Pest Megyi Hírlap, 1976. szeptember (20. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-22 / 224. szám

\

‘xMhat

1976. SZEPTEMBER 22., SZERDA

A Hazafias Népfront VI. kongresszusának állásfoglalása

(Folytatás a 3. oldalról)

j munfcásképző intézetele és az óvodák oktatá- '6i-nevelési tevékenységének fejlesztésére.

: A népfrontmozgalom tovább munkálkodik 'az iskolai és családi nevelés összhangjának, valamint a társadalom nevelési kultúrájának fejlesztésén. Segítsük az iskolákat, hogy kaput tárjanak a gyermekek előtt az élet felé, a felnőtteket pedig serkentsük arra, hogy iskolai keretek között is legyenek támaszai a pedagógusoknk. Erősítsük a szülők pedagógiai, s a pedagógusok társadalmi felelősségét. Bővítsük a szocialista nevelés propagandáját a szülők között. Ebben a legnagyobb feladat a szülői munkaközösségekre hárul.

2. A közművelődés a nevelőmunka szerves része. A népfront-mozgalom segítse elő, hogy a dolgozók sokaságához elfusson népünk és az emberiség múltjának, jelenének minél több, haladó szellemi értéke, szocialista esz- meiségű kulturális alkotása. Támogassa a szocialista ízlés, életmód, magatartás, az igényes emberi élet általánossá válását.

A népfront közművelődési munkáját az állami és társadalmi szervekkel összhangban végzi. Ugyan alrkor érezzen megkülönböztetett felelősséget a lakóterületen a munkás- i művelődés, s az átalakuló falu kulturálódási I lehetőségeinek bővítéséért

A mozgalom tekintse feladatának a tanu- Jlási, a továbbtanulási és az olvasási kedv • felkeltését, a művelődési igények lehető legjobb kielégítését. Művelődési tevékenységével is erősítse a szocialista történelmi tudat fejlődését.

3. Az egyén csaík a közösségekben található meg azokat a lehetőségeket, amelyek képességei sokirányú .kibomtaikoztatásóhoz szükségesek. A közösségi művelődésre mód nyílik és szükség van, nemcsak a munkahelyeken, hanem egyre inkább a lakóterületeken is. A népfront öntevékeny művelődési közösségei legyenek az önművelés és a társadalma kapcsolatok kiépítésének fórumai; gyarapítsák társadalmi munkájukkal a köz- művelődés feltételeit, legyenek a népfront művelődési tevékenységének keretei.

4. A mozgalom ösztönözzön az egészséges élet és életmód iránti igényekre, a szabad idő okos, tartalmas eltöltésére, a? művészi alkotások, a természet, városaink, tájaink szépségének ’ f elism érésére és szeretetére.

TOL

A Hazafias Népfront VI. kongresszusa bizonyos abban, hogy a mozgalom teljesíti feladatait. Elismerését és köszönetét fejezi ki a népfrontbizottságok tagjainak, az aktivisták százezreinek eddigi tevékenységükért. Felkéri őket, hogy ezután is segítsék a mozgalmat, úgy dolgozzanak, hogy megvalósuljon mindaz, amit programunkban vállaltunk. Szolgáljuk híven hazánkat, a szocialista Magyarországot!

Képzőművészeti világhét

Tárlatsorozat Ráckevén

A népszerűsítés hullámhosszán

' A közgondolkodás, a közízlés formálói

' Két ismeretterjesztő munka — két könyvkiadó terméke. Az egyik a Rádió-Televízió és a Minerva kiadásában, a másik a Gondolat könyvkiadó gondozásában. Az egyik Eke Károlynak, a tudományos in- jterjúi, kerekasztal-beszélgeté- sei alapján országszerte ismert rádióriporternek érdeklődéssel hallgatott adásait fekteti

írásba. A másik az építésztanár Pogány Frigyes újabb kötete, amely az ember és környezete kölcsönhatásában vizsgálja az esztétikum kérdéseit Az egyik elsősorban a tudományokat népszerűsíti, a másik ismeretanyagával is főként az ízlést formálja. De lapozzuk föl őket!

’ Eke Károly könyve A tudomány hullámhosszán több, a rádióban hallott sorozata, beszélgetése anyagát tartalmazza. Akik hallgatták ezeket az adásokat, bizonyosan érdeklő- jdéssel veszik a kezükbe a 'könyvet is. A szó elszáll, az i emlékezet kihagy, felejt, torzít i is — most írásba fektette a ! hallottakat, ellenőrizhetők, az emlékezés felfrissíthető. A hallott dolgok később olvasva szinte mindig meglepnek újdonságaikkal, azzal, hogy az ' ismerősként jólesően újra látott gondolatok mellett menynyi olyan érdekesség van, ami szóban elkerülte figyelmünket. (Így van ez most is. Annál is | inkább, mert nem tegnap 1 hangzottak' el ezek a beszélgetések. Évek teltek eh azóta, hogy a rádióban hallgattuk őket. De — s ez érdekességüket, hatásukat igazolja — olvasva a címeket, most újra felrémlik az a várakozás, amellyel akkor követtük adásról adásra a sorozatot.

Itt van mindjárt az első, izgalmas riport — az Agyműtét mikrofonközeiben — után az egyik nagy és emlékezetes sorozat. A kutatás tárgya az ember című, amely nem kevésbé foglalkozik a kutatás alanyaival, a kutatókkal. Már akkor — adás közben — szó vo],t arról, hogy könyvben kellene megjelentetni, s ennek ösztönzője volt a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat — a Kossuth Klub gazdájaként a házigazda szervezet — főtitkára. Mi mindenről is szólt, szólaltatott meg -zömmel tudósokat, kutatókat, de írókat, művészeket — sőt, amint az adások helyszínére emlékezünk, érdeklődő munkásokat, diáko- I kát stb. — is ez a sorozat? A tudományos ismereteket szinte csak mellesleg nyújtotta olyan, a közgondolkodásban visszhangra kelt vitakérdések fonalára fűzve, mint az a kérdés, hogy úrrá válik-e a technika az ember felett, vagy hogy hol az „én” helye, mi a szerepe a társadalomban, mi a műveltség, ki a modern ember és így tovább.

De vajon nem ugyanilyen érdekes-e az a beszélgetés, amit egy amerikai szívsebészszel a szívátültetésekről folytatott dr. Eke Károly? Vagy

amelyben, az agyvelő titkait fürkészve két szovjet tudóssal váltott szót? Avagy kúria professzorral a neuro-pszicholó- giáról, Manfred von Ardenne- nel az öregedés „gyógyításáról’’ és a rákról, Forth profesz- szorral a bionikáról váltott eszmecsere? S folytathatnánk a még korántsem teljes sört. Csak egyet említünk még, a kötet utolsó interjúját, amelyben telefonon az óceánon át részt vett Szent-Györgyi Albert is. Az ő szavaira utal a kötethez írott utószavában dr. Eke Károly, amikor azt írja: „A

világ összezsugorodott a tudomány és a technika következtében — mondja Szent-Györgyi professzor. — Ezen a földön a közösségnek kell megteremteni az élet, az ember biztonságát. A társadalmi ember, a homo morális a jövő emberideálja, benne bízunk.” Ez a szerző vallomása is munkája céljáról, értelméről. Hitvallása.

A témához közelebbi, egyszerűbb és gyakorlatiasabb megfogalmazásban ez a cél: „A világ haladásával lépést tartó önálló gondolkodásra, társadalmi kreativitásra nevelésnek az iskoláit-kívül és--az iskolán túl is — mindenki számára hozzáférhetően — folytatódni kell.” Ehhez kíván hozzájárulni ez a könyv is, amely hasznos folytatása Eke Károly rádióból ismert tevékenységének. Az Akadémia nemrég elhunyt elnökének, Erdey-Grúz Tibornak a könyvhöz írt előszavát lezáró szavai £zek, s nincs mit hozzájuk tennünk.

A szép, emberi környezet

De aligha lehet ismertetésben elmondani, mi van a könyvben. Igényes és érdekes, művelő és elgondolkodtató, modern világunkról képet adó, de a múlt századok építészeti művészetét is egyazon alapon megértető, szemet nyitó képeivel is ismeretet nyújtó, igazi ismeretet és szemléletet fejlesztő könyv.

í\y lehet alakítani a kortársi látás- és gondolkodásmódot.

N. F.

Ez a címe Pogány Frigyes új, pompás kiállítású könyvének, amejy tömérdek érdekes építészeti, környezeti, művészeti ismeretet nyújt, csupa olyant, amit a lexikonokban is szívesen föllapoz az ember, és mutat be — ugyancsak tömérdek — képen. De mindez voltaképpen mellékes, mindez csak „érv” az ízlés formálásában, s ez a könyv és szerző igazi tette és érdeme. Igaz, éppen azért s azáltal hatásos ez, hogy konkrét valóságból, megannyi leírt, említett képen mutatott példából következik: „Jó közérzetet biztosító humánus emberi környezet teremtése olyan világ kialakítását jelenti — városainkban, utcáinkon, tereinken, épületeink belsejében, lakásainkban —, amelyben emberi mivoltunk kiteljesedhet, amelyben otthonra találunk” — írja az előszó. Ez az esztétikus környezet, s így válik az esztétikum politikummá. Jól átgondolt, tudományos alapossággal, végigvezetett gondolatmenet bontja ki a környezeti esztétikum sajátosságait. Előbb a fogalmait körvonalazza — a környezetet, az ember alkotta művi környezetet, az alkotást, a legáltalánosabb művi környezetünket, az építészeti környezetet —, s az anyag, a szerkezet, a funkció és a fórum körén át jut el a tér fogalmáig. Ez áll a könyv középpontjában szó szerint isj erre épül a környezeti hatások kérdésköre, az esztétikum megvalósulása. Elemzi a térhatás feltételeit, kifejezi eszközeit, kompozíciós tényezőit, harmóniáját.

Az idei képzőművészeti .világhét sürgető erővel veti fel a környezet humanizálásának kérdését. Ennek jegyében több kiállítást is rendeztek a ráckevei Ady Endre gimnáziumban. Megnyílt a nemzetközi szolidaritás időszerű eszméjéhez kapcsolódó tárlat, mely dunaha- raszti középiskolások, KISZ-fia. lalok műveit mutatja be. A számtalan kép, grafika, szobor közül kiemelkedett Evellei Tibor rajztudása. Az anyag vándorkiállítás formájában körútra indul, Ráckeve után először Dunavarsányban láthatják az érdeklődők.

Festői feljegyzések

Levelező hallgatók és nap. pali hallgatók jelenlétében nyílt meg szeptember 13-án az a tárlat, amely Lieb József festményeiből válogatott. Nagyapja, Lieb Flórián, Munkácsy Mihály oldalági rokona volt, találkozott vele Budán és Párizsban, ahova a nagy festő meghívta. Lieb Józsefet ezért, és szigetszentmártoni tematikájú szép képeiért zárta szívébe az ifjú közönség. Valóban tartalmas festői feljegyzéseket láthatunk vörösben ta n őtt

vadvirágokról, kékben bujócs- kázó nyaralókról, a legendás meghittségű Rafás-szigetről, Ráckeve tornyairól. A köszönet elismerését aratta Lieb Jó. zsef azzal, hogy Olvasás közben című képét az Ady Galériának ajándékozta.

Bakallár József: Palánk

Ifjú alkotók

A gimnázium diákfestői — akiknek vezetője dr. Juhász József maga is alkotó ember, kürtfaragásairól, mozaikjairól híres Ráckevén —, nyáron a tókert fáiról, az új út környékéről és a Duna-partról készítettek igényes képeket. Anké- ton mutatták be a szociális ott- h£h lakóinak, akik szíyesen fo^., gadták a' imvem, aifnál is In- T kább, mivel közülük többen rajzolnak, festenek.

Ifj. Váczi Károly mutatta be

az idős embereknek Joszkin Erzsébet. Juhász Veronika és Fodor Piroslca alkotásait. Mindhárman tanulmányjellegű alapossággal idézték a természet kifogyhatatlan szépségét. Juhász Veronika nemes ízléssel társította a vízi növényeket a fákhoz, Joszkin Erzsébetet nagy tűz ihlette, Fodor Piroska képén különösen a víz ábrázolása sikerült. Aszociális otthon lakói megbecsüléssel fogadták kedves' látogatóikat, akik ezúttal képzőművészettel érkeztek hozzájuk, s megszépítették számukra az időt. A műveket ezután a gimnáziumban is bemutatták társaiknak, akik szintén elismeréssel fogadták a képeket. Innen kerülnek az ifjú alkotók munkái az Aranykalász Tsz-be, végső otthonukba.

Megújult gondolatvilág

Szeptember 21-én ünneplőbe öltözött diákok érkeztek délután egy órára a gimnázium épületébe. Fegyó János muzeológus nyitotta meg a ráckevei diákfestők, Csik István Munkácsy-dijas festőművész és Baltallár József legújabb képeinek tárlatát a képzőművészeti világhét alkalmából. E művek érlelt pompája valóban ünnepi eseményt jelentett. Bakallár gazdag zsákmánnyal ért haza Távol-Keleti útjáról. Az itt először bemutatott Ázsia napkeltéje mo- numentalizált emberi szem, festői híradás egy hatalmas földrész második születéséről.. Egyáltalán, Bakallár József gondolatilag és festőileg is nagyot lépett előre. A Kagylószületés az egész ember alatti világ humánus megfigyelése, gyönyörű kínlódás.

Bakallár eddig is nagyszerű festő volt, most érte el azonban azt a mélységet, amiről elmondhatjuk; művészetének filozófiája, világszemlélete van, mely századok felismerésén, földrészek összegyűjtött gondolatainak egyetemességén és a holnap törvényein épül. Nem csoda, hogy a ráckevei tanintézet diákjai és a nagy számban megjelent vendégek hosszan és ismételt visszatéréssel szemlélték e képeket, melyek ünnepi kincset helyeztek el Ráckeve szellemi asztalára a képzőművészen világhét alkalmából.

Egy gyűjtemény születése?

Bakallár József festőművész tanítványa Bodnár Ede, aki figyelemre méltó előrehaladást mutat festői eszközeiben és követésre indító emberségében. Ezúttal az utóbbiról teszünk említést azzal kapcsolatban, hogy Bodnár Ede — aki több festményét adományozta a ráckevei Ady Galériának —, most Csesznek váráról festett alkotását, meiy

Juhász Veronika: Vízparton

katalógusban és külföldi kiállításon is szerepelt,, a dabasi gimnázium Táncsics Galériájának küldte el ajándékba. Könnyen lehet, hogy ez az önzetlen gesztus megalapozza és gyorsítja a dabasi képzőművészeti gyűjtemény megvalósulását.

Losonci Miklós

Könyvtárak, kutatók segítségére

Új tájékoztatási szolgáltatás

Az Országos Széchényi Könyvtár új kiadványt indított Külföldi Társadalomtudományi Kézikönyvek címmel. Ez az adatbázis ä Könyvek Központi Katalógusához bejelentett címanyag, ebből kiválogatják a társadalomtudományi tájékoztató kiadványokat, segédkönyveket és az egyes szaktudományok összefoglaló kézikönyveit. A közlésre kerülő anyag kb. évi 5—6000 tétel. A tervezett kiadvány félévenként jelenik meg, a címanyagot szakcsoportcsííásban közük, a szakrendes részt tételszámra utaló név-, cím-, közreadói és soFurfangosok

^ as Állami Bábszínházban

Furfangosok — ezzel a címmel két egy felvonásom já lékot tűzött műsorára az Állami Bábszínház. Az egyiket, a Szegény ördög címűt Tamási Áron, a másikat, Csalóka Pétert pedig y/eöres Sándor írta, s a darabok ebben a sorrendben kerültek színre. A látottak alapján ez a sorrend korántsem mellékes körülmény; jobb már az elején túlesni a didaktikus ízű mesén, s a végére hagyni a szellemes, könnyed játékot

A Szegény ördög típusú mese alkalmas arra, hogy különböző korok gyermekeinek illusztrálja a (hajdanvolt) szegény emberek agyafúrtságát és a kövérre hízott gazdag paraszt megszégyenít lését. Áz ördög családja folyton éhes (kevesen kerülnek a pokolra), végre kezébe kaparint egy sze- I gényasszonyt, akinek azzal a

feltétellel kegyelmez meg,

hogy állít maga helyett egy tehetősebb, zsírosabb falatot. A szegény asszony, alánéi csak a házsártos felesége és két pokolbelien rossz gyermeke által szorongatott ördög szánniva- lóbb, csellel becsapja a falu leggazdagabb emberét; kin- cseszsákostül, disznósonkástul az éhes ördögfamília elé csalja. A mese végén a zsugori gazdag természetesen a pokol fortyogó kondérjában bánja bűneit.

Bizony, ezen a történeten nem segít sem a dramaturgia, sem a rendezés. De még az sem segített rajta, hogy T.amási Áron írta. Ügy látszik, gyermekirodalmunk a szegényekről és a gazdagokról szóló didaktikus meséket elnyűhetet- lennek tartja.

Ez önmagában, mármint a didaktikus mese lehetne jó és

szórakoztató is, ha... Ha van benne szellemesség, ötlet (esetleg geg, helyzetkomikum is), könnyedség. A Furfangosok másik darabja, a Csalóka Péter lényegében az előzőhöz hasonló eszmei tanulsággal szolgál. mégsem erőltetett. Csalóka Péter és az önmagát nagyra tartó bíró párviadala végig tele van kacagtató humorral, melynek forrása nemcsak a képi megjelenítés, hanem a játékos, jellegzetes weöresi nyelv1, és a történetbe harmonikusan beleszőtt gyermekversek. Ami pedig az előadás színvonalát illeti: bárki megbizonyosodhat arról, hogy a bábszínház ma már teljes értékű élményt tud nyújtani.

Annál teljesebbet, minél inkább jó az Előadandó „maté ria”.

K. Gy.

rozati mutató fogja kiegészíteni. Minden füzet tortalom- és kódjegyzékkel, a használt poligramok, rövidítések feloldását tartalmazó állandó jegyzékkel egészül ki. A mutatókat évente, a teljes címanyagot ötévenként összesítik.

A tájékozódás és tájékoztatás szolgálatának igényével induló kiadvány lehetőséget nyújt majd a társad alomtudom ány i szakt er ül e - tek referensz könyveinek folyamatos figyelésére, ötéves periódusokban pedig a szélesebb körű áttekintésre. Mutatórendszere a több dimenziós visszakeresést biztosítja, az összesítő kódok az országban fellelhető példányok számát és helyét jelzik. Folyamatosain gondozott mellékletei — a kiadók, közreadók, rövidítések, poii- gramok jegyzékei — a külföldi könyvek címleírásához nyújtanak általános segítséget.

Kßrl-Miirx-Stadt színháza Imánkba n

Tegnap este a Budapesti Gyermekszínházban kezdte meg magyarországi vendégszereplését Karl-Marx-Stadt város színháza, viszonozva a Déryné Színház NDK-béli .vendégjátékát. Az első előadás műsorán az ír szerző, O’ Casey darabja, a Vörös rózsákat nekem szerepelt.' Szerdán este ugyancsak a Budapesti Gyermekszínházban kerül színre a Plumdersweilemi búcsú, amelyet az ismert színoadi szerző, Peter Hacks írt Goethe nyomán. /A fővárosi előadások után a társulat vidékre látogat, a szekszárdi, a sombereki, a ka nos vári és a soproni közönség slőtt mutatkozik be.

t

A kutatás tárgya es alanya