Pest Megyi Hírlap, 1976. szeptember (20. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-22 / 224. szám

1976. SZEPTEMBER 22., SZERDA Heti jogi tanácsok A legutóbbi félfogadáson egyik Pest megyei vállalattól a szakszervezeti bizalmi kere­sett fel, vele volt egy kisipari termelőszövetkezet szakszer­vezeti bizalmija is. A szak- szervezeti bizalmiak kiterjesz­tett jogkörével kapcsolatban érdeklődtek, mivel náluk nem megy minden úgy, ahogy kel­lene, csorbítva látják a bizal­miak jogkörét. Kérték, fog­lalkozzunk ezzel a témával lapunkban. A szakszervezeti bizalmiak . nagyobb hatásköréről. A Minisztertanács 12/1976. ’(V. 27.) számú rendelete, amely a szakszervezeti bizal­miak jogkörét kibővítette, a szocialista, demokrácia, a dol­gozók érdekvédelmének szé­les körű kibontakozását, to­vábbfejlesztését biztosítja. Le­hetséges, hogy még sok he­lyen nem értelmezik jól a ren­delkezést, és nagyon újszerű­nek és egyes vezetők talán sé­relmesnek is tartják magukra, hógy a szakszervezeti bizalmi beleszólhat a személyi alapbé­rek megállapításába, egyes kitüntetéseknél, jutalmazásnál, lakástámogatásnál tartalmi vonatkozású beleszólási, javas- lattételi joguk van. Félre kell tenniük az ilyen vezetőknek a hiúságukat, mert itt többről van szó. A szakszervezeti jog­kör bővülése a párt- és a kormány gazdaságpolitikai céljainak megvalósítását se­gíti, a dolgozók jogait és érde­keit az eddigieknél hatéko­nyabban védi. A bizalmiaknak és ott, ahol főbizalmi is van, véleménye­ző, javaslattevő, tanácsadó szerepe van a szakszervezeti bizottság, illetve a szakszerve­zeti tanács döntése előtt. Ott, ahol több bizalmi van, ahhoz, hogy minden lényeges kérdés­ben állást tudjanak foglalni, rendszeresen össze kell hívni őket. Minden szakszervezeti tanács és szakszervezeti bizott­ság a határozat hozatala előtt ki kell hogy kérje a bizalmiak véleményét. Ha az összdolgo- zókat vagy a dolgozók na­gyobb részét, illetve az egyes rétegek többségét érintő lénye­ges kérdések eldöntéséről, ál­láspontok kialakításáról van szó. Ilyen kérdések a vállalat, üzem, szövetkezet bérpolitiká­jára, bérfejlesztésére vonatko­zó tervei, ahol kollektív szer­ződést kötnek, az ide vonatko­zó javaslatok," módosítási ter­vezetek, a szociális, kulturális alap felhasználásának tervei, a rövid és középtávú tervja­vaslatok, minden ilyen esetben véleményüket, ott, ahol a jog­szabály előírja, egyetértésüket kell kérni. Egyetértés szüksé­ges a dolgozók személyi alap­bérének megállapításához, a miniszteri vagy magasabb szintű kitüntetésre vonatkozó javaslat elkészítéséhez, vala­mint a jutalmazáshoz, a dol­gozó fizetett rendkívüli sza­badságban vagy jutalomsza­badságban való részesítéséhez, vállalati lakás, vagy lakástá­mogatás, továbbá szociális jut­tatás adásához. A felsőbb szakszervezeti szerv egyetértését kell meg­szervezni, ha a választott szakszervezeti tisztségviselőt más munkahelyre akarják be­osztani, ha munkaviszonyát meg akarják szüntetni, és ugyancsak egyetértés kell az új munkahelyének elfoglalásá­ra kitűzött időpont megállapí­tásához is. A szakszervezeti tisztségviselő ellen fegyelmi eljárás megindításához is, az új jogszabály szerint, a köz­vetlen felsőbb szakszervezeti szerv egyetértése szükséges. A szakszervezeti tisztségviselőt megillető védelem nemcsak a megbízatás idejére, hanem an­nak lejárta után még további két évre megilleti, kivéve, ha érdemtelenség miatt hívták vissza tisztségéből. A munkaügyi bíróság ítélete ellen nem minden esetben le­het fellebbezni. Egyik olvasónk azt vitatja, hogy éveken keresztül kapott munkahelyéről illetményföldet (kaszálót), ezt azonban pár év óta elvonják tőle, hiába köve­teli, nem kapja meg. A döntő- bizottság is elutasította pana­szát, mondván, hogy az nincs a kollektív szerződésben, és a dolgozónak jószágtartása sincs, ezért őt az korábban sem illette meg, csak szíves­ségből kapta a területet. Ol­vasónk azt a felvilágosítást kapta a döntőbizottságnál, hogy a munkaügyi bírósághoz is hiába fordul, sőt arról is tájékoztatták, hogy a munka­ügyi bíróság határozata már megfellebbezhetetlen lesz. Olvasónkat megnyugtatjuk, VÁLASZOL AZ ILLETÉKES Építési tanácsadó Készülhet-e ajánlott terv alapján hagyományos rendsze­rű családi ház? ' Az építtetők többsége azért fordul magántervezőhöz, mert úgy véli, hogy az általa elkép­zelt házat csak egyedi terv alapján készítheti el. Hazánk­ban a legelterjedtebb épület­típus az egyedi családi ház, négy­zetes alaprajzzal, sátortetővel. Jel­lemzője ennek, hogy az utca felé néz a két szoba ablaka — függet­lenül a telek tájo­lási viszonyaitól. Korábban már ismertettük ennek az épülettípusnak a hátrányait, most összefoglalás­ként csupán eny- nyit: a tetőtér nem építhető oe, a bő­vítésre szime alig kínálkozik lehe­tőség, s a gyakran északra néző abl­kokon kevés fény jut a szobákba. Felismerve a reális igénye­ket ennél gazdaságosabb, bő­víthető épületek terveit tar­talmazza a megyei ajánlott tervgyűjtemény. Ennek Valkó típusú épülete több korszerű igénynek is megfelel. A képen is látható egyszerű, alaprajzú és szerkezetű ház könnyen fel­építhető. A tervező két azonos méretű traktusban helyezte el, a szo­bákat, s a többi helyiséget. A képen jól látható az épület tö­mege és alaprajza. Az oldal­kert felől jutunk az étkezőfér- be. Az utcai oldalon két szoba található. A nappali az előtér­ből, a hálószoba a garderobe­közlekedőből nyílik. Ugyan­innen közelíthető meg a fürdő­szoba és a mellékhelyiség is. Az étkező a beépített bútor­zattal is ellátható konyhához kapcsolódik. Az úgynevezett gazdasági bejárat (innen indul a padlásra vezető lépcső) a U konyha és a kamra között ka­pott helyet. A lakás alapterülete 71,75 négyzetméter. Az épület hom­lokzatai sallangmentesek, jól tükrözik a belső elrendezést. A terv előnye még, hogy olcsón kapható, s az összes szükséges építőanyag pontos mennyisé­gét meghatározták. Ezt és a hasonló terveket az Építési Tá­jékoztatási Központ (Budapest VII. kér., Dob utca. 24.) hozza forgalomba. Csíki Róbert, építészmérnök, a Pest megyei Tanács építési, közlekedési és vízügyi osztályának dolgozója. hogy nyugodtan forduljon csak a munkaügyi bírósághoz. Nem tudjuk elképzelni, hogy a vál­lalat meg tudná indokolni, hogy miért vonta meg az éve­ken át biztosított kaszálót, ugyanakkor, amikor hasonló beosztású dolgozó most is kapja. Szívességi alapon nem tudjuk azt elképzelni, azért is helyes, hogy bíróságra adja az ügyet, legalább tisztázódik sé­relme. A másik hírrel kapcsolat­ban pedig úgy gondoljuk, szintén alaptalan az aggodal­ma. Igaz, hogy a munkaügyi bíróság határozatai ellen csak szűk körben van helye felleb­bezésnek. Mégpedig fellebbe­zéssel támadható meg, ha a vállalat anyagi felelőssége tárgyában hoz határozatot. Ide tartoznak a Munka Törvény­könyvében a vétlenségi fele­lősséggel kapcsolatos kérdé­sek, mint például üzemi bal­eset, foglalkozási betegség, a munkahelyen ellopott ingósá­gok miatti kártérítés is, de vé­leményünk szerint, olvasónk problémájában is lesz felleb­bezésnek helye, mert a kérdés a vállalat anyagi felelősségé­vel kapcsolatos, hiszen kárté­rítés címén érvényesítette már a döntőbizottság előtt azt is, hogy a vállalat jogellenes ma­gatartása miatt, elesett a mun­kabér-kiegészítést eredménye­ző kaszáló jövedelmétől már évek óta. Mindenesetre kíván­csian várjuk mi is a bíróság döntését, hogy miként fogja kialakítani azt az értelmezést, amely a vállalat anyagi fele­lősségének fogalmát majd he­lyes tartalommal tölti meg. A másik fellebbezési lehe­tőségről most nem írunk, mi­vel az jelen esetben ide nem vonatkoztatható. Dr. M. J. A Legfelsőbb Bíróság dönfése Írom elvált házaspár közös lakáspere Egy lakásperben emelt tör­vényességi óvás ügyében ho­zott határozatában a Legfel­sőbb Bíróság ezt, a maga ne­mében egyedülálló megállapí­tást tette. — Az alsófokú bíróság jog­erős ítélete törvénysértéssel három házastársat abba a helyzetbe hozott, hogy nem a saját, hanem elvált házastár­sával kell közös lakásban él­nie. Az ügy előzménye az, hogy egy mérnök feleségétől elvált, de tovább is a lakás egyik szobájában maradt. Néhány évvel később öröklakást vá­sárolt, majd megházasodott, de régi lakásából nem költö­zött el. Egy év múlva volt fe­lesége újból férjhez ment, s férje, aki szintén akkor vált el, beköltözött a lakásba, ahol most már hárman éltek. A volt házastársak között gyakoriak voltak a nézetelté­rések, civakodások, amelyek dulakodássá is fajultak, mire1 az asszony elvált férje bérlő­társi jogviszonyának meg­szüntetéséért pert indított. Ar­ra hivatkozott: volt férje köl­tözzék új feleségéhez a saját öröklakásába. A bírósági tár­gyaláson a mérnök viszontke- resetet emelt, amelyben elvált felesége bérlőtársi jogviszo­nyának megszüntetését és új férjének a lakás elhagyására kötelezését kérte. Ezt azzal j indokolta, hogy az asszony azl ő hozzájárulása nélkül fogad- i ta be férjét a lakásba, az ille- j tő tehát jogcím nélkül lakik ott. Engedélyére pedig szükség volt, mert bérlőtársi joga vá­lás, illetve újabb házasságkö­tése ellenére változatlanul fennáll. Előadta még azt is, hogy öröklakását második fe­leségének ajándékozta, a lakás kicsiny, ott nem tud dolgozni, és a munkájához szükséges könyvtára is a jelenlegi laká­sában van. A járásbíróság a mérnök eddigi lakáshasználati jogát fenntartotta, egyben kötelezte, hegy volt felesége férjének családtagi lakáshasználatát el­tűrje. Fellebbezésre a másod­fokú bíróság ezt a döntést annyiban változtatta meg, hogy megállapította: az új férj a mérnök hozzájárulása nél­kül, jogellenesen költözött a lakásba, ezért rosszhiszemű, jogcím nélküli lakáshasználó­nak minősül, tehát tizenöt nap alatt köteles onnan távozni és a korábbi, elvált feleségével közös lakásba visszatérni. Amennyiben ennek nem tesz eleget, a végrehajtási eljárás is indokolt. A jogerős ítélet ellen a leg­főbb ügyész törvényességi óvást emelt, és így került az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé, amely az óvásnak helyt adott, mindkét ítéletet hatályon kí­vül helyezte és a járásbírósá­got új eljárásra, valamint új határozat hozatalára kötelez­te. A határozat indoklása — a már említetteken kívül — ki­mondta: a családjogi törvény értelmében a volt házastár­sak lakáshasználatáról szóló döntésnél a bíróságnak a csa­ládvédelmi szempontokat is figyelembe kell vennie. A má­sodfokú bíróság azonban ezt törvénysértéssel mellőzte. Kü­lönösen kirívó, hogy a mér­nök elvált feleségének új há­zastársát arra kötelezte: köl­tözzék vissza a volt feleségé­vel korábban közös lakásba. Nem vizsgálta, vajon van-e erre lehetőség, mert nemcsak hogy azt a lakást végleges szándékkal hagyta el, hanem közben elvált felesége újból férjhez ment és házastársa is vele lakik. Ebben a helyzetben nem lehetett volna a régi la­kásába való visszatérésre kötelezni. A családvédelmi szempontokra tekintettel, vizs­gálni kellett volna, ha a mér­nök nem járul hozzá, hogy volt felesége férje a lakásban maradjon, ezt a beleegyezését bírósági ítélet pótolja. Az el­járt bíróságok azt sem tisz­tázták, hogy a mérnöknek — tudományos munkássága érde­kében — valóban indokoltan szüksége van-e a volt felesé­gével közös lakásban levő szo­bára. A jogvitát a lakásügyi rendelkezéseket, a családvé­delmi szempontokat és a felek körülményeit figyelembe véve, az életszerűség követelményei szerint kell elbírálni. Elő kell segíteni közöttük kölcsönös ér­dekeiket szolgáló egyezség lét­rejöttét, esetleg a problémát lakáscserével megoldani. II. E. Idén áprilisban Letkésen lo­csolóbállal ünnepelték a hús- vétot. A kultúrházban — eny­hén szólva — mulatott egy fia­talember is, pontosabban: du- hajlcodott. Kapatos állapotban se szó, se beszéd megütötte az egyik közelében tartózkodó vendéget, majd folytatva a ha­donászást orron vágott egy másikat. A fiatalember ereje teljében csépelte a bálozókat. Amíg... amíg meg nem ér­kezett a rendezők csoportja. A botrányhős őket sem kímélte, Új félfogadási rend a hadkiegészítési parancsnokságon A Hadkiegészítési és Terü­letvédelmi Parancsnokságot naponta átlagosan 150—160 ügyfél keresi fel a magye vá­rosaiból, nagy- és kisközségei­ből. Az érdekeltek eddig több­nyire csak munkaidejűik alatt tudták intézni katonai ügyei­ket, mert a parancsnokságon délután öt óráig volt hivatal. — Október 1-től a Pest me­gyei Tanács fogadóórájához igazítjuk ügyf élfogadásunkat — tájékoztatott dr. Endrődy István ezredes megyei hadki­egészítési és területvédelmi pa­rancsnok. — Ennek megfelelő­en: minden hétfőn 8.30-tól 13 óráig, szerdán 8.30-tól 17 óráig, szombaton 8.30-tól 12 óráig, il­letve pénteken 8.30-tól 19 órá­ig intézzük a lakosság katonai ügyeit. A pénteki nyújtott ügy- félfogadással lehetővé válik, hogy az érintettek munkaide­jük végeztével keressék fel pa­rancsnokságunkat. Az intézke­désnek részben az a célja, hogy megkönnyítsük a lakosság ügy­intézését, részben pedig szeret­nénk hozzájárulni a munkából kieső idők csökkentéséhez. A tapasztalat azt mutatja, hogy gyakran feleslegesen fá­radnak az ügyfelek, olyankor BAL LETKESEN Á mulatságból garázdaság széket emelt rájuk. Percek alatt rendőrök jöttek, hogy megfékezzék. A közönség se­gítségével igazoltatták a 22 éves váci Csupor Ferencet. Vá­laszképpen kirúgta a hivatalos személy kezéből a papírt, ce­ruzát, ezután letépte annak váll-lapját. A letkési bálozök szívéről csupán akkor esett le a nagy kő, mikor a féktelen garázdát sikerült a rendőr­autóba tuszkolni. A Pest megyei Bíróság tár­gyalta Csupor Ferenc hivata­los személy elleni bűntettének ügyét. Két esztendei fegyház­büntetéssel sújtotta, valamint három évre tiltotta el a köz­ügyek gyakorlásától. Az ítélet nem jogerős, mivel a vádlott enyhítésért, az ügyész pedig súlyosbításért fellebbezett. A Legfelsőbb Bíróság fogja ki­mondani a végső szót ebben az ügyben. TÉT Ennyit a bűnesetről. Am nem fölösleges foglalkozni a megyei bíróság döntésével. Csupor már löbb ízben került összeütközésbe a törvénnyel. Huszonkét éves kora ellenére négy és fél esztendőt töl­tött különböző büntetésvégrehajtá­si intézetekben. Lopásért, tiltott határátlépés előkészületéért és ga­rázdaságért vonták eddig felelős­ségre. Legnagyobb ellensége mégis az ital. Az alkohol szervezetére any- nyira bénítóan hat, hogy szinte öntudatlan állapotba kerül tőle. Csupornak ismernie kellett vol­na az ital őrá gyakorolt hatását, hiszen évekkel ezelőtt hasonló garázdálkodást követett el. Akkor még a törvény szigora nem érvé­nyesült vele szemben, most azon­ban másként történt. Mert igaz­ságtalan volna kétszer is menle­velet adni annak, aki józan be­látását elveszítve válik közveszé­lyessé. Pest megyében mind gyakrab­ban hallunk a hivatalos személye­ket ért támadásokról, s ennek kapcsán merül fel az ítélet másik tanúsága, miszerint a bíróságok egyre szigorúbban ítélik meg a garázdákat. S ez méltán találkozik mindnyájunk egyetértésével. Kamarás Péter is személyesen keresik fel . a parancsnokságot, amikor ügyük levélben is elintézhető volna. Felesleges például a személyes megjelenés a házas­ságkötés, vagy a gyermekszüle­tés és a tíz napon belüli kül­földi utazás bejelentésénél. Ezekben az esetekben elegen­dő az Okmányok postai bekül­dése. Az is gyakori, hogy az ügyintézéshez szükséges nyom­tatványokért külön felutaznak Budapestre. Érdemes hát fel­hívni a figyelmet arra, hogy a helyi tanácsok igazgatási szer­veinél is lehet igényelni nyom­tatványokat, illetve az érdeklő­dők lakóhelyükön is kaphatnak eligazítást ügyük intézéséhez. Hasznos tudnivalók ezek an­nál is inkább, mert a parancs­nokság csak akkor ad munka­helyi igazolást, ha indokolt a személyes megjelenés. Az ügyintézés könnyítése, egyszerűsítése érdekében a megyei Hadkiegészítési és Te­rületvédelmi Parancsnokság igyekszik tovább csökkenteni azoknak az ügyeknek a körét, amelyeket csak személyesen lehet elintézni. (kriszt) Tíz nap rendeletéiből Az egészségügy területén meghatározott munkaköröd- i ben foglalkoztatott egészség- ! ügyi szakdolgozók másodfokú j szakosító képzéséről az egész- ! ségügyi miniszter rendeletet j adott ki, 12/1976. (IX. 9.) EüM ] szám alatt, amely a Magyar j Közlöny 69. számában jelent meg. A vezető állású dolgozók premizálásáról és jutalmazásá­ról a közlekedés, posta és táv­közlés területén 10/1976. (IX. 9.) KPM. szám alatt adott ki rendeletet a közlekedés és pos­taügyi miniszter, amely ugyanebben a hivatalos lap­ban jelent meg. A külföldi kiküldetések ter­vezése és engedélyezése, vala­mint a szerzett tapasztalatok hasznosítása tárgyában a Ko­hó- és Gépipari Közlöny 36. számában jelent meg a kohó- és gépipari miniszter 76.603/ 1976. számú utasítása. A fogyasztási szolgáltató te­vékenység meghatározásáról a Pénzügyi Közlöny 23. számá­ban találják meg az érdekel­tek a Pénzügyminisztérium 323/1976. PM. IV. számú köz­leményét, amely a 37/1975. (XI. 15.) PM. számú rendelet­tel kapcsolatos. A jogsegélyszolgálatot ellá­tó személyek munkaviszonyá­ról közli a Kohó- és Gépipari Közlöny 36. száma a SZOT közgazdasági osztályának ál­lásfoglalását. A vállalati dolgozók üzemi étkezéséről a Kereskedelmi Értesítő 23. számában tette közzé a Belkereskedelmi Mi­nisztérium a közleményét. KORSZERŰ ANYAS = TAKARÉKOSSÁG Építkezéshez, felújításhoz vásároljon aknmim esőcsatornát és egyéb épületbádogos szerkezeteket a MiTALLOSlOBUS Fémipar! és Termelőeszköz Kereskedelmi Vállalat Kiegészitőforgalmi telepén: Budapest XIII., Jász utca 5. Telefon: 201-830. Raktárról kaphatók: függöereszcsatorn-a csatornatartók, bilincsek betorkollócsonk fekvőtetővilágitók és hattyúnyak tetőkibúvók lefolyócső Felvilágosítást ad a VEVŐSZOLGÁLAT: Budapest XIII., Mór utca 2. Telefon: 401-321. i i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents