Pest Megyi Hírlap, 1976. szeptember (20. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-23 / 225. szám

1976. SZEPTEMBER 23., CSÜTÖRTÖK

Ützmes átállás

Uj termékek - nagyobb felkészültség

A tervek szerint halad a ímunka, hogy december 31-ig ét tudjuk adni a telefont a Mechanikai Műveknek, de ahol lehetőség van, igyekszünk előbbre hozni a határidőket — foglalta össze röviden a jelenlegi termelési helyzetet a Telefongyár nagyká- tai egységének vezetője, Kulcsár Pál.

A folyamatos átállás mellett ez idén 100 ezer, 1970-től számolva összesen 700 ezer készülék őrzi majd az itt dolgozók munkáját.

Augusztus 26 óta elkezdődött az egyes részműveletek átadása.

Szeptember végéig a mikrofon-, november 20-ig a hívóműszalagot telepítik át az MM abonyi gyáregységébe, és ütemesen halad a nagyszalag átadása is. Jelenleg 16 abonyi dolgozó szerez tapasztalatokat Nagykátán. A nehézségeket megoldó együttműködést jól 1 allemzi, hogy a telefonokhoz "• 51 ezer hallgatót már az abo- nyiak készítenek az elkövetkező hónapokban.

Nagykátán az elmúlt év negyedik negyedében megkezdték a zsinórok, novemberben pedig a tekercsek gyártását. A tervek szerint

1977. január 1-től kezdődően indul meg az árnyékoló bevonatokkal ellátott különleges, koaxiális kábelek és a csatlakozók termelése.

Ennek fő feltétele azonban, hogy az építők üzemképesen átadják az új csarnokot ez év végéig. Ellenkező esetben csak sok felesleges munkával és költséggel, az új berendezések kettős telepítésével valósulhat meg a teljes, folyamatos átállás.

Üj termék lesz majd a BHG-tól átvett, telefonközpontokhoz és híradástechnikai berendezésekhez használatos kapcsoló. Novembertől ez körülbelül 14 embernek ad majd munkát. Most közülük

hatan ismerkednek az új feladattal.

Az eltelt időszakban jól haladt a munkások betanítása. A három hét és három hónap között változó betanulási idő alatt a dolgozók korábbi átlagbérükéit kapják. Aki úgy érzi, hogy hamarabb elsajátította a szükséges ismereteket, bármikor áttérhet teljesítménybérezésre. Azok, akik már megfelelő gyakorlatra tettek szert, többet keresnek, mint a hagyományos termék készítésénél. Igaz, megnövekedtek a követelmények is. A dolgozókat úgy csoportosítják át az új területekre, hogy valamennyien felkészültségüknek, képességüknek megfelelő feladatot kapjanak. Munka jut mindenkinek.

A termékváltás egyben a betanított munka fogalmának módosulását is jeleníti Nagy- kátán.

A precízebb munkához

jobb felkészültség is szükséges.

Bár jelenleg az itt dolgozók közül még kétszázan nem végezték el az általános iskolát, ennek pótlása hosszabb távon nélkülözhetetlen lesz. Már az idén is 30 felnőtt diák számára teremtenek lehetőséget a 8. osztály befejezésére. Az új profilhoz szükséges szakmai ismeretek elsajátítása érdekében már 24 dolgozó szerzett műszerész képesítést, az idén induló tanfolyamra pedig 40 jelentkezett. Ugyancsak ebből a célból 70 tanulót képez a gyáregység különböző szakmákban, hiszen az új termékekhez a jelenleginél lényegesen több szakemberre lesz szükség.

Saját gondjaik mellett a nagykátaiaknak arra is futja erejükből, hogy Abonyban segítsék az áttelepített berendezések zavartalan üzembe állítását, az emberek felkészítését. Szeptemberben több dolgozójuk — betanított és segédmunkások, csoportvezetők és mérnökök — segédkezett az abonyi üzemben.

L. T.

Előadások, kiállítás, fórum

Szentendrei egészségnevelési napok — hetedszer

Idén október 4-én, 5-én és 6-án országos jelentőségű eseményekre kerül sor Szentendrén: hetedízben rendezik meg az egészségnevelési napokat. A rendezvénysorozatnak a Pest megyei Művelődési Központ és Könyvtár ad otthont.

— Hét esztendeje még csupán a város egészségügyi dolgozói és lakói lehettek részesei az egészségnevelési napoknak, melyekre idén már az ország minden részéből várunk résztvevőket, érdeklődőket — újságolja dr. Makkal László, a Pest megyei Tanács egészségnevelési csoportjának főorvosa.

— A nyitónapon országos egészségnevelési konferencia lesz. Itt a fekvőbeteg-intézményekben, kórházakban, rendelőintézetekben, csecsemőotthonokban folyó egészségnevelési tevékenységről hangzik el 19 előadás. Dr. Heller Györgyné, a Pest megyei Tanács csecsemőotthoni központjának dolgozója az Anyakapcsolat kialakításának feltételei a csecsemőotthonokban címmel tart előadást.

— Ugyancsak az első napon nyitja meg dr. Gálfi Béla kandidátus, igazgató-főorvos a pomázi Munkatherápiás Intézet gondozottainak képzőművészeti alkotásait bemutató kiállítást.

— Október 5-én Közművelődés és egészségnevelés címmel kerekasztal-konferenciót tartanak, melyet Vitányi Iván, a Népművelési Intézet igazgatója vezet. Délután az Egészségnevelési Szövetség tart közgyűlést, s ekkor találkoznak az Egészségnevelés című folyóirat'1 szerkesztő bizottságának tagjai 6 lap olvasóival.

— Az utolsó napon módszertani fórum lesz. A Heves megyei egészségnevelési csoport a dohányzás elleni propagandának szentel egy kiállítást, mely itt nyílik. Ugyancsak e fórumon szólal fel dr. Szönyi Mihály, a váci Városi Kórház belgyógyász szakorvosa, s a kórházban folyó komplex egészségnevelő munkáról számol be. Dietz Ferenc, a szentendrei városi tanács egészség- ügyi osztályának dolgozója a Dunakanyar üdülőiben zajló egészségnevelési tevékenységről tart előadást. Simon Ernő, a szentendrei városi tanács egészségügyi osztályának dolgozója pedig A zene alkalmazása az egészségnevelés gyakorlatában címmel ismerteti eddigi tapasztalatait.

V. G. P.

Közös munka és fejlesztés

Egymást segítő gazdaságok a budai járásban

A budai járás legfejlettebb mezőgazdasági üzeme a Herceghalmi Kísérleti Gazdaság. Minden üzemágában felhasználják a korszerű agrotechnika legújabb módszereit, s a közős gazdaságokkal együttműködve alkalmazzák. M>t foglal magában, ez az együttműködés? Erről beszélgettünk Réd- ling Istvánnal, a gazdaság íő- mezőgazdászával.

Több, mint ötezer hektáron gazdálkodnak. Búzát, kukoricát, lucernát, borsót, cukorrépát termesztenek, kétezer szarvasmarhájuk van, melyből 800 a tehén, a 12 ezer sertésből pedig 1200 az anyakoca. Korszerű gépekkel és berendezésekkel rendelkeznek, melyekkel szívesen segítenek a termelőszövetkezeteknek is.

Telep és alapanyag

A búzát például nemcsak

kenyérgabonának termesztik, hanem minden évben maguk termelik meg a vetőmagot a saját és a társgazdaságok számára. Ötvenmilió forint beruházással építették az évente 110 millió forint értékű takarmánytáp előállítására alkalmas takarmánykeverő telepüket. Mintegy Í600 vagon felesleget állítanak elő, melyet a járás termelőszövetkezeteiben, háztáji gazdaságaiban helyeznek el, de ezen kívül jut a BUKISZ boltjaiba is. Sertés-, baromfi-, szarvasmarha- és juhtápból összesen 36 félét hoznak forgalomba.

Mit adnak ezért cserébe a szövetkezetek? Szeptember elején megállapodtak a járás tsz-einek elnökeivel, melyik mennyi kukoricát ad el a kísérleti gazdaságnak, s mennyi tápra van szüksége. Természetesen mindenütt számba veszik a háztáji és kisegítő gazdaságok igényeit is, hiszen ezek ellátásról szintén ezúton gondoskodnak a tsz-ek. A pátyi Zsámbéki Medence Lenin Tszszel 500 vagon kukoricára kötöttek szerződést, melynek egy részét szárítva adják át, egy bizonyos hányada pedig a kísérleti gazdaság takarmányszárítójába kerül, Az érdi Benta Völgye Tsz-nek nincs szemas- takanmányfeleslege, de amíg felépül a saját keverőtelepük, ők is innét kapják a tápot. A toki Egyetértés Tsz 300 vagon kukoricára kötött szerződést.

Sertések és repülőgép

Amint már hírt adtunk róla, hamarosan megkezdik a toki sertéstelep rekonstrukcióját. Ehhez anyakocákat szállít a kísérleti gazdaság. Itt ugyanis az ISV-vel kötött együttműködési szerződés alapján Hun- gahib tenyészkocákat nevelnek és rendszergazdaként igyekeztek elterjeszteni az országban ezt a szapora, a zárt tenyésztési rendszert jól tűrő, a takarmányt kitűnően hasznosító hússertést, Több, mint 60 közös gazdasággal állnak szerződéses kapcsolatban, köztük a toki Egyetértés Tsz-szel. Évente 3 ezer tenyészkocát értékesítenek. Az első között csatlaA dabasl lírás területén

MŰANYAGPADLÓ- BURKOLÓ MUNKÁKAT VÁLLALUNK

ÉPÍTŐIPARI KÖUTSÉGVETESI ÜZEM

Dabas til., Biksza M. út <13/a.

SZAKMÁVAL NEM RENDELKEZŐK!

A TAURUS

ABRONCSGYÁR

FELVESZ

férfi- és nődolgozókat. Szakmunkásképzés, továbbtanulási lehetőség.

Jelentkezés esetén bővebb felvilágosítást ad a gyár munkaügyi főosztálya 1965 Budapest Vili.,

Kerepesi út 17.

(a Keleti pályaudvar mellett). Telefon: 342-385.

koztak a kocakihelyezési akcióhoz; az idén 600 vemhes kocával segítették a háztáji és kisegítő gazdaságokat.

Saját növényvédő repülőgépük van, melynek 350—400 óra az évi repülő ideje. Ennek egynegyedét tudja kihasználni a kísérleti gazdaság a saját területén, a többire bérmunkát vállal a hivatalos tarifa szerinti díjazással. Tizenöt gazdaságban dolgozik a gép az igényeknek megfelelően. Mindenütt kialakították a felszálló- pályát és maguk gondoskodnak a tartály fel töltéséről. Miért előnyös ez a partnereknek, hiszen a növényvédő állomástól is kérhetnének gépet? Azért, mert így az előre megbeszélt program szerint elvégezhetnek minden feladatot, s a tervet rugalmasan tudják változtatni, ha az időjárás erre kényszeríti őket. Műtrágyaszórásra, vegyszeres gyomirtásra, permetezésre és porozásra használják a gépet. Természetesen csak ott, ahol aránylag kis adagok kiszórásáról van szó, hiszen az alapműtrágyázást gazdaságosabb a műtrágyaszórógépekkel végeztetni. Az idei aszályos

nyár azonban egyértelműen bebizonyította, hogy a repülőgépről végzett lombtrágyázás jó néhány mázsa többlet gabonatermést eredményezett.

Hasznos átcsoportosítás

Az együttműködés természetesen nemcsak azt jelenti, hogy a kísérleti gazdaság segít a tsz-eknek. Sok esetben a szövetkezetek gépei is átmennek az ő területükre. A aratásnál például a Zsámbéki Medence Lenin Tsz kombájnjai néhány napig a herceghalmi földeken dolgoztak, mert itt érett előbb a gabona. A kukorica betakarításánál pedig elképzelhető, hogy a herceghalmi gépeket irányítják majd át Pátyra, vagy Zsámbékra. Ma már senkinek se tűnik fel az ilyen átcsoportosítás a budai járásban, hiszen minden gazdaságnak az a célja, hogy a lehetőséghez mérten legjobban használja fel az erőforrásait, s minden szem termény időben a magtárakba kerüljön. Ezt vallják a kísérleti gazdaság és a termelőszövetkezetek vezetői is.

T . Ágoston

Szüretelnek

A Kertészeti Egyetem Tangazdaságának szigetcsépi kerületének 800 hektárnyi szőlőjében megkezdték a szüretet. A szedésben segítenek a Kertészeti Egyetem hallgatói is.

PICI PÉTER KALANDJAI ^

Miért rosszak a magyar sajtok ?

A

segc-dszerkesz tő is ember. Rendszerint gyomorbajos ember, mert a sürgető idő és a Helyesírási Szabályzat között őrködik, miközben feje fölött a felelősségre- vonás árnyai lebegnek. A segédszerkesztő ezt tudja is, de valahol működik benne egy optimista ösztön: hátha nem is szakmájában rejlő — tehát elháríthatatlan — okok miatt facsar és ég a gyomra, hanem holmi külső indítékok játszanak benne szerepe', például az étkezés. Az Egyik Lap segédszerkesztője is egy sanyarú reggelen rájött arra: gyomorgör- csedórt nyilván a sajt a felelős, amelyet pedig nem kevés előrelátással szódabikarbónával meghintve fogyasztott. így szólt tehát Pici Péterhez, akinek immár afféle mecénása volt: — Te, Öriás, ki tudnád-e nyomozni, hogy miért rosszak a magyar sajtok?

Pici Péter — aki, emlékezzünk rá, Öriás P. Péter művésznévvel lépett a világot jelentő hasábokra — mérhetetlen önbizalommal felelte:

— Persze!

És elindult kinyomozni. Első útja a dallamos névre hallgató 625-ös Közért fiókba vezetett, aholis az üzletvezetőt a visszaváltott üvegek számolásában zavarta meg kérdésével: miért rosszak a magyar sajtok?

— Kicseréljük!—mondotta az üzletvezető. — Persze, ha abból állapította meg rossz minőségét, hogy fogyasztott belőle, akkor nem.

Péter elmagyarázta neki, hogy kérdése elvi és a Sajtó részéről érkezett. Mire az üzletvezető így nyilatkozott:

— A sajt bizalmi termék. Mi bízunk a gyárban, amely szállította.

— És a vevők?

— A vevők veszik a sajtot és panaszkodnak, hogy éretlen, a kemény sajt kenődik és morzsáiéikos, a puha sajt morzsolódik és száraz. De mindkettő ízetlen. Ám kérem, a vevő az mindig háklis. Mondom is nekik, ha nem ízlik, egyenek holland sajtot. Én magam is nyugateurópai koraiamról Rotterdamból hoztam magamnak, sajtot, de elcseréltem itthon kesudióra.

— És a sajtok minőségét a kereskedelem

nem ellenőrzi?

Az üzletvezető észbekapott, hirtelen elutasítóvá vált, közölte, hogy ez a nagykereskedelemre tartozik és jelezve, hogy az ügyet ezzel lezárta, újrakezdte az üvegek számlálását A nagykereskedelem Illetékese ezt mondottak

— Ax sajtféleségeket a sajtgyárak készítik. Mi csak egészségügyi ellenőrzést végzünk és mivel a reprezentatív mintákban sem ciánt, sem arzént nem találtunk, a készítmények átvételét annál is inkább rendszeresen foganatosítjuk, mert egy általános sajthiánynak nem tehetjük ki a lakosságot.

— Ön, maga eszik sajtot? — kérdezte ravaszul Péter.

— Vásárolok. Van macskám. — válaszolta az Illetékes, mert ő sem a hat húszassal érkezett, hanem személyi" használatú vállalati gépkocsin.

Nem maradt más hátra, magát az üzemet kellett felkeresni. Az igazgató, aki valahonnan már drótot kaphatott, népes társaságban fogadta, melyben helyet foglalt a főmérnök, a főkönyvelő, az SZB-elnök és a rendészet vezetője.

— Vállalatunk — kezdte a felvilágosítást az igazgató — az elmúlt tervévben 6,25 százalékkal emelte...

— De miért rosszaik? — vágott közbe Péter, akit a túlerő nem félemlített meg.

— Nem rosszak — szólt közbe a főmérnök — bár kétségtelen, hogy bizonyos objektív tényezők ...

— Melyek?

— Nézze. A lakosság keresi a sajtot, nem- debár. Tehát szállítani kell. Nincs mindig idő érlelésre, de, ez megfelel a teknikai előírásoknak.

— Hogyan?

— Nézze. A teknikai előírás szerint a sajtok érlelési ideje egyenlő Té plusz Qu mínusz négyzetgyök Nűször Dábljú. Aholis a Qu egyenlő kvalitás és világos, hogy a kvalitás, vagyis a minőség csökkenése ilymódon az érlelési idő csökkenésével jár. Mivel pedig a sajt egyre rosszabb, a valóságos tónyminőség alapján egyre kevesebbet érleljük a képlet szerint, ami további minőségcsökkenést eredményez, tehát még kevesebbet érleljük a teknikai előírás szerint. Világos?

Péter már szédült. De nem adta fel:

— Megnézhetném az érlelő termet?

Az üzem vezetői egymást kémlelték. Végül az Sz. B. elnök szólalt meg:

— Voltaképpen már régen sürgetünk egy ilyen beruházást, de a Nemzeti Bank nem ad hozzá kölcsönt.

— És a régi szárítóval mi történt? Mert biztos volt ilyen.

— Átalakítottuk zuhanyozóvá és ott helyeztük el a kuglitermet is, mert a munkaerő- hiány csökkenését csak így tudtuk megállítani.

— Akkor egyáltalán nem folyik szárítás?

— De igen — mondotta az igazgató. És a társaság kivonult az irdaházból, kellő cikk- cakkokkal áthaladt az üzem területén, majd megállt egy különálló pajtánál, s benyitva rajta, megszemlélt legalább 120 darab sajtot és egy alvó segédmunkást.

— Mit gondolnak, Rotterdamban is így készül a sajt? — kérdezte gúnyosan Péter. Erre nem válaszolt senki.

Mondani se kell, hogy Öriás P. vitriolba mártott tollal számolt be tapasztalatairól. A segédszerkesztő el volt ragadtatva.

— Ellenőriztetted? — kérdezte csupán.

— Kivel? — csodálkozott Péter.

— Hát a nyilatkozókkal. Ha nem küldöd el nekik az anyagot, letagadják.

— Nem hiszem ■— mondotta Péter. De aztán elhitte, mert a visszaküldött szöveget a nyilatkozók mind kijavítgatták. Helyesen, — szerintük — felvilágosításuk így hangzott:

Üzletvezető: — A sajtot a közönség keresi, veszi, szereti. Mi kérésére bármekkora darabot levágunk.

Nagykeresk. Illetékes: — A minőségellenőrzésre átvételkor nagy gondot fordítunk. Két éve elnyertük a Nemzetközi Takarékossági Nap vándorzászlaját és dolgozóink 25 százaléka tagja a ,Természetbarát Szövetségnek.

AZ ÜZEM IGAZGATÓJA: — Vállalatunk az elmúlt tervévben 6,25 százalékkal emelte termelését. Ez a siker a dolgozók ellátásának szolgálatát szolgálta. Különös gondot fordítottunk a választék növelésére és ennek keretében növeltük a választékot.

— Most mit csináljak? — kérdezte kétségbeesve Péter a segédszerkesztőt.

— Kezdd el újra •— mondotta az. — De vigyél magaddal magnetofont. Majd mikor letörve kifelé indult, visszahívta.

— Olvasd el ezt.

Az „ez” egy levél volt. Az üzem igazgatója és rendésze írta alá. Szövege így hangzott:

„Tisztelt Szerkesztőség! Felkeresett bennünket f.z Önök munkatársa és rendszerellenes kijelentéseket tett. Elegendő itt talán arra hivatkozni, hogy feltűnően dicsérte a rotterdami sajtot. Talán nem is kell Önöket felvilágosítanunk, hogy Rotterdam Hollandiában fekszik, nevezett Hollandia pedig kapitalista tőkés ország! Kérjük szíveskedjenek a fegyelmi eljárás eredményéről Bennünket értesíteni.”

— Most mi lesz? — jajdult fel Péter.

— Semmi. A bíráló cikkek megjelenése előtt sokan írnak ilyesmit. Utána is írnak, olyankor megköszönik a bírálatot és közük, hogy ki fogják javítani a hibákat.

— És kijavítják? — kérdezte Péter.

— Mégse biztos, hogy újságíró lesz belőled, ha ilyen haív vagy — csóválta fejét a segéd- szerkesztő.

Gombó Pál

1