Pest Megyi Hírlap, 1976. szeptember (20. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-15 / 218. szám

Változatok, buszfordulóra

Ha megegyeznek az útépítőkkel...

Verseg központjában húzódik a mintegy tizenöt méter széles és kétszázötven méter hosszú József Attila utca. Sajnos a tanács még most sem tud pénzt fordítani az út kövezésére, aszfaltozására, így esős időben sártengerré, na- igyobb eső után pedig egyetlen Hatalmas tócsává változik az utca. Az igazság az, hogy e földút két, egymásba torkolló kövesutat köt össze,' így használata csak az utcában lakóknak szükséges. Ök már többször is javasolták az utca lezárását,

A József Attila utca végén áll a Barátság Termelőszövetkezet húsboltja, tej-, kenyér- ! és zöldségüzlete. Az üzletsort ] esős időben a szállítójárművek csak nehezen tudták megközelíteni eddig, az elmúlt két hétben ugyanis a gazdaság rendbe hozatta vérségi központjában udvarát, s ezzel i párhuzamosan saját erőből kikövezte és aszfaltozta az üzletsor előtti utcarészt, így az áruval megrakott gépkocsik küzdelem- és süppedésveszély nélkül állhatnak az üzletek elé rakodni. Ezen a héten a boltokkal szemközti olajkút körül építik ki a fordulót.

Az egri és a gödöllői Volán- főnökség már régóta kifogásolja, hogy a községben nincs autóbusz-forduló, s jelenlegi íordulásmódjuk veszélyes, mert a József Attila utcába kanyarodnak be, s innen tolatnak ki a Fő útra, amely egyik feléről egy derékszögű kanyar miatt beláthatatlan. A község a falu szélén a gumiüzem feletti területen tudna helyet adni egy autóbusz-forduló építésére. Megvalósítása azonban gazdaságtalan lenne, s az erre fordítandó 130 ezer forintot előnyösebben is fel lehet használni. Persze a forduló is nagyon fontos, ám kétféleképpen is megvalósítható. Az egyik lehetőség: a forduló költségét

megtoldva lebitumenezik a

József Attila utcát, így megoldódik a forduló gondja, és eggyel kevesebb lesz. a falu belterületén a földutak száma. A másik megoldás a váci útépítőkön múlik. Ugyanis most folyik a Vácot és Vére eget

összekötő útvonal szélesítése, korszerűsítése, amelyet nem Versegnél, hanem Vácnál

kezdtek meg. Jelenleg Penc határában ■ tartanak a munkálatok. A vérségi községi tanácsnak sikerül megegyeznie az útépítők vezetőivel, s akkor még az idén elkészül egy 500 méteres útszakasz a községben. Az új út két kilencven fokos kanyart vág le a régiből, s ezen a levágott részen szinte magától megoldódna — külön befektetés nélkül — az autóbusz-forduló.

Bene Mihály

Szovjet professzor az egyetemen

A gödöllői Agrártudományi Egyetem állattenyésztési tanszékének vendégeként városunkban tartózkodik Arzu manjan szovjet professzor. A Timirjazev Akadémia állattenyésztési tanszékének professzora szeptember 15-én. szerdán délután két órakor a szakemberek részére előadást tart az egyetem rektori tanácskozótermében.

Vendégszereplés

Kecskeméten

Szeptember 17-én, pénteken a galgamácsai népművészeti együttes gyermek- és felnőtt csoportja Kecskemétre utazik vendégszereplésre, a nemzetközi Kodály-ünnepség alkalmából.

Gondck még maradtak

Óvodások, bérlettel

I A fenyőharaszti gyermekek szállításáról az egri Volán ha't- ! vani kirendeltsége., gondosko- dik. A tanítás nélküli napokon azért nem tudnak járatot adni, mert azt ingyen kellene biztosítaniuk. A valóságban azonban másképp fest a helyzet. Az óvodásokkal ugyanúgy megvetetik a bérletet, mint a huszonhat iskolással. Az egri főnökség szerint jogtalanul, a hatvani kirendeltség sierint jogosan. Vitájuk hamarosan eldől. A bérletek további megvétele esetén iskolai szünetes napokon a jövőben sem adnák ingyen, mint ahogy nem adták volna eddig sem a fenyőharaszti járatot, amit visszafelé á Hatvanba utazó vérségiek használtak ki a gyermekek behozatala után, s kihasználták a tanítás nélküli napokon is.

B. M.

A fenyőharaszti gyermekeket harmadik éve fogadja a vérségi óvoda és iskola. Korábban Herédre jártak, ahol az iskolások helyzete elég rendezetlen volt: a tanítás befejése és a fenyőharaszti autóbuszjárat indulása közötti időszakot tanári felügyelet nélkül, többnyire haszontalanul töltötték el a gyerekek. Versegre történt áthelyezésükkor rögtön napközit szerveztek számukra, így nemcsak a felügyelet, hanem az élelmezésük és a következő napra való felkészülésük is biztosított. A fenyőharaszti szülők egy részének a problémája egyelőre így is megoldatlan maradt: a tanítás nélküli munkanapokon, téli, tavaszi és nyári szünetekben a Verseg— Fenyőharaszt közötti autóbusz- járat szünetel.

III. ÉVFOLYAM, 218. SZÁM

1976 SZEPTEMBER 15, SZERDA

Első a cin kólái Aranykalász

Őszi munkák a földeken

Jó minőségű, de kevesebb kukoricát

Rossz nyelvek szerint a mezőgazdászok minden időjárásban találnak valami kifogásolnivalót, nemigen akad olyan hónap az esztendőben, amikor minden növénynek kedvezne a széljárás, a napfény vagy az eső mennyisége. Az elmúlt nyáron nemcsak a mezőgazdászok panaszkodtak a forróságra — mindenkinek melege volt. Számos terményt megviselt ez az idő, de egyúttal nyert is a mezőgazdaság — a szokásosnál hamarabb végezhettek az aratással.

Elvetették a repcét

A meleg nyár következtében meggyorsult a munkák üteme, s ma elmondható, hogy most majd minden területen

2—3 héttel előbbre tartanak. A járási hivatal mezőgazdasági osztályán arról tájékoztattak, hogy az ősziek alá a gazdaságok földjének 75—30 százalékában már elvégezték a

Hiedelmek és babonák Kar talon (I. rész)

Vasvillával a rontás ellen

SOKAT MESÉLT nóne a faluvégi keresztekről, fekete macskákról és a keresztutak- ról. A lovaikat legeltetni járó emberek is mesélték, hazafelé messzire kerülték a ke- resztutat, a faluvégi keresztfát is ahol fekete macskák képében táncoltak, hancúroztak a boszorkák és élő embernek nem volt tanácsos éjjel 12 órától hajnal három óráig, a kakas első kukorékolásáig a keresztfák körül leskelődni. A keresztút közepén meg éjféltől 3 óráig tanácskozásra gyűltek a boszorkák, láthatatlan alakban és földi ember nem juthatott keresztül az úton. Néne szavait idéztem.

— Az uram parádéskocsis vót az uraságnál. Egyik éca- ka sürgősen vasútra köllött vinnyi az urakat és gyüttek az uramé, „fogjon be azonnal”. Be is fogott és elmentek. Hajnalban került haza összetört ábrázatával, rongyg.yá szakait ruhába, és mesé- te mi történt velük az écaka.

ÉN MONDTAM János úrnak, a keresztútnak ne induljunk.

— Miért, Miska? — kérdezte az úr. — Hát csak, nacs- cságos úr. — Az kevés Miska. A csak-tól többet mongyál. — Nem mondhatok többet nacs- cságos úr. — A keresztútnak megyünk, arra közelebb a vasút — adta ki a parancsot János úr és arra köllött menynyi, ahogyan parancsolták. Hogy a keresztút közelibe értünk, nem láttam semmi különöset és reménykedtem hátha nincsen boszorkatanács és szerencsésen átjutunk. Keresztet vetettem, majd nagyot foházkodva mondtam — Jézus segélj — és nekihajtottam a lovakat a keresztbe futó úton. Igen ám, de a lovak megtorpanva hátra felé tolták a hintót, mint előbbre

szántást. E munka sorában első a cinkétai Aranykalász, ahol már minden földet megforgattak.

Több mint 90 százalékos teljesítménnyel dicsekedhet a verseg—kartali Egyesült Barátság Termelőszövetkezet, az ikladi Galgaparti Tsz és a válltól gazdaság. Szövetkezeteink ugyancsak hozzáfogtak a szántáshoz a tavasziak alá. A meleg nyár következtében nyert 2—3 hét előny e munkáknál azt jelenti, hogy a korábbi évekkel szemben az idén lehetséges, hogy a teljes területen befejezik a tavaszi szántást.

A termelőszövetkezetek készülődnek a kalászosok vetésére is. Az ezernégyszáz hektárra tervezett őszi árpa elvetésével ez ideig ötszáz hektáron végeztek. A búza és a rozs még a magtárakban pihen. A tervek szerint a búza területe — tízezerkettőszázhatvan hektár, tehát hasonló nagyságú lesz a tavalyihoz. Az eddigi jelentése szerint a rozsföld körülbelül kétszáz hektárral csökken, de ez természetesen módosulhat a vetések befejezése után.

A dányi Magvető Termelő- szövetkezet és a galgamácsai összefogás — négyszázhuszonnyolc hektáron — elvetette a repcét. A munka dandárja szeptember végén kezdődik, amikor is a kenvérga- bona kerül a talajba. Örvendetes, hogy az idén gazdaságaink megfelelő mennyiségű műtrágyával rendelkeznek az őszi vetések alá. Az istállótrágyázás felével már végeztek. A járási mezőgazdasági osztályon elmondták, hogy ba továbbra is jó lesz az időjárás, akkor a nyáron nyert 3—3 hét előny kedvezően befolyásolhatja a jövő évi termést.

Következik a cukorrépa

A jövő évre való előkészületek mellett természetesen folyamatos az idei termés betakarítása. Járásunkban a kétezerhatvanhét hektárnyi . $iló- kulcoricából ez ideig hatszáz- hetvennyolc hektáron végeztek a munkával. A szakemberek véleménye szerint az idei termés igen jó minőségű, viszont mennyiségben kevesebb a vártnál.

A szövetkezet és a háztáji gazdaságok földjein folyamatos a burgonya szedése. Az

őszi 'érésű fajtának mintegy” húsz százalékát borították ki a bokrok alól. A gazdaságok gépműhelyeiben a szerelők már fölkészítették a munkára a cukorrépaszedő gépeket, gépsorokat. A jövő héten, szeptember vége felé halmozódnak majd az első szállítmányok a répaföldek szélein, s viszik a cukorgyárakba. Remélhetőleg az idén sem az eső, sem az akadozó átvétel nem okoz gondot' a cukorrépa folyamatos betakarításakor.

Különösen a nagy állatállománnyal rendelkező gazdaságok várják a napraforgó terméseredményeit. A betakarítási munka — a növények repülőgépről történő lombtala- nításával — az elmúlt héten megkezdődött, elsőként a dányi Magvető Termelőszövetkezetben. Szeptember 13-ig járásunk területén negyven hektárról vágták le ezt a fontos ipari és takarmánynövényt.

Szedik a csemegeszőlőt

Általános gyümölcsszüretről napjainkban még nem beszélhetünk. A szövetkezetekben csupán a csemegeszőlő szedése kezdődött meg. Dolgoznaik a szőlőmunkások a mogyoródi Arany János, a dányi Magvető, a túrái Rákóczi Galgamenti és a rákoskeresztúri összefogás termelőszövetkezetekben. E hét elejéig harmincegy hektárról szüretelték le a csemegefürtöket.

Új utak az idén a járásban

Az V. ötéves terv első esztendejében, 1978-ban több községünkben kerülhet sor útfejlesztésre, állami támogatás segítségével. Kistarcsán az idén egymillió forintot. Aszódon pedig félmillió forintot fordíthatnak erre a célra. Kisebb értékű munkával kezdenek Szadán, s a félmillió forintnyi állami támogatást Bagón már fel is használták: utat építettek, részint társadalmi munkával.

SPORT

SPORT

SPORT

SPORT

Spcriékl üalgamúcsán

Küzdelmek a kispályákon

fa a patkolást. Amikor a kovács az első szöget beütötte a ló hátsó lábába, az olyat rúgott, hogy messzire repült a kovács a háromlábú székével együtt, patkóval, szögekkel. A szép ló keservesen nyerített és borsőnyi könnyek hullottak a szemibül. A gazda híjába kérte a kovácsot vasajja be lovát, az közelibe se mert mennyi a síró lőnek. Ez egy elvarázsolt ló — mondotta — dehogyis nyúlok én hozzá. Hazavitte a lovat a gazda, és bekötötte az istállóba és ő ment a földekre a cseléd helyett dolgoznyi. A szép ló meg beszélnyi igaz nem tudott, de gondókoznyi igen és sok mindent kiíundált magába, mit csinál a boszorkával ha écaka 12 órakor újra környékezi majd. De híjába gondolt ki sok mindent, mert nem vét érkezése semmire. Ugyanis a boszorka láthatatlan alakba gyütt, ajtórésen, kulcslyukon is bejuthatott, még a falon is átjuthatott a láthatatlan külsővel. A legény csak azt vette észre, újra ember formája van és huzatot érzett az ajtó felül, és gyorsan odaszúrt a kezébe kapott villával. '

MÁSNAP HALLOTTA a legény, Száraznét orvoshoz vitték a tőlük harmadik szom- szédbul, mert visszeres lóba három helyen kipattogott és nem tudják elállítani a vérzést. És a legény esküdött rá, az öregasszony boszorka képibe nála járt és ő szúrt a lábába a villával.

— Nem hiszem én ezeket néne — szoktam mondogatni gyerekes kitartással, a hihetetlen mesék hallatán. — Embernek a másik fölött nincs ilyen hatalma. — Kisszógám, ne mongy ilyeneket — szólt rám figyelmeztetően nagyné- ném. a hangját is lehalkítva. — Sose tudhassuk, ki áll megettünk, szembe velünk vagy éppen az oldalunknál. — Akkor se hiszem, csak ha a magam szemivei is látom. — Jaj, jaj, nehogy úgy járjál te is, mint a Nagyék kisjánya. dézsába fullasztotta a boszorka. — A Bözsi azér fút a dézsába a kútnál, mert beiemá- szott és kigyünni meg nem tudott a vízzel teli dézsából. — Néne meg a két ujját a szója elé téve figyelmeztetett. No- no, kisszógám, nono, jobb fényi mint eccerre megijedni.

Marton Pálné (Folytatjuk)

Az ősz közeledtével Galga- mácsán is pezsgésnek indult a sportélet, egyre-másra játsszák a labdarúgó mérkőzéseket a kicsik és nagyok. Hírt adhatunk ©gy kezdeményezésről is, amelynek szervezése a helyi tömegsportbizottság nevéhez fűződik. Közismert, hogy az ifi labdarúgó csapatok tagjainak toborzása több helyen is nehézségbe ütközik, ám a járási bajnokságban kötelező az ifik indítása is. Galgamá- csán serdülő labdarúgókat toboroztak az általános iskola felső tagozatosai közül. Két csapatra osztották őket, s több mérkőzést is játszottak kispályán, majd nagypályán is ösz- szemérték erejüket. A fiatalok is élvezték a játékot, az egyesület is jól járt, mert egy-két

játékost máris kiszemeltek az ifi-csapatba.

Megkezdődtek Galgamácsán a kispályán labdarúgó-bajnokság őszi fordulói, a mérkőzéseket hétfőn, szerdán és pénteken játsszak.

Az eddigi eredmények: Öregfiúk—Kéri puszta 4:1, Galgamácsai KISZ—Váckisújfalu 3:0, Vácegres—Vácegresi KISZ Agronómia—Galgamácsai KISZ 4:3, öregfiúk—Váckisújfalu 3:0, Vácegresi KISZ— Kéri-puszta 2:2, Tanács-Pedagógus—Agronómia. 4:2, Galgamácsai KISZ—Vácegresi KISZ 3:0, Kéri-puszta—Agronómia

2:1 és Tanács-Pedagógus—Kéri-puszta 5:2.

A bajnoki tabella élén az öregfiúk állnak tizenöt ponttal a Galgamácsai KISZ előtt.

Marton Pálné Homok Erzsébet vérségi íróasszony 1913- ban született Kartalon, s mint írja, „nyolc gyerek között a középrészen nevelkedtem a tóparti szülőházban ... Versegre mentem férjhez 1931-ben... negyvenöt éves távoliét után issmerkedtem az új Kartallal. Keresem a régi utcákat, házakat, embereket. Házat régit keveset találok, embereket sokkal többet, a régi iskolatársakból, pajtásokból és cserélgetjük az emlékeket”. Marlonné egyik írásából az előző hét végen már adtunk ízelítőt, most ismét kartali boszorkányos meséiből teszünk közzé egy-egy bokrot. E részben is nagynénje elbeszéléseit folytatjuk.

lépjen egy tapodást is. — Hajcs keresztül Miska az Istened! — kiabált az úr. — Amit soha nem tettem, nyakuk közé csaptam a lovaknak, azok meg prüszkölve, kétlábra ágaskodtak és hátráltak, a hintót meg nyomták, nyomták, vissza. Az úr kiabált, én meg tehetetlen lettem a lovakkal és a keresztút mellett a mély árokba borultunk urastul, mindenestül. Eltört a kocsirúd, én összetörtem magamot az úrnak meg kutya baja, de beződült az ijecségtül nagyon. Később, hogy kievickéltünk a bajból és a kerülő úton az állomás, felé baktattunk a törött rudas hintóval, az úr kiszette be- lülem a titkot. — Elárultad a kereszitút titkát? — kérdeztem az uramtól. Muszáj vót. Elcsapással fenyegetett az úr.

— És ha boszorkák lovagolnak a hátadon, az jobb lesz?

— Majd csak kibírom, inkább mint a fölmondást — válaszolt az uram.

AMIKOB A NAGYNÉNÉ- MET arról vallattam, hogy az oktalan állat, mint a ló, ha nem látott a keresztúton semmit, mint az emberek se láthattak, mért nem akart mégis átmenni az úton. Kitérő választ adott. — Honnan tudhatnám én azt, kisszógám. — De mégis, valami jelt biztosan láttak a lovak. — A kört, amit a boszorkák maguk köré húztak, amíg a keresztúton tanácskoztak. — Ennyit, semmi többet nem árult el néne.

Más alkalommal a fekete macskákról mesélt néne, mert a boszorkák szerettek macska képébe járkálni écaka, mert úgy könnyebben bejuthatott lakásba, istállóba, főleg azért, ne ismerjék őket föl.

— Az egyik embernek a faluban a tehene ellő módon

vót, de a szegény tehén az egész napi kínlódás után sem bírta megszülni a kisborját és a gazda écaka is ült a fejőszéken, s várta, majd csak megszabadul a kínlódástól a jószág. Meleg nyári este vót és nyitva vót az istállóajtó. Ec- cercsak lássa a nyitott ajtón fekete macska somfordái be, az ember meg kapja a vasvillát és úgy derékon csapja a mitsem sejtő macskát, hogy az rögtön kimúlott. A tehén is megellett rendbe, és a gazda hajnal felé az istállóvackon ledűlve el is aludt.

KÉSŐBB A * FELESÉGE keltette a hírrel. „Csendítenek, mert az écaka meghalt az öreg Cacóné”. — Nohát, ki hitte vóna, az is boszorka vót — szólt elcsudálkozva a gazda. S amíg élt, mindig úgy hitte, ő ütötte agyon macska képibe az öregasszonyt.

A másik mese még hihetetlenebb.

— Egy kikapós legényt nagyon környékeztek a boszorkák. Hetyke, bátor legény volt Pista, és azzal is hencegett: Nem fél ő senki ember fiátul, boszorkától még úgyse. Kerülne csak egy is a közelibe, ő nyomná meg a boszorkát, de úgy, amíg él ar- rul kódul. (A hiedelem szerint a boszorka a haragosát éjszaka, láthatatlan alakban fölkeresi és alvás közbe, mint mázsás kő, a haragosa mellére ül, a torkát fogja, hogy sem mozdulni nem bír, amíg a nyomás rajta van).

— Ez a- legény meg, hogy mindig azzal hencegett, így meg úgy a boszorkák. Eccer aztán megjárta szegény, lóvá változtatták écaka és az lett a nagy baj, a boszorkának nem lett érkezése az első kakasszóig visszaváltoztatni emberi külsőbe a legényt, s ott Baratt a ló ábrázatába. Reggel, amikor a gazda kiment az istállóba, csudálkozott, hogy a legénye helyett egy szép formájú, idegen lovat talált az istállóban. De cseppet se bán-' kódott, cselédet özönivel kaphat, de lovat, az drága. Lát- , ta, a lónak nem vót még patkó a lábán, kötőféket vetett a fejébe és elvezette a kovácshoz vasaltatás végett. Igen ám, de a ló sehogy se állhat-