Pest Megyi Hírlap, 1976. szeptember (20. évfolyam, 206-231. szám)
1976-09-21 / 223. szám
Befejeződött a Hazafias Népfront VI. kongresszusa A tanácskozás állásfoglalást és nyilatkozatot fogadott el Megválasztották az országos tanácsot és a tisztségviselőket Nyolcán képviselik Pest megyét a vezető testületben PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYÉI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA ~ XX. ÉVFOLYAM, 223. SZÁM ARA 80 FILLER 1976. SZEPTEMBER 21., KEDD A kongresszus elnökségében: Pullai Árpád, Lázár György és Sarlós István. Bugár Jánosné, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának alelnöke töltötte be a délelőtti tanácskozás elnöki tisztát. A vita folytatása előtt bejelentette, hogy táviratok sokasága érkezett a kongresz- szushoz. Üdvözlő táviratban kívánt sikeres tanácskozást a Hazafias Népfront koreai és kubai testvérszervézete. Nagyon sok szocialista brigád küldött üdvözletei, tudatva, hogy kongresszusi műszakokat — egyes szocialista brigádok kongresszusi heteket — szerveztek, hogy munkahelyi sikerekkel és társadalmi munkájuk eredményeivel is kifejezésre juttassák egyetértésüket a Hazafias Népfront céljaival, törekvéseivel. Számos vidéki és körzeti népfrontbizottság, népfrontnőklub, ifjúsági szervezet, sok állampolgár pedig egyénileg küldött a kongresz- szushoz üdvözletét. Ezután folytatódott a vita, amelyben felszólalt dr. Bleyer Erzsébet körzeti orvos (Baranya megye), dr. Molnár Béla, a Népfront Országos Tanácsának titkára, Orbán Mihály agrármérnök (Békés megye), dr. Bartha Tibor püspök, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának elnöke, a Népfront Országos Tanácsának tagja (Hajdú-Bihar megye), Löfler János technikus, (Győr- Sopron megye), Réger Antal, a Magyarországi Németek Demokratikus Szövetségének főtitkára, Fekete Ildikó szövőnő (Bécs-Kiskun megye), S. Hegedűs László, a Népfront Országos Tanácsának titkára, Orsós Jakab olajbányász (Zala megye), Pohánka László, az Egyesült Izzó szakszervezeti bizottságának titkára és Tóth Béla határőr százados. Pethő Tibor, a Magyar Nemzet főszerkesztője, a kongresszusi szerkesztőbizottság elnöke tájékoztatást adott a bizottság munkájáról. Elmondotta, hogy a kongresszus felhatalmazta a népfront megválasztandó új országos tanácsának titkárságát, hogy az elhangzott észrevételek figyelembevételével dolgozza át és készítse el végleges formában a kongresszus munkaanyagait. A továbbiakban felszólalt dr. Hársfalvi Péter főiskolai főigazgató-helyettes (Szabolcs- Szatmár megye), Hantos János, a Magyar Vöröskereszt főtitkára, Mógor Győző Veszprém megye népfronttitkára, Cserhalmi László művezető (Csongrád megye), Monos János vállalati igazgató (Borsod-Abaúj-Zemplén megye), Cérnák József nyugdíjas (Bács-Kiskun megye), Nagy Zsuzsa újságíró (Hajdú-Bihar megye), Horváth Sándor iparművész (Nógrád megye), Somogyi Erzsébet növénytermesztő (Hajdú-Bihar megye), Babits József ÁFÉSZ-dolgozó A fegyver nélküli világért! A kongresszus nyilatkozata hangzott észrevételeket figyelembe véve alakítsák a mozgalom munkáját és azok szellemében tevékenykedjenek. A népfront VI. kongresszusa ezt követően A fegyver nélküli világért! címmel nyilatkozatot fogadott el. Borovszky Ambrus, a jelölő bizottság elnöke ezután beterjesztette a Hazafias Népfront új Országos Tanácsának tagjaira vonatkozó indítványt. Az előterjesztés alapján a kongresszus egyhangúlag megválasztotta a Hazafias Népfront 251 tagú Országos Tanácsát. Szünet következett ezután, miközben a Népfront Országos Tanácsa megtartotta első ülését, amelyen megválasztotta tisztségviselőit. A választás eredményét a szünet utáni plenáris ülésen ismertették. A Hazafias Népfront VI. kongresszusa Kállai Gyula zárszavával és a Himnusz hangjaival fejeződött be. Dr. Molnár Béla és S. Hegedűs László felszólalását, valamint Sarlós István vitazáró összefoglalóját, továbbá az országos tanács elnökségének és tisztségviselőinek névsorát az dló'obiakban, illetve a harmadik oldalon ismertetjük. A kongresszus állásfoglalását holnapi, szerdai számunkban közöljük. DR. MOLNÁR BÉLA: Nemzetközi munkánk a mozgalom tevékenységének szerves része lett A Hazafias Népfront VI. kongresszusa A fegyver nélküli világért! címmel nyilatkozatot fogadott el: . Százmilliók követelik valamennyi kontinensen a tartós békét, az emberiség létét veszélyeztető fegyverkezés megszüntetését, az általános és teljes leszerelést. A világ minden országában gyűlnek a második stockholmi felhívást támogató aláírások, határozatok. Ehhez a nemzetközi méretű mozgalomhoz csatlakozik a Hazafias Népfront VI. kongresszusa — hangzik a dokumentum. Meggyőződésünk, hogy a bé'ke, a biztonság és a leszerelés az emberiség egyetemes érdeke és kedvez a fejlett szocialista társadalom építésének is. A politikai és a katonai enyhülés világszerte jó feltételeket biztosít a társadalmi haladás erőinek. Ezért foglalunk állást a fegyverkezési hajsza megszüntetésére, a leszerelés mellett. A kongresszus megelégedéssel állapítja meg, hogy a Szovjetunió és a többi szocialista ország — köztük hazánk — következetes és kezdeményező külpolitikája döntő mértékben járult hozzá ahhoz, hogy az utóbbi években értékes eredmények születtek a fegyverkezési verseny korlátozásában, Kifejezi azt a reményét, hogy a nemzetközi leszerelési tárgyalófórumok a következő esztendőkben is pozitív döntéseikkel viszik előbbre a leszerelést, a tö- megpusztíló fegyverek, az emberi környezet ellenséges rombolása betiltásának ügyét. A háborúktól és fegyverektől mentes világ csak napjainkban válhatott reális célkitűzéssé, amikor a szocializmus világ- rendszerré, így a társadalmi fejlődés döntő tényezőjé vé vált. Az egyetlen olyan társadalmi rendszerré, amelyben nincsenek háborúk kirobbantásában, fegyverkezésben érdekelt, háborús nyerészkedésre spekuláló osztályok és csoportok. Az enyhülés és a leszerelés ellenfelei ugyanakkor még számottevő tartalékokkal rendelkeznek, s tevékenységük nagy veszélyek forrása. Szorgalmazzák az agresszív NATO erősítését, a hadikiadások növelését, újabb fegyverkezési programok megvalósítását, egyúttal az enyhülést, sőt a leszerelési tárgyalásokat a katonai előnyszerzésre, a szocialista országok pozícióinak gyengítésére igyekeznek felhasználni. Mindez azonban nem bátortalanítja el a leszerelés híveit, hiszen ezen a területen minden előrelépés eddig is nehéz harcban született. E küzdelmet folytatnunk kell nagy célunk, az általános és teljes leszerelés érdekében. A Hazafias Népfront VI. kongresszusa nagy jelentőséget tulajdonít azoknak a leszerelési tárgyú állásfoglalásoknak, amelyeket az európai biztonsági és együttműködési értekezlet 1975. augusztus 1-én aláírt záróokmányában, valamint az európai kommunista és munkáspártok berlini konferenciájának 1976. június 30-án közzétett dokumentumában rögzítettek. A kongresszus támogatja egy olyan nemzetközi egyezmény elfogadtatását, amelyben az államok lemondanának az erőszak alkalmazásáról és vállalják hogy a köztük támadt vitákat kizárólag békés eszközökkel, tárgyalások útján rendezik; úgy véli, meg kell gyorsítani a leszerelési világértekezlet előkészítését és összehívását; helyesli a világon kibontakozó leszerelési offenzívat a már meglevő, valamint a tervezés, és kikísérletezés alatt álló tömegpusztító fegyverek teljes betiltásáért — s kijelenti, hogy a magyar népfrontmozgalom hozzájárul e nemes célok sokoldalú elősegítéséhez. A leszerelés több élelmet, fejlődő gaz- , daságot, több kultúrát biztosít, az alkotómunka lehetőségét, a haladás meggyorsítását jelenti valamennyi nép számára. Felhívjuk a magyar társadalmat, hogy együtt a világ békeszerető, haladó erőivel, a jövőben is cselekvőén vegyen részt minden erre irányuló erőfeszítésben — zárul a felhívás. Dr. Molnár Béla a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára a mozgalom nemzetközi tevékenységéről, széles körű küilkapcsolatairól szólt. — A Hazafias Népfront — mondta — az V. kongresszus útmutatásainak megfelelően ezen a területen is eleget tett annak a kötelezettségének, amelyet a párt, a kormány külpolitikájának segítésében vállalt. A népfront nemzetközi munkája a XI. pártkongresz- szus szellemében fejlődött, a mozgalom egész tevékenységének szerves része lett, amely elősegíti politikai feladataink teljesítését, s állandó lehetőséget biztosít önmagunk, az állampolgárok szocialista tudatának fejlesztésére, a rólunk határainkon túl kialakuló kép teljesebbé tételére. — Határainkon túl megnövekedett az érdeklődés hazánk, így a magyar népfrontmozgalom iránt is. A szocialista országok ilyen arányú érdeklődésének okai nyilvánvalóak, hasznosságuk kölcsönös. Az elmúlt években több olyan témát tanulmányoztak a népfront küldöttségei a testvéri országokban, amelyek segítették itthoni munkánkat; például az NDK-ban a lakóterületi munkát, a társadalmi munka szervezését, Bulgáriában a környezetvédelem gyakorlatát, a Szovjetunióban a társadalom- tudományok hasznosítását, több országban a tanácsokkal való együttműködést. Barátaink hozzánk is szívesen jönnek megismerkedni tapasztalatainkkal. — A tőkés- és a fejlődő országok társadalmi köreiben is fokozódik irántunk az érdeklődés. Ezeknek az országoknak haladó erői keresik a megoldást népeik égető problémáira. Keresik az összefogás lehetőségeit is. S hogy nem eredménytelenül, arra bizonyíték a kommunista és munkáspártok szövetségi törekvéseinek térhódítása — amint van, ahol történelmi kompromisszumnak neveznek, másutt népi uniónak, megint másutt népi egység, széles front vagy ivagy front jelenti a formát. Érthető, hogy ilyen körülmények között növekszik az érdeklődés a szocialista országok — köztük Magyarország és népfrontmozgalma — történelmi tapasztalatai és jelenlegi társadalompolitikai gyakorlata iránt, hiszen megoldottak sok olyan társadalmi gondot, amelyekkel más országokban dolgozó emberek még küzdenek. — A népfront hatékonyan vesz részt a magyar békemoz- galom munkájában, sokat fejlődött a HNF-bizottságok béke- és barátsági munkája. A népfrontbizottságok széles körben ismertetik a párt és a kormány békepolitikáját, s az SZKP XXV. kongresszusán elfogadott, továbbfejlesztett békeprogramot, amely rövid idő alatt a nemzetközi békemozgalom programjává vált. Folyamatosan napirenden levő S. HEGEDŰS LÁSZLÓ: A munkás-paraszt szövetség gondolata tükröződik a településfejlesztésben is S. Hegedűs László, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára azokról a változásokról szólt, amelyek a parasztság helyzetében, élet- körülményeiben bekövetkeztek. — Nem fáj a szívem, hogy a parasztság zárt osztályhatárai leomlottak és a parasztok milliói lettek munkássá, értelmiségivé. Sőt, örülök, mert erről álmodtunk, de a parasztság számának csökkenése semmit sem vont le a szövetség fontosságából és erejéből. — Paraszt van és lesz fejlődésünk egész szakaszán. Még hagyományos értelemben is van. Becsüljük meg őket! A legtöbben sok évvel a vállukon nehéz tisztességes munkát végeznek. De paraszt az is, aki korszerű eszközökkel, géppel vagy automatizálva termel, az általánosnál még mindig lényegesen nehezebb munkakörülmények között. Közel van tehát egymáshoz a két osztály, együtt élnek a városon és falun, sokszor a családban is, erős a szövetség. De van és szükségképpen van vita a testvérosztályok között, és ezért változatlanul fontos feladat a munkás—paraszt szövetség erősítése. Ezen munkálkodni fontos feladata lesz mozgalmunknak a jövőben is. — A munkás—paraszt szövetség gondolata tükröződik a népfront településpolitikai munkájában is. (Folytatás a 3. oldalon.) « Vasárnap reggel 8 órakor kezdődött a Hazafias Népfront VI. kongresszusának második munkanapja az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában. Az elnökségben helyet foglalt Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Apró Antal, az országgyűlés elnöke, az MSZBT elnöke, Sarlós István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Pullai Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának titkára és Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke. (Tolna megye), Cseres Tibor Kossuth-díjas író és Szabó István, a TOT elnöke. Ezzel lezárult a Hazafias Népfront Országos Tanácsának beszámolója fölötti vita, amelyen 51-en szólaltak fel. Az elhangzottakat ezután Sarlós István foglalta össze. A főtitkár vitaösszefoglalója után határozathozatal következett. A kongresszus elfogadta az országos tanács jelentését a legutóbbi kongreszus óta eltelt időszak munkájáról, a főtitkár szóbeli beszámolóját, a hozzászólásokban tett javaslatokat, illetőleg a vitát összefoglaló választ. Egyhangúlag magáévá tette a kongresszus a beterjesztett kongresszusi állásfoglalást. Végül a kongresz- szus úgy határozott, hogy megbízza az új országos tanács elnökségét és a tisztségviselőket, hogy az állásfoglalásban, a kongresszusi vitaanyagokban foglaltakat, valamint az elfeladatokat jelent most az európai biztonság és együttműködés, a helsinki záróokmányban foglaltak maradéktalan megvalósításénak társadalmi előmozdítása. Dr. Molnár Béla, a Magyar Szolidaritási Bizottság elnökségének felhatalmazása alapján a kongresszus fórumán köszönetét mondott azoknak az állampolgároknak, akik politikai állásfoglalásukkal, társadalmi felajánlásaikkal és forintjaikkal hozzájárultak azon népek iránti szolidaritásuk mind hatékonyabbá tételéhez, amelyek nemzeti függetlenségükért, társadalmi felemelkedésükért, egyenjogúságukért küzdenek, qZ imperializmus, o fasizmus, a fajüldöző rendszerek, az új gyarmatosítási törekvések ellen. A más népek iránti barátság és szolidaritás — mondotta bé- fejezésül — oly szerves része lett az állampolgárok politikai magatartásának, hogy azt méltán tartjuk az MSZMP évtizedes tudatformáló tevékenysége egyik legfontosabb eredményének. A szolidaritási munkának új vonásaként említette meg a tudományok eredményeinek növekvő szerepét, amit a jövőben tovább kell erősíteni. A szünetben. Balról jobbra: Dékány Sándor, a ráckevei nagyközségi népfrontbizottság titkára, Járjapka József, a gödöllői járási párt- bizottság titkára, Kisfalusi Márta szentendrei keramikusművész és Dékány István, az érdi Benta-völgye Termelőszövetkezet elnöke.
