialista Párt főtitkárhelyet­tesének közös nyilatkozata, amelyben rámutatnak, hogy az antifasiszta harc új szaka­szát a Népi Egység újonnan létrehozott Végrehajtó Taná­csának és a fasiszta junta el­len fellépő valamennyi erők egységtörekvése, illetve cél­jaik egyeztetése jellemzi. Ki­emelték a Néni Egység moz­galom és a Chilei Keresztény- demokrata Párt kapcsolatának különleges jelentőségét, amely mind bel-, mind külföldön megerősödött. E tekintetben nagy jelentőségű lesz Chile antifasiszta keresztényeinek a közeljövőben New Yorkban megrendezésre kerülő találko­zója, amelyen részt vesznek a Népi Egység keresztény orien­tációjú körei is. ★ Három éve Pinocheték azt hitték, a világ majd napirend­re tér a gaztettek felett Té­vedtek: néhány nap alatt Géniből, Mexikóvárosból, Prá­gából, Brüsszelből és Rómából szólaltak meg — közvetve vagy közvetlenül — a vádoló szemtanúk. A zsarnok nem ünnepelhet zavartalanul szep­tember 11-én. A Német Kommunista Párt választási felhívása A fasizmus kérdéseihez Nemes Dezső új könyvére! BERLIN NSZEP KB ülés A tavasszal megtartott IX. pártkongresszus határozatai­nak végrehajtásáról, időszerű gazdasági feladatokról, az ok­tóber 17-én megtartandó Vá­lasztásokról és nemzetközi kér­désekről tárgyalt csütörtökön a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának máso­dik ülése Berlinben. A Politi­kai Bizottság beszámolóját Hermann Axen, a PB tagja, a KB titkára terjesztette elő. Az NSZEP Központi Bizottsága pénteken folytatja munkáját. A Gyorsuló idő sorozatban, a Magvetőnél jelent meg Nemes Dezső könyve, s igen időszerű kérdéshez szól hozzá. A szerző alapos ismerője ennek a kornak, a fasizmus időszakának. A kérdést a marxista—leninista történe­lemfelfogás alapján tárgyalja. Tanul­mányának különösen az ad jelentőséget, hogy az utóbbi Időben több olyan könyv jelent meg hazánkban és a nemzetközi könyvkiadásban is, amely a fasizmus kérdéseit boncolgatja. Vita folyik a tör­ténészek között is. Egyértelműen bizonyítja Nemes De­zső, hogy — az egyes országok fasiszta mozgalmaiban vagy kormányzataiban megmutatkozó különbségek ellenére — a fasizmus a finánctőke, a fináncoli­garchia legagresszíve bb kifejezési és kormányzási formája. Hangoztatja, hogy a fasizmus „tudományos” megszépítésé­re vonatkozó magyarázatok, akarva vagy akaratlan, messzemenő politikai célzatú törekvéseket segítenek, s szinte kínálják magukat az imperialisták hír­hedt fellazítási propagandájában is, mindenekelőtt a társadalomtudomány­nyal foglalkozók körében. Az olasz és a német fasizmus igazi arcát is megrajzolja a szerző és megmutatja azt a hétteret, amelyből a két országban a fasizmus kinőtt. Bizo­nyítja, hogy Mussoliniék a fellendülő forradalmi mozgalmak ellen alakították meg a Fasiszta Harci Szövetséget, a fe- keteingesek fegyveres különítményét, és ragadták magukhoz a hatalmat, amely­nek birtokában aztán tovább folytatták a fasiszta uralmi formák és módszerek kifejlesztését, a munkásmozgalom el­fojtását, a burzsoá uralom megszilárdí­tását. Németországban is kísértetiesen hasonlóan zajlott le a fasizmus hatalom- rajutása. Mint ismeretes, az 1929-ben ki­robbant világgazdasági válság év eiben fejlődött gyorsan a fasiszta mozgat >m. A szociális és nacionalista demagógi; gát­lástalan terjesztésével szélesítette bázi­sát, s a német imperializmus szó gála- tában állva a munkásmozgalom ellen lépett fel. A német nagytőkések, a re- vanstervek kiagyalói és a hódító örek- vések megszállottái — a barn: inges rohamosztagosokat tolták elő ;érbe, amelyek aztán túlszárnyalták az olí sz fe- keteingeseket is a munkásszervt zetek elleni támadásokban, a munkásai tivis- ták megfélemlítésében és meggyi kolá- sában. A cél a kommunista párt meg­semmisítése volt, amely a burzso; ura­lom megdöntését, a prolötárha :alom megteremtését tűzte célul, s e < álnak igyekezett megnyerni a szociáldi mok- ratákat is. Osztálytartalma volt tehát a fás zmus megjelenésének, céljai is osztályéi deke- ket takartak. Tény, hogy a fasiszt: ura­lom alatt Németország az állammc nopo- lista rendszer kifejlesztésében túlszár­nyalta a többi tőkés hatalmat, r agyra növelte a hadiipari termelést, felk ászült a második világháborúra, hogy a né­pekre rákényszerítse a fasizmust, a né­met nagytőke uralmát. Nemes Dezső idézi Dimitrovot, aki a fasiszta uralmat „a finánctőke le reak- ciósabb, legsovinisztább, legimpe rialis- tább formájának” nevezte, ezen b elül a német típus a terrorista diktatúr i leg- reakciósabb válfaja volt. Hangsúl /ózza, hogy a fasiszta mozgalmak megje enése egybeesik a tőkés rendszer állom nono- polista tendenciáinak erősödésével a hi­vatali1 szervek, tőkésérdekeltségi körök összefonódásával. A vitákat is áttekinti a tanul­mány. Leleplezi E. Weber, amerik. i pro­fesszort, aki 1970-ben. moszkvai törté­nészkongresszuson hangoztatta, h így a fasizmusnak vannak „forradalmi” jel­lemvonásai is. .nacionalista kollektíviz­mus” létesítésére törekszik, s antil apita­lista eszmék vezérlik. Nemes Dezső tarthatatlannak tartja ezt a nézetet, s kimutatja, hogy a fasizmus mindenek­előtt a kapitalizmus tényleges ellensé­geit, a forradalmi szocialista erőket akarja megsemmisíteni és a „naciona­lista kollektivizmus” jegyében az egész lakosságot arra szorítja, hogy törődjön bele a tőkések és földbirtokosok ural­mába, engedelmeskedjen a fasiszta ha­talomnak, amely az útjában állókkal kegyetlenül leszámol. „A Weber-féle nő­iét mögött nem nehéz felismerni a neo­fasiszta törekvések támogatásának szán­dékát” — hangsúlyozza. A hazai vitg ismertetésére rátérve, megjegyzi, hogy az 1971 áprilisában az MSZMP Politikai Főiskolája nemzetkö­zi munkásmozgalom tanszékének és a Párttörténeti Közlemények szerkesztő­ségének rendezésében lezajlott tanács­kozás nagyban hozzájárult a fasizmusról folyó vita fejlődéséhez, helyes mederbe tereléséhez. Foglalkozik Ormos Mária és Incze Miklós tanulmányával, amely „Az európai fasiszta mozgalmak és rendsze­rek eredetének és jellegének kérdésé­hez’* címet viseli, s amely több oldalról igyekszik megvilágítani a fasizmus osz­tályjellegét. igazi arcát. N^mes Dezső néhány kérdésben vitatkozik velük. Megállapítja, hogy a tanulmány sok kér­désben helyesen veti fel a problémát, de több megállapítása igényli még a vitát és a pontosítást. Nyilván, hogy a továb­bi munka során. ..s bizonyára Ormos Mária és Incze Miklós további munkája során is. várhatóan sor kerül ezek tisz­tázására”. A magyar fasiszta rendszer ter­mészetét elemezve végül kimutatja, hogy az 1919-bén az ellenforradalommal egy időben keletkezett, többféle árnya­lattal, de mindegyik egyezett abban, hogy a kapitalista-földbirtokos rend­szert szolgálta és munkásellenes volt. Nemes Dezső műve/ nemcsak történé­szeknek hanem a fasizmus kérdései iránt érdeklődőknek is szól. Sok új vo­nását rajzolja meg a fasizmusnak. S le­leplezi azokat a nézeteket, amelyek szé­píteni igyekeznek a fasizmus szándé­kát. Ebben van tanulmé^-ín-k ereje. Gáli Sándor nyújt alternatívát a nagytőke politikáját képviselő nyugat­német pártokkal szemben. A bonni parlamentben kép­viselt pártok — a CDU—CSU, az SPD és az FDP — a vá­lasztási hadjárat hajrájához közeledve nem fukarkodnak nagy ígéretekkel. Az árát azonban — a választások után — a dolgozóiénak kell megfi­zetniük — mondotta Mies, majd emlékeztetett arra, hogy az adók növelésével, a mun­kanélküliség szintjének fenn­maradásával és az oktatás el­húzódó válságával kell szá­molni. A kommunisták külpolitikai téren a szocialista országokkal kötött szerződések, valamint a helsinki megállapodás feltétel nélküli betartása mellett száll­nak síkra. Élesen ellenzik azt a propagandakampányt, ame­lyet az NSZK-ban a Szovjet­unió, az NDK és a többi szo­cialista ország ellen folytat­nak. Határozottan ellenzik á nyugatnémet hadsereg felfegy­verzésének fokozását is. Ülést tartott a Balga Komm ni.tr. Párt Kg. ponti Bi ottséga Brüsszelben ülést tartott a Belga Kommunista Párt Köz­ponti Bizottsága, hogy meg­vizsgálja az ország politikai és gazdasági helyzetét, meg­határozza a párt politikáját a soron következő hónapokra. Az ülésről kiadott közlemény hangsúlyozza: a fő feladat most az, hogy a dolgozók har­cát egyesítsék a fő cél eléré­sére, a nagytőke, a jobboldali körök és a kormány munkás­ellenes gazdaságpolitikájának meghiúsítására. AZ INDIAI KORMÁNY ta­nulmányozásra a parlament most folyó ülésszaka elé ter­jesztette az ország alkotmányá­nak módosításáról szóló tör­vénytervezetet. i í

Next

/
Thumbnails
Contents