Pest Megyi Hírlap, 1976. szeptember (20. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-02 / 207. szám

AB01W1 KRÓMKA Napirenden a közbiztonság Gyakoribb az ellenőrzés, a bírság Sokszor a károsult is hibás XX. ÉVFOLYAM, 207. SZÁM 1976. SZEPTEMBER 2., CSÜTÖRTÖK Kitüntették a legjobbakat Balesetmentes közlekedés az utakon Film segíti az ismeretek frissítését Az MSZMP abonyi nagyköz­ségi végrehajtó bizottsága leg­utóbbi ülésén a település köz- biztonsági helyzetéről tárgyalt. Megállapították, hogy a helyi rendőrőrs — melynek műkö­dési területe a nagyközség mellett kiterjed Jászkarajenő, Kőröstetétlen és Törtei közsé­gekre — eredményesen dolgo­zott a bűncselekmények meg­előzése és felderítésé érdeké­ben. Javult a közrend és a közbiztonság, bűnszövetségben, vagy sorozatban elkövetett bűncselekmény nem volt. Saj­nos, nem ennyire kedvező a kép a bűnesetek számát te­kintve. Az utóbbi öt év sta­tisztikáját figyelembe véve a tavalyi a legrosszabb. Legtöbb bűncselekmény a személyi és társadalmi tu­lajdon ellen irányult, és az összesnek csaknem a 35 százaléka volt. Különösen sok volt a jármű­lopás, de nem »’hanyagolható a lakásokba való behatolások száma sem. Mint a vizsgála­tokból kiderült, az elkövető­ket sok esetben maguk a ká­rosultak is segítették azzal, hogy vagyontárgyaikat feltű­nő módon mutogatták, a jár­műveket őrizetlenül hagvták, vagy lakásukat nem zárták be biztonságosain. A társadalmi tulajdon ter­hére elkövetett bűncselekmé­nyek károsultjai elsősorban a a termelőszövetkezetek és az ÁFÉSZ voltak. Az utóbbinál sok betöréses lopás történt, a tettesek leginkább éjjel, a la­kott területtől távoli, vagy nem elég biztonságosan bezárt üzleteket keresték fel. Előfor­dult olyan betörés is, amit a déli órákban követtek el. Sok esetben nem nyújtanak kielé­gítő biztonságot a riasztó be­rendezések sem, mivel azok­nak a bejárati ajtóra szerelt érintkezőit az elkövető kike­rülheti, vagy a hálózati áram kikapcsolásával, működésüket megszüntetheti. A termelőszövetkezeiteket, ká­rosító lopások részben zárt te­rületekről, részben a határból történtek. Többnyire terményt, gép­alkatrészt és üzemanyagot vittek el. A bűncselekmények elköveté­sét elősegítette a hiányos őr­ség és raktározás, de helyen­ként hozzájárult az ellenőrzés hiánya is. Az erőszakos és garázda jellegű tetteket ez­előtt három-négy évvel legin­kább utcán, szórakozóhelyeken vagy azok környékén követték el, az utóbbi időben viszont a sértettek lakásán. A közép­pontban változatlanul' az ita­lozások állnak. Megelőzésük érdekében sokat tudnának tenni a szórakozóhelyek fel­szolgálói, ha az ittas személyek kiszolgálását megtagadnák. Sok erőszakos és garázda jel­legű bűncselekmény haragos viszonyból következik. 1974 közepétől alig nyolc hónap le­forgása alatt négy emberölés és két kísérlet történt a nagy­községben. A bűncselekmények 10 szá­zalékát fiatal- és gyermekkorú, 30 százalékát büntetett előéle­tű és 60 százalékát pedig visz- szaeső bűnöző követte el Kényszerintézkedést kezde­ményeztek a büntetett előéle­tű, az ismert munkakerülő, ga­rázda személyekkel szemben, ezzel a rendőri felügyelet alá helyezett személyek száma 15 —20-ra emelkedett, vagyis há­romszoros lett. A garázda jel­legű cselekmények megelőzé­se érdekében fokozottabban ellenőrizték a nyilvános szó­rakozóhelyeket, a vagyon el­leni bűncselekmények megelő­zése érdekében pedig fokoz­ták a járőrszolgálatot. A 4. számú főút korszerű­sítése nem oldotta meg a köz­úti közlekedés helyi problé­máit. Elsősorban azért, mert a mellékutak a, község köz­pontjában ágaznak el, és ezek forgalma a település központ­ján keresztül bonyolódnak le. Gondot okoz, hogy sokan nem tartják be a közúti közlekedés elemi szabályait. A múlt évben 3 halálos, 19 súlyos és 9 könnyű sé­rüléssel járó baleset tör­tént Abonyban. A gyalogosok 7 balesetet okoz­tak. Ebben az időszakban az őrs beosztottjai nyolc személy- lyel szemben ittas vezetés, 260 ember ellen egyéb közlekedési vétség miatt tettek feljelentést, 800 embert pedig megbírsá­goltak. Értékelték az önkéntes rend­őrök működését is. A telepü­lés közrendjének és közbiz­tonságának növelése érdekében feltétlenül szükség van a meg­levő önkéntes rendőri csopor­tok átszervezésére és ezzel pár­huzamosan újabb önkéntesek bevonására. Ez utóbbi munka már folyamatban van a három termelőszövetkezetnél. Gy. F. UGORJ FEJEST! Az úszás — tömegsport — Vezess baleset nélkül! — Országos jelszó ez és fontos­sága gyors ütemben napról napra növekszik, épp úgy, mint az utakon a forgalom. A teher- és személyszállítás lebonyolí­tásában segítő gépjárművek hozzátartoznak az ország vér­keringéséhez. Nem mindegy, hogy hogyan közlekednek, a szabályok ismeretében. A bal­esetmentes közlekedés szorgal­mazását, társadalmasítását a közlekedésbiztonsági tanács népgazdasági érdeknek tartja. Ezért hirdette meg a Vezess baleset nélkül! mozgalmat, amely Cegléden és a ceglédi járásban is követőkre talált. A felhívásra Pest megyében 148 munkahely jelentkezett. Közülük 41 Ceglédről és a ceglédi járásból vállalta, hogy belartja az alapsza­bályokat. A városi és járási közlekedés- biztonsági tanács jó kapcsola­tot épített ki a több járművel rendelkező munkahelyekkel, gazdaságokkal, intézmények­kel. Hasznos volt az alapos fel­készülés, eredményes a mozga­lom. Ezt igazolta az első érté­kelés, melyet augusztusban hozott nyilvánosságra a Pest megyei közlekedésbiztonsági tanács verseny- és rendezvény­bizottsága. Huszonhárom mun­kahely került az élcsoportba a Vezess baleset nélkül! moz­galomban, köztük a Volán 20. Vállalat ceglédi főnöksége, a Cegléd és Vidéke ÁFÉSZ, Já­rási Építőipari Szövetkezet, a PENOMAH ceglédi gyára, a kocséri Üj Élet és a törteli Dó­zsa termelőszövetkezetek, akik csoportjukban elsők lettek. A második és harmadik helyre jutottakat a napokban benső­séges ünnepségen köszöntötték a Ceglédi Építőipari Vállalat kultúrtermében. Rétyi Pál rendőr alezredes, a közlekedésrendészeti alosz­tály vezetője beszédében az eredményeket érétkelte, majd ismertette azt a felmérést, amely legutóbb készült a ceg­lédi járás közlekedésbiztonsági helyzetéről. A tavalyi időszakhoz ké­pest 15 százalékkal keve­sebb közúti baleset történt, 90 alkalommal kellett a hely­színre kiszállni. Területükön 9 halálos kimenetelű közleke­dési baleset volt. Az új KRESZ életbelépése óta javulás ' ta­pasztalható az országutakon a hivatali és a magángépjármű­vek együttműködésében, de ezt a tehergépkocsiknál még szor­galmazni kell. A kitüntetetteknek a díszes oklevelet és az értékes tárgy­jutalmat köszöntő szavak kísé­retében adta át dr. Pesti István rendőr százados, a ceglédi vá­rosi és járási Rendőrkapitány­ság vezetője. Második helye­zett lett a Ceglédi Építőipari Nemcsak a községben, ha­nem az egész járásban nagy érdeklődés kísérte a kocséri Petőfi Tsz augusztus 20-i első lovas bemutatóját. E napon alakult meg a községi sport­kör lovasszakosztálya, így nem véletlen, hogy az alig több, mint 3 ezer lelkes község sporttelepe mellett épített akadálypálya körül legalább 3 ezren várták a program meg­kezdését. S nem csalódtak, igazi látványosságban volt ré­szük. Iskolás gyerekék — fiúk, lányok vegyesen — mutatták be gyakorlataikat a ló hátán; a tsz szakképzett lovászai, ug­ratást, lófektetést és egyéb, a lovakat szeretők szívét gyö­nyörködtető „lovasbravúrt” mutattak be. A szakosztály megalakításával a község tö­megsportmozgalmát kívánják fellendíteni, a lovakkal pedig kiegészíteni a szövetkezet or­szágszerte híres törzstenyésze­tét. Ez év februárjában ajánlot­ta fel mezőhegyesi fétvér törzs tenyészetét megvételre a szanki Haladás Tsz. Itt adot­tak voltak az alapfeltételek — férőhely, takarmány, szakem­ber —, s át is vették a 12 törzskönyvezett kancát csikó­ikkal együtt. Jelenleg 100 ló­ból áll az állományuk, mely­ből 30 a törzskönyvezett kan­ca. A közeimúltban adtak el 5 csikót a Terimpexen keresz­tül egy nyugatnémet vevőnek 36 ezer forintért. Az a céljuk, hogy jó sportlovakat nevelje­nek, hiszen minél többet tud egy ló, annál magasabb az ára. Fontos az is, hogy jó ké­pességű lovászok, versenyzők neveljék, tanítsák be őket. A most eladott 5 csikó ugyanis semmi mást nem tudott, mint nyereg alatt járni. Elképzelé­seik szerint nem növelik a kancák számát, de ezen még a piac igénye változtathat. Kétezer hektáron gazdálko­dik a szövetkezet, s kizárólag törzstenyészetre rendezkedett be. A tavalyi OMÉK-en a he­gyi tarka marháikkal, az észt lapály sertéseikkel és merinói juhaikkal elnyerték a tenyész­tési nagydíjat. Százötven anyakocájuk van, amelyeknek 3200 az évi szapo­rulata. Az idén 160 tenyészkan és 200 koca értékesítését ter­vezik. Az előbbiek közül az első félévben 142-t adtak el 9 ezer forintos egységáron. A vemhes kocák közül 78 kelt el 4500 forintért darabonként. Vállalat, a KÖZGÉP 2. ceglédi gyára, a ceglédi erdészet, a Cegléd és Környéke Élelmi­szer Kiskereskedelmi Vállalat, a Kossuth Tsz és a nyársapáti Haladás Tsz. A harmadik hely­re jutott a MEZŐGÉP ceglédi gyára, a Volán 1/11. Vállalat, a Pest megyei Tőzegkitermelő Vállalat, a talajjavító vállalat ceglédi irodája, a Magyar— Szovjet Barátság, valamint a csemői November 7.,tsz. A Vezess baleset nélkül! mozgalom várhatóan to­vább szélesedik és egyre több részvevője lesz, hasznát pedig a javuló balese­ti statisztika fogja mutatni. A közlekedésbiztonsági tanács a jövőben is segítséget ad. Lehe­tőség nyílik arra, hogy az új KRESZ-t ismertető filmet több alkalommal bemutassák. A városi és járási közlekedés- biztonsági tanács diafilmes előadásokat is szívesen tart, a fontos ismeretek felújítására. A továbbtenyésztésre alkal­matlan — vegyes ivarú — egyebeket hízóba fogják. .Ezek­ből 894-et vett át az Állatfor­galmi Vállalat az első félév­ben. Hasonlóan keresettek a mar­háik is. 350 törzskönyvezett te­henet tartanak. Az első félév­ben 3 tenyészbikát adtak el összesen 283 ezer forintért. A bikanevelő tehenek fiait az Országos Állatfelügyelőség vette meg. 15 darabot, egyen­ként 10 500 forintért. Az üsző- borjakat az idén még létszám- növelésre és minőségi cserére használják fel, de jövőre már értékesítenek is vemhes üsző­ket. A juhászatuteban összesen 2 ezer birkát tartanak, melyből 1200 az anya. Eddig 162 te­nyészkost adtak el ebben az évben 7 ezer forintos egység­áron, de volt köztük olyan is, amelyikért 10 ezer forintot kaptak. Most e híressé vált három ágazat mellé szervezték, meg a lótenyésztést is, melytől ha­sonlóan jó eredményeket vár­nak. T. Ágoston TEKE: Az őszi idény második for­dulójában mindkét ceglédi csa­pat itthon lépett pályára. Az akadályt a Bem SE-nek sike­rült jobban vennie. Eredmények az NB II-ben­Miskolci Bányász—KÖZGÉP SE 5:3 2610—2605 Jók: Tornyosi (465), Sárik (456), Molnár (434). Színvonalas, naigy csatát vív­tak egymással a csapatok. A Miskölcnak sikerült visszavág­ni a tavasszal elszenvedett ve­reségért. Három-három egyéni győzelem után mindössze egy fa döntött a vendégek javára. Nyírinek 432 fával nem sike­rüli pontot szereznie. Az NB Ill-ban: Bem SE—Bp. Lakásépítők 6:2 2596—2417 Jók: Hlagyvik (445). Murá­nyi (440), Horváth (435). Az első két dobó után 14 fával még a vendégek vezet­tek, de ezután már nem féri kétség a kiegyensúlyozott ceg­lédiek győzelméhez. ASZTALITENISZ: A Ceglédi VSE asztaliteni­Bőviilő választék Hús és felvágott a boltokkor! Megrendelés szerint szállítanak Piaci napokon sokan meg­fordulnak a ceglédi húsboltok­ban. Ki felvágottat, ki ebéd­nek valót vásárol. A boltokat a PENOMAH helybeli gyára látja el. A belföldi ellátás mel­lett a gyár jelentős exportte­vékenységet folytat. A kilenc- száz húsipari dolgozó korszerű körülmények között dolgozik, jó minőségű árut juttat a piac­ra. Naponta átlagosan 100 szarvasmarhát és 700 sertést vágnak le, 180—200 mázsa kü­lönféle húsárut készítenek. A város húsellátása most zavar­talan, a boltok az igénylés sze­rint hetente rendszeresen meg­kapják a kért 30 mázsa mar­ha- és 120 mázsa sertéshúst. Szállítanak emellett a vendég­látóhelyek konyhájára, több üzemi konyha és a kórház számára. Húskészítményekből Cegléd hetente 50—60 mázsá- nyit kap. Eddigi gyártmányaik mellett közkedvelt a tejjel sü­tött ceglédi szalonna, az ízle­tes nyári disznósajt és szalá­mi, a fűszeres tüdős-májas hurka, az olcsó bácskai hurka és az étkezési tepertő. A PENOMAH ceglédi gyá­rának húsáruraktárában szál­lításra várva általában mint­egy 2 ezer rúd friss parízer lóg az állványokon. Az üze­mekből naponta 80 mázsa kol­bász, 30 mázsa vörösáru, 60 mázsa különböző szalámiféle. s mellette 10 mázsa turista­szalámi, 4—5 mázsa disznósajt. 2—3 mázsa sonkaszalámi kerül be a raktárba szállításra ké­szen, hogy onnan időre, rend­szeresen eljuttassák az üzle­tekbe. K. L. HÉTFŐN: Tanévnyitók napja A ceglédi Török János Me­zőgazdasági Szakközépiskola és Egészségügyi Szakiskola ér­tesíti a növendékeket, hogy a tanévnyitó ünnepséget hét­főn, szeptember 6-án délelőtt fél 10 órai kezdettel rendezik meg az iskolában. ★ A Kossuth Gimnáziumban és az Április 4. Közgazdasági Szakközépiskolában szintén szeptember 6-án, délelőtt 9 órai kezdettel tartják a tan­évnyitót. A 203. Bem József Szak­munkásképző Intézetben hét­főn délelőtt fél 11 órakor kez­dődik az ünnepség. Később lesz a tombolasorsolás A ceglédi lottóiroda értesíti a Jogadókat, hogy a kijelölt időponttól eltérően, technikai okokból a tombolasorsolást' szeptember 14-én délután 14 órakor fogják megtartani, a Kossuth téri totó-lottó irodá­ban. szezői rajthoz álltak a Csepe­len megrendezett Ferenczi em­lékversenyen. Valamennyien értékes minősítő pontokat sze­reztek. A legjobban Németh szere­peit, aki férfi egyéniben a leg­jobb 16 közé jutott be, ahol Fa­házitól (Ganz-MA VÁG) szen­vedett vereséget. Faházi egy fordulóval hamarabb, a legjobb 32 között, egy másik ceglédit is, Réthit, kivert a to­vábbi küzdelemből. Karsai is rangos ellenféltől, a válogatott Gergelytől (BVSC) kapott ki, a legjobb 32 között. A fiatalok közül Kottlár a legjobb 16 között volt, s ezt a szép sikert óriási mezőnyben érte el. Ebben a versenyszám­ban több mint 100-an álltak asztalhoz, a ceglédi fiú a selej­tezőben minden akadályt si­kerrel vett. majd legyőzte a kiemelt Pintért is. A Ceglédi VSE felnőtt asz­taliteniszezői — kiegészülve a fiatal Malával, Jankóval és Kottlárral — a bajnoki rajt előtt egyhetes edzőtáborozáson vesznek részt A felkészülés­nek ennek a szakaszában napi két edzést tartanak. U. L. Népszerű az úszósport ott, ahol van, aki szorgalmazza és alapvető feltétele — a víz —, megtalálható. Abonyban mind­ez megvan. A tsz-sportkör úszószakosztálya két évtizedes működése alatt sokat tett azért, hogy a felnövekvő nem­zedékkel ezt a sportot megis­mertesse és megkedveltesse. Az egyesülettől már sok, osz­tályba sorolt úszó került ki. Hogy csak néhányat említsünk: Gönczöl Sándor, Török Tibor, Horinka Tamás, Tibor és Tün­de, Bádonyi Katalin és, Gön­czöl Katalin. A szakosztály — Gönczöl József vezetésével — évente több mint száz, 5—12 éves korú gyermeket tanít meg díjtalanul az úszásra. Most a nyáron kilencvenkét gyerek vizsgázott eredményesen — ők már földön, vízen „megélnek”. Sokan a fővárosból nyaralni jöttek, vagy Ceglédről utaztak az abonyi strandra, a lubicko­lást tanulással kapcsolták ösz- sze. Ha nem is mindenki, de so­kan maradnak a szakosztály tagjai a tanfolyam után. Je­lenleg 67 abonyi versenyző van, és eredményeikre érde­mes figyelni. Az értékelés sze­rint a szakosztály a megyében a második. Teljesítményük még jobb lehetne, ha nem kel­lene annyi szereplést lemon­daniuk — mivel nem futja az utazásra. Zsupsz, a vízbe! — Török Tibor, a szakosztály egykori versenyzője a fejesugrásra tanítja a gyerekeket Gyuráki Ferenc felvétele A tenyésztési nagydíj birtokában Versenylovak Kocsérról Egy láva! köpeti ki a KÖZGÉP SE i l V 4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents